Nagykövet asszony! Kérem, néhány szóban mutassa be a Spanyolország mezőgazdaságát!

Spanyolország GDP-jének 2,7 százalékát a mezőgazdaság adja, a munkavállalók 4,6%-a ebben a szektorban dolgozik. Spanyolország teljes területe: 50,59 millió hektár, ebből mezőgazdaságilag megművelt terület 16,98 millió hektár, amelyből zöldséget 211.082 hektáron, gyümölcsöt 1.039.312 hektáron termesztenek. Összesen zöldségből 13,2 millió tonna, míg gyümölcsből 3,7 millió tonna kerül a raktárakba. Kalászosokat vizsgálva gabonát 6,1 millió hektáron termelnek, amelyen búzából 2,1 millió tonnát, árpából 2,6 millió tonnát aratnak. Kukoricából390 ezer tonnát törnek és jelentősnek mondható a hüvelyesek 322 ezer tonna hozama.

Cukorrépából 3,4 millió tonna, míg napraforgóból 642 ezer tonna kerül betakarításra. Spanyolországban, napjainkban 947 ezer hektáron termelnek szőlőt. Szarvasmarha-félékből hat milliós az állományuk, tejtermelésük 5,89 millió tonna éssertésből 25,4 milliót hizlalnak.Jelentős a citrusfélék termőterülete, ez az összterületüknek 1,7%-a, ami megközelíti a 300.000 hektárt. Ki kell emelni, hogy 2,6 millió hektáron olíva termesztésre is berendezkedtek a spanyolok.

Spanyolország az EU legnagyobb zöldség- és gyümölcs exportőre, és a világon is az első három között szerepel, a világkereskedelem mintegy 13%-át adja. Ezen belül mind a zöldség, mind a gyümölcs exportot vezeti értékben, a zöldség exportban a vezető helyet 2012-ben vette át Hollandiától.

Az ország a világ legnagyobb olívaolaj-termelője – a világ össztermelésének mintegy felét adja -, exportban pedig a második. A legnagyobb mennyiséget Olaszországba exportálja, ahol kevert olajokat készítenek belőle, Olaszország ezeket exportálja, így olívaolajban ő a vezető exportőr. A spanyol olajnak csak 20%-a extra szűz.

Olívabogyóból szintén a világ legnagyobb termelője, a világ termelésének 22%-át adja.

A spanyolok a világ második legnagyobb bor exportőrei, Olaszország után, Franciaország előtt.

Sertéshús termelésben a világon a 4., az EU-ban az 1. helyen állnak. Az első helyet épp 2015-ben szerezte meg Németország előtt, 28,37 milliós állománnyal.

A spanyol élelmiszeripar 2015-ben 3%-kal növekedett, s ezzel továbbra is az első számú spanyol gazdasági ágazat. Exportja 2015-ben 6%-os emelkedést mutatott. A gazdasági teljesítményen túl az ágazat szerepe a foglalkoztatásban is jelentős, 2014-15-ben nettó 20.000 új munkahelyet teremtett.

2015-ben Spanyolország külkereskedelmi aktívuma elérte a 9,6 Mrd eurót. Nőtt ugyan az agrár import is, 8,4%-kal (összesen 30,9 Mrd euróra), az export azonban még ennél is jobban bővült, 9%-kal, 40,55 Mrd euróra. A kivitel ezzel a teljes ES kivitel 16,2%-át teszi ki. Az összeghez még hozzá lehet számítani ráadásul az állati és növényi nyersanyagok kivitelét, ami 2,3 Mrd euró értékben történt. A legnagyobb volumenű exportot a zöldség-gyümölcs ágazat valósította meg, egymaga 16,2 Mrd eurónyi árut értékesítve külföldön. Importban a zöldség-gyümölcs ágazat szintén igen jelentős tényező, 4,7 Mrd euró behozatallal a termékkörök között a harmadik helyet foglalja el.

Külön kiemelésre érdemes, hogy 2015-ben ES agrárexportja Kínába 58%-kal, 790 millió euróra nőtt. A legfontosabb ide irányuló exportcikkek a sertéshús, az olíva olaj, és a bor. Sertéshúsból a kínai export 379,16 millió euró volt 2015-ben, ES ezzel ebből a cikkből Kína harmadik legnagyobb beszállítója.

