Nyár végén két könnyen felismerhető, látványos, a keresztespókfélék családjába tartozó pókfaj ivarérett egyedeivel találkozhatunk a kiskunsági gyepeken, így a bugaci pusztán is. A darázspók jellegzetes színmintázata, a karéjos keresztespók pedig alakja alapján könnyedén beazonosítható – közölte a Kiskunsági Nemzeti Park.

Darázspók, hálójába szőtt stabilimentummal (Kép: KNP)

Leggyakrabban a nőstények kerülnek a szemünk elé, melyek teste két centiméteres is lehet, a hímek mindkét fajnál jóval kisebbek és jellegtelenebbek. Riasztó méretük ellenére nem kell tőlük tartani, mert bár mint minden más pók, ők is méreggel ölnek, csáprágóik gyengék ahhoz, hogy az emberi bőrt átszúrják.

A karéjos keresztespók védett, természetvédelmi értéke 5000 Ft (Kép: KNP)

Hálójukat a magasabb kórókkal, alacsony bokrokkal tarkított homokpusztagyepeken feszítik ki, amely olyan erős, hogy még egy rúgkapáló sáskát is megtart. A darázspók gyakoribb elterjedésű faj, mint a karéjos keresztespók, száraz és nedves gyepben egyaránt jól érzi magát, sőt, akár a kertben is megjelenhet. A karéjos keresztespók viszont egyike a kevés, hazánkban védett pókfajoknak. Bár Afrikában és Ázsiában gyakori, Európában inkább csak az elmúlt 50 évben kezdett terjedni. Hazánkban leginkább a Duna-Tisza közén találjuk a nyílt homokpusztagyepeken, homoki sztyeppréteken.

karéjos keresztespók Karéjos keresztespók sáskazsákmánnyal (Kép: KNP)

A két faj gyakran sző a hálójába cikk-cakkos fehér szalagot, ún. stabilimentumot. Hogy miért, arról több elképzelés is van. Először arra gondoltak a kutatók, hogy stabilabbá teszi a hálót, innen a neve is, de aztán kiderült, valójában alig kapcsolódik a fogóhálóhoz. Mivel visszaveri az ultraibolya sugárzást, feltételezik, hogy vonzza a zsákmányrovarokat. Valószínűleg a nagyobb állatok figyelmét is felhívja a háló jelenlétére, így azok inkább kikerülik, mint hogy belegabalyodva szétszaggatnák azt. Egy spanyol vizsgálat pedig arra is fényt derített, hogy azokat a nőstényeket, akik stabilimentumot szőttek a hálójukba, több hím keresett fel. Talán az adott helyzettől függően többféle szerepe is van ennek a hímzésnek, az egyik nem zárja ki a másikat.

Szexuális életük is rejt néhány érdekességet. Kezdjük mindjárt a „pók erényövvel”. A hím a párzás után bennhagyja ivarszervének végét a nőstény ivarnyílásában, így az utána érkező hímek már nem tudják megtermékenyíteni. A trükk az, hogy a hímnek két ivarszerve is van, tehát két légyottra készülhet életében, feltéve, ha túléli az elsőt. Ugyanis a szexuális kannibalizmus más ízeltlábúakhoz hasonlóan a pókoknál is gyakori, azaz ha nem elég fürge a hím, a párzás végeztével a nőstény felfalja. A szerepe ennek is megvan: a nőstény így védekezik a hím kizárólagos apaságáért alkalmazott stratégiájával szemben, valamint az extra fehérje is jól jön a peterakás előtt.

A nőstény a párzás után több petecsomót is elhelyez a hálója közelében augusztus-szeptember folyamán. Az ujjbegynyi kokonokat feszesen növényekhez rögzíti, majd elpusztul. Az új nemzedék április-májusban kel ki. Az apró, 2-3 mm-es pókok gyorsan növekednek, nyár derekára már ivarérettekké válnak.

Bugaci pusztán mindkét faj megtalálható (Kép: KNP)

A két faj, de különösen az élőhely-specifikusabb karéjos keresztespók védelme a nyílt homoki gyepek fenntartásával valósulhat meg. A túllegeltetés, a túlzott taposás, a gyep égetése veszélyeztetik a fajt és kerülendők. A mozaikos gyepek, a legelő állatok által került szúrós növények (mint a mezei iringó, tövises iglice) megfelelő hálófeszítő és kokonrakó helyek a számukra.

Forrás: KNP