Keressen minket

Vadászat

Pravetz Antal 1946-2024

Pravetz Antal emlékére

Közzétéve:

Pravetz Antal emlékére

Az Országos Magyar Vadászkamara Fejér Vármegyei Területi Szervezete, a Fejér Megyei Vadgazdálkodók Szövetsége, a Vértesben és a Vértes mentén működő Vadásztársaságok, Egyesületek és gazdálkodó szervezetek tagjai nevében együttérzésünket, részvétünket fejezzük ki és vigasztalást kívánunk a gyászoló családnak, gyermekeinek, unokáinak és szerető gondoskodóinak.

Fotó: OMVK

Pravetz Antal 1946. június 26-án született Söréden. Harmadik generációs erdészdinasztia sarja. Nagyapja, édesapja Csákberény, Gánt, Csákvár térségében erdőőrként, uradalmi vadőrként munkálkodtak. Gyermekkorában a családi neveltetés és a felmenők öröksége volt az erdő szeretete. Az általános iskola után a Soproni Erdészeti Technikumban folytatta tanulmányait 1961- 1965 között. 1966-tól a Soproni Erdészeti és Faipari egyetemen hallgatója volt és ott szerzett diplomát.

1971 augusztusában kezdte meg szakmai pályafutását a Vérteserdő Zrt. jogelődjénél, a Vértesi Állami Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságnál. Először gépesítési, majd két év múlva erdőművelési műszaki vezető beosztásban dolgozott a Csákvári Erdészetnél.

1974-től 2019-ig, nyugdíjba vonulásáig az erdészet vezetője, erdészeti igazgató.

45 éves erdészeti igazgatói tapasztalata szinte egyedülálló az országban. A Vértes erdőinek kezelése minden erdész számára nagy kihívást jelent a területre jellemző termőhelyi és klimatikus viszonyok között. A Csákvári erdészeti Igazgatóság 13 000 hektáros területének hosszú évtizedek alatti mindennapos összefogása, irányítása komoly szakmai és szervezési elvárásokat támasztó feladat volt.

Az erdőgazdálkodás, a vadgazdálkodás, és a vadászat elválaszthatatlan része volt életének. Szellemisége tradíciókra épült és gondolatai, cselekedetei több irányba is kiterjedtek. Apostoli küldetésként élte meg tudásának és gyakorlati tapasztalatainak átadását fiának, Andrásnak.

Alapító tagja volt a Vadászkamara Fejér megyei Területi Szervezetének, és a Vadgazdálkodók Szövetségének. Választott tisztségeiben ( hivatásos vadász alelnök, vezetőségi tag ) alázattal szolgálta közösségeinket. Kiemelt tevékenységet végzett a Gánti Vértes Vadásztársaságnál. 1976-ban úttörő módon muflont ( 150 egyedet ) telepített a Vértesbe, melynek eredménye, hogy  jelenleg közel ezres populáció él a tájegység vadászterületein. Mint a Gánti Vértes Vadásztársaság elnökhelyettese, tisztségében mindig a megfelelés volt a hajtóerő.

53 évig volt tagja az Országos Erdészeti Egyesületnek.

A Vértes igen gazdag történelmi és tradicionális emlékekben. Csákberényi gyökereire mindig büszke volt. Személye meghatározó volt a Vértesi Tájvédelmi Körzet kialakításában, és neki köszönhető a Juhdöglő- völgyi 7 hektáros, közel 300 éves ősbükkös erdőrezervátumként történő fennmaradása.

Pravetz Antal az egyházi és világi erdei emlékhelyek megőrzésére és felújítására mindig is nagy hangsúlyt fektetett. Ilyen volt a Kőhányási Szent Teréz kápolna felújítása, a Gánt- Kápolna puszta temetője, a második világháborús vérteskozmai Huszár emlékmű, Csákberényi Panoráma tanösvény és életének diadalívét zárta a Gróf Merán Fülöp Vadászati Erdészeti Múzeum megalapítása. Nyugállományba vonulása után még részt vett a gróf Esterházy Móricz Ökoturisztikai Központ létrehozásában.

A Vértes tájegységhez fűződő mintegy fél évszázadnyi, egy szolgálati helyhez hű szakmai életútjával nagyfokú elhivatottságról, szakmaszeretetről és tudásról tett tanúbizonyságot. Munkáját mindig nagyfokú precizitással és körültekintéssel végezte.

Rangos kitüntetések birtokosa: Hubertusz Kereszt aranyfokozata, Országos Magyar Vadászkamara aranyérme, Életfa Emlékplakett Bronzfokozata, és 2012. március 15-én a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét vehette át.

2014. óta Csákberény, 2017. óta Gánt és Csákvár díszpolgára.

Ékes volt életében, válaszadó a bölcs tanításban, férfi a szenvedésben.

Emlékét szívünkben megőrizzük,

Nyugodjék békében!

 

Forrás: OMVK

Vadászat

Dámbikavadászat a KEFAG Zrt-nél

Szerencsés napokat tudhat maga mögött egy külföldi vendégvadász

Published

on

Szerencsés napokat tudhat maga mögött külföldi vendégvadászunk; három, nem mindennapi dámtrófeával térhet haza a KEFAG Zrt. Kelebiai Vadászterületéről.Az elsőként terítékre került kapitális dámbikáról már pár napja beszámoltunk.

