Az elmúlt időszakban rendkívül megszaporodtak a Vadászkamara tagságát érő online támadások. Bár szervezetünk azt vallja: nem szükséges, sőt sok esetben kifejezetten kontraproduktív felvenni a kesztyűt az online térben, az utóbbi hetekben a helyzet súlyosbodott, számos felhasználó átlépett egy határt. Ezért az alábbiakban foglaljuk össze közérthetően, hogy hasonló helyzetekben miként állhat ki magáért valaki, amennyiben indokoltnak érzi.

Ábra: OMVK

Az itt ismertetett lehetőségek minden magyar állampolgár számára adottak, függetlenül attól, hogy vadászról van-e szó. Így talán nem csak a tagságunkat segíthetjük a fentiekkel, hanem egyúttal minden polgártársunkat, akit nemtelen támadások, fenyegetések vagy sértések érnek az online térben.

Ha karácsonyi ajándékot keresel, akkor itt az Agro Jager Shopja! Kattints a képre!

A Facebookról „lelopott” fotók

Rengeteg panaszt kaptunk azzal kapcsolatban, hogy zárt csoportokban közzétett fotók más csoportokban, oldalakon jelennek meg, akár nyilvánosan is. Ráadásul a bejegyzéseket (posztokat) eredetileg közzétevő személyek nevével, arcával. Ezekre az átemelt – és sok esetben hangulatkeltésre alkalmas kommentárral ellátott – tartalmakra ezután indulatos, a jóízlés határát jócskán átlépő, sőt esetenként agresszív és fenyegető hozzászólások (kommentek) sora épül.

Fontos tudni: ha valakitermészetes személy beazonosítására alkalmas, eredetileg csak egy meghatározott közönség számára közzétett tartalmakat más kör számára tesz elérhetővé, az adatvédelmi jogsértést követ el! Ilyen esetben az érintett – tehát a képen szereplő, vagy a bejegyzés alapján azonosítható – személy, és csak ő maga tud bejelentést tenni jogosulatlan adatkezelés miatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH).

Segítve azokat, akik szeretnének ilyen eljárást kezdeményezni, az alábbiakban foglaltuk össze a tudnivalókat.

• Az eljárás ingyenes.
• A bejelentés beadható elektronikusan (e-papíron), személyes átadással és postai úton.
• Postai bejelentés esetében a dokumentumban fel kell tüntetni a bejelentő személyes adatait(családi és utónév; születési családi és utónév; anyja születési családi és utóneve; születési hely, Budapest esetén a kerület megjelölésével; születési idő), illetve alá kell írni a beadványt.
• A címzés: Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, 1363 Budapest, Pf. 9.
• Segítve a bejelentést, készítettünk egy sablont is, amely ide kattintva tölthető le (Microsoft Word formátum, a kitöltendő részek vastag betűsek).
• A bejelentéshez csatolni kell minden olyan dokumentumot, amely a jogsérelmet vagy annak közvetlen veszélyét támasztja alá. (Postai beküldésnél ezeket értelemszerűen ki kell nyomtatni.) Adott esetben a kifogásolt bejegyzések képernyőmentéseit kell csatolni, oly módon, hogy egyértelműen azonosítható legyen a közzétevő és a közzététel időpontja. Ehhez a bejegyzést asztali gépről kell lementeni, és nem a Facebook üzenőfaláról kell kifotózni, hanem megnyitás után magát a bejegyzést. Tehát először a képre kell kattintani, majd a megnyíló képernyőről készíteni a mentést. Példával illusztrálva:

1. – kattintás a fotóra

Ábra: OMVK

2. – a képernyőkép, amelyet le kell menteni

Ábra: OMVK

A hatóság a bejelentés beérkezését követő két hónapon belül megállapítja, történt-e valóban jogsértés, és megteszi a szükséges intézkedéseket. Minderről a bejelentő is tájékoztatást kap. A fentiekkel kapcsolatban minden további részlet elérhető a hatóság honlapján ide kattintva.

Vélhetően segíti a hatóság munkáját, amennyiben egy Facebook-csoport vagy oldal működésével kapcsolatban több bejelentés is érkezik.

