Vadászat
Mint egy konzervdobozt, úgy „bontotta ki” a gépkocsikat a medve
Egy hónap leforgása alatt már öt gépkocsit tört fel a medve vagy a medvék a zetelaki gát környékén
Betört szélvédők, kifeszített ajtók, kitépett műszerfal, felhasított ülések, leszaggatott karosszériaelemek – egy hónap leforgása alatt már öt gépkocsit tört fel a medve vagy a medvék a zetelaki gát környékén. A nagyvad már akkor is megpróbál bejutni az autókba, ha azokban nincs is élelmiszer. A helyi vadásztársaság igazgatója szerint egy jármű sincs biztonságban a környéken. A károsultak többsége külföldi, vagy idelátogató belföldi turista, akik számára a tetemes kár mellett a hazajutás is nagy problémát okoz.
Fotó: Zetelaka és Társai Vadásztársaság – Székelyhon
Két autót tört fel a medve szerdára virradóra a zetelaki gát közelében, a Széllikként ismert üdülőzónában. A gát jobb oldalától egy rövid út vezet a domboldalra, ahol jórészt hétvégi házak állnak, ezek egyikének az udvarába jutott be az állat, óriási kárt okozva az ott álló gépkocsikban.
Jól láthatóan mindenáron be akart jutni a járművekbe, eközben az egyiknek leszaggatta a tükrét, kihasított egy darabot a karosszériából is, felfeszítette az egyik hátsó ajtót, amitől betörhetett a kocsi ablaka, így juthatott be az utastérbe, ahol a hátsó ülést is felhasította. Hasonlóan próbált bejutni az udvaron álló másik gépkocsiba is, annak is kifeszítette, kihajlította az egyik ajtaját.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
Ez már az ötödik ilyen eset a környéken egy hónap leforgása alatt – kezdett bele a történtekbe Benke József, a Zetelaka és Társai Vadásztársaság igazgatója. Szerinte nincs biztonságban már egy gépkocsi sem a környéken, ugyanis élelem se volt a feltört autókban, az udvart pedig villanypásztor védte, igaz, csak kétsoros, a medve mégis bejutott és súlyosan megrongálta a járműveket. Az élelemforrással asszociálja a medve a kocsit. Most már mindegy, hogy kiszagolja vagy sem, hogy van-e benne, így is úgy is megnézi. És ez nagy kárral jár. Komoly károkkal. Leírhatatlan. Abban a zónában most már nincsen biztonságban egy kocsi sem” – fogalmazott a vadásztársaság vezetője, aki egyelőre nem tudja, hogy egy vagy több medve okozza-e a jellegzetes károkat. Maradnak a kárral Értesüléseink szerint lakókocsikat is feltört a nagyvad, és Benke József szerint is előszeretettel látogatja a zetelaki víztározó partján a táborhelyet, de a szélesebb környéket is. A Szencsed patak aljában egy ukrán házaspár Toyotáját törte fel a medve, a keddről szerdára virradó éjjel megrongált autók károsultjai magyarországi turisták, és a többi eset kárvallottjai is többségükben idelátogató vendégek, többnyire belföldiek – tudtuk meg a vadgazdálkodási szakembertől, aki azt is elmondta, hogy az egyik autónak a műszerfalát is kitépte a medve.
Fotó: Zetelaka és Társai Vadásztársaság – Székelyhon
Azon túl, hogy tönkremegy a nyaralásuk és egy óriási kárral maradnak, a hazajutás is komoly problémát okoz a károsultak számára, hiszen a kocsik szervizelésre szorulnak, ki kell hívni a rendőrséget, beszerezni a javítási engedélyt, ráadásul a kárt utólag sem térítik meg számukra. Nincs törvény erre – mondta el Benke József. Az egyetlen módja annak, hogy kártérítést kaphassanak az, hogy beperelik a szakminisztériumot, azaz környezetvédelmi tárcát, és meg is nyerik a pert. Az ukrán károsultak egyébként perre viszik az ügyet – tudtuk meg a vadásztársaság igazgatójától, aki arra is kitért, hogy bírósági eljárás nélkül csak akkor kaphat kártérítést egy ilyen eset kárvallotja Romániában, ha Casco-biztosítás van az autóján. A károkozó medvék ellen csak akkor tudnak tenni, ha a károsultak azonnal hívják a 112-es sürgősségi segélyhívószámot, később már nem sok lehetőségük van erre. Ilyen esetekben is csak a polgármesterből, a rendőrség, csendőrség és a vadásztársaság képviselőiből álló bizottság dönthet a sürgősségi beavatkozásról. Ugyanakkor lehetséges, hogy az autókat feltörő nagyvad egy bocsos anyamedve, és etikátlan lenne kilőni egy ilyen medvecsaládot – válaszolta arra a kérdésünkre, hogy mit tudnak tenni az autófeltörések megakadályozására.
Fotó: Zetelaka és Társai Vadásztársaság – Székelyhon
„Ez a vonat már elment” A beavatkozás hosszú évek óta tartó hiánya vezetett ehhez a helyzethez – foglalta össze tömören a medveproblémák elharapódzásának okát Benke József. A medvevadászat 2016-os betiltása óta eltelt nyolc év alatt két medvegeneráció nőtt fel, és körülbelül ennyi idő kellene a helyzet visszarendezéséhez is. Mindezt azonban csak vadászatokkal lehetne elérni, a vadgazdálkodási szakember szerint hajtóvadászatokra lenne szükség ahhoz, hogy a medvék újra elkezdjenek félni az embertől. Ugyanis már nem tartanak a civilizációs zajoktól, az emberi környezettől, sőt, gyakran könnyen hozzáférhető élelemforrásként tekintenek a gazdaságokra, termőföldekre, gyümölcsösökre, karámokra, és persze a kukákra is. „Ne képzeljék, hogy a csoda történik és varázsütésre jóra fog változni a helyzet. Ez a vonat már elment” – fogalmazott a helyzet rendezésével kapcsolatban Benke József. Szerinte politikai szinten is sok mulasztás történt az elmúlt években e téren. Mennyivel értéktelenebb egy 70 éves pásztor élete, mint egy 19 éves turistáé? – tette fel a kérdést a nemrég elfogadott medvevadászati kvóta megszavazásához vezető tragédiára utalva, emlékeztetve ugyanakkor arra is, hogy olyan esztendő is volt a közelmúltban, amikor országszerte nyolc embert öltek meg a medvék. A kvótáról egyébként úgy véli, hogy szinte semmit nem fog megoldani, ugyanis a levadászható medvék száma nagyon alacsony ahhoz képest, hogy mekkorát nőtt medvepopuláció az utóbbi években. Nagyjából 15 ezer hektáronként lőhető ki egy medve – érzékeltette a helyzetet.
Fotó: Zetelaka és Társai Vadásztársaság – Székelyhon
Hívatlan vendég a lagziban és privát „medveles” a kukáknál Nagy Attila, Zetelaka polgármestere két olyan esetről tud, amelyekben személyautókat rongáltak meg a medvék, az egyik ráadásul egy lagzi helyszínén történt. Nem riasztotta el a zaj az állatot – mondta kérdésünkre –, valószínűleg már annyira megszokta az ember jelenlétét, hogy egyre közelebb merészkedik. Nekiesett az egyik kocsinak, de nem tudja pontosan, hogy ott milyen kárt okozott, ugyanis nem ő, hanem az alpolgármester járt azon a helyszínen. A másik esetben egy hétvégi ház tulajdonosa, aki egyébként már hozzászokott a medvék jelenlétéhez, az autója hátsó ülésén felejtett valami élelmiszert, ahhoz próbált hozzáférni a medve. A gépkocsi egyik első ablaka valamennyire le volt engedve, így ott próbált bejutni a nagyvad, „szó szerint szétszedte” az első ülést, de végül nem járt sikerrel – mesélte a településvezető. A lakók félnek. Féltik a gyermekeiket, féltik a jószágaikat, és nekünk kevés az eszközünk. A csendőrség sokszor 30-40 kilométeres távolságból érkezik, a vadász Zetelakáról vagy Varságról, az állatorvos szintén Varságról, vagy onnan, ahol éppen van, tehát mi, a polgármester vagy az alpolgármester érünk a leggyorsabban a helyszínre, de egymagunkban nem intézkedhetünk. Mire a csapat összeáll, a medve már odébbállt és távolról figyeli a helyzet alakulását, és amikor a csapat elvonul, újra visszamegy. Szerintem már kitanulták azt is, hogy mikor jön a csapat: szirénázással érkezik a rohammentő és a csendőrség, és akkor már tudják, hogy menni kell. Nagyon intelligens állatok, újabbnál újabb trükköket vetnek be, hogy élelemhez jussanak” – fogalmazott Nagy Attila.
