Mezőgazdaság
Interjú Győri Enikő madridi nagykövettel II.
A kutatásban az állami intézetek mellett fontos szerepet kapnak az agráregyetemek, de bekapcsolódnak a nagyvállalatok, a szövetkezetek és ott állnak a rugalmasságot, a stabil pénzügyi hátteret biztosító bankok. Spanyolországban kiemelt cél, hogy lerövidítsék a kutatás és a gyakorlat között a távolságot, ebben a termelő vállalatokkal való együttműködés révén érnek el sikereket – tájékoztatott Győri Enikő, Magyarország spanyolországi nagykövete.
Kérem, mutassa be a spanyol Nemzeti Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kutató- és Technológiai Intézet felépítését és működését!
A Nemzeti Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kutató- és Technológiai Intézet, röviden azINIA az Állami Kutató Intézetek (OPI) egyik képviselője, és mint ilyen, autonóm intézményként a Gazdasági és Versenyképességi Minisztérium (MINECO) Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Államtitkárságához tartozik. Az Intézet küldetése kettős: koordinálja a nemzeti agrárkutató központokat, ebben a minőségében az Intézet Tervezési és Program Koordinációs Aligazgatósága felelős a harmonizációért, a források biztosításáért, valamint a tudományos tevékenység monitoringjáért és ellenőrzéséért. Másrészt agrárkutatási feladatokat is végez, így végrehajtja saját kutatási és technológiai projektjeit (ide értve a technológia transzfert is) a Kutatási és Technológiai Aligazgatóság (SGTI) fennhatósága alatt.
2016-ban az állam két kutatási terve fut, a 2013-2016-os Tudományos és Technikai Kutatási és Innovációs Nemzeti Terv, valamint a meghosszabbított, 2008-2011-es Nemzeti K F I terv: az INIA saját kutatási programját e két terv alapján alkotta meg.
A PhD hallgatók képzése, valamint vendégkutatók fogadása az autonóm tartományokból az INIA kiemelt tevékenysége, megfelelően a Nemzeti K F I terv ajánlásainak. Ezen programok keretében 2014-ben az INIA 3,6 millió eurót költött PhD ösztöndíjakra, amely összeget az Európai Szociális Alap társfinanszírozott.
Az INIA mezőgazdasági és élelmiszeripari K F I projektjei nem csak bőkezű finanszírozásuk, hanem amiatt is kiemelt jelentőséggel bírnak, hogy képesek koordinálni és szinkronizálni a nemzeti és a tartományi érdekek, igények között. Az INIA, az Agrárkutatási Koordinációs Bizottság képes kiegyensúlyozni és közös rendszerbe szervezni a 17 tartomány agrárkutatási intézeteit. A Bizottság évente kétszer tart nemzeti szintű tanácskozást.
Az INIA kutató részlegei az Erdészeti Kutató Központ (CIFOR), az Állategészségügyi Kutató Központ (CISA), a Növényi Genetikai Erőforrások Központ (CRF). a Biotechnológiai Osztály, a Környezetvédelmi Osztály, az Állattenyésztési Osztály, a Növényvédelmi Osztály, az Állat Szaporítási Osztály, az Élelmiszer Technológiai Osztály és végül a Növényvédő Szerek Értékelési Igazgatósága zárja a sort.

Milyen munkát végez a Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács?
A Spanyol Nemzeti Tanács, vagy ahogyan csak emlegetik a CSIC a legnagyobb, kutatással foglalkozó állami intézmény Spanyolországban, Európában pedig a harmadik. Az INIA-hoz hasonlóan a Gazdasági és Versenyképességi Minisztérium (MINECO) Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Államtitkárságához tartozik. Fő célja a kutatás segítségével a tudományos és technikai haladás előmozdítása. A kutatás mellett képzéssel és tanácsadással is foglalkozik.
