Keressen minket

Mezőgazdaság

Interjú Győri Enikő madridi nagykövettel II.

A kutatásban az állami intézetek mellett fontos szerepet kapnak az agráregyetemek, de bekapcsolódnak a nagyvállalatok, a szövetkezetek és ott állnak a rugalmasságot, a stabil pénzügyi hátteret biztosító bankok. Spanyolországban kiemelt cél, hogy lerövidítsék a kutatás és a gyakorlat között a távolságot, ebben a termelő vállalatokkal való együttműködés révén érnek el sikereket – tájékoztatott Győri Enikő, Magyarország spanyolországi nagykövete.

Kérem, mutassa be a spanyol Nemzeti Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kutató- és Technológiai Intézet felépítését és működését!

 

A Nemzeti Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kutató- és Technológiai Intézet, röviden azINIA az Állami Kutató Intézetek (OPI) egyik képviselője, és mint ilyen, autonóm intézményként a Gazdasági és Versenyképességi Minisztérium (MINECO) Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Államtitkárságához tartozik. Az Intézet küldetése kettős: koordinálja a nemzeti agrárkutató központokat, ebben a minőségében az Intézet Tervezési és Program Koordinációs Aligazgatósága felelős a harmonizációért, a források biztosításáért, valamint a tudományos tevékenység monitoringjáért és ellenőrzéséért. Másrészt agrárkutatási feladatokat is végez, így végrehajtja saját kutatási és technológiai projektjeit (ide értve a technológia transzfert is) a Kutatási és Technológiai Aligazgatóság (SGTI) fennhatósága alatt.

2016-ban az állam két kutatási terve fut, a 2013-2016-os Tudományos és Technikai Kutatási és Innovációs Nemzeti Terv, valamint a meghosszabbított, 2008-2011-es Nemzeti K F I terv: az INIA saját kutatási programját e két terv alapján alkotta meg.

A PhD hallgatók képzése, valamint vendégkutatók fogadása az autonóm tartományokból az INIA kiemelt tevékenysége, megfelelően a Nemzeti K F I terv ajánlásainak. Ezen programok keretében 2014-ben az INIA 3,6 millió eurót költött PhD ösztöndíjakra, amely összeget az Európai Szociális Alap társfinanszírozott.

Az INIA mezőgazdasági és élelmiszeripari K F I projektjei nem csak bőkezű finanszírozásuk, hanem amiatt is kiemelt jelentőséggel bírnak, hogy képesek koordinálni és szinkronizálni a nemzeti és a tartományi érdekek, igények között. Az INIA, az Agrárkutatási Koordinációs Bizottság képes kiegyensúlyozni és közös rendszerbe szervezni a 17 tartomány agrárkutatási intézeteit. A Bizottság évente kétszer tart nemzeti szintű tanácskozást.

Az INIA kutató részlegei az Erdészeti Kutató Központ (CIFOR), az Állategészségügyi Kutató Központ (CISA), a Növényi Genetikai Erőforrások Központ (CRF). a Biotechnológiai Osztály, a Környezetvédelmi Osztály, az Állattenyésztési Osztály, a Növényvédelmi Osztály, az Állat Szaporítási Osztály, az Élelmiszer Technológiai Osztály és végül a Növényvédő Szerek Értékelési Igazgatósága zárja a sort.

Milyen munkát végez a Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács?

A Spanyol Nemzeti Tanács, vagy ahogyan csak emlegetik a CSIC a legnagyobb, kutatással foglalkozó állami intézmény Spanyolországban, Európában pedig a harmadik. Az INIA-hoz hasonlóan a Gazdasági és Versenyképességi Minisztérium (MINECO) Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Államtitkárságához tartozik. Fő célja a kutatás segítségével a tudományos és technikai haladás előmozdítása. A kutatás mellett képzéssel és tanácsadással is foglalkozik.

A CSIC azáltal tölt be központi szerepet a kutatásban, hogy az alapkutatástól kezdve a termelő szektorba irányuló tudástranszferig minden fázissal foglalkozik. Szervezete kutatási központokból és intézetekből áll az ország egész területén elszórva, több mint 15.000 alkalmazottal, akikből 3.000 a kutató és további 3.000 továbbképzésben résztvevő tudós. A CSIC az összes spanyolországi kutatói hely 6%-át tudhatja magáénak. A kutatóintézeteken kívül jelentős egyéb létesítményekkel is rendelkezik, mint pl. könyvtárak.

A CSIC multidiszciplináris és multiszektorális tevékenységet végez a kutatás minden területén. A kutatási tevékenysége nyolc területbe sorolható, így foglalkoznak a humán- és társadalomtudományok, a biológia és biomedicina, a természeti erőforrások, az agrártudományok, a fizikai kutatások és alkalmazásuk, az anyagkutatás és technológia, az élelmiszertudomány és technológia és a kémiai kutatások és alkalmazásuk során felvetődő kérdésekkel.

A Tanács fő tevékenységei közé tartozik a multidiszciplináris kutatási és technológiai kutatások, a tudományos és technikai tanácsadás, az eredmények átadása az üzleti szektornak. Közreműködik a technológia alapú vállalatok alapításában, de nagy hangsúlyt fektet a szakalkalmazottak képzésére, az infrastruktúra kezelésére és a karbantartásra. Ki kell emelni, hogy a tudomány kultúrájának terjesztésével is foglalkoznak és Spanyolország tudományos életének képviselete nemzetközi szinten is jelentős.

A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács, miként viszonyul az agrártudományokhoz?

A CSIC agrártudományi tevékenysége széles kutatási spektrumot fog át, amelynek jelentős társadalmi hatása is van. A kutatások kiterjednek a talajra, a növényekre és az állatokra. Fő célja a fenntartható gazdálkodás megalapozása, amely ugyanakkor együtt jár a minőségi élelmiszertermeléssel. Hozzá kíván járulni továbbá, hogy a mezőgazdaság ne csak élelmiszer előállító legyen, hanem gyógyszerek, üzemanyagok, funkcionális élelmiszerek forrása is. Szintén fontos aspektus a mezőgazdaság, mint a vidéki táj fenntartójának szerepe is

A konkrét kutatási tevékenységet azok a témák határozzák meg, amelyek a társadalom érdeklődésére közvetlenül is számot tarthatnak: környezeti kihívások, pl. hulladékkezelés, talajszennyezés, egészséges élelmiszerek, kímélő állattartás, illetve a környezeti szempontok: klímaváltozás, energia és víz). Ezeket a témákat a CSIC tartományi intézetei is kutatják. A CSIC agrárkutatási részlegeinek nemzetközi kapcsolatai is számottevőek, tekintve, hogy az ország adottságai, a szubtropikus-óceáni-száraz kontinentális-mediterrán mezőgazdaság együttes fenntartása, sok országgal teszi szükségessé a gazdálkodási tapasztalatok cseréjét.

Milyen az élelmiszertudomány és technológia szerepe a spanyol kutatásban?

A CSIC e tevékenysége mind alap- mind alkalmazott kutatásokat magában foglal. Törekszenek arra, hogy az eredményekből minél több jusson el közvetlenül az ipari szereplőkhöz. A kutatási források nagy részét pályázat útján, illetve szerződéses megbízások révén teremtik elő.

A fő kutatási témák: az élelmiszer fogyasztás egészségre és jólétre gyakorolt hatásai, a nyersanyagok felhasználhatósága, valamint a késztermékek eltarthatósága. Foglalkoznak továbbá a melléktermékek felhasználhatóságának kutatásával is. A táplálkozástudomány területén az emésztésre, ezen belül a tejsavbontó baktériumok és a bifidus baktériumok jótékony hatásaira koncentrálnak. Fontos témák ezen túl az élelmiszer-biztonság, biotechnológia, valamint az élelmiszeripari gépek fejlesztése-továbbfejlesztése is.

A CSIC-nek az országban sok helyen működnek kutatóintézetei, az agrárkutatás területén 23 ilyen működik, az élelmiszerkutatásban 8. Olyan nagyhírű intézetek tartoznak ide, mint pl. a riojai Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet, vagy az andalúziai Fenntartható Mezőgazdasági Intézet, és a szintén andalúziai Növényi Biokémiai és Fotoszintézis Intézet.

  1. Milyen munka folyik az Autonóm Tartományokban?

Spanyolországban a diktatúra utáni átalakulás az Autonóm Tartományok hatásköreinek, önálló döntési körének és jogosultságainak erőteljes megerősödését is jelentette, ennek következménye az is, hogy minden tartomány felállított az utóbbi 30 évben saját agrárkutató intézetet, amelyet igyekszik minél meghatározóbb tényezővé tenni a tudományos életben. Ma országszerte, mintegy 17 db mezőgazdasági kutató intézetet működtetnek.

A kutatóintézetek tevékenysége az évek során specializálódott, az intézetek némelyike európai ismertségre tett szert az általa végzett specifikus kutatások révén.

A legismertebbek talán az IRTA katalán, az IFAPA andalúz és az IVIA valenciai intézetek.

Néhány szóban be tudná mutatni ezeket az intézeteket?

Az IRTA (Instituto de Investigaciónde la Generalitat de CatalunyadeAgricultura, Ganadería, Pescay Alimentación) küldetésének az agrár és élelmiszeripari szektorok modernizációjához, versenyképességéhez és fenntartható fejlődéséhez való hozzájárulást tartja. Ezen belül kiemelten foglalkozik az élelmiszerek egészségre gyakorolt hatásainak kutatásával, valamint a környezettel és a klímaváltozás hatásaival.Az IRTA-hoz 14 kutató centrum/kísérleti állomás és 21 egyéb kutatóhely tartozik, ez utóbbiból 6 Barcelonában, 7 Leidában, 6 Tarragonában és 2 Gironában.

Az IFAPA (InstitutoAndaluz de Investigación y FormaciónAgraria, Pesquera, Alimentaria y de la ProducciónEcológica) küldetése a katalán intézethez hasonlóan az agráriumhoz köthető szektorok versenyképességének javítása és modernizációja, kiegészítve az agrárszektorhoz köthető képzések színvonalának emelésével.Az intézet a kutatói tevékenységen túl összeállítja Andalúzia szektort érintő kutatási tervét, támaszkodva az érintett vállalatok munkájára is. Az intézet kutatói oktatóként részt vesznek az andalúz oktatási intézmények és egyetemek programjaiban. Jelentős gyakorlati képzési programot bonyolít le mezőgazdászok, halgazdasági- és élelmezéstudományi szakemberek részére, amelynek során a kutatások során szerzett tapasztalatokat ültetik át a gyakorlatba. A gazdaságok és üzemek felé ezenkívül szaktanácsadási szolgáltatást is nyújtanak. Ösztönzik a különböző kutatási programok, valamint a magán- és közintézmények közötti együttműködést és koordinációt.

Az IVIA(InstitutoValenciano de InvestigacionesAgrarias) specialitása pedig a citrusfélék termesztésének kutatása, de sok egyéb kertészeti és állattenyésztési programjuk is van. A fent bemutatott intézetekhez hasonlóan fő feladatának tekinti a távolság lerövidítését a kutatás és a gyakorlat között a termelő vállalatokkal való együttműködés révén. Emellett jelentős oktatási és szaktanácsadási tevékenységet végez.

Ebben a kutatási munkában hol helyezkednek el az egyetemek?

Spanyolországban 31 egyetem rendelkezik mezőgazdaság-tudományi, vagy azt is oktató karral, és ezek mindegyike végez valamilyen kutató tevékenységet. Munkájukat a bemutatott országos, illetve tartományi kutató intézetekkel összehangoltan folytatják.

  1. Kutatás, oktatás, de hogyan kapcsolódik be a monetáris világ, a bankok, a vállaltok és a szövetkezetek ebbe a sikertörténetbe?

Spanyolországban általános, hogy a szövetkezetek, illetve a szövetkezeti bankok tagjaik számára a legkülönfélébb szolgáltatásokat nyújtják. Ez így van pl. a legnagyobb mezőgazdasági szövetkezeti bank, a Cajamar esetében is, amely tagjai részére kertészeti kutatásokat végez, és a legújabb tudományos eredmények segítségével segíti hozzá a tagokat versenyképességük megőrzéséhez. A Cajamar Alapítványok (FundaciónCajamar és FundaciónCajamarComunidadValenciana) az üvegházas termesztési technológiai innováció és tudásbázis fő referenciaközpontjának számítanak Spanyolországban. Közel 30.000 ha területen, két kutatás-fejlesztési (K F) központban történik az üvegházas termények kísérleti termesztése (La EstaciónExperimentalCajamar Las Palmerillas – El Ejido, Almería, valamint Centro de Experiencias de Cajamar en Paiporta). Legújabb kutatási projektjeik többek között a megújuló energiák minél szélesebb körű felhasználását, valamint a robottechnológiák alkalmazását célozzák. A biotermékek termesztése egyre nagyobb teret nyer, mivel egyre inkább ebbe az irányba mozdulnak el a felvevőpiacok.

Mezőgazdaság

A magyartarka szarvasmarha-tenyésztés lehetőségei a 2023-után

Stratégiai Tervről tartott előadást az Agrárminisztérium helyettes államtitkára

Az Agrárminisztérium a környezet- és klímatudatos mezőgazdaság előtérbe helyezése érdekében még több hangsúlyt fektet az önkéntes és ösztönző jellegű programokra. Juhász Anikó a Tolna-megyei agrárfórumon a magyartarka szarvasmarha-tenyésztés lehetőségeiről beszélt.

