Keressen minket

Mezőgazdaság

Interjú Magyarország madridi nagykövetével I.

Közzétéve:

Feltöltő:

Print Friendly, PDF & Email

Nagykövet asszony! Kérem, néhány szóban mutassa be a Spanyolország mezőgazdaságát!

Spanyolország GDP-jének 2,7 százalékát a mezőgazdaság adja, a munkavállalók 4,6%-a ebben a szektorban dolgozik. Spanyolország teljes területe: 50,59 millió hektár, ebből mezőgazdaságilag megművelt terület 16,98 millió hektár, amelyből zöldséget 211.082 hektáron, gyümölcsöt 1.039.312 hektáron termesztenek. Összesen zöldségből 13,2 millió tonna, míg gyümölcsből 3,7 millió tonna kerül a raktárakba. Kalászosokat vizsgálva gabonát 6,1 millió hektáron termelnek, amelyen búzából 2,1 millió tonnát, árpából 2,6 millió tonnát aratnak. Kukoricából390 ezer tonnát törnek és jelentősnek mondható a hüvelyesek 322 ezer tonna hozama.

Cukorrépából 3,4 millió tonna, míg napraforgóból 642 ezer tonna kerül betakarításra. Spanyolországban, napjainkban 947 ezer hektáron termelnek szőlőt. Szarvasmarha-félékből hat milliós az állományuk, tejtermelésük 5,89 millió tonna éssertésből 25,4 milliót hizlalnak.Jelentős a citrusfélék termőterülete, ez az összterületüknek 1,7%-a, ami megközelíti a 300.000 hektárt. Ki kell emelni, hogy 2,6 millió hektáron olíva termesztésre is berendezkedtek a spanyolok.

Spanyolország az EU legnagyobb zöldség- és gyümölcs exportőre, és a világon is az első három között szerepel, a világkereskedelem mintegy 13%-át adja. Ezen belül mind a zöldség, mind a gyümölcs exportot vezeti értékben, a zöldség exportban a vezető helyet 2012-ben vette át Hollandiától.

Az ország a világ legnagyobb olívaolaj-termelője – a világ össztermelésének mintegy felét adja -, exportban pedig a második. A legnagyobb mennyiséget Olaszországba exportálja, ahol kevert olajokat készítenek belőle, Olaszország ezeket exportálja, így olívaolajban ő a vezető exportőr. A spanyol olajnak csak 20%-a extra szűz.

Olívabogyóból szintén a világ legnagyobb termelője, a világ termelésének 22%-át adja.

A spanyolok a világ második legnagyobb bor exportőrei, Olaszország után, Franciaország előtt.

Sertéshús termelésben a világon a 4., az EU-ban az 1. helyen állnak. Az első helyet épp 2015-ben szerezte meg Németország előtt, 28,37 milliós állománnyal.

A spanyol élelmiszeripar 2015-ben 3%-kal növekedett, s ezzel továbbra is az első számú spanyol gazdasági ágazat. Exportja 2015-ben 6%-os emelkedést mutatott. A gazdasági teljesítményen túl az ágazat szerepe a foglalkoztatásban is jelentős, 2014-15-ben nettó 20.000 új munkahelyet teremtett.

2015-ben Spanyolország külkereskedelmi aktívuma elérte a 9,6 Mrd eurót. Nőtt ugyan az agrár import is, 8,4%-kal (összesen 30,9 Mrd euróra), az export azonban még ennél is jobban bővült, 9%-kal, 40,55 Mrd euróra. A kivitel ezzel a teljes ES kivitel 16,2%-át teszi ki. Az összeghez még hozzá lehet számítani ráadásul az állati és növényi nyersanyagok kivitelét, ami 2,3 Mrd euró értékben történt. A legnagyobb volumenű exportot a zöldség-gyümölcs ágazat valósította meg, egymaga 16,2 Mrd eurónyi árut értékesítve külföldön. Importban a zöldség-gyümölcs ágazat szintén igen jelentős tényező, 4,7 Mrd euró behozatallal a termékkörök között a harmadik helyet foglalja el.