A CSIC azáltal tölt be központi szerepet a kutatásban, hogy az alapkutatástól kezdve a termelő szektorba irányuló tudástranszferig minden fázissal foglalkozik. Szervezete kutatási központokból és intézetekből áll az ország egész területén elszórva, több mint 15.000 alkalmazottal, akikből 3.000 a kutató és további 3.000 továbbképzésben résztvevő tudós. A CSIC az összes spanyolországi kutatói hely 6%-át tudhatja magáénak. A kutatóintézeteken kívül jelentős egyéb létesítményekkel is rendelkezik, mint pl. könyvtárak.
A CSIC multidiszciplináris és multiszektorális tevékenységet végez a kutatás minden területén. A kutatási tevékenysége nyolc területbe sorolható, így foglalkoznak a humán- és társadalomtudományok, a biológia és biomedicina, a természeti erőforrások, az agrártudományok, a fizikai kutatások és alkalmazásuk, az anyagkutatás és technológia, az élelmiszertudomány és technológia és a kémiai kutatások és alkalmazásuk során felvetődő kérdésekkel.
A Tanács fő tevékenységei közé tartozik a multidiszciplináris kutatási és technológiai kutatások, a tudományos és technikai tanácsadás, az eredmények átadása az üzleti szektornak. Közreműködik a technológia alapú vállalatok alapításában, de nagy hangsúlyt fektet a szakalkalmazottak képzésére, az infrastruktúra kezelésére és a karbantartásra. Ki kell emelni, hogy a tudomány kultúrájának terjesztésével is foglalkoznak és Spanyolország tudományos életének képviselete nemzetközi szinten is jelentős.

A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács, miként viszonyul az agrártudományokhoz?
A CSIC agrártudományi tevékenysége széles kutatási spektrumot fog át, amelynek jelentős társadalmi hatása is van. A kutatások kiterjednek a talajra, a növényekre és az állatokra. Fő célja a fenntartható gazdálkodás megalapozása, amely ugyanakkor együtt jár a minőségi élelmiszertermeléssel. Hozzá kíván járulni továbbá, hogy a mezőgazdaság ne csak élelmiszer előállító legyen, hanem gyógyszerek, üzemanyagok, funkcionális élelmiszerek forrása is. Szintén fontos aspektus a mezőgazdaság, mint a vidéki táj fenntartójának szerepe is
A konkrét kutatási tevékenységet azok a témák határozzák meg, amelyek a társadalom érdeklődésére közvetlenül is számot tarthatnak: környezeti kihívások, pl. hulladékkezelés, talajszennyezés, egészséges élelmiszerek, kímélő állattartás, illetve a környezeti szempontok: klímaváltozás, energia és víz). Ezeket a témákat a CSIC tartományi intézetei is kutatják. A CSIC agrárkutatási részlegeinek nemzetközi kapcsolatai is számottevőek, tekintve, hogy az ország adottságai, a szubtropikus-óceáni-száraz kontinentális-mediterrán mezőgazdaság együttes fenntartása, sok országgal teszi szükségessé a gazdálkodási tapasztalatok cseréjét.
Milyen az élelmiszertudomány és technológia szerepe a spanyol kutatásban?
A CSIC e tevékenysége mind alap- mind alkalmazott kutatásokat magában foglal. Törekszenek arra, hogy az eredményekből minél több jusson el közvetlenül az ipari szereplőkhöz. A kutatási források nagy részét pályázat útján, illetve szerződéses megbízások révén teremtik elő.
A fő kutatási témák: az élelmiszer fogyasztás egészségre és jólétre gyakorolt hatásai, a nyersanyagok felhasználhatósága, valamint a késztermékek eltarthatósága. Foglalkoznak továbbá a melléktermékek felhasználhatóságának kutatásával is. A táplálkozástudomány területén az emésztésre, ezen belül a tejsavbontó baktériumok és a bifidus baktériumok jótékony hatásaira koncentrálnak. Fontos témák ezen túl az élelmiszer-biztonság, biotechnológia, valamint az élelmiszeripari gépek fejlesztése-továbbfejlesztése is.
