Keressen minket

Természetvédelem

Gyűrűzött gólya került meg Zsadányban

Print Friendly, PDF & Email

Területbejárás során egy nagyobb gólyacsoportban tűnt fel egy fehér gólya, amelyen egy színes lábgyűrűt sikerült megfigyelni és végül lefotózni a Békés megyei Zsadányban. A Madárgyűrűzési Központ adatai szerint a gólyát a Bács-Kiskun megyei Madarason, Tamás Ádám gyűrűzte 2018-ban.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Területbejárás során egy nagyobb gólyacsoportban tűnt fel egy fehér gólya, amelyen egy színes lábgyűrűt sikerült megfigyelni és végül lefotózni a Békés megyei Zsadányban. A Madárgyűrűzési Központ adatai szerint a gólyát a Bács-Kiskun megyei Madarason, Tamás Ádám gyűrűzte 2018-ban.

A zsadányi fehér gólya Fotó: Szilágyi Bay Péter

Hazánkban 1908-ban kezdődött a gyűrűzés

Hazánk rendszeresen 1908-tól végez madárgyűrűzéseket, amellyel Schenk Jakab és Herman Ottó beírta hazánkat a madárgyűrűzés történetébe, hiszen harmadik ország voltunk  a világon, akik a vonuló madarak mozgását megpróbálták rögzíteni. A magyar módszer annyira sikeresnek számított, hogy Anglia is átvette. Sajnos a második világháború súlyos károkat okozott, óriási mennyiségű adatot veszítettünk el, de ma már 100 000 madarat is gyűrűznek évente hazánkban.

A 2018. nyarán gyűrűzött fehér gólya zsadány határában táplálkozott Fotó. Szilágyi Bay Péter

Zsadányban tűnt fel a madarasi gólya

Július 19-én területbejárást tartottam, amikor egy nagyobb gólya csoportra lettem figyelmes Zsadány külterületén, a csak Macskásnak nevezett területrészen. Ebben az évben már több felől jelentették, hogy már július elejétől nagyobb gólyacsoportok gyülekeznek, mintha már augusztus felé járna az idő. Ezt Zsadányban is lehetett látni. Július 19-én egy frissen aratott őszi búza tarlón szedegető gólyákról videó felvételt készítettem, amikor az egyik madár lábán megpillantottam a gyűrűt.

Madaras után 194 kilométerre, Zsadányban tűnt fel újra a 2018-ban gyűrűzött madár

A madármegfigyelés különleges élmény, hiszen sokszor találkozik az ember helyben költő, élő madarakkal, „akik” megismernek bennünket és nem félnek tőlünk, de sokszor találkozunk vonuló, „úton” lévő, vagy éppen kóborló vendégekkel is. Ez a fotózás is így indult, amikor észrevettem a lábgyűrűt. Onnantól viszont már sokkal izgalmasabbá vált, hogy sikerüljön elfogadható és értékelhető képeket készíteni.

Hazánkban a fehér gólya fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft. Fotó: Szilágyi Bay Péter

Több fotó után végül sikerült a gyűrűt jól lefényképezni, amely ilyenkor, fiókanevelés idején meglehetősen szennyezett, de a dupla soros felirat miatt azonosítani lehetett a madarat.

Tamás Ádám gyűrűzte a madarat 2018-ban

A Madárgyűrűzési Központ adatai szerint a gólya fiókaként kapott gyűrűt 2018. június 15-én. Gyűrűszáma: Budapest [HGB] PH11712. A színes gyűrű kék, H46R feliratú. A gyűrűket Tamás Ádám, a fészekben a még röpképtelen fiókákon rögzítette.

A zsadányi gólyát Tamás Ádám gyűrűzta még 2018-ban (a fotón itt egy nagy lilikkel látható) Fotó: Tamás Ádám Facebook oldala

Adatok megtekintése térképen: http://tringa.mme.hu:8080/mme/captures/map/Njk4MjA4NA

Amennyiben gyűrűzött madarat sikerül videóznia, fotóznia akkor vegye fel a kapcsolatot a Madárgyűrűzési Központtal:

Madárgyűrűzési Központ / Hungarian Bird Ringing Centre
MME / BirdLife Hungary
Költő u. 21., H-1121 Budapest
Tel.: +36-1-391-1772
E-mail: ringers@mme.hu
Web: www.mme.hu

Szilágyi Bay Péter

Természetvédelem

A bütykös ásólúd újabb költése a mórahalmi Nagyszéksós-tavon

Print Friendly, PDF & Email

Ásólúd költését dokumentálták Mórahalmon

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Idén tavasszal kiemelkedően nagy csapatai mutatkoztak a bütykös ásólúdnak, amely valaha ritka kóborló madarunk volt, de mára rendszeres, kisszámú költőfaja a Dél-Alföldnek. Idén viszonylag korán kikeltek az első fiókák, elsőként a mórahalmi Nagyszéksós-tavon.

Fotó: Dr. Tokody Béla – MME

A bütykös ásólúd (Tadorna tadorna) Nyugat-Európa tengerpartjain és az ázsiai sztyeppéken is közönséges költőfaj, hazánkban két évtizede jelent költőfajként, azóta lassú terjedéssel egyre több pár költ.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

Idén tavasszal a Dél-Alföld vizes élőhelyein feltűnően nagy példányszámban mutatkozott, voltak olyan napok, amikor több mint 300 pd volt egyidőben a különböző halastavakon és szikes tavakon.
A mórahalmi Nagyszéksós-tó eredetileg egy kb. 100 hektáros szikes tó, amelyet azonban az 1950-es években halastóvá alakítottak át; a közepén áthúzódó csatorna gondoskodott a vízszabályzásról. A tavat az 1980-as évekig hasznosították, azonban utána a tó, – a víz csökkenése mellett –, elnádasodott, nyílt vízfelületet évekig nem lehetett látni.

Húsz évvel ezelőtt, 2004-ben, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság és Mórahalom Város Önkormányzata egy élőhely-rekonstrukciós munka keretében vízibivaly-gulyát telepített a tóhoz, újra gondoskodva a megfelelő vízkormányzás mellett az élőhelykezelésről.

Fotó: Dr. Tokody Béla – MME

A csatorna ugyan megmaradt, de annak két partja, – két zátonysorként elnyúlva a tó közepén –, jó költőhelyet hozott létre partimadaraknak és sirályféléknek.

A bütykös ásólúd néhány éve kezdett rendszeresen költeni a tavon, idén április végén jelent meg egy pár 12 fiókájával.

Fotó: Dr. Tokody Béla – MME

Az ásóludak tavak mentén foglal el nyúl, róka vagy borz által ásott üregeket. Fészekalja 7-15 tojásból áll. Csak a tojó kotlik, de a fiókák felnevelésében mindkét szülő részt vesz. Táplálékában nagy szerepet kapnak különféle csigák, kagylók, férgek, rákok. Növényi tápláléka főleg vízi és parti növényekből áll.

Az ásólúd-család viszonylag bizalmas, ha valaki kíváncsi rájuk, jó eséllyel megtekintheti az apróságokat a Nagyszéksós-tó mindenki által szabadon látogatható nagy kilátójából.

Forrás: Dr. Tokody Béla – MME

Tovább olvasom

Természetvédelem

Érdekes vonuló madárfajok a szegedi Fehér-tavon

Print Friendly, PDF & Email

Tokody Béla madarakat figyelt meg a szegedi Fehér-tavon

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Tisza mellett fekvő alföldi halastavak a nagy madártömegek mellett mindig is vonzották a ritkább vízimadarakat. 2024 áprilisában több olyan madárfaj is előfordult a szegedi Fehér-tavon, amelyek ugyan minden évben távcső elé kerülnek, de idén kicsit korábban érkeztek, hasonlóan más madarakhoz.

Fotó: Dr. Tokody Béla – MME

A szegedi Fehér-tó több mint 2000 hektáros vízfelülete vízimadarak tömegeit vonzza minden tavasszal. Abban az esetben, ha március és április között van lecsapolt tóegység, akkor partimadarak ezrei lepik az iszapfelületet táplálék után kutatva. A gyakoribb partimadarak (pajzsoscankók, havasi partfutók, füstös cankók és gulipánok) között idén is feltűnt néhány olyan madárfaj, amely ugyan minden évben előfordul, de nem nagy példányszámban és kicsit későbbi időpontban.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

A csigaforgató (Haematopus ostralegus) kisszámú, de rendszeres átvonuló. Viszonylag nagy termetű madár, hosszú piros csőre és fekete-fehér mintázata miatt eltéveszthetetlen. Április első napjaiban jelent meg egy példánya a Fehér-tó új tavain.

Fotó: Dr. Tokody Béla – MME

A sarki partfutó (Calidris canutus) nagy testű partfutó, nászruhában vörös színű, összetéveszthetetlen partfutófaj.  A sarkkörön túli tundraövezetben költ. Nálunk rendszeres, de kis számú átvonuló faj, főleg májusban és augusztus-szeptember között tűnik fel lecsapolt halastavakon és szikes tavakon. Április első hetében tűnt fel két téli ruhás egyed, amely viszonylag korainak számít, de maradtak több napig a területen.

