Vadászat
Magyar vadász Afrikában
Gyerekkorától Kittenberger Kálmán nagy csodálója volt. Csendőrtiszt, rab, menekült, földönfutó szafariszervező, aki később egy csapásra milliomossá vált. Szenvedélyesen imádta a vadállományt, