Mezőgazdaság
Interjú Győri Enikő madridi nagykövettel II.
A kutatásban az állami intézetek mellett fontos szerepet kapnak az agráregyetemek, de bekapcsolódnak a nagyvállalatok, a szövetkezetek és ott állnak a rugalmasságot, a stabil pénzügyi hátteret biztosító bankok. Spanyolországban kiemelt cél, hogy lerövidítsék a kutatás és a gyakorlat között a távolságot, ebben a termelő vállalatokkal való együttműködés révén érnek el sikereket – tájékoztatott Győri Enikő, Magyarország spanyolországi nagykövete.
Kérem, mutassa be a spanyol Nemzeti Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kutató- és Technológiai Intézet felépítését és működését!
A Nemzeti Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kutató- és Technológiai Intézet, röviden azINIA az Állami Kutató Intézetek (OPI) egyik képviselője, és mint ilyen, autonóm intézményként a Gazdasági és Versenyképességi Minisztérium (MINECO) Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Államtitkárságához tartozik. Az Intézet küldetése kettős: koordinálja a nemzeti agrárkutató központokat, ebben a minőségében az Intézet Tervezési és Program Koordinációs Aligazgatósága felelős a harmonizációért, a források biztosításáért, valamint a tudományos tevékenység monitoringjáért és ellenőrzéséért. Másrészt agrárkutatási feladatokat is végez, így végrehajtja saját kutatási és technológiai projektjeit (ide értve a technológia transzfert is) a Kutatási és Technológiai Aligazgatóság (SGTI) fennhatósága alatt.
2016-ban az állam két kutatási terve fut, a 2013-2016-os Tudományos és Technikai Kutatási és Innovációs Nemzeti Terv, valamint a meghosszabbított, 2008-2011-es Nemzeti K F I terv: az INIA saját kutatási programját e két terv alapján alkotta meg.
A PhD hallgatók képzése, valamint vendégkutatók fogadása az autonóm tartományokból az INIA kiemelt tevékenysége, megfelelően a Nemzeti K F I terv ajánlásainak. Ezen programok keretében 2014-ben az INIA 3,6 millió eurót költött PhD ösztöndíjakra, amely összeget az Európai Szociális Alap társfinanszírozott.
Az INIA mezőgazdasági és élelmiszeripari K F I projektjei nem csak bőkezű finanszírozásuk, hanem amiatt is kiemelt jelentőséggel bírnak, hogy képesek koordinálni és szinkronizálni a nemzeti és a tartományi érdekek, igények között. Az INIA, az Agrárkutatási Koordinációs Bizottság képes kiegyensúlyozni és közös rendszerbe szervezni a 17 tartomány agrárkutatási intézeteit. A Bizottság évente kétszer tart nemzeti szintű tanácskozást.
Az INIA kutató részlegei az Erdészeti Kutató Központ (CIFOR), az Állategészségügyi Kutató Központ (CISA), a Növényi Genetikai Erőforrások Központ (CRF). a Biotechnológiai Osztály, a Környezetvédelmi Osztály, az Állattenyésztési Osztály, a Növényvédelmi Osztály, az Állat Szaporítási Osztály, az Élelmiszer Technológiai Osztály és végül a Növényvédő Szerek Értékelési Igazgatósága zárja a sort.
Milyen munkát végez a Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács?
A Spanyol Nemzeti Tanács, vagy ahogyan csak emlegetik a CSIC a legnagyobb, kutatással foglalkozó állami intézmény Spanyolországban, Európában pedig a harmadik. Az INIA-hoz hasonlóan a Gazdasági és Versenyképességi Minisztérium (MINECO) Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Államtitkárságához tartozik. Fő célja a kutatás segítségével a tudományos és technikai haladás előmozdítása. A kutatás mellett képzéssel és tanácsadással is foglalkozik.
A CSIC azáltal tölt be központi szerepet a kutatásban, hogy az alapkutatástól kezdve a termelő szektorba irányuló tudástranszferig minden fázissal foglalkozik. Szervezete kutatási központokból és intézetekből áll az ország egész területén elszórva, több mint 15.000 alkalmazottal, akikből 3.000 a kutató és további 3.000 továbbképzésben résztvevő tudós. A CSIC az összes spanyolországi kutatói hely 6%-át tudhatja magáénak. A kutatóintézeteken kívül jelentős egyéb létesítményekkel is rendelkezik, mint pl. könyvtárak.
A CSIC multidiszciplináris és multiszektorális tevékenységet végez a kutatás minden területén. A kutatási tevékenysége nyolc területbe sorolható, így foglalkoznak a humán- és társadalomtudományok, a biológia és biomedicina, a természeti erőforrások, az agrártudományok, a fizikai kutatások és alkalmazásuk, az anyagkutatás és technológia, az élelmiszertudomány és technológia és a kémiai kutatások és alkalmazásuk során felvetődő kérdésekkel.
A Tanács fő tevékenységei közé tartozik a multidiszciplináris kutatási és technológiai kutatások, a tudományos és technikai tanácsadás, az eredmények átadása az üzleti szektornak. Közreműködik a technológia alapú vállalatok alapításában, de nagy hangsúlyt fektet a szakalkalmazottak képzésére, az infrastruktúra kezelésére és a karbantartásra. Ki kell emelni, hogy a tudomány kultúrájának terjesztésével is foglalkoznak és Spanyolország tudományos életének képviselete nemzetközi szinten is jelentős.
A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács, miként viszonyul az agrártudományokhoz?
A CSIC agrártudományi tevékenysége széles kutatási spektrumot fog át, amelynek jelentős társadalmi hatása is van. A kutatások kiterjednek a talajra, a növényekre és az állatokra. Fő célja a fenntartható gazdálkodás megalapozása, amely ugyanakkor együtt jár a minőségi élelmiszertermeléssel. Hozzá kíván járulni továbbá, hogy a mezőgazdaság ne csak élelmiszer előállító legyen, hanem gyógyszerek, üzemanyagok, funkcionális élelmiszerek forrása is. Szintén fontos aspektus a mezőgazdaság, mint a vidéki táj fenntartójának szerepe is
A konkrét kutatási tevékenységet azok a témák határozzák meg, amelyek a társadalom érdeklődésére közvetlenül is számot tarthatnak: környezeti kihívások, pl. hulladékkezelés, talajszennyezés, egészséges élelmiszerek, kímélő állattartás, illetve a környezeti szempontok: klímaváltozás, energia és víz). Ezeket a témákat a CSIC tartományi intézetei is kutatják. A CSIC agrárkutatási részlegeinek nemzetközi kapcsolatai is számottevőek, tekintve, hogy az ország adottságai, a szubtropikus-óceáni-száraz kontinentális-mediterrán mezőgazdaság együttes fenntartása, sok országgal teszi szükségessé a gazdálkodási tapasztalatok cseréjét.
Milyen az élelmiszertudomány és technológia szerepe a spanyol kutatásban?
A CSIC e tevékenysége mind alap- mind alkalmazott kutatásokat magában foglal. Törekszenek arra, hogy az eredményekből minél több jusson el közvetlenül az ipari szereplőkhöz. A kutatási források nagy részét pályázat útján, illetve szerződéses megbízások révén teremtik elő.
A fő kutatási témák: az élelmiszer fogyasztás egészségre és jólétre gyakorolt hatásai, a nyersanyagok felhasználhatósága, valamint a késztermékek eltarthatósága. Foglalkoznak továbbá a melléktermékek felhasználhatóságának kutatásával is. A táplálkozástudomány területén az emésztésre, ezen belül a tejsavbontó baktériumok és a bifidus baktériumok jótékony hatásaira koncentrálnak. Fontos témák ezen túl az élelmiszer-biztonság, biotechnológia, valamint az élelmiszeripari gépek fejlesztése-továbbfejlesztése is.
A CSIC-nek az országban sok helyen működnek kutatóintézetei, az agrárkutatás területén 23 ilyen működik, az élelmiszerkutatásban 8. Olyan nagyhírű intézetek tartoznak ide, mint pl. a riojai Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet, vagy az andalúziai Fenntartható Mezőgazdasági Intézet, és a szintén andalúziai Növényi Biokémiai és Fotoszintézis Intézet.
- Milyen munka folyik az Autonóm Tartományokban?
Spanyolországban a diktatúra utáni átalakulás az Autonóm Tartományok hatásköreinek, önálló döntési körének és jogosultságainak erőteljes megerősödését is jelentette, ennek következménye az is, hogy minden tartomány felállított az utóbbi 30 évben saját agrárkutató intézetet, amelyet igyekszik minél meghatározóbb tényezővé tenni a tudományos életben. Ma országszerte, mintegy 17 db mezőgazdasági kutató intézetet működtetnek.
A kutatóintézetek tevékenysége az évek során specializálódott, az intézetek némelyike európai ismertségre tett szert az általa végzett specifikus kutatások révén.
A legismertebbek talán az IRTA katalán, az IFAPA andalúz és az IVIA valenciai intézetek.
Néhány szóban be tudná mutatni ezeket az intézeteket?
Az IRTA (Instituto de Investigaciónde la Generalitat de CatalunyadeAgricultura, Ganadería, Pescay Alimentación) küldetésének az agrár és élelmiszeripari szektorok modernizációjához, versenyképességéhez és fenntartható fejlődéséhez való hozzájárulást tartja. Ezen belül kiemelten foglalkozik az élelmiszerek egészségre gyakorolt hatásainak kutatásával, valamint a környezettel és a klímaváltozás hatásaival.Az IRTA-hoz 14 kutató centrum/kísérleti állomás és 21 egyéb kutatóhely tartozik, ez utóbbiból 6 Barcelonában, 7 Leidában, 6 Tarragonában és 2 Gironában.
Az IFAPA (InstitutoAndaluz de Investigación y FormaciónAgraria, Pesquera, Alimentaria y de la ProducciónEcológica) küldetése a katalán intézethez hasonlóan az agráriumhoz köthető szektorok versenyképességének javítása és modernizációja, kiegészítve az agrárszektorhoz köthető képzések színvonalának emelésével.Az intézet a kutatói tevékenységen túl összeállítja Andalúzia szektort érintő kutatási tervét, támaszkodva az érintett vállalatok munkájára is. Az intézet kutatói oktatóként részt vesznek az andalúz oktatási intézmények és egyetemek programjaiban. Jelentős gyakorlati képzési programot bonyolít le mezőgazdászok, halgazdasági- és élelmezéstudományi szakemberek részére, amelynek során a kutatások során szerzett tapasztalatokat ültetik át a gyakorlatba. A gazdaságok és üzemek felé ezenkívül szaktanácsadási szolgáltatást is nyújtanak. Ösztönzik a különböző kutatási programok, valamint a magán- és közintézmények közötti együttműködést és koordinációt.
Az IVIA(InstitutoValenciano de InvestigacionesAgrarias) specialitása pedig a citrusfélék termesztésének kutatása, de sok egyéb kertészeti és állattenyésztési programjuk is van. A fent bemutatott intézetekhez hasonlóan fő feladatának tekinti a távolság lerövidítését a kutatás és a gyakorlat között a termelő vállalatokkal való együttműködés révén. Emellett jelentős oktatási és szaktanácsadási tevékenységet végez.
Ebben a kutatási munkában hol helyezkednek el az egyetemek?
Spanyolországban 31 egyetem rendelkezik mezőgazdaság-tudományi, vagy azt is oktató karral, és ezek mindegyike végez valamilyen kutató tevékenységet. Munkájukat a bemutatott országos, illetve tartományi kutató intézetekkel összehangoltan folytatják.
- Kutatás, oktatás, de hogyan kapcsolódik be a monetáris világ, a bankok, a vállaltok és a szövetkezetek ebbe a sikertörténetbe?
Spanyolországban általános, hogy a szövetkezetek, illetve a szövetkezeti bankok tagjaik számára a legkülönfélébb szolgáltatásokat nyújtják. Ez így van pl. a legnagyobb mezőgazdasági szövetkezeti bank, a Cajamar esetében is, amely tagjai részére kertészeti kutatásokat végez, és a legújabb tudományos eredmények segítségével segíti hozzá a tagokat versenyképességük megőrzéséhez. A Cajamar Alapítványok (FundaciónCajamar és FundaciónCajamarComunidadValenciana) az üvegházas termesztési technológiai innováció és tudásbázis fő referenciaközpontjának számítanak Spanyolországban. Közel 30.000 ha területen, két kutatás-fejlesztési (K F) központban történik az üvegházas termények kísérleti termesztése (La EstaciónExperimentalCajamar Las Palmerillas – El Ejido, Almería, valamint Centro de Experiencias de Cajamar en Paiporta). Legújabb kutatási projektjeik többek között a megújuló energiák minél szélesebb körű felhasználását, valamint a robottechnológiák alkalmazását célozzák. A biotermékek termesztése egyre nagyobb teret nyer, mivel egyre inkább ebbe az irányba mozdulnak el a felvevőpiacok.
Mezőgazdaság
Felavatták a Nébih új állatházát és magas biztonsági fokozatú kutatólaboratóriumát
Kutatólaboratóriumot adtak át Gödöllőn
Dr. Nobilis Márton élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkár és Dr. Nemes Imre, a Nébih elnöke felavatta Magyarország egyik legnagyobb állatházát és magas biztonsági fokozatú (BSL-3-as szintű) kutatólaboratóriumát Gödöllőn. A fejlesztés a hazai kutatások támogatása érdekében jött létre. A létesítményben az állatbetegségek kórokozóit vizsgálják, valamint vakcina kipróbálási vizsgálatok zajlanak majd.
Fotó: NÉBIH
Az avató ünnepségen dr. Nobilis Márton államtitkár elmondta, a Nébih legújabb fejlesztése a hazai állategészségügy és élelmiszerelőállítás területén meghatározó lesz, hiszen az állatházban és a kutatólaboratóriumban a jelentős állatbetegségek kórokozóit veszik górcső alá. A vakcina kipróbálási vizsgálatoknak köszönhetően hatékonyabban küzdhetnek meg majd például a madárinfluenzával vagy az afrikai sertéspestissel. Ezenfelül európai uniós pályázatok keretében alap- és alkalmazott kutatások elvégzését is tervezik a BSL-3-as szintű létesítményben.
Fotó: NÉBIH
Az államtitkár kiemelte: „A ma bemutatott állatház Európában kivételesnek számít, hozzánk legközelebb Németországban, Olaszországban és Lengyelországban található hasonló. Az ingatlanfejlesztési koncepció részeként indított fejlesztések pedig tovább folytatódnak. A közeljövőben a Nébih budapesti telephelyén egy korszerű ügyfélközpontot is kialakítanak majd annak érdekében, hogy az ügyfelek állategészségügyi diagnosztikához kapcsolódó igényeit egy helyszínen, ezáltal hatékonyabban tudják kiszolgálni.” – mondta el dr. Nobilis Márton.