Külön kiemelésre érdemes, hogy 2015-ben ES agrárexportja Kínába 58%-kal, 790 millió euróra nőtt. A legfontosabb ide irányuló exportcikkek a sertéshús, az olíva olaj, és a bor. Sertéshúsból a kínai export 379,16 millió euró volt 2015-ben, ES ezzel ebből a cikkből Kína harmadik legnagyobb beszállítója.

A spanyol sertésszektor a gazdaság egyik legdinamikusabban növekvő ágazata. Spanyolországban 2015-ben 46 millió sertést vágtak, 10 millióval többet, mint 2000-ben, miközben a termelés 3,9 millió tonnára növekedett, amely értékben 5,7 Mrd eurót jelent. A sertéstenyésztés eredményei mellé még a feldolgozásból eredő 20 millió eurós forgalom is társul, a szektor így meghatározó tényezője a munkaerő piacnak is. A szektor exportja is meggyőző: Spanyolország 2015-ben 1,9 millió tonna sertéshúst exportált, amelynek értéke 4 Mrd euró, ezáltal a világ negyedik legnagyobb exportőre Németország, az USA és Hollandia mögött.

Spanyolországban az agrár-élelmiszeripari szektor a javak és szolgáltatások 10%-át termeli meg, és továbbra is a vidéki területek legnagyobb foglalkoztatója. Miután Spanyolország több termékből is a világ vezető országai között van, nem túlzás azt állítani, hogy a vidéki területek sorsán Spanyolország sorsa is múlik.

A szövetkezetek száma 3.800, több mint egymilliós tagsággal rendelkeznek, 96.000 alkalmazottjuk van, és évi 26 milliárd eurós forgalmat bonyolítanak. A közvetlen exportban részt vevő szövetkezetek teljes forgalmuk 27%-át már az exporttal érik el.

  1. 1Milyen a kereskedelmi kapcsolat az agrártermékek terén Magyarország és Spanyolország között?

Jól látszik a spanyol kereskedelmi adatokat vizsgálva, hogy az agrárium részesedése az importból 10,7%, az exportból az ágazat viszont 15,5%-ot birtokol.

Az összes spanyol élelmiszer import értéke 2014-ben 28.6 Mrd euró, 2015-ben 30.8 Mrd euró volt, a Magyarországról származó import ennek mintegy 0,3%-a. Az összes magyar élelmiszer-export 2014-ben 7.72 Mrd euró, 2015-ben 7.9Mrd euró volt, Spanyolországba ennek mintegy 1,13%-a ment. Élő állat exportunk mutatott növekedést 2012 és 2015 között: itt duplájára nőtt a forgalom, míg a hal, rák és a puhatestű állatok exportja négyszeresére dagadt. Míg Spanyolország felé duplájára nőtt ezen időszakot nézve az exportunk: zöldségből és gyümölcsből és elértük a 6,9 millió eurós forgalmat, addig Spanyolország hazánkba a 30 millió eurós forgalmát 66,4 millió euróra tudta növelni. Ital importunk is jelentős növekedést mutat, hiszen 2,8 millióról 4,2 millióra nőtt a forgalom. Kedveltek Magyarországon a spanyol termékek. Olajos magok és olajos gyümölcsök terén is fordulat tapasztalható, hiszen 754 ezer euróról 2015-re 2,34 millió euróra bővült a piacuk hazánkban. Összességében a spanyol termékek forgalma 2012-ben a 86 millió euróról 2015-re 139,2 millió euróra bővült, de a kapcsolatok szélesítésével elmondható, hogy a magyar piac is erősödött Spanyolországban, hiszen, a kivitelünk 80,7 millió euróról 89,9 millió euróra lépett.Ma Spanyolország így a 15. élelmiszer-export piacunkká vált.A növekedés azt mutatja, hogy van létjogosultsága a magyar áruknak Spanyolországban, de a magyar élelmiszerekről azért el kell mondjuk, hogy alig vannak jelen Spanyolország élelmiszer piacán. Éppen ezért fontos, hogy megismertetésüket folyamatosan napirenden tartsuk, főleg a véleményformáló felső piaci szegmensben.

