Keressen minket

Mezőgazdaság

Így teszi Izrael virágzóvá a sivatagokat

Közzétéve:

Neokohn: Izrael területe nagyon kicsi, és nem rendelkezik sem természeti erőforrásokkal, sem kedvező időjárási viszonyokkal. Ennek ellenére a mezőgazdasági kutatás, innováció és fejlesztés terén világelső. Az Izrael által kifejlesztett technológia nemcsak önmagának, hanem a világnak is hasznára válnak – írja Yatharth Thumar a School of Military Affairs and Strategy at Rashtriya Raksha University végzős hallgatója a The Times of Israel oldalán.

Holt-tenger és a vidéke az egyik legszárazabb pont a Földön (Kép: Pixabay)

A mezőgazdaság Izraelben hihetetlenül fejlett iparág, bár jelentősége Izrael teljes pénzügyi rendszerében viszonylag kisebb. 2020-ban a GDP-hez való hozzájárulása mindössze 16 százalék volt. Izrael világelső a mezőgazdasági technológiák terén annak ellenére, hogy az ország földrajzi környezete nem kedvez a mezőgazdaság fejlődésének. Izrael területének több mint fele sivatag, a felszínnek csupán 20 százaléka termőföld, amely természetes módon megművelhető. De az agráriumba való innovatív beruházásokkal virágzóvá teszi a sivatagokat.

Jeruzsálem (Kép: Pixabay)

A Világbank által összeállított mutatók szerint 2018-ban Izraelben a területek 28,8%-a volt mezőgazdasági terület. Bár a mezőgazdaságban dolgozók a legfrissebb adatok szerint a munkaerőnek csak kb. 1%-át teszik ki, Izrael a saját élelmiszer-szükségletének 95%-át megtermeli, és ezt az igényt kiegészítik a gabona, olajos magvak, kávé, kakaóhús, cukor importjával. Ahhoz, hogy bármely ország fennmaradjon, erős mezőgazdasági ágazattal kell rendelkeznie, és Izrael nyilvánvalóan önfenntartó mezőgazdasági ágazatot épített ki. Ami még inkább egyedülálló Izraelben, az a mezőgazdasági közösségek, nevezetesen a kibuc és a moshav, amelyek akkor alakultak ki, amikor a világ minden tájáról zsidók érkeztek az országba, és elkezdtek letelepedni a vidéken. A mezőgazdaságot zárt közösségekben művelték. A kibuc egy olyan kollektív közösség Izraelben, amely hagyományosan a mezőgazdaságra épült. Az első kibuc, amelyet 1909-ben alapítottak, a Degania volt.

Haifa (Kép: Pixabay)

Napjainkra a mezőgazdaságot részben más gazdasági ágazatok, köztük ipari üzemek és csúcstechnológiai vállalkozások váltották fel. A moshav, amely általában a föld magántulajdonának, a bérmunka elkerülésének és a közösségi marketingnek az elvén alapul, egy köztes szintet képvisel a magántulajdonban lévő települések és a kibuc teljesen közösségi életmódja között.

A modern izraeli mezőgazdaság fejlődése szorosan kapcsolódik a cionista mozgalomhoz és a 19. század végi zsidó bevándorláshoz. A bevándorló zsidók főként félsivatagi földeket vásároltak. Az 1948-as függetlenség óta a teljes megművelt földterület 165 000 hektárról 2009-re 433 000 hektárra nőtt, a mezőgazdasági közösségek száma pedig 400-ról 725-re emelkedett. A mezőgazdasági termelés a 16-szorosára, a népesség pedig a háromszorosára nőtt.

Jeruzsálemi óváros egyik lezárt bejárata (Kép: Pixabay)

A vízhiány azonban komoly problémát jelent. Izraelben szeptember és április között esik a csapadék, amelynek eloszlása egyenlőtlen az országban, az északi 700 mm-től a déli 20 mm-ig terjed. A legfrissebb adatok szerint az éves vízkészlete körülbelül 160 millió köbméter, amelynek 75%-át a mezőgazdaság használja fel. Ezért Izrael édesvízkészleteinek nagy részét a nemzeti vízszállító rendszer adja, ez szivattyúállomások, víztározók, csatornák és csővezetékek hálózata, amely északról délre szállítja a vizet. Az izraeli gazdák kevesebb víz felhasználásával képesek többet termelni.