A spanyol sertésszektor a gazdaság egyik legdinamikusabban növekvő ágazata. Spanyolországban 2015-ben 46 millió sertést vágtak, 10 millióval többet, mint 2000-ben, miközben a termelés 3,9 millió tonnára növekedett, amely értékben 5,7 Mrd eurót jelent. A sertéstenyésztés eredményei mellé még a feldolgozásból eredő 20 millió eurós forgalom is társul, a szektor így meghatározó tényezője a munkaerő piacnak is. A szektor exportja is meggyőző: Spanyolország 2015-ben 1,9 millió tonna sertéshúst exportált, amelynek értéke 4 Mrd euró, ezáltal a világ negyedik legnagyobb exportőre Németország, az USA és Hollandia mögött.

Spanyolországban az agrár-élelmiszeripari szektor a javak és szolgáltatások 10%-át termeli meg, és továbbra is a vidéki területek legnagyobb foglalkoztatója. Miután Spanyolország több termékből is a világ vezető országai között van, nem túlzás azt állítani, hogy a vidéki területek sorsán Spanyolország sorsa is múlik.

A szövetkezetek száma 3.800, több mint egymilliós tagsággal rendelkeznek, 96.000 alkalmazottjuk van, és évi 26 milliárd eurós forgalmat bonyolítanak. A közvetlen exportban részt vevő szövetkezetek teljes forgalmuk 27%-át már az exporttal érik el.

1. 1. Milyen a kereskedelmi kapcsolat az agrártermékek terén Magyarország és Spanyolország között?

Jól látszik a spanyol kereskedelmi adatokat vizsgálva, hogy az agrárium részesedése az importból 10,7%, az exportból az ágazat viszont 15,5%-ot birtokol.

Az összes spanyol élelmiszer import értéke 2014-ben 28.6 Mrd euró, 2015-ben 30.8 Mrd euró volt, a Magyarországról származó import ennek mintegy 0,3%-a. Az összes magyar élelmiszer-export 2014-ben 7.72 Mrd euró, 2015-ben 7.9Mrd euró volt, Spanyolországba ennek mintegy 1,13%-a ment. Élő állat exportunk mutatott növekedést 2012 és 2015 között: itt duplájára nőtt a forgalom, míg a hal, rák és a puhatestű állatok exportja négyszeresére dagadt. Míg Spanyolország felé duplájára nőtt ezen időszakot nézve az exportunk: zöldségből és gyümölcsből és elértük a 6,9 millió eurós forgalmat, addig Spanyolország hazánkba a 30 millió eurós forgalmát 66,4 millió euróra tudta növelni. Ital importunk is jelentős növekedést mutat, hiszen 2,8 millióról 4,2 millióra nőtt a forgalom. Kedveltek Magyarországon a spanyol termékek. Olajos magok és olajos gyümölcsök terén is fordulat tapasztalható, hiszen 754 ezer euróról 2015-re 2,34 millió euróra bővült a piacuk hazánkban. Összességében a spanyol termékek forgalma 2012-ben a 86 millió euróról 2015-re 139,2 millió euróra bővült, de a kapcsolatok szélesítésével elmondható, hogy a magyar piac is erősödött Spanyolországban, hiszen, a kivitelünk 80,7 millió euróról 89,9 millió euróra lépett.Ma Spanyolország így a 15. élelmiszer-export piacunkká vált.A növekedés azt mutatja, hogy van létjogosultsága a magyar áruknak Spanyolországban, de a magyar élelmiszerekről azért el kell mondjuk, hogy alig vannak jelen Spanyolország élelmiszer piacán. Éppen ezért fontos, hogy megismertetésüket folyamatosan napirenden tartsuk, főleg a véleményformáló felső piaci szegmensben.

2. A megművelt területek hány százalékán folyik Spanyolországban öntözés?

Spanyolországban a termesztés stabilitását, a hozamok növelését, az öntözött területekkel is fokozzák, így olyan földterületeket is művelés alá tudtak vonni, ahol a csapadék kevesebb. Spanyolországban ma mintegy 3.570.875 hektáron képesek öntözni a gazdák ez a 21%-ot éri el. Nagyon jelentős az üvegházi, vagy zárt termesztési rendszerek alkalmazása, itt mintegy 65.644 hektárt fedtek le és egyes régiókban nagy hatékonyság mellett folyik a termelés.

3. Milyen öntözési kutatásokat végeznek Spanyolországban? Milyen témákkal dolgoznak most a spanyol kutatók?

A kutatásokról általánosságban tudni kell, hogy az állami kutatóintézeteken túl működnek az autonóm tartományok kutatóintézetei is, valamint sok cégnek van saját kutatóbázisa, ezért Spanyolországról általánosságban nehéz beszélni. A legizgalmasabb kutatások jelenleg a tengervíz sótalanítása és öntözésre való felhasználása témában folynak, elsősorban Andalúziában, Murciában és Valenciában, tekintve, hogy ezek a legszárazabb tartományok, ahol ráadásul a legjelentősebb a zöldség- és gyümölcstermesztés. Az öntözővíz biztosítása ezért itt létkérdés.