Fotó: AM

Az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára az mezőgazdaság következő öt évét meghatározó Közös Agrárpolitikáról (KAP), az ennek részleteit tartalmazó Stratégiai Tervről tartott előadást a XXIV. Bonyhádi Állategészségügyi és Állattenyésztési Tanácskozáson. A helyettes államtitkár szólt a következő öt évet meghatározó KAP főbb jellemzőiről, azokról a változásokról, amelyekhez alkalmazkodva kell majd a jövőben gazdálkodni, amelyek meghatározzák az agrártámogatások igénybe vételének feltételeit.

Juhász Anikó jelezte: nagyon fontos lenne, hogy a még tavaly decemberben benyújtott magyar Stratégiai Tervet az Európai Bizottság minél hamarabb elfogadja azért, hogy a gazdálkodóknak legyen idejük felkészülni a változásokra. Az őszi termelési döntéseket, a következő gazdálkodási évet jelentősen meghatározó megváltozott feltételeket az agrártárca folyamatosan közzéteszi, érdemes ezeket a gazdálkodóknak figyelni. A fenntarthatósági célok és feltételek hangsúlyos elemei a KAP-nak. Juhász Anikó úgy fogalmazott: az állattenyésztés nincs könnyű helyzetben, a zömében városlakó nyugati társadalmak megítélése nem túl kedvező. Fontos cél velük megismertetni és elfogadtatni a szintén fenntarthatóságra törekvő állattenyésztés helyzetét, nehézségeit.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Aszályindex információk: 2022. augusztus 11-e

Az elmúlt hét közepén meleg, nagyrészt száraz időben volt részünk, a szombat reggel erős széllel érkezett hidegfront csapadékot sajnos csak kevés helyre hozott, vasárnaptól keddig elszórtan alakultak ki záporok, melyekből 5 mm-nél nagyobb mennyiség csak nagyon kis területen hullott.

Ábra: MET

Az Országos Meteorológiai Szolgálat a meteorológiával kapcsolatos kormányzati feladatok ellátásáért felelős, Magyarország teljes területére kiterjedő tevékenységet folytató központi költségvetési szerv. (Ábra: OMSZ)

A Duna-Tisza közén nagy területen 5 mm csapadék sem hullott az elmúlt 30 napban, és az Alföld jelentős részén a 130 mm-t is meghaladja az elmúlt 90 nap csapadékösszegének sokéves átlagtól vett negatív eltérése.

A száraz, meleg, sokszor szeles időben a lehullot kevés nedvesség is hamar elillan a talajokból, csak az Északi-középhegység északi oldalán, illetve egy-két komolyabb zápor által érintett foltban maradt nyoma a nedvességnek a fölső talajrétegben. A mélyebb rétegek a legtöbb helyen kritikusan szárazak.
Az szárazság területi kiterjedése és mértéke egyaránt növekszik, az ország területének mintegy háromnegyed részén tapasztalható súlyos vagy nagyfokú aszály.
A folytatásban egészen keddig marad térségünkben a keleties áramlás, mellyel mérsékelten meleg, de jobbára száraz levegő érkezik fölénk. Szórványosan alakulnak majd ki záporok, zivatarok, legnagyobb számban talán vasárnap, de országos, számottevő csapadékra továbbra sincs kilátás. Keddtől nyugatiasra, délnyugatira fordul az áramlás, mellyel egyre melegebb, de száraz levegő érkezik fölénk, jellemzően tovább fokozódik az aszály.

Forrás: MET

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Egyetemi tudás a Farmer Expón

Látványos standokkal és szakmai programokkal készül a Debreceni Egyetem agrárkara és több szervezeti egysége az augusztus 17-én nyíló Farmer Expóra. A Böszörményi úti campus fejlesztésének köszönhetően minden idők legnagyobb hazai, 4-es és 5-ös fogatokból álló lovasbemutatója is összeállhat a rendezvényen.

Fotó: Debreceni Egyetem

Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának címere (Ábra: Debreceni Egyetem)

Az elmúlt hónapok aszályos időjárása nyomán létfontosságú kérdéssé vált az öntözés és a vízgazdálkodás, az idei Farmer Expón egyebek mellett a kertészeti ágazat vonatkozásában foglalkoznak a témával.