  1. A megművelt területek hány százalékán folyik Spanyolországban öntözés?

Spanyolországban a termesztés stabilitását, a hozamok növelését, az öntözött területekkel is fokozzák, így olyan földterületeket is művelés alá tudtak vonni, ahol a csapadék kevesebb. Spanyolországban ma mintegy 3.570.875 hektáron képesek öntözni a gazdák ez a 21%-ot éri el. Nagyon jelentős az üvegházi, vagy zárt termesztési rendszerek alkalmazása, itt mintegy 65.644 hektárt fedtek le és egyes régiókban nagy hatékonyság mellett folyik a termelés.

  1. Milyen öntözési kutatásokat végeznek Spanyolországban? Milyen témákkal dolgoznak most a spanyol kutatók?

A kutatásokról általánosságban tudni kell, hogy az állami kutatóintézeteken túl működnek az autonóm tartományok kutatóintézetei is, valamint sok cégnek van saját kutatóbázisa, ezért Spanyolországról általánosságban nehéz beszélni. A legizgalmasabb kutatások jelenleg a tengervíz sótalanítása és öntözésre való felhasználása témában folynak, elsősorban Andalúziában, Murciában és Valenciában, tekintve, hogy ezek a legszárazabb tartományok, ahol ráadásul a legjelentősebb a zöldség- és gyümölcstermesztés. Az öntözővíz biztosítása ezért itt létkérdés.

  1. A mezőgazdasági kutatóhálózat hogyan működik Spanyolországban? Hogyan és milyen fórumon döntik el, hogy milyen kutatási témákat finanszíroznak a nemzeti forrásokból? Hogyan vonják be ebbe a gazdasági szereplőket és hogyan történik az ellenőrzés, értékelés? Milyen struktúrában működik a spanyol mezőgazdasági kutatás?

Az agrárkutatást, mint minden kutatási területet a Gazdasági Minisztérium, azon belül a Kutatási Államtitkárság forrásai finanszírozzák.A kutatásokat a K F I állami terv fogja keretbe, amely meghatározza a kutatás és innováció forrásait, ezen belül külön fejezet foglalkozik az agrárkutatással.A kutatási célokat a Gazdasági Minisztérium, a Mezőgazdasági, Halászati, Élelmezésügyi és Környezetügyi Minisztérium, valamint az agrárszektor és a kutatóintézetek javaslatai alapján állítják össze.Az elfogadott kutatási témákra minden évben pályázni lehet. A pályázatokat két szervezet írja ki: az egyik az Állami Kutatási Ügynökség a kutatók által vezetett kutatócsoportok számára illetőleg a CDTI (Ipari Technológiai Fejlesztési Centrum) a vállalatok által benyújtott innovációs projektekre.A pályázatokról tudományos és hasznossági szempontok alapján döntenek.

A fenti általános pályázatáson kívül vannak speciális innovációs pályázatok is, amelyeket a KAP II. tengelyének, vagy pedig az intelligens specializációt szolgáló nemzeti/regionális innovációs stratégiák (RIS3 stratégiák) finanszírozásában írnak ki LEADER helyi akciócsoportok vagy az autonóm tartományok.

A kutatói munkaSpanyolországban egyetemeken: az ország számos agrár, állatorvosi, erdészeti vagy biológiai karán továbbá állami (INIA) vagy a tartományi kutatóintézetekben, a Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács (CSIC) intézeteiben és végül magán kutatóhelyeken zajlik. Spanyolországban nagyon fontos, hogy a kutatások mindig a gazdaság szereplői számára valós gondot jelentő problémára reagáljanak.