4. A mezőgazdasági kutatóhálózat hogyan működik Spanyolországban? Hogyan és milyen fórumon döntik el, hogy milyen kutatási témákat finanszíroznak a nemzeti forrásokból? Hogyan vonják be ebbe a gazdasági szereplőket és hogyan történik az ellenőrzés, értékelés? Milyen struktúrában működik a spanyol mezőgazdasági kutatás?

Az agrárkutatást, mint minden kutatási területet a Gazdasági Minisztérium, azon belül a Kutatási Államtitkárság forrásai finanszírozzák.A kutatásokat a K F I állami terv fogja keretbe, amely meghatározza a kutatás és innováció forrásait, ezen belül külön fejezet foglalkozik az agrárkutatással.A kutatási célokat a Gazdasági Minisztérium, a Mezőgazdasági, Halászati, Élelmezésügyi és Környezetügyi Minisztérium, valamint az agrárszektor és a kutatóintézetek javaslatai alapján állítják össze.Az elfogadott kutatási témákra minden évben pályázni lehet. A pályázatokat két szervezet írja ki: az egyik az Állami Kutatási Ügynökség a kutatók által vezetett kutatócsoportok számára illetőleg a CDTI (Ipari Technológiai Fejlesztési Centrum) a vállalatok által benyújtott innovációs projektekre.A pályázatokról tudományos és hasznossági szempontok alapján döntenek.

A fenti általános pályázatáson kívül vannak speciális innovációs pályázatok is, amelyeket a KAP II. tengelyének, vagy pedig az intelligens specializációt szolgáló nemzeti/regionális innovációs stratégiák (RIS3 stratégiák) finanszírozásában írnak ki LEADER helyi akciócsoportok vagy az autonóm tartományok.

A kutatói munkaSpanyolországban egyetemeken: az ország számos agrár, állatorvosi, erdészeti vagy biológiai karán továbbá állami (INIA) vagy a tartományi kutatóintézetekben, a Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács (CSIC) intézeteiben és végül magán kutatóhelyeken zajlik. Spanyolországban nagyon fontos, hogy a kutatások mindig a gazdaság szereplői számára valós gondot jelentő problémára reagáljanak.

5. A termelésben dolgozó, az oktatástól időben eltávolodó szereplők továbbképzése és új ismeretekkel való elérése hogyan működik, melyek a legsikeresebb módszerek Spanyolországban?

A képzést jellemzően az autonóm tartományok szervezik. A szakképzést általában a tartományok oktatási minisztériumai által működtetett képzési centrumok végzik, de vannak privát szakképző centrumok is, és a továbbképzések folyhatnak a kutatáshoz kapcsolva, mint pl. az IFAPA (Andalúzia) vagy az INTIA (Navarra) esetében, de lehetnek a kutatástól függetlenek, mint Katalóniában vagy Valenciában. Ez eltérő, általában helyi adottságokhoz illesztik, de fontos a hatékonyság és a piac igényeire történő időbeni reagálás. A regionális fejlesztési programok döntő része azonban szakképzési elemeket is tartalmaznak. Összességében elmondható, hogy több lépcsősek és szerteágazóak. A termelés szereplőinek nagyon sok lehetősége van az új ismeretek megszerzésére, amelyet nem csak spanyol állami kiemelt feladatként kezelnek, hanem a gazdasági szereplők érdeke is.

6. Milyen lehetősége van a magyar felsőoktatásban tanuló diákoknak megismerni a spanyol mezőgazdaságot? Mely egyetemeket ajánlja a magyar diákoknak?

Minden attól függ, hogy a jelölt milyen képzést szeretne: növénytermesztést, ezen belül kertészeti, vagy pl. gyógynövénytermesztési ismereteit akarja-e szélesíteni, vagy állattenyésztés, illetve erdészeti ismeretekben szeretne tanulmányokat folytatni. Spanyolországban ma sok egyetem működik, érdemes régiókhoz kötve, specializáltan is eltölteni itt egy-egy szemesztert és az itt látott, tanult módszereket beépíteni a hazai termesztésbe, de a kapcsolatok kiépítésére is nagyon jó lehetőség a felsőoktatásban egy-egy félévre külföldre utazni. Spanyolország nagyon nyitott, szívesen fogadnak hallgatókat, kedvelik a magyarokat. Az egyetemek között rangsort felállítani nem lehet, ajánlani csak az említett szűkebb érdeklődési kör alapján lehet.