A CSIC-nek az országban sok helyen működnek kutatóintézetei, az agrárkutatás területén 23 ilyen működik, az élelmiszerkutatásban 8. Olyan nagyhírű intézetek tartoznak ide, mint pl. a riojai Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet, vagy az andalúziai Fenntartható Mezőgazdasági Intézet, és a szintén andalúziai Növényi Biokémiai és Fotoszintézis Intézet.

- Milyen munka folyik az Autonóm Tartományokban?
Spanyolországban a diktatúra utáni átalakulás az Autonóm Tartományok hatásköreinek, önálló döntési körének és jogosultságainak erőteljes megerősödését is jelentette, ennek következménye az is, hogy minden tartomány felállított az utóbbi 30 évben saját agrárkutató intézetet, amelyet igyekszik minél meghatározóbb tényezővé tenni a tudományos életben. Ma országszerte, mintegy 17 db mezőgazdasági kutató intézetet működtetnek.
A kutatóintézetek tevékenysége az évek során specializálódott, az intézetek némelyike európai ismertségre tett szert az általa végzett specifikus kutatások révén.
A legismertebbek talán az IRTA katalán, az IFAPA andalúz és az IVIA valenciai intézetek.
Néhány szóban be tudná mutatni ezeket az intézeteket?
Az IRTA (Instituto de Investigaciónde la Generalitat de CatalunyadeAgricultura, Ganadería, Pescay Alimentación) küldetésének az agrár és élelmiszeripari szektorok modernizációjához, versenyképességéhez és fenntartható fejlődéséhez való hozzájárulást tartja. Ezen belül kiemelten foglalkozik az élelmiszerek egészségre gyakorolt hatásainak kutatásával, valamint a környezettel és a klímaváltozás hatásaival.Az IRTA-hoz 14 kutató centrum/kísérleti állomás és 21 egyéb kutatóhely tartozik, ez utóbbiból 6 Barcelonában, 7 Leidában, 6 Tarragonában és 2 Gironában.
Az IFAPA (InstitutoAndaluz de Investigación y FormaciónAgraria, Pesquera, Alimentaria y de la ProducciónEcológica) küldetése a katalán intézethez hasonlóan az agráriumhoz köthető szektorok versenyképességének javítása és modernizációja, kiegészítve az agrárszektorhoz köthető képzések színvonalának emelésével.Az intézet a kutatói tevékenységen túl összeállítja Andalúzia szektort érintő kutatási tervét, támaszkodva az érintett vállalatok munkájára is. Az intézet kutatói oktatóként részt vesznek az andalúz oktatási intézmények és egyetemek programjaiban. Jelentős gyakorlati képzési programot bonyolít le mezőgazdászok, halgazdasági- és élelmezéstudományi szakemberek részére, amelynek során a kutatások során szerzett tapasztalatokat ültetik át a gyakorlatba. A gazdaságok és üzemek felé ezenkívül szaktanácsadási szolgáltatást is nyújtanak. Ösztönzik a különböző kutatási programok, valamint a magán- és közintézmények közötti együttműködést és koordinációt.
Az IVIA(InstitutoValenciano de InvestigacionesAgrarias) specialitása pedig a citrusfélék termesztésének kutatása, de sok egyéb kertészeti és állattenyésztési programjuk is van. A fent bemutatott intézetekhez hasonlóan fő feladatának tekinti a távolság lerövidítését a kutatás és a gyakorlat között a termelő vállalatokkal való együttműködés révén. Emellett jelentős oktatási és szaktanácsadási tevékenységet végez.

Ebben a kutatási munkában hol helyezkednek el az egyetemek?
Spanyolországban 31 egyetem rendelkezik mezőgazdaság-tudományi, vagy azt is oktató karral, és ezek mindegyike végez valamilyen kutató tevékenységet. Munkájukat a bemutatott országos, illetve tartományi kutató intézetekkel összehangoltan folytatják.