– Magyarországon mintegy 80 ezer hektáron termelnek gyümölcsöt és csaknem 85 ezer hektáron zöldséget. A kertészeti területek jelentős része ki van téve az extrém szárazságnak és az aszálynak, mivel a gyümölcsösök mindössze 20-25 százaléka, míg a zöldségtermő területek 80 százaléka öntözött. A kertészeti ágazatban az egy hektáron megtermelt áru értéke jelentős, emiatt ilyen időjárási körülmények között létfontosságú az öntözés. Ezért is kapta idén a „Lenni vagy nem lenni…” címet a Farmer Expó kertészeti szakkiállítása, a HORTICO – mondta el a hirek.unideb.hu-nak Apáti Ferenc, a Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) Kertészettudományi Intézet vezetője, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.

A szakmai konferencián elsősorban a meglévő vízkészletek helyzetének feltérképezésével és a vízjogi engedélyezési eljárás menetével foglalkoznak a szakemberek.

Apáti Ferenc, a Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) Kertészettudományi Intézet vezetője, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. Fotó: Debreceni Egyetem

– A jelenleg nehéz helyzetben lévő kertészeti ágazat számára kiemelten fontos a vízkivételi és vízjogi létesítési engedélyek beszerzésének megkönnyítése, és ezáltal az öntözésfejlesztés előmozdítása. Ezen jogosultságok azonban a vízkészletek nagyságától függnek. Olyan racionális javaslatokat kell tenniük a szakmai szervezeteknek, amelyek ebből a helyzetből előremozdítják a zöldség-gyümölcs ágazat fejlődését – fejtette ki Apáti Ferenc.

Az augusztus 18-i HORTICO Zöldség–Gyümölcs Kertészeti Konferencia keretében szó lesz egyebek mellett Magyarország hidrológiai adottságairól, a felszíni és felszín alatti vízkészleteiről, különös tekintettel az Észak-Alföldre, illetve az öntözésfejlesztés jövőbeni kilátásairól, az öntözés szabályozásának átalakulásáról, az öntözés és az öntözhetőség racionalizálásának lehetőségeiről.

A 31. Farmer Expó szakmai programjába bekapcsolódik a DE Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság (AKIT) Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet, juhtenyésztési workshopot rendez az EuroSheep projekt keretében.

Fotó: Debreceni Egyetem

Az egyetem szakemberei a Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület programjában is közreműködnek, ahol 40 különböző állatot lehet majd látni, például a magyar muraközit és az óriásokat. A kapcsolódó konferencián előadást tartanak a DE MÉK és az AKIT szakemberei. Pataki Balázs, a kar tiszteletbeli docense a magyar hidegvérű fajta kialakulását, történetét és értékeit ismerteti, Mihók Sándor professor emeritus pedig azt állítja középpontba, milyen kötelezettséggel jár egy történelmi lófajta fenntartása. Oláh János, az AKIT tudományos főmunkatársa a magyar hidegvérű lófajta és a klímaváltozás kapcsolatát elemzi.

A DE MÉK és az AKIT közös standon mutatkozik majd be a közönségnek, ahol megismerhetik a kar oktatási-kutatási portfólióját, emellett drónokkal, hőkamerával, akvapóniával és saját termesztésű zöldségekkel, gyümölcsökkel várják a látogatókat.

Fotó: Debreceni Egyetem

Standot állít a DE Balásházy János Gyakorló Technikuma, Gimnáziuma és Kollégiuma is a kiállításon. Asztalra kerülnek a diákok által a gyakorlókertben termelt zöldségek és gyümölcsök, valamint gyógynövények és virágok, illetve maguk a tanulók válaszolnak a képzésekkel kapcsolatos kérdésekre. A szervezők a kisgyerekre is gondolnak, többek között traktor-szimulátorral, ló- és fejhető tehén-makettel, valamint állatokkal kapcsolatos, QR-kódos kincskereső játékkal készülnek.

Idén újra lesz Karneváli Lovaskupa a Farmer Expón. Miután a Debreceni Egyetem közreműködésével több mint kétszeresére növelték a rendelkezésre álló pálya nagyságát, már nagy fogatok is elférnek és a gyep minőségén is sokat javítottak. A tervek szerint olyan nagy volumenű, 4-es és 5-ös fogatokból álló lovasbemutató állhat össze a Karneváli Lovas Kupa Fogathajtó- és Díjugrató Versenyen, amilyen még nem volt Magyarországon.

A nemzetközi mezőgazdasági és élelmiszeripari szakkiállításnak ezúttal is a DE Böszörményi úti campusa ad otthont, augusztus 17. és 20. között.

Forrás: Debreceni Egyetem

Tovább olvasom