Fotó: Zetelaka és Társai Vadásztársaság – Székelyhon
A polgármester kitért ugyanakkor arra is, hogy a tájékozatlanság és a nemtörődömség is hozzájárul a medveproblémák előfordulásához. A medvebiztos, ráccsal és villanypásztorral körülvett két szeméttárolójukhoz is naponta ki kell járjon egy önkéntes, hogy a hanyagul otthagyott szemetet összeszedje és a kukákba rakja. Van, aki a ketrecen belül teszi le a hulladékot, de nem csukja be az ajtót, más viszont csak lelassít a kocsival és egy laza mozdulattal ledobja a szeméttározó mellé. Volt viszont olyan is a község egyik üdülőzónájában, hogy valaki egy „medvelest” hozott létre az egyik kukánál. Az alma még nem érett akkor, így valószínűleg az egyik áruházban vásárolhatott be zsákos almából, és azt leöntötte a kuka mellé, „mert ő ott medvét akart látni” – számolt be az esetről a település vezetője. Nagy Attila szintén kitért a kormány által nemrég jóváhagyott kilövési kvótára. Szerinte túl kevés medve levadászására ad lehetőséget a vonatkozó törvény, így nincs esély rá, hogy az intézkedés megoldja a problémát. „2016 óta eltelt nyolc év, és azóta nem volt vadászat. Ha most ugyanazt a kvótát hagyják jóvá, mint amikor hatezres medvepopulációval számoltunk – most mondjuk van kétszer annyi –, akkor látható, hogy nem elég. Kétszer ekkora kvótára lenne szükség csak ahhoz, hogy szinten tartsuk a jelenlegi populációt, és háromszor ennyire ahhoz, hogy visszajussunk az eredeti medvelétszámhoz, tehát a 2016-os szintre, amikor még nem voltak problémák” – vélekedett a polgármester.
Forrás: Székelyhon
Vadászat
Fajgazdag, zárt gyeptakaró vagy csupasz, kőtörmelékes felszín? – ez a vadállománytól függ
A medvefül kankalin (Primula auricula) és más különleges növényfajok megmentése érdekében a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a Vérteserdő Zrt. munkatársai összefogtak.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
2024 tavaszán adtunk hírt arról, hogy a hazánkban igen ritka, jégkorszaki reliktum cifra vagy más néven medvefül kankalin (Primula auricula), illetve más különleges növények megmentése érdekében a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Vérteserdő Zrt. dolgozói összefogtak, és a cifra kankalin egyik megmaradt, nagyjából szobányi élőhelye köré vadkizáró kerítést építettek. Hogy miért volt erre szükség, az már az első év eredményei alapján jól látható volt.
Fotó: Dr. Riezing Norbert – Duna-Ipoly Nemzeti Park
Az idei monitoring idejére még látványosabb lett a különbség. Az első képpáron látható, hogy az aszály ellenére az elzárt részen még magasabb, változatosabb, színesebb lett a növényzet, míg a kerítésen kívül még jobban visszaszorult, és a kopár, dolomit alapkőzet uralja az élőhelyet.
A kerítéssel elzárt mintaterületből jól látható, hogy nem a kopár, csupasz felszín lenne itt a „normális”, de sajnos a túlszaporodott vadállomány, jelen esetben elsősorban a tájidegen, betelepített muflon miatt a növényzet – beleértve az erdő felújulását biztosító facsemetéket is – lényegében eltűnt a lejtőkről. A csupasz felszínen erőteljes az erózió és a több ezer év alatt kialakult sekély termőréteget lemossa az eső, így maga a termőhely is tönkremegy.
Fotó: Dr. Riezing Norbert – Duna-Ipoly Nemzeti Park
A túltartott vadállomány már országszerte akadályozza az erdők felújulását, ezért látjuk egyre több helyen kényszerből a drága, az erdőfelújítási költségeket jelentősen megnövelő vadkizáró kerítéseket erdeinkben…
Ezen a területen már ugyan elkezdődött a vadállomány csökkentése, de ez nem megy egyik napról a másikra. Fontos, hogy ez másutt is mihamarabb elkezdődjön, majd hatékonyan folytatódjon…
Forrás: Dr. Riezing Norbert – Duna-Ipoly Nemzeti Park
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
2026. június 13-án Mudra László vadászíjász őzbakra vadászott, élményeiről beszámolt lapunknak:
Egy új területrészt terveztem meglátogatni. Korábban többször is hajnal 4 után érkeztem a területre, majdhogynem elkésve. Most viszont jóval előbb értem ki, volt időm a tavak felől kocsival barkácsolni.
A tavaknál láttam egy őzet a hőkamerával, aztán egész közel láttam 5 nyulat. Ahhá, gondoltam, ez az a banda, amelyiket szoktam látni, de a másik részen.