Fotó: KEFAG Zrt.

Még aznap, az esti kimenetel során sikeres lövést adott le egy abnormális agancsú öreg bikára, amelynek trófeátömege meghaladja a 3,5 kg-ot.

Fotó: KEFAG Zrt.

Vendégünk céltudatos és kitartó volt, amelynek szombat reggel meg is lett az eredménye: egy ugyancsak kapitális agancsú, érett dámbika, 5,5 kg feletti trófeával!

Fotó: KEFAG Zrt.

Kísérője minden esetben Vér István fővadász volt.

Forrás: KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt.

Tovább olvasom

Vadászat

Trófeaszemle 2024

A hagyományokhoz híven idén is a Szentpéterföldei Vadászház előtti tisztáson tartotta trófeaszemléjét a Zalaerdő Zrt.

Published

on

A Zalaerdő Zrt. – a hagyományokhoz híven idén is a Szentpéterföldei Vadászház előtti tisztáson tartotta trófeaszemléjét, immár a huszonharmadikat.

Fotó: Zalaerdő Zrt.

A vendégeket Rosta Gyula vezérigazgató, Kovács Ferenc, az Agrárminisztérium Vadgazdálkodási Főosztályának vezetője és Gróf Jácint, a Zalaerdő Zrt,. vadgazdálkodási osztályvezetője köszöntötte.

Rosta Gyula vezérigazgató köszöntőjében kitért az elmúlt hónapok viszontagságos időjárására. A nyári szárazság és a szeptemberben Európa-szerte tomboló viharos esőzések mind-mind befolyásolták az idei vadászati szezon eredményeit.

Ez utóbbi okán több vadászvendég nem érkezett meg a szeptemberi szarvasnászra.

Kovács Ferenc főosztályvezető megköszönte minden illetékesnek az eddigi kemény munkát, majd felhívta a figyelmet, hogy az állományszabályozás ideje még csak ezután jön. Kérte, hogy minden érintett a mennyiségi helyett a minőségi gazdálkodásra törekedjen, ami jó korszerkezetű, megfelelő ivarösszetételű állomány kialakítását jelenti.

Gróf Jácint osztályvezető ismertette a legfontosabb szeptemberi terítékadatokat. A Zalaerdő Zrt. által kezelt négy vadászterületen 170 gímbika esett 2024 szeptemberében, ezek közül 101 darabot állítottak ki a szemlén. Az aranyérmes bikák száma 22 darab, 47 darab ezüst- és 47 darab bronzérmes gímbika került terítékre idén. Az érem nélküliek száma 54 darab. Az összes elejtett bika trófea-átlagsúlya 7,04 kilogramm, míg az érmes átlagsúly 8,21 kilogramm.

A három legmagasabb pontszámú trófea ismérveit az alábbi táblázat mutatja:

Súly (kg) CIC pontszám Kísérő vadász Elejtés helye
1. 11,35 229,92 Kovács Tamás Lenti-Olgamajor
2. 10,10 229,51 Kósa György Bánokszentgyörgy-Márki
3. 13,22 228,81 Sohár Dezső Lenti-Olgamajor

A bőgési időszakot összefoglaló trófeakatalógus hamarosan nyomdába kerül.

Forrás: Zalaerdő Zrt.

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Két újabb vármegyében jelent meg a madárinfluenza

Közleményt adott ki a NÉBIH

Published

on

Fejér és Hajdú-Bihar vármegyékben is kimutatta a madárinfluenza jelenlétét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. Az állományok felszámolása folyamatban van. A járványvédelmi előírások betartása továbbra is kiemelten fontos.

Fotó: NÉBIH

A Fejér vármegyei Mezőfalva és a Hajdú-Bihar vármegyei Hajdúnánás településeken azonosította a magas patogenitású madárinfluenza vírusának H5N1 altípusát a Nébih laboratóriuma. A 17 000 állatot számláló májhasznú kacsatelepen az idegrendszeri tünetek, a takarmány-és vízfogyasztás csökkenése, valamint a megemelkedett elhullás miatt merült fel a madárinfluenza gyanúja. A 23 570 példányt tartó tenyészkacsa telepen a takarmány-és vízfogyasztás, illetve a tojástermelés csökkenése miatt gyanakodtak  a betegségre.

Az érintett állományok felszámolása jelenleg is zajlik. A hatóság a gazdaságok körül kijelölte a 3 km sugarú védőkörzeteket és a 10 km sugarú felügyeleti (megfigyelési) körzeteket.

A Nébih továbbra is szeretné kérni az állattartók együttműködését a fokozott járványvédelmi fegyelem fenntartásában. Tekintettel arra, hogy  az országban elszórtan jelent meg a betegség, ezért jelenleg a vadon élő madarak szerepe valószínűsíthető a járvány terjesztésében. Az ország magas kockázatú területein kötelező a kereskedelmi célból tartott baromfik zártan tartása, valamint a nem kereskedelmi célból tartott baromfik zártan etetése és itatása. Az ország többi területén pedig kötelező a baromfik zártan etetése és itatása. A takarmányt és az alomanyagot minden esetben zárt helyen kell tárolni.

A madárinfluenzával kapcsolatban  további információkat olvashatnak  a Nébih  tematikus aloldalán: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom