Az év eleje az elöltöltő fegyveres vadászat jegyében indult. A gyulaji kutatási program keretében két régi vadász/sportlövész társunk vált elöltöltő fegyveres vadásszá. Megérkezésünkkor erős havazás fogadott, s az azt követő csikorgó hideg nehézzé tette a cserkelést: a fagyott faleveleken lépkedve nem volt könnyű a vadat nyílt irányzékos lőtávolba belopni.

Balassi János barátom, akivel 2009-ben Magyarország első EB érmét szereztük a valenciai elöltöltő fegyveres Európa bajnokságon már a tavalyi programban is részt vett, de vadat elejtenie akkor nem sikerült. Választott fegyvere egy .54-es űrméretű Pedersoli Kodiak Express duplagolyós puska volt, melyet 90 grain 3Fg Swiss lőporral és egy 450 grain (29,16 g) tömegű Lyman Plains tiszta ólomból öntött lövedékkel töltött. A két napos vadászat során két vadat hozott terítékre, egy öreg dámtehenet és egy borjút. A dámtehénre kb. 80 méterről tett lövése kissé hátracsúszott, s a vad a rálövés helyétől 80-90 méterre feküdt el, ahol gyorsan megadott kegyelemlövéssel megváltotta a szenvedéstől. A nehéz elöltöltő lövedékek korábbi vadászataink során mindig átütötték a vadat, így nem sikerült lövedéket visszanyernünk egészen eddig. A kegyelemlövés lövedéke azonban hosszában haladt végig a testen, s a kimeneti oldalon a bőr alatt állt meg. Útja közben mind az első lapockát, mind a medencecsontot érte. Az eredetileg 450 grain tömegű puha ólom lövedék 420 graint (93 %) őrzött meg eredeti tömegéből, miközben átmérője 13,7 mm-ről 23,2 mm-re hízott. János másik vadja helyben maradt tökéletes lapocka lövéssel.

Másik új vadászunk szintén egy régi lövésztárs, Venzcel Szilárd, kinek neve nem csak a történelmi lövészek, hanem az IPSC lövészek közt is ismert. Szilárd vadászata több szempontból is különleges volt. Egyrészt élete első dámját készült elejteni, másrészt nem sejtetette, hogy felesége különleges ajándékkal lepi meg a vadászat előtti napon: egy Pedersoli .50 Missouri River Hawken puskával. A nagy öröm – és persze az izgalom – tovább fokozódott a fegyver belövése után. Szilárd puskája 1:24”-es gyors huzagolással bír, mely mind a műanyag fojtásba csomagolt, mind az egyéb űrméretes kúpos lövedékeket pontosan hordja. Választásunk végül a 250 graines Maxi lövedékre esett, melyet műanyag fojtásba csomagoltunk, hogy az pontosan illeszkedjen a .50-es csőbe. Az így kapott kombót 100 grain 3Fg Swiss lőporral töltötte a csőbe, mely 600 m/s-ra gyorsította a lövedéket a torkolatnál. Elöltöltő fegyveres vadász pályafutását Szilárd szintén egy öreg dámtehén elejtésével kezdte, melyet kb. 60 méterről, cserkelve ejtett el. A vad tisztán tűzbe rogyott. Szilárd második vadja egy dámborjú volt, melyre 85 méterről, kissé lefelé tett lövést. A borjú a rálövéstől kb. 30 méterre esett össze.

A két nap nagyon sok hasznos tapasztalatot adott hozzá az újjászülető elöltöltős vadászati ismeretekhez. Az első fontos tapasztalás, hogy még gyakorlott vadászember is hajlamos alábecsülni a távolságot. A változó terep- és fényviszonyok könnyen csalják meg a szemet és hisszük a vadat jóval közelebbinek, mint ahol valójában van. A távolságmérős kontrollok rendre 20-30 %-os alulbecsléseket mutattak a valósághoz képest, vagyis én minden elöltöltős vadásznak javaslom, hogy a távolságmérő legyen állandó kellék a keresőtávcső mellett!

Egy másik fontos tapasztalás, hogy a távolságok nehéz megbecsülhetősége miatt érdemes törekedni az adott kaliberben, adott lövedékkel elérhető legnagyobb lövedéksebességre akkor is, ha a töltet a 2500 J torkolati energiát már elérte. A laposabb röppálya előnyeit nem kell azt hiszem ecsetelnem, de a könnyebb lövedék, nagyobb lőporadag párosításnak további előnye is van: javulnak a lövedék célballisztikai képességei, mivel a gyorsabban célba csapódó lövedék nagyobb sokkhatással bír, a vágott csatornát nagyobb környező szövetroncsolódás követi majd.

Gratulálok két régi/új elöltöltős lövész/vadász társunknak!

kapszli.hu