Fotó: Mudra László – Agro Jager News
Ekkor nem jutott eszembe elgondolkodni, hogy mi lehet az oka a revírváltásnak, de a későbbiek megértettem. Továbbgurultam lekapcsolt lámpával az erdősáv melletti árpa és lekaszált zabföld felé. Mikor kiértem az erdősávból, 3 kisróka játszadozott a tarlón. Gyorsan leraktam a kocsit, és mivel semmi mást nem láttam a közelben, jó széllel elkezdtem rájuk cserkelni.
Játék közben kiugrottak, beugrottak a bokrokba. Volt lehetőségem lopni a távot, 20 méternél elkezdtem cincogni. Ki is jöttek, de túl gyorsan váltogatták a helyüket. Biztosra akartam menni, de a fene nagy cincogásra oldalról, az árpából apuka is kinézett, szájában egy pocokkal. Riasztott egyet, és az egész bagázs eltűnt.
Gondoltam, rókavadászat game over, hajrá tovább.
Mikor korábban bejártam az új részt, láttam pár őzet, nyulat, kakast. Az első alkalommal láttam egy bakot messziről, nem tűnt rossznak, de közelebbről is szerettem volna megnézni.
Ahogy nekiindultam, hogy kinézzek az erdősáv sarkán, látom a keresőkamerával, hogy kb. 50 méterre világít valami a fűben. Elsőre olyan volt, mintha egy rókagyerek ült volna. De nem stimmelt, hogy ritmikusan járt a szája, és hogy igazából szimplán csak egy fejet látok. Ekkor tudatosodott bennem, hogy egy, a fűben fekvő őznek látom kizárólag a fejét.
Elővettem a sima keresőt, és a derengő szürkületben látom, hogy agancsa van!! Ezt a bakot kerestem!!
Hajrá, négykézláb, jó széllel, a hátamra vetett íjjal elkezdtem kúszni feléje. Egyre fogyott a távolság, a szél pont annyira fújt, hogy elfedte a neszezésemet, bár a nedves, utókelt zab szélén egész csöndesen lehet haladni.
Rámértem a távolságra, 20 métert mutatott a kamera!
Lassan feltérdeltem, már majdnem elkezdtem kihúzni az íjat, azon gondolkozva, hogy hogyan állítsam fel a vackáról a bakot, amikor eszembe jutott, hogy még a rókázásra felrakott SGH heggyel szerelt vessző került az idegre. Halk csere, de mire megtörtént, a baknak valami gyanús lett, felállt, és elindult 4-5 lépést megtéve az akácos felé.
Innentől kezdve már azon gondolkodtam, hogy hogyan késztessem megállásra. 😅
Egy bokrocska takarásában haladt át, kihúztam az íjat, onnan kilépve megállt keresztben, talán 22-25 méterre. Mivel a mellkasán világított a 20-as pin, már oldottam is. Nem láttam tisztán a találatot, de a becsapódás hangja jónak tűnt. Kemény dobbanás volt, abban biztos voltam, hogy mellkast ért. Azt is jó jelnek tartottam, hogy nem riasztott. Ha riaszt az őz lövés után, akkor általában nincs jól meglőve.
Szóval 4:15-nél járunk, rálövést tettem egy lőhetőnek tartott bakra!!
Madarat lehetett volna velem fogatni. A nagy izgalomban, hogy véletlenül se induljak korán utánkeresni, gondoltam, összekötöm a cipőfűzőimet. 😅
Csakhogy gumicsizma volt rajtam. 😁
Amilyen türelmetlen fajta vagyok, kb. 5 perc múlva azért a rálövés helyét megnéztem. Szép piros vért találtam, és a vesszőt csurig véresen. A pengetartó gumi hátracsúszott, egészen rá a tollakra, ebből is arra következtettem, hogy bordacsonton ment át a vessző.
Lenyugodtam, vártam negyedórát, és elindultam. Nem sokat mentem, mikor eszembe jutott, hogy akár videót is készíthetnék. Az utánkeresést és a bak birtokbavételét már azon láthatjátok.
Zsigerelésnél kiderült, hogy az egyik penge épphogy súrolta a szívet, amúgy tiszta kétoldali tüdőlövést kapott.
Lövéstávolság: 22-25 méter.
Menekülési távolság: 54 méter.
Mathews V3 27, 66#
Vessző: Easton Aftermath 300.
Hegy: NAP Shockwave 125 grain.