A vízgazdálkodás, a sótalanítás és az újrahasznosítási technológiák területén elismert vezető szerepet betöltő Izrael létrehozta a szennyvíz öntözésre történő újrafelhasználásának modelljét. A háztartási szennyvíz 80%-át újrahasznosítják mezőgazdasági célokra, amely a teljes mezőgazdasági víz használat közel 50%-át teszi ki. A csepegtető öntözés az egyik leghatékonyabb módszer, amelyet a gazdálkodók számos fejlett országban alkalmaznak a vízpazarlás csökkentésére. Itt a víz lassan csepegtethető számos különböző növények gyökeréhez, akár a talaj felszínén, akár közvetlenül a gyökerekre csövek és csatornák hálózatán keresztül.

Izrael világelső a mezőgazdasági kutatás és fejlesztés terén, ami az ország termésmennyiségének és minőségének jelentős növekedését eredményezte. A terméshozam és a minőség növelésére irányuló törekvés új növényfajták és vetőmagok, valamint olyan innovációk kifejlesztéséhez is vezetett, mint a terméshozamot növelő talajjavítók és a már említett csepegtetős öntözés.

A mezőgazdaságba történő állami beruházások mellett az induló vállalkozások is jelentős mértékben hozzájárultak az izraeli mezőgazdaság sikertörténetéhez. A 2007-ben alapított Kaiima nevű start-up cég növénygenetikai és -nemesítési technikákat fejleszt. A Tiberius székhelyű vállalat egy EP nevű technológiai platformot kínál, amely lehetővé teszi a növénynemesítők számára, hogy javítsák az élelmiszer- és takarmánynövények termelékenységét. A vállalat ügyfelei a nem-géntechnológiával módosított növények vetőmaggyártó vállalatai, amelyek a platformot felhasználva új vetőmagfajtákat nemesítenek.

Egy másik érdekes agrár startup a 2017-ben alapított See Tree. A hercliya-i székhelyű vállalat gépi tanuláson alapuló, adatvezérelt megoldásokat fejleszt és kínál a fák állapotának elemzésére. Ez lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás és az IOT multiszenzoros adatgyűjtő drónok képalkotó technológiája segítségével ellenőrizzék a fák, cserjék és gyenge fák egészségi állapotát. Az objektumfelismerő és térinformatikai algoritmusokon alapuló központi rendszer képes felismerni, mérni, rendszerezni a gyümölcsösök adatait a betanítás után, és elemzést nyújt a pontos döntéshozatalhoz. A See Tree a technológiaorientált, fenntartható megoldások egyedülálló keverékét kínálja a hosszú távú mezőgazdasági fejlesztésekhez.

Ha Izrael képes virágba borítani a sivatagokat, akkor bizonyára sok értékes tanulsággal szolgálhat a fejlődő országoknak szerte a világon. India és Izrael már most is jelentős együttműködést folytat a mezőgazdaság területén. India és Izrael 2008-ban kormányközi megállapodás alapján 3 évre szóló projektet írt alá. A tervet később kibővítették a 2012-2015 közötti időszakra. Ennek keretében Izrael megosztja a legjobb gyakorlatokat és ismereteket, valamint szakmai képzési programokon keresztül képzést biztosít Izraelben és Indiában.  Az ipari együttműködés mellett az egyetemek is kínálnak képzést és szakértelmet indiai kollégáiknak. A Ben-Gurion Egyetem 2020-ban lehetővé tette az indiai hallgatók számára, hogy a szárazföldi mezőgazdaság, a vízminőség és a kapcsolódó témák területén BGU-diplomát szerezzenek, és agrárkutató központot nyitott Chennaiban. Így a mezőgazdaság egy újabb olyan terület, ahol Izrael globális vezető szerepet tölt be, és tanulságokat kínál a világnak.

Forrás: Neokohn

Mezőgazdaság

Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek

Elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése

Published

on

A hazai gyümölcsfaiskolákban elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja a figyelmet arra, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Ahhoz azonban, hogy az elültetett növény életképes maradjon, érdemes betartani a szakszerű faültetés szabályait is.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A kertészet, vagyis a kertészeti termesztés legspeciálisabb, a legtöbb felkészültséget és főleg a legnagyobb előre gondolkodást igénylő ágazata a faiskolai termesztés. A faiskolai ültetési anyagok előállítása két, három, de akár 4 évet is igénybe vehet fajtól, illetve technológiától függően. Az üzemi gyümölcsültetvények, de döntően a házikertek ültetési anyaga is gyümölcsfaiskolából származik. A gyümölcsfaiskolák jelentős szerepet játszanak abban, hogy milyen gyümölcskínálattal találkozhatnak a fogyasztók idehaza. Feladatuk sokrétű: nemesítőkkel állandó, naprakész kapcsolatot kell tartani, keresni kell az újdonságokat, a betegségeknek részben ellenálló, és a hazai klímában megbízhatóan termő fajtákat. A megfelelő fajtákból érési sorra van szükség. Szükséges a szaporított fajták termesztési tulajdonságainak ismerete, ami alapján az adott fajta egyáltalán ajánlható telepítésre.

A kitermelés előtt a leveles gyümölcs oltványokat minden esetben lelevelezni szükséges, ami jelentős kézi munkaerőt igényel még napjainkban is. Erre elsősorban növényélettani okok miatt van szükség, ugyanis a szabadgyökérrel kitermelt leveles oltványok, egyszerűen kiszáradnának a levelek általi párologtatásuk miatt. A lelevelezést követően a kitermelésre előkészített oltványokat, a kötegelésnek megfelelően jeltáblával látják el, így elkerülhető a fajtakeveredés. A kitermelés az ültetési növényanyag vermelésével fejeződik be.

Ahhoz azonban, hogy a faiskolában szakszerűen kitermelt, több évig nevelt növény a telepítőnél, vagy a ház körül elültetve életképes maradjon, tavasszal kihajtson és leveles hajtást hozzon, néhány dologra figyelni kell. Fontos, hogy az ültetéssel ne várjunk sokáig. Az őszi ültetés ideje a lombhullástól a fagyokig terjedő időszakra korlátozódik, fagyos időben és talajban mindenképpen kerüljük az ültetést. Ha nem szabadgyökerű, hanem konténeres gyümölcsfát vásároltunk, burkolt gyökérzetének köszönhetően elvileg bármikor elültethetjük, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy ez esetben is biztosítsunk a növény számára elegendő időt, hogy még a fagyokig megindulhasson a begyökeresedés a talajban.

Azt, hogy tavasszal, vagy ősszel eredményesebb az ültetés, a gyümölcsfafaj alapján kell eldönteni. A mandula, az őszibarack, a kajszi, a dió és a gesztenye nagyon érzékeny a téli kiszáradásra, ezért ezen fajokat ajánlott tavasszal ültetni. Az almatermésűeknél, bogyósoknál, (kivétel a szamóca, melyet tavasszal, vagy nyár végén ültetünk) az őszi telepítés a kedvezőbb. A berkenyét és a bodzát a gyakorlati megfigyelések alapján érdemesebb ősszel telepíteni.

Fontos, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Az ültetni kívánt gyümölcsfajta termékenyülési viszonyairól mindig tájékozódjunk, és amennyiben nem öntermékeny a fajta, úgy megfelelő pollenadó fajtát is kell ültetnünk, ami a kiválasztott fajtánkkal egyidőben virágzik. Ebben a faiskolák készséggel segítenek.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra buzdít minden gazdálkodót és házikert tulajdonost, hogy bátran ültessen gyümölcstermő növényeket, amelyek a hazai klímánkon különleges beltartalmi értékű gyümölccsel örvendeztetnek meg. Az üzemi gyümölcstelepítést a KAP ST keretében nemrég megjelent Ültetvénytelepítési pályázat is támogatja. De legyen szó kiskertről, vagy több hektáros ültetvényről, ne feledjük, hogy minden egyes fa szakszerű elültetésével és gondozásával hozzájárulunk az élhető környezetünk fenntartásához.

 

Forrás: NAK

 

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára

Emelkedett a kakaó, kávé és a tea ára

Published

on

Róma, 2024. november 15. – A globális élelmiszerimport-számla az előző évhez képest várhatóan 2,2%-kal, több mint 2 billió dollárra fog nőni 2024-ben, amit a kakaó, kávé és a tea áremelkedése, valamint a gyümölcsök és zöldségek magasabb importköltségei eredményeznek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) csütörtökön tette közzé Élelmezési kilátások jelentését.

Fotó: FAO

A kakaó, kávé és tea importkiadásai várhatóan 22,9%-kal fognak emelkedni, amely a teljes import-értéknövekedés több mint felét teszi ki. Ez elsősorban az időjárási viszonyok és a logisztikai problémák miatt megugrott nemzetközi árakat tükrözi ezen áruk esetében. A kakaó ára a tízéves átlag közel négyszeresét érte el az év elején; a kávéé közel a duplájára, a teáé pedig 15%-kal emelkedett a hosszú távon megszokott szintjük fölé.

Ezen áruknak az exportja számos ország gazdaságában fontos szerepet játszik, jegyzik meg a FAO közgazdászai. Burundiban és Etiópiában a kávéexportból származó bevételek általában e két ország élelmiszerimport számláinak közel 40%-át fedezik; a tea exportja hasonló módon Srí Lanka számlájának több mint felét teszi ki, Elefántcsontpart kakaóexportja pedig könnyedén ellensúlyozza az ország élelmiszerimport-költségeit.

Ezzel párhuzamosan a gabonafélék és olajos magvak importszámláinak csökkenése könnyebbséget jelent az alacsonyabb jövedelmű országok számára. A magas jövedelmű országok felelnek a globális élelmiszerimport-kiadások kétharmadáért, mely esetében ezen országoknak 4,4%-os növekedéssel kell szembenézniük 2024-ben, míg a felső-közepes jövedelmű, alsó-közepes jövedelmű és az alacsony jövedelmű országok költései valószínűleg csökkenni fognak.

A FAO Élelmezési kilátások jelentése, mely egy kétévente megjelenő kiadvány, frissített előrejelzéseket közöl a főbb élelmiszerek előállítására, kereskedelmére, felhasználására és készleteire vonatkozóan, valamint számos aktuális témát dolgoz fel. A legújabb számban különösen az olívaolaj és a műtrágyák kerülnek górcső alá.

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Hamarosan benyújthatók az ökológiai gazdálkodás támogatási kérelmei

Az érintettek 2024. november 25-től nyújthatják be kérelmeiket

Published

on

Minden korábbinál nagyobb előnyöket kapnak azon termelők, akik az ökológiai gazdálkodást választják. A Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretében ugyanis új program indul támogatásukra, amelyre az érintettek 2024. november 25-től nyújthatják be kérelmeiket – mondta Feldman Zsolt a XXXIV. Biokultúra Napján.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára közölte, hogy a Vidékfejlesztési Program által meghirdetetett ökológiai gazdálkodást támogató felhívások keretei között évente mintegy 5500 gazdálkodó nyújthatott be kifizetési kérelmet, és csaknem 275 ezer hektár után igényelhettek támogatást a kedvezményezettek. Magyarországon 2023-ban az ökológiai gazdálkodásba vont területek nagysága – az átállási területekkel együttesen – elérte a 320 ezer hektárt.

A jövőt tekintve, Feldman Zsolt szerint a nemrég meghirdetett „Ökológiai gazdálkodás támogatása” című felhívás jelentős segítséget nyújthat a továbblépésben. A felhívás a még konvencionális művelésű területek ökológiai művelés alá vonását és átállását, illetve a már ökológiai művelésbe vont területeken a gazdálkodási mód fenntartását ösztönzi vissza nem térítendő átalánytámogatás formájában.

Ismertette, hogy a támogatási program öt évig tart, 2025. január 1-jén kezdődik, és 2029. december 31-én zárul. A kedvezményezetteknek vállalniuk kell, hogy ezen idő alatt a támogatásba vont területeiken – legyen az szántó, gyep, ültetvény – az ökológiai gazdálkodás előírásainak megfelelő gazdálkodást folytatnak.

A támogatás éves mértéke földhasználati kategóriánként változó, például átállás alatti intenzív gyümölcsültetvény esetében 1801, míg gyep esetében 225 euró/hektár – tette hozzá az államtitkár.

Előadásában megjegyezte, hogy a KAP Stratégiai Terv alapján az idei évben meghirdetett számos pályázati felhívásban – így az állattartási és a kertészeti beruházásokat segítő kiírásokban – jelentős előnyhöz jutnak az ökológiai gazdálkodást folytatók. Az érintettek egyrészt 10 százalékkal megemelt támogatási intenzitást kapnak az alaptámogatáshoz képest, másrészt a tartalmi értékelési rendszerben is jelentős többletpontot szereznek.

A felhívás minden kapcsolódó dokumentummal és információval a kap.gov.hu weboldalon érhető el.

Forrás: AM

Tovább olvasom