Dr. Nemes Imre, a Nébih elnöke kifejtette, a hivatal három állategészségügyi diagnosztikai laboratóriumot működtet: Budapesten, Debrecenben és Kaposváron. A jelenleg legnagyobb veszélyt jelentő betegségek közül kiemelte a madárinfluenzát és az afrikai sertéspestist. Előbbi kapcsán a Nébih laboratóriumaiban naponta 8-10 ezer tamponmintát, míg az afrikai sertéspestis esetében 3-4 ezer vér- és szervmintát tudnak feldolgozni. Éves szinten ez mintegy 2 millió vizsgálatot jelent. Dr. Nemes Imre elmondta: „E számok alapján jól látható, hogy az állategészségügy jelentős erőforrást igényel, éppen ezért az elmúlt évek laboratóriumi fejlesztései során a Nébih kiemelt figyelmet fordított a kapacitásbővítésekre.”
A Nébih elnöke beszédében kiemelte azt a jelentős szakmai sikert, hogy a járványügyi intézkedéseknek köszönhetően házi sertésekben egyelőre nem igazolódott az ASP jelenléte.
A vadállományban azonban évek óta jelen van. A betegség leküzdésében nagy segítséget jelenthet majd a most átadott állatház és BSL-3-as kutatólaboratórium. Az ASP-vel szemben ugyanis jelenleg nincs vakcina az Európai Unióban. Erre reagálva az EU kutatási programot hirdetett a Horizon2020 programban, melynek részeként 13 vakcinajelölt hatékonyságát és ártalmatlanságát vizsgálják, Spanyol- és Olaszország mellett hazánkban, a Nébih a gödöllői telephelyén.
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
Nem változott a nemzetközi élelmiszerkosár ára novemberben
Róma, 2023. december 8. – Stabil maradt a globális terményárakat összesítő mutató novemberben, mivel a gabonafélék alacsonyabb árát a növényi olajok drágulása ellensúlyozta – olvasható az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) közleményében.
Kukoricatábla Észak-Macedóniában. ©UN/Aleksandar Dimishkovski
Ezzel a FAO élelmiszerár-index – ami a nemzetközi kereskedelem legfontosabb élelmiszer-alapanyagainak havi árváltozását követi – megmaradt az októberi szintjén, ám éves viszonylatban 10,7%-ot csökkent.
A gabonafélék árindexe 3,0%-kal nőtt október óta miután a szemestermények ára – élen a kukoricával – 5,6%-kal esett és a búzáé 2,4%-kal. A rizsfélék árindexe stabil maradt a különböző piacok egymással ellentétes ármozgásainak hatására.
Eközben a növényi olajok árindexe 3,4%-kal emelkedett októberhez képest. A pálmaolaj nemzetközi piaci ára 6%-kal erősödött novemberben a főbb importőr országok élénkülő kereslete és a főbb termelők szezonálisan kisebb kibocsátása nyomán. A napraforgóolaj ára is nőtt valamelyest, míg a szójáé és a repcéé csökkent.
A tejtermékek összességében 2,2%-kal drágultak, a vaj és a sovány tejpor iránti megnövekedett ázsiai és az ünnnepek okán a nyugat-európai kereslet miatt.
A cukor árindexe 1,4%-kal emelkedett, így már 41,1%-kal szárnyalja túl az egy évvel korábbi szintjét. A mozgás fő oka a globális készletek körüli aggodalmakban keresendő, mivel a termelési kilátások romlottak a fő termelő Thaiföldön és Indiában az El Niño okozta száraz időjárási körülmények miatt.
A húsfélék árindexe 0,4%-kal bár, de csökkent októberhez képest, tükrözve a baromfi-, sertés- és szarvasmarhahús bőséges készletei miatti árcsökkenését.
Globális gabonatermelés
A FAO szakértői tovább emelték a gabonakibocsátás várható mennyiségét a ma megjelent Gabonakészletek és -igények gyorsjelentésben. A globális gabonatermelés 2023-ban elérheti a 2 823 millió tonnát, ami az előző évhez képest 0,9%-os növekedést jelentene és a 2021-es rekordot is 10,3 millió tonnával haladná meg.
Felfelé korrigálták az orosz búzatermésre és a török és amerikai kukoricatermésre vonatkozó becsült adatokat, míg az argentin és brazil kukoricakibocsátást valamelyest kisebbre várják. Közben szintén mérsékelték az Európai Unió és Mexikó kukoricatermelésére vonatkozó előzetes becsléseket. A globális rizstermelés a 2023–24-es szezonban 0,8%-kal bővülhet.
További részletek itt.
Forrás: FAO
Mezőgazdaság
Hosszú távú jövőkép az EU vidéki területei számára
EU Tanácsa következtetéseket hagyott jóvá a hosszú távú jövőképről.
A EU Tanácsa következtetéseket hagyott jóvá az EU vidéki területeire vonatkozó hosszú távú jövőképről.
E következtetésekben politikai iránymutatást nyújt a Bizottságnak és a tagállamoknak a vidéki térségek és a vidéki közösségek jólétének, rezilienciájának és társadalmi szövetének fokozottabb megszilárdításához.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A vidéki térségek kulcsfontosságú szerepet töltenek be az uniós gazdaságokban és társadalmakban
Az uniós mezőgazdasági miniszterek az általuk egyhangúlag jóváhagyott következtetésekben elismerik, hogy a vidéki térségek nélkülözhetetlen hozzájárulást nyújtanak az EU gazdasági erejéhez, a zöld és digitális átálláshoz, valamint az éghajlat-politikához. Emellett a következtetésekben kiemelik a vidéki térségeknek a fenntarthatóság és az élelmezésbiztonság biztosításában, továbbá a helyi közösségek kulturális örökségének megőrzésében betöltött szerepét.
Különös hangsúlyt helyeznek a mezőgazdaság jelentőségére, többek között az uniós élelmiszerrendszerek nyitott stratégiai autonómiájának biztosítása és a külső függőségek csökkentése tekintetében. Mindez különösen fontos a jelenlegi geopolitikai helyzetben.
A sokrétű kihívások átfogó megközelítést igényelnek
A miniszterek a következtetésekben kiemelik a vidéki térségek összetettségét és sokféleségét, hangsúlyozva azokat a sajátos kihívásokat – így például a népesség csökkenését és elöregedését, a nemek közötti szakadékokat, a korlátozott konnektivitást, a fejletlen infrastruktúrát vagy a megfelelő foglalkoztatási lehetőségek hiányát –, amelyekkel e térségek közül számos szembesül.
Ha karácsonyi ajándékot keresel, akkor itt az Agro Jager Shopja! Kattints a képre!
Gondoskodunk a vidék hangjának meghallásáról
E sokféle kihívásra válaszul a Tanács olyan átfogó megközelítést szorgalmaz, amely a vidéki polgárokkal együttműködésben, valamint a helyi és regionális hatóságok és közösségek szerepvállalásával kerül kidolgozásra. A miniszterek emellett hangsúlyozzák, hogy a helyi akciócsoportok fontos szerepet játszanak a LEADER kezdeményezésben, valamint a kozosseg vezérelt helyi fejlesztési stratégiák végrehajtása tekintetében az alulról felfelé építkező megközelítésben.
Jobb konnektivitás és digitális készségek
A miniszterek a következtetésekben hangsúlyozzák továbbá a digitális átállás, az innováció és a konnektivitás – többek között a széles sávú lefedettség – fontosságát. E tekintetben kiemelik a képzési lehetőségeknek és a digitális készségek fejlesztésének az alapvető jelentőségét.
Beruházás a vidéki térségekbe
A miniszterek elismerik, hogy e hosszú távú jövőkép megvalósítása szempontjából mennyire fontosak az uniós, a nemzeti, a regionális és a helyi forrásokból finanszírozott beruházások. A finanszírozás észszerűsítése hozzájárulna a közszolgáltatások alacsony szintű elérhetőségének az orvosolásához, valamint az infrastruktúra és a konnektivitás javításához. Ebben az összefüggésben minden releváns uniós szakpolitikát és eszközt ki kell használni, és megfelelő forrásokkal kell hozzájárulni a vidéki térségek támogatásához – e tekintetben fokozni kell a szakpolitikák és eszközök koherenciáját és szinergiáit.
A finanszírozás optimális igénybevételének biztosítása érdekében a miniszterek felszólítják a Bizottságot, hogy hozzon létre egy nyomonkövetési eszközt a vidéki térségeket támogató uniós finanszírozás értékelésére, valamint alakítson ki eljárást azzal a céllal, hogy biztosítsa a vonatkozó uniós szakpolitikák és eszközök koherenciáját és szinergiáját.
Generációváltás
A miniszterek a következtetésekben elismerik továbbá, hogy a demográfiai változások kedvezőtlen hatást gyakorolnak a vidéki térségekre, így többek között elnéptelenedéshez vezetnek. A miniszterek ezért olyan megoldásokat szorgalmaznak, amelyek célja, hogy a vidéki térségek vonzzák a fiatalokat, így többek között a fiatal mezőgazdasági termelőket is.
A javasolt megoldások közé tartoznak a következők: a fiatalok számára a forráshoz és földhöz jutás megkönnyítése, változatos munka- és képzési lehetőségek biztosítása számukra, valamint a helyi döntéshozatalba való bevonásuk.
Nők a vidéki területeken
A miniszterek által a következtetésekben figyelembe vett másik társadalmi szempont a nők szerepe. A Tanács úgy véli, hogy támogató intézkedésekre van szükség új munkalehetőségek teremtéséhez és a nőknek a döntéshozatalba való fokozottabb bevonásához. A miniszterek e tekintetben kiemelték, hogy szintén fontos célt jelent a nőknek a gazdálkodásban való egyenlő részvétele.
Következő lépések
Az uniós vidéki térségek rezilienciájának és jólétének előmozdítása érdekében a Tanács felszólítja a Bizottságot, hogy – átfogó és rugalmas megközelítést követve, valamint releváns mutatókat alkalmazva – mérlegelje a jövőképnek egy teljes körű uniós vidékfejlesztési stratégiává történő kidolgozását.
A Tanács emellett ösztönzi a tagállamokat a Vidékfejlesztési Paktum keretében történő további szerepvállalásra, valamint arra, hogy nemzeti, regionális és helyi szinten folytassák a vidéki térségek javát szolgáló stratégiák és cselekvési tervek kidolgozását.
További információk az Európai Tanács honlapján elérhetők.
Forrás: NAK
Idén kevesebb vonuló aranylile állt meg a Kardoskúti-pusztán
A Makuka művelet
Az olcsó import áruk kiszorítják a boltok polcairól a magyar élelmiszereket
Felavatták a Nébih új állatházát és magas biztonsági fokozatú kutatólaboratóriumát
Nem változott a nemzetközi élelmiszerkosár ára novemberben
Hosszú távú jövőkép az EU vidéki területei számára
Népszerű az Agrár-ökológiai Program
Megbolygatták a Tarna folyását, így védett állatfajok tömegeit pusztították el
Orvvadászokat fogtak el a tapolcai rendőrök
Lengyelország: megjelent az első import szamóca az üzletekben
Kolozsi-Kecskés Zsófia: Az agarászat új hajnala
Tásnak nézett kormorán
Gyászhír – elhunyt Ernszt Tamás
Milliós értékű vadászpuskákat foglalt le a NAV
Nagy Réka: A nagy vadkanom története
Különös magyar megfigyelés segítheti az aranysakál gyors terjeszkedésének megértését
Vári István első aranysakálja
Erdészeti terepjáróból is szállhat ki rendőr
Nagy testű aranysakál esett a hajtásban