- Kutatás, oktatás, de hogyan kapcsolódik be a monetáris világ, a bankok, a vállaltok és a szövetkezetek ebbe a sikertörténetbe?
Spanyolországban általános, hogy a szövetkezetek, illetve a szövetkezeti bankok tagjaik számára a legkülönfélébb szolgáltatásokat nyújtják. Ez így van pl. a legnagyobb mezőgazdasági szövetkezeti bank, a Cajamar esetében is, amely tagjai részére kertészeti kutatásokat végez, és a legújabb tudományos eredmények segítségével segíti hozzá a tagokat versenyképességük megőrzéséhez. A Cajamar Alapítványok (FundaciónCajamar és FundaciónCajamarComunidadValenciana) az üvegházas termesztési technológiai innováció és tudásbázis fő referenciaközpontjának számítanak Spanyolországban. Közel 30.000 ha területen, két kutatás-fejlesztési (K F) központban történik az üvegházas termények kísérleti termesztése (La EstaciónExperimentalCajamar Las Palmerillas – El Ejido, Almería, valamint Centro de Experiencias de Cajamar en Paiporta). Legújabb kutatási projektjeik többek között a megújuló energiák minél szélesebb körű felhasználását, valamint a robottechnológiák alkalmazását célozzák. A biotermékek termesztése egyre nagyobb teret nyer, mivel egyre inkább ebbe az irányba mozdulnak el a felvevőpiacok.
Mezőgazdaság
Vasárnaptól Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében megszűnik a tűzgyújtási tilalom
Az elmúlt napon lehullott csapadék Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mérsékelte a tűzveszélyt
Az elmúlt napon lehullott csapadék Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mérsékelte a tűzveszélyt, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság egyetértésével 2026. június 14-től ebben a vármegyében feloldja a tűzgyújtási tilalmat. A korlátozás azonban öt vármegyében továbbra is érvényben marad.

Fotó: NÉBIH
A lehullott csapadék következtében megszűnt a fokozott tűzveszély, ezért a hatóság június 14-től visszavonja a tűzgyújtási tilalmat Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében.
Több térségben ugyanakkor nem hullott annyi csapadék, ami a korábbi aszályos időszak okozta tűzkockázatot csökkentené. A kiszáradt talaj gyorsan elszívja a nedvességet, a szél és a nappali meleg időjárás pedig fokozza a tűzveszélyt ezeken a területeken, ezért a tűzgyújtási tilalom érvényben marad az alábbi vármegyékben:
- Bács-Kiskun
- Borsod-Abaúj-Zemplén
- Csongrád-Csanád
- Heves
- Pest
A tűzgyújtási tilalomnak megfelelően tilos tüzet gyújtani:
- belterületi és külterületi erdőkben és azok 200 méteres körzetében fekvő külterületi ingatlanokon
- fásításokban és azok 200 méteres körzetében külterületi ingatlanokon
A tilalom a kijelölt tűzrakóhelyekre is vonatkozik. Fásításnak minősül külterületen minden erdei fafajjal, faállománnyal borított terület, így a tilalom gyakorlatilag azt jelenti, hogy külterületi ingatlanon tilos tüzet gyújtani! Nem minősül tűzgyújtásnak a gáz égőfej és a zárt tűzterű sütő-, főző-, melegítő eszköz alkalmazása, ha az megfelelő szikrafogóval van ellátva.
A saját tulajdonú belterületi kertekben továbbra is lehet bográcsozni, grillezni, azonban javasolt a gáz égőfej vagy elektromos grill használata. A fa vagy faszén használata tüzelés esetén az izzó zsarátnokok akár több száz métert repülve is képesek meggyújtani az erdőt.
A szabadtéri tüzek túlnyomó többsége emberi gondatlanság következménye, ezért a Nébih arra kéri a lakosságot, hogy továbbra is körültekintően járjanak el, különösen erdők közelében és száraz növényzettel borított területeken.
Az érvényes tűzgyújtási szabályokról és aktuális korlátozásokról a www.erdotuz.hu és a www.katasztrofavedelem.hu oldalon tájékozódhatnak.
Forrás: Nébih
Mezőgazdaság
Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés – 2026. június
A NAK közzétette a gabonapiac világpiaci előrejelzését
A 2025/26-os (július–június) gazdasági év lezárásával a 2025-ös globális gabonatermelést 3043 millió tonnára becsülik, ami 6,1 %-os növekedést jelent az előző évhez képest.
A növekedés a gabonafélék termelésének meredek emelkedésének köszönhető. A 2025/26-os gazdasági évben a globális gabonafogyasztás 2952 millió tonnára becsülhető, ami 2,7 %-os növekedést jelent a 2024/25-ös szinthez képest, tükrözve a kukorica- és a rizsfogyasztás növekedését. Ennek ellenére a gabonakészletek a becslések szerint 9,5 %-kal meg fogják haladni a szezon elején mért szintet, ami a búza, a kukorica és a rizs nagyobb készleteiből adódik (1. ábra). A 2025/26-os globális gabonakereskedelmet a FAO 508,6 millió tonnára becsüli, ami 4,8 %-os növekedést jelent a 2024/25-ös szinthez képest. Ez az emelkedés a búza globális kereskedelmének hirtelen emelkedésével magyarázható. Ezzel szemben a 2025/26-os gazdasági évben a rizs globális kereskedelme a becslések szerint a 2024/25-ös szint alatt marad.

1. ábra: A világ gabonatermelése, felhasználása és készletek 2016/17 és 2025/26 között.
A 2026/27-es gazdasági évre vonatkozóan a globális gabonatermelés várhatóan 2982 millió tonnára esik vissza, ami 2 %-os csökkenést jelent az előző évhez képest. Várhatóan az összes főbb gabonafaj termelése csökkenni fog a 2025-ben elért rekordszintek után. A visszaesés legnagyobb mértékben a búza, a legkisebb mértékben pedig a kukorica és az árpa esetében prognosztizálható. A globális gabonafogyasztása 2026/27-ben várhatóan 0,6 %-kal nő, elérve a 2969 millió tonnát. Az élelmiszercélú felhasználás várhatóan 1 %-kal nő 2025/26-hoz képest. A takarmánycélú felhasználás 0,5 %-kal bővülhet: a kukorica és az árpa felhasználásának növekedése várható, míg a búza és a rizs takarmánycélú felhasználása valószínűleg csökkenni fog. Az egyéb célú felhasználás várhatóan a búza és az árpa felhasználásának csökkenése révén 0,2 %-kal mérséklődik.
A globális gabonakészletek várhatóan 0,3 %-kal csökkennek a nyitószinthez képest, amivel 949 millió tonnára mérséklődnek. A várható csökkenés főként a rizs és a cirok alacsonyabb készleteinek tudható be, melyek ellensúlyozzák a búza- és árpakészletek növekedését. A jelenlegi előrejelzések alapján a globális készletfelhasználás arány várhatóan a 2025/26-os szint közelében, 31,7 %-on marad. A 2025/26-os év 4,8 %-os bővülését követően a globális gabonakereskedelem 2026/27-ben várhatóan 507,2 millió tonnára csökken, elsősorban a visszafogottabb árpa- és búzakereskedelem miatt. Ezzel szemben a kukorica és a rizs nemzetközi kereskedelme várhatóan növekedni fog.
Forrás: Fodor Attila – NAK
Mezőgazdaság
Májusban 1,8 százalékra lassult az infláció – Az élelmiszerek ára 0,5 százalékkal emelkedett
Inflációs adatokat közölt a Központi Statisztikai Hivatal
Májusban 1,8 százalékosra lassult a fogyasztói árak éves emelkedése az áprilisi 2,1 százalékról, áprilishoz képest átlagosan nem változtak az árak – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az elemzők enyhén élénkülő, 2,2 százalékos áremelkedést vártak májusra.