Vadászíjász üdvözlettel: Mudra László
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Döntések a Nimród jövőjéről
Több határozatot hozott az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az Országos Magyar Vadászkamara elnöksége rendkívüli, összevont elnökségi ülésén a Nimród Vadászújság további kiadásáról.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Több határozatot hozott az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az Országos Magyar Vadászkamara elnöksége rendkívüli, összevont elnökségi ülésén a Nimród Vadászújság további kiadásáról, valamint az ahhoz kapcsolódó szerződéses és szervezeti kérdésekről. Az egyeztetésre Hatvanban, a Vadászkamara székhelyén, a hatvani Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Vadászati múzeumban került sor június 23-án.
Fotó: Agro Jager archív
Az előzetesen a két érdekképviselet vezetősége által előkészített, a Védegylet elnöksége által egyhangúlag elfogadott javaslatok értelmében az érdekképviseleti szervezet felmondja az Egy a Természettel Nonprofit Kft.-vel fennálló kiadói szerződését. A felmondás a szerződés szerint rendes felmondással, június 24-ével, három hónapos felmondási idő mellett történik. A döntést a megváltozott külső körülmények indokolják.
A Védegylet elnöksége arról is döntött, hogy június 23-i hatállyal felmenti dr. Kovács Zoltánt a lap főszerkesztői feladatainak ellátása alól. A felmondási időszak alatt a főszerkesztői feladatokat Pechtol János, a Védegylet ügyvezető elnöke látja el annak érdekében, hogy a lap működése és megjelenése zavartalan maradjon. A főszerkesztő munkáját a javaslatok alapján Imre János, a Védegylet Felügyelőbizottságának elnöke, valamint Bajdik Péter, a Vadászkamara főtitkára segíti szakmai felügyelőként a következő hónapokban.
A Kamara részéről a határozati javaslatok a Nimród Vadászújsághoz kapcsolódó pénzügyi és szerződéses kötelezettségek felülvizsgálatát irányozzák elő. (Az elmúlt években a kiadvány részeként jelent meg a Vadászkamara 16 oldalas hírlevele, amely ingyenesen juthatott el minden magyar vadászhoz, aki ezt a vadászjegy érvényesítésekor igényelte.)
A vadászati érdekképviseletek – amelyek általában is szoros szakmai együttműködést ápolnak – elkötelezettek amellett, hogy a Nimród Vadászújság a magyar vadászok közösségének meghatározó szakmai fóruma maradjon, a szükséges átmeneti intézkedések mellett is biztosított legyen a lap folyamatos megjelenése és szakmai színvonala, valamint a lap októbertől is megjelenhessen. Ennek részleteit a következő hetekben dolgozzák ki a Védegylet vezetői.
Fotó: OMVK
A Vadászkamara elnöksége arról is döntött, hogy a korábban szeptember 5-ére, Pákozd-Sukorói Arborétumba és Vadasparkba tervezett Országos Vadásznapra mégsem kerül sor. Ennek alapvetően technikai és anyagi okai vannak, illetve a partner állami erdőgazdaság, a VADEX Zrt. sem tudja a korábbi elképzelések szerint támogatni az eseményt. Ehelyett a hatvani vadászati múzeumba tervezett, hagyományos Vadász-Gyermeknap idén – talán hagyományteremtő jelleggel – országos esemény lesz.
Forrás: OMVV
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Bizonyítványosztás a földmérőknél
Békászó sasok vadásznak a sárréti kaszálókon
Fajgazdag, zárt gyeptakaró vagy csupasz, kőtörmelékes felszín? – ez a vadállománytól függ
Kurfis Ilona: Bütykös ásóludakat fotóztam
A rókás bak
KITEKINTŐ: Vietnám – Felszámolták a macskahúsmaffiát
Csütörtöktől az egész országra kiterjedő tűzgyújtási tilalom lép életbe
Döntések a Nimród jövőjéről
A kerecsensólymok nyomában – lezárult a 2026. évi gyűrűzési és jeladózási szezon
Házisertés ASP: minden minta negatív
Az eddigieknél is intenzívebb vaddisznóállomány-csökkentés indul az ASP megfékezésére
Orvvadászok rendőrkézen
KITEKINTŐ: Izrael – Sakálok támadtak éjszaka a Kinneretnél: 11 embert vittek kórházba
Visszanéző (2026): Zubogyi vadászat
Döntések a Nimród jövőjéről
Megjelent az M1 autópálya déli oldalán az afrikai sertéspestis
Házisertés-állományban igazolta a Nébih az ASP jelenlétét
„Ilyen nincs és mégis van!” – rekordponty Csepelen
Élete első nyestjét ejtette el vadkárelhárító vadászaton