Zaklatás, fenyegetőzés

Sajnos nemegy vadásztársunk számolt be őt ért burkolt vagy egyértelmű fenyegetésekről is. Ezt a viselkedést elfogadhatatlannak tartjuk – a megfenyegetett személy vadász mivoltától függetlenül. A zaklatás önálló tényállás a Büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben (222. §), az egyszerűség kedvéért idézzük a releváns részeket:

222. § (1) Aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, őt rendszeresen vagy tartósan háborgatja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki félelemkeltés céljából

a) mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével megfenyeget, vagy

b) azt a látszatot kelti, hogy más életét, testi épségét vagy egészségét sértő vagy közvetlenül veszélyeztető esemény következik be,

vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Amennyiben valaki úgy érzi, hogy a fentieket szenvedte el, a rendőrségen tehet büntetőfeljelentést, az alábbiak szerint.

• A feljelentést a legegyszerűbb e-mailben elküldeni a lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányságcímre.
• Az e-mailben fel kell tüntetni a feljelentő személyes adatait(családi és utónév; születési családi és utónév; anyja születési családi és utóneve; születési hely, Budapest esetén a kerület megjelölésével; születési idő).
• A feljelentésben le kell írni, hogy ki, mikor (óra, perc) és milyen felületen, oldalon követte el a feltételezett zaklatást (beleértve egy esetleges üzenetküldő szolgáltatásban, applikációban érkező fenyegetéseket is). Ehhez képernyőmentéseket is kell csatolni: a kifogásolt bejegyzését, hozzászólásét vagy üzenetét, valamint – Facebook esetén – a hozzászóló Facebook-profiljáét.
• Bejegyzés vagy hozzászólás esetén érdemes segíteni a rendőrség munkáját azzal, hogy az adott bejegyzés / hozzászólás, valamint a szerző profiljának közvetlen, a megnyitás után a böngésző címsorában szereplő hivatkozását (linkjét) is beszúrjuk az e-mailbe. Ezt asztali számítógépről tudjuk elérni és kimásolni. Míg a profil megnyitásakor automatikusan a közvetlen hivatkozás jelenik meg a címsorban, a bejegyzések és a hozzászólások hivatkozását úgy nyithatjuk meg, ha a közzététel időpontjára kattintunk:

1. – kattintás az időpontra

Ábra: OMVK

2. a címsorban megjelenő link kijelölhető és másolható, beszúrható

Ábra: OMVK

A feljelentés beérkezését követően a rendőrség 14 napon belül mérlegel, hogy indít-e nyomozást, illetve, hogy szükség van-e feljelentéskiegészítésre. Utóbbi esetben a feljelentőnek 15 napon belül kell megválaszolnia a kérdéseket. A nyomozási határidő 30-60 nap, ezt az ügyész meghosszabbíthatja.

Ami a vadászat bármely részterületéhez kapcsolódó helytelen gyakorlatokat illeti, azokat a Vadászkamara soha nem támogatta, és nem is fogja támogatni, függetlenül attól, hogy a mindenkori aktuális jogszabályi környezet lehetővé teszi, avagy sem. Az esetleges jogszabálysértéseket illetően pedig az álláspontunk markáns: ezek nem ágazati, hanem hatósági vagy büntetőjogi kérdések, így amennyiben valaki tudomást szerez ilyesmiről, arra biztatjuk: tegyen bejelentést az illetékes hatóságnál!

Forrás: OMVK

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31

A hegyvidéki megyékben országszerte elkezdődött a medvék vadászata. Az idén nyáron elfogadott vadászati és vadgazdálkodási törvény alapján 2024-ben és 2025-ben összesen 426 medvét tudnak kilőni a vadászegyesületek. Közben környezetvédő szervezetek bírósági keresetekkel próbálják akadályozni a törvény alkalmazását. Szakemberrel jártuk körül a vadgazdálkodás új kihívásait, a vadgazdálkodási mérnök a civilek vádjaira is válaszol.

Medvevadászat. 2025. végéig 426 nagyvadat lőhetnek ki a vadászegyesületek, további 55 ragadozót az intervenciós kvóta keretében lehet ártalmatlanítani • Fotó: Fülöp-Székely Botond

Az idén nyáron módosított 2006/407-es számú vadászati és vadgazdálkodási törvény melléklete megyékre lebontva tartalmazza a 2024–2025-ös évre szóló medvekilövési kvótát. A nyolc év után módosított jogszabály megelőzési kvóták alapján ismét lehetővé tette a medvevadászatot Romániában. 2025. december végéig a törvény 426 nagyvad kilövését engedélyezi vadászegyesületek számára, ugyanakkor további 55 ragadozót az intervenciós kvóta keretében lehet ártalmatlanítani. Ez utóbbi rendelkezés olyan medvéket érint, amelyek emberre támadnak, illetve vadkárokat okoznak a településeken.

Ha karácsonyi ajándékot keresel, akkor itt az Agro Jager Shopja! Kattints a képre!

A bukaresti környezetvédelmi minisztérium előzetes kérvényezés alapján dönt a kilövési engedély megadásáról. Az idén júliusban a parlament által döntéshozó kamaraként elfogadott jogszabály melléklete azokat a vadászegyesületeket is felsorolja, amelyek részesülnek az országos medvekilövési kvótából. Közöttük szerepel az 53 ezer hektáron vadgazdálkodást folytató Zetelaka és Társai Vadász- és Horgászegyesület. A számukra kiosztott kvótából az udvarhelyszéki vadászegyesület az elmúlt két hónap során hat medvét lőtt ki, amit hazai és külföldi vadászok révén értékesített.

A vadásztársaságok vadkamerái hűen tükrözik a medveállomány túlszaporodását FOTÓ: VADASZTARSULAT.RO

A vadászterületünkön élő mintegy háromszáz medvéhez képest ez minimális létszám, de valami mégis elindult a vadgazdálkodás terén. A törvény értelmében a 2026-os esztendőre a genetikai kutatások összesítése után a környezetvédelmi minisztérium határozza meg a kilőhető egyedszámot” – nyilatkozta a Krónikának Benke József, a zetelaki vadászegyesület elnöke. Perben a környezetvédőkkel A romániai vadászegyesületek örültek a nyáron elfogadott törvénynek, hiszen nyolc év kihagyás után ismét vadászhatóvá vált a medve. Ugyanakkor azzal is tisztában vannak, hogy a környezetvédő szervezetek vehemensen ellenzik a jogszabály alkalmazását, sok esetben a nagyvad által megtámadott, vagy megölt embereket téve felelőssé a medvetámadásokért.

Benke József vadgazdálkodási szakember az elejtett vaddal FOTÓ: VADASZTARSULAT.RO

A vadászegyesületek és a vadgazdálkodási szakemberek által „méregzöldnek” titulált szervezetek máris támadásba lendültek az idén nyáron módosított 2006/407-es számú törvény alkalmazása ellen. A brassói székhelyű, Visszaélések Ellen Harcoló Egyesület (ACA) máris beperelte a román környezetvédelmi minisztérium több megyei igazgatóságát, követelve a bíróságtól, hogy jogerős döntéssel függessze fel a medvék kilövésére kibocsátott hatósági engedélyeket. A több tárgyalást is megért beadvány elfogadása ellen a megyei környezetvédelmi ügynökség mellett érdekelt félként perbe lépett a Zetelaka és Társai Vadász- és Horgászegyesület is, arra kérve a bíróságot, hogy tekintse semmisnek a brassói szervezet jogi keresetét. Azzal érvelnek, hogy a romániai törvényhozás által elfogadott és Klaus Iohannis államfő által aláírt jogszabály alkalmazását a törvényhozáson kívül más nem állíthatja le, legkevésbé egy civil szervezet. Benke József szerint esélytelen, hogy az egyre több emberi áldozatot, illetve súlyos sérüléseket okozó, túlszaporodott medveállomány vadászatát le tudják állítani a ,,méregzöld” szervezetek, azonban a jogászaik folyamatosan próbálkoznak, miközben a vadászegyesületek ellen hangolják a közvéleményt.

Példaként a hatalmasra duzzadt udvarhelyszéki medveállomány kártételeit emeli ki: az ötvenezer hektárnyi területen fellelhető 300 nagyvad messze meghaladja azt a medvelétszámot, amit természetes körülmények között el tud tartani. „A környezetvédők részéről folyamatosan az a vád ér, hogy a vadászegyesületek által becsült vadlétszám nem reális, holott ennek épp az ellenkezője igaz. A vadászterületeinken működő 40 vadkamera felvételeinek elemzése tudományos módszerekkel állapítja meg az adott erdőrészen mozgó vadak létszámát. De ha ez a környezetvédőknek mégsem lenne elég, akkor ott van a rengeteg vadkár, amit a túlszaporodott vadállomány okoz, és ami a legsúlyosabb, hogy folyamatosan nő az emberáldozatok száma” – nyomatékosította portálunknak a székelyföldi vadgazdálkodási szakember. Uniós szinten már vadásszák a farkast, Romániában még nem A többi vadhoz hasonlóan – gímszarvas, őzbak, vaddisznó, róka, stb. – a vadászegyesületek a medve kilövési jogát hazai és külföldi vadászoknak egyaránt értékesítik. Benke József szerint élénk érdeklődés mutatkozik a romániai medvevadászat iránt, azonban az egyesület jól meghatározott céljainak megfelelően minden esetben maga dönt arról, hogy kinek értékesíti a vadászati jogot. Alapos trichinella-vizsgálat után az elejtett medve húsát húsfeldolgozó vállalatoknak értékesítik, a húsüzemben száraz téli szalámifajták összetételébe keverik be a vadhúst.

Az idén ősztől újra vadászható medvén kívül a bukaresti szakminisztérium egyelőre nem adott engedélyt a szintén túlszaporodott farkasállomány vadászattal történő ritkítására. 2024-ben Romániában összesen három ragadozót lőttek ki speciális engedéllyel, nemrég azonban az Európai Bizottság minden uniós tagállam számára engedélyezte, hogy a szigorúan védett kategóriából a farkas átkerülhessen a kevésbé védett kategóriába. Ez a farkas esetében is prevenciós és intervenciós kvóták kiállítását feltételezi a vadászegyesületek számára, Benke József szerint azonban ennek alkalmazása a decemberi parlamenti választások után megalakuló új román kormány feladata lesz. „Választási kampányban kizártnak tartom, hogy a kormánypártok magukra haragítsák a környezetvédőket, így valószínű, hogy valamikor 2025-ben születik döntés a farkaspopulációkat érintő vadgazdálkodásáról is” – állapította meg portálunknak Benke József, a Zetelaka és Társai Vadász- és Horgászegyesület elnöke.

Forrás: Makkay József – Krónika online

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31

Palkó Áron íjjal elejtette élete első vadját. Élményeiről beszámolt lapunknak:
Mai nap egy barátom meghívásának tettem eleget, ami egy örök emlèk marad számomra. Reggeli kávézgatás mellett beszéltük meg az esti vadászatot: hova menjünk, hova üljünk… disznót kellene lőni ! “Megyek érted ötre! Körbenézünk,nyomászkodunk, aztán majd eldöntjük, ki hova ül. Mielőtt megyek érted, csörgök… Rendben!
5 előtt 10 percel csörrent is a telefon.

– Na, barátom! Megyek érted!
– Vávává váááárj egy pillanatot.
Én ma íjjal szeretnék vadászni!
– Íjjaaaal ?!!!
– Íjjal !
– Ha Te ezt szeretnéd, hát legyen. Pakold össze ès majd olyan helyre ültetlek, ahol “közelebb mozog a serte”.

Fotó: Palkó Áron – AJN

Kiérve a területre, egy fél órát nyomászkodva,tanakodva, eldőlt, ki, hova ül.
– Papuskám! Itt mozog serte is, róka is !
Én felülök egy dűlővel odébb a lesre, lesz ami lesz.
– “Jó vadászatot… vagy mit mondtok, ti íjászok” – köszönt el tőlem barátom.

Elfoglalva kis helyemet, egy lucernás gazos szélén, gondoltam, ha nem is lövök semmit, de legalább íjjal vadászok végre! Már azért is megérte!
Nem sokkal sötétedés után, a jó holdnak köszönhetően, megpillantottam egy rókát egerészve. Távcsövemet elővettem: ez valóban egy róka… megpróbálom becincogni. Hátha.
Egy-két cincogás. A róka ezt meghallva, elindult felém. A szívem a torkomban! 35-40 méter körül lehetett: cincogok, még hadd jöjjön csak közelebb… biztos lövés kell!
Sikerült behívjam, kb 17-20 méterre, amikor kihúzva íjamat, felkapcsolva a piros lámpámat,  a keresztbe forduló róka irányába, útjának eresztettem a vesszőt.
Huppanó becsapódás. A róka felugorva,felvisítva jelezte a találatot . 15-20 méter halálvágta után elmondhattam, hogy elejtettem életem első íjjal lőtt vadamat, egy szuka rókát!
Ezután nem sokkal, hogy megnéztem, fel is hívtam barátomat. – Nagy az öröm,  cimbora!
Terítékre hoztam az első rókámat!

Fotó: Palkó Áron – AJN

– Hatalmas gratuláció! Akkor valóban nagy az öröm, ez egy felejthetetlen pillanat!
Tisztelet és békesség a vadnak ! 📯🌿🦊
Íjam egy Bowtech Experience 60# egy Axcel 5 pines irányzékkal..
Vesszőm egy Skylon Edge 400 as volt egy 100gr es Skorpion fix 3 pengés heggyel. Lámpám, egy Temuról rendelt noname lámpa, de nagyon jó kis lámpa! Köszönöm, hogy megoszthattam veletek ezt a felejthetetlen élményemet !

Írta és fényképezte: Palkó Áron

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131