  1. A termelésben dolgozó, az oktatástól időben eltávolodó szereplők továbbképzése és új ismeretekkel való elérése hogyan működik, melyek a legsikeresebb módszerek Spanyolországban?

A képzést jellemzően az autonóm tartományok szervezik. A szakképzést általában a tartományok oktatási minisztériumai által működtetett képzési centrumok végzik, de vannak privát szakképző centrumok is, és a továbbképzések folyhatnak a kutatáshoz kapcsolva, mint pl. az IFAPA (Andalúzia) vagy az INTIA (Navarra) esetében, de lehetnek a kutatástól függetlenek, mint Katalóniában vagy Valenciában. Ez eltérő, általában helyi adottságokhoz illesztik, de fontos a hatékonyság és a piac igényeire történő időbeni reagálás. A regionális fejlesztési programok döntő része azonban szakképzési elemeket is tartalmaznak. Összességében elmondható, hogy több lépcsősek és szerteágazóak. A termelés szereplőinek nagyon sok lehetősége van az új ismeretek megszerzésére, amelyet nem csak spanyol állami kiemelt feladatként kezelnek, hanem a gazdasági szereplők érdeke is.

  1. Milyen lehetősége van a magyar felsőoktatásban tanuló diákoknak megismerni a spanyol mezőgazdaságot? Mely egyetemeket ajánlja a magyar diákoknak?

Minden attól függ, hogy a jelölt milyen képzést szeretne: növénytermesztést, ezen belül kertészeti, vagy pl. gyógynövénytermesztési ismereteit akarja-e szélesíteni, vagy állattenyésztés, illetve erdészeti ismeretekben szeretne tanulmányokat folytatni. Spanyolországban ma sok egyetem működik, érdemes régiókhoz kötve, specializáltan is eltölteni itt egy-egy szemesztert és az itt látott, tanult módszereket beépíteni a hazai termesztésbe, de a kapcsolatok kiépítésére is nagyon jó lehetőség a felsőoktatásban egy-egy félévre külföldre utazni. Spanyolország nagyon nyitott, szívesen fogadnak hallgatókat, kedvelik a magyarokat. Az egyetemek között rangsort felállítani nem lehet, ajánlani csak az említett szűkebb érdeklődési kör alapján lehet.

 

Mezőgazdaság

Újabb segítség a gazdáknak – Magasabb jövedéki adó visszatérítés jár a gázolaj után

Print Friendly, PDF & Email

Jelentősen megemelték a gázolaj után visszaigényelhető adó mértékét

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A kormány újabb intézkedéssel segíti a gazdákat. Megjelent az a kormányrendelet, amely rögzíti, hogy 2024. május 1-től a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj után visszaigényelhető adó mértéke 90 százalékra emelkedik. A magyar kormány ígéretének megfelelően a gabonaágazat helyzetének javítását célzó ötpontos intézkedéscsomagjának egyik elemeként döntött a jövedéki adó visszatérítés növeléséről – jelentette be Nagy István agrárminiszter. 

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Nagy István ismertette, hogy az európai agráriumban kialakult piaci zavarok miatt, melyet elsősorban az Ukrajnából korlátozások nélkül beáramló termények dömpingje okoz, a magyar kormányzat újabb segítségnyújtásként a gázolaj után fizetett adó visszaigénylés mértékének módosításáról döntött. A korábbi szabályozás szerint a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj után megfizetett adónak a világpiaci ártól függően eddig 86, illetve 87 százaléka volt visszaigényelhető, míg az ezt megelőző években ez mindössze 82, illetve 83,5 százalékban került meghatározásra. Ezt emeli most a kormány 90, illetve 90,5 százalékra, ami hektáronként átlagosan mintegy 400 forintos többletet jelent a gazdálkodónak. Ez az intézkedés nagyságrendileg összesen 1-2 milliárd forintnyi éves többlettámogatást eredményez az agrárágazat számára – sorolta.