A széki lile (Charadrius alexandrinus) még 30 évvel ezelőtt rendszeresen költött a szárazon hagyott halastó medrekben is és jellegzetes költőfaja volt az alföldi szikes tavaknak, de sajnos rendkívüli módon visszaszorult hazánkban, mindössze 10-15 pár költ a Kiskunságban. A szegedi Fehér-tavon már csak ritka átvonuló, ezért is volt öröm az a hím madár, amely szintén április elején vendégeskedett egy napig a tavon.

A kis goda (Limosa lapponica) régebben ritka, manapság azonban már rendszeres, de kisszámú átvonuló partimadarunk. Közeli rokona a hazánkban már vészesen megfogyatkozott nagy godának, de a kis goda északon, a tundraövezetben költ. Hosszútávú vonuló, sajátos madárrepülési világrekord fűződik a fajhoz; egy fiatal kis goda közel 13 000 kilométert repült Alaszkától egészen Tasmániáig leszállás nélkül, amely út 265 órán keresztül tartott.

A szegedi Fehér-tó egyik lecsapolt tóegységén tűnt fel egy nászruhás madár és néhány napig táplálkozott az egyik lecsapolt tóegységen.

Fotó: Dr. Tokody Béla – MME

A klímaváltozás hatására sok időszakos vízállású szikes tavunk kiszárad már késő tavaszra, ezért is értékelődött fel a mesterséges halastavak szerepe, ahol az extenzív gazdálkodás egyrészt az állandó vízállással jó költő-és vonulóhelyet biztosít azoknak a vízimadárfajoknak, amelyek táplálkozása és költése ezt igényli, de a gazdálkodásnak megfelelően a lecsapolt halastavak iszapfelületei tökéletes élőhelye a partimadaraknak. A ritkább fajokat látni mindig jó élmény, de ami nagyon fontos, hogy ezek a tavak több olyan tömegesen vonuló fajnak jelent biztos megállóhelyet, mint a pajzsoscankó, havasi partfutó vagy a nagy goda.

Forrás: dr. Tokody Béla – MME

Tovább olvasom

Természetvédelem

Kékbegyek látványos nászrepülése Cserebökényben

Print Friendly, PDF & Email

Rendszeresen találkozhatunk kékbegyekkel Cserebökényben

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Körös-Maros Nemzeti Park Cserebökény részterületén rendszeresen találkozhatunk kékbegyekkel. A hímek nászrepülése szemet gyönyörködtető mutatvány.

Fotó: Őze Péter

A kékbegy az egyik legszebb tollazatú énekesmadár. Március végén, április elején érkezik vissza afrikai telelőhelyéről. A hímek rögtön elfoglalják a fészkelő területüket. Rendszerint egy magasabb ponton énekelnek, akár egy kiemelkedő nádszál csúcsi részén megkapaszkodva. Énekük rendkívül változatos, sok utánzást tartalmaz, mégis egyedi.

Nászrepülésük igen látványos. A hím a tojó közelsége esetén éneklés közben rendszeresen a levegőbe emelkedik, majd széttárt faroktollakkal ereszkedik vissza. Ezt követően a hím a talajon kék melltollait felborzolja, szárnyait leereszti, faroktollait széttárja, így udvarol a tojónak.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

A fészket a tojó vékony növényi szálakból, gyökérdarabokból, egymaga építi. Legtöbbször a talajhoz közel, fűcsomó alá, zsombékra, vagy nádcsomó tövébe rejti. Általában 5-6 tojást rak, melyeken csak a tojó kotlik. A hím eközben a közelben énekel. A fiókák etetésében mindkét szülő részt vesz. Ritkán második költésük is előfordul.

A násztevékenységet követően a kékbegyek – rejtett életmódjuk miatt -, alig észrevehetők. Megfigyeléseink szerint ragaszkodnak a költőterületeikhez, évről-évre ugyanott találjuk meg az éneklő hímeket. Cserebökényben az egyik vizes élőhely melletti, pihentetett, kiterjedt foltos bürkös területen hat nászrepülő hímet számoltunk. Megfigyeltük, hogy a nászrepülést követően az 50-60 cm magasságú, sűrű növényzetben tűntek el a kékbegy-párok. Reméljük, hogy a párok az idén is sikeresen nevelik fel fiókáikat.

Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park

Tovább olvasom