Az éves maginfláció az áprilisi 2,2 százalékról 2,0 százalékra, a nyugdíjas fogyasztói kosárra számolt infláció 1,8 százalékról 1,5 százalékra csökkent. Az uniós összehasonlítási célokra kalkulált, úgynevezett harmonizált fogyasztói árindex 2,6 százalékról 2,3 százalékra esett.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Az élelmiszerek ára az áprilisi 1,5 százalékkal szemben májusban 0,5 százalékkal nőtt, a vendéglátási szolgáltatások nélkül pedig 2,1 százalékkal csökkent. Ezen belül az egyéb sütőipari lisztesárué 9,2, a büféáruké 7,0, a munkahelyi előfizetéses menüé 6,2, a cukorka, mézé 5,8, az éttermi étkezésé 5,7 és a friss hazai és déligyümölcsé 4,5 százalékkal nőtt, viszont a húskonzerv ára 29,5, a vaj, vajkrémé 11,1, a sertéshúsé 10,1, a sajté 9,4, a száraztésztáé 7,2, a tejé 6,3, a burgonyáé 2,6 százalékkal csökkent – sorolta a KSH.
A szolgáltatások 4,3 százalékkal drágultak, ami magasabb az áprilisi 4,0 százaléknál. A színházjegy 17,6, a külföldi üdülés 15,6, a teherszállítás 10,5, a sport, múzeumi belépők, valamint a járműjavítás, -karbantartás 8,0-8,0, a testápolási szolgáltatás 7,8, a belföldi üdülés 5,2 százalékkal került többe, mint tavaly májusban. A szeszes italok, dohányáruk ára 3,3 százalékkal emelkedett az áprilisi 4,1 százalék után, ezen belül a dohányáruké 4,1 százalékkal.
A háztartási energiáért 2,0, ezen belül a vezetékes gázért 7,1 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, míg az elektromos energiáért 2,5 százalékkal többet. A tartós fogyasztási cikkek ára – épp úgy, mint az előző hónapban – 2,4 százalékkal emelkedett. Az ékszerek 28,1, a motorkerékpárok 6,9, a szobabútorok 3,8 és a használt személygépkocsik 3,7 százalékkal többe kerültek. A gyógyszer, gyógyáruk 2,5, a járműüzemanyagok 2,0 százalékkal drágultak.
Áprilishoz viszonyítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,3 százalékkal, a vendéglátási szolgáltatások nélkül 0,6 százalékkal csökkent. A burgonya 32,3, a friss hazai és déligyümölcs 1,2, az egyéb sütőipari lisztesáru és az étolaj 0,5-0,5 százalékkal többe került, a friss zöldség 10,6, a tojás 4,6, a sajt 2,9, a bolti kávé és a száraz hüvelyesek 1,6-1,6, a cukor 1,4, a kenyér, a csokoládé, kakaó és a tej 1,1-1,1, a sertéshús 0,8, a tejtermékek (sajt nélkül) 0,6 százalékkal olcsóbbak lettek.
A szolgáltatások ára átlagosan 0,2 százalékkal nőtt, ezen belül a belföldi üdülés 3,0 százalékkal többe, az egyéb távolsági úti céllal történő utazás 3,1, a külföldi üdülés 0,2 százalékkal kevesebbe került.
A háztartási energia ára 0,8 százalékkal csökkent a vezetékes gázé 2,1 százalékkal mérséklődött, a távfűtésé stagnált. A szeszes italok, dohányáruk ára egy hónap alatt 0,2 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 0,2 százalékkal, a szeszes italoké 0,1 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok ára stagnált, míg a ruházkodási cikkek 0,8 százalékkal többe kerültek.
Forrás: MBTT