Míg számos uniós tagállamban a gazdálkodók a gázolaj adó visszatérítésének megvonása miatt adnak hangot elégedetlenségüknek, addig Magyarországon emelkedik a visszatérítés mértéke – hangsúlyozta.

A tárcavezető közölte, a tavalyi évben ezen a jogcímen összesen 22,8 milliárd forinthoz jutottak a gazdálkodók a hazai költségvetésből. Kiemelte azt is, hogy a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj jövedéki adó visszaigénylésnél az elszámolható gázolaj mennyisége továbbra is évente maximum 97 liter lehet hektáronként.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Aszályindex információk: 2024. május 9.

Print Friendly, PDF & Email

Az Alföld középső tájain és a Tiszántúl jelentős részén aszály pusztít

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A mögöttünk álló egy hétben elég változékony időben volt részünk, hétfő kivételével minden nap hullott csapadék valahol az országban. A délnyugati országrészben és a Szamosközben 20-50 mm-t mérhettünk, ugyanakkor a Dunántúl északkeleti tájain és az Alföld középső és keleti részén sokfelé a 3 mm-t sem érte el a csapadék mennyisége.

Ábra: MET

A felszín közeli talajréteg az Alföld középső tájain és a Tiszántúl jelentős részén valamint a Dunántúl északi, északkeleti területein kritikusan száraz állapotban van, míg délen, délnyugaton és északon, északkeleten kellő mennyiségű nedvességet tartalmaz. A középső talajréteg nedvességtartalma a legtöbb helyen még kielégítő, bár előbbi területeken sokat száradt az elmúlt egy hét során, míg a fél méternél mélyebb rétegben bőven van nedvességtartalék egy esetleges nyári aszály idejére.
A még sekélyen gyökerező nyári növények az Alföldön és a Kisalföldön többfelé aszályos körülmények között, az optimálisnál gyengébben fejlődnek.
Az előttünk álló egy hétben nagyrészt száraz időre van kilátás jellemzően sok napsütéssel. A talajok nedvességtartalma országszerte csökken, a nyári növényekre vonatkozó aszály területi kiterjedése az Alföldön és a Dunántúl északkeleti felén nőni fog.
Forrás: MET
Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A baromfihúsimport 21 százalékkal csökkent

Print Friendly, PDF & Email

Adatokat közölt az AKI

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az Európai Bizottság adatai szerint az unió (EU27) baromfihúsexportja 17 százalékkal 171 ezer tonnára emelkedett 2024 januárjában az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Az unió legnagyobb célországa az Egyesült Királyság volt. A közösség baromfihúsimportja 27 százalékkal 85 ezer tonnára emelkedett ezzel egy időben. Az import több mint fele Brazíliából és Ukrajnából származott.

Fotó: AKI

A KSH adatai alapján Magyarország baromfihúsexportja 10 százalékkal 35 ezer tonnára nőtt 2024 első két hónapjában 2023 azonos időszakához viszonyítva. Ezen belül a csirkehús kivitele 7 százalékkal 24 ezer tonnára, a pulykahúsé 25 százalékkal 4 ezer tonnára emelkedett. A baromfihús legnagyobb célpiacai Románia és Bulgária voltak. Magyarország baromfihúsimportja 21 százalékkal 12,5 ezer tonnára csökkent a megfigyelt időszakban. Ezen belül a csirkehús beszállítása 29 százalékkal 9 ezer tonnára esett vissza, míg a pulykahúsé 36 százalékkal 831 tonnára bővült. A legtöbb baromfihús Lengyelországból és Romániából érkezett.

A vágócsirke havi termelői ára

Ábra: AKI

Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a vágócsirke élősúlyos termelői ára 19,9 százalékkal 412,6 forint/kilogrammra, a vágópulykáé 14,9 százalékkal 596,9 forint/kilogrammra csökkent 2024 első tizenhét hetében az előző év azonos időszakához képest.

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Baromfi című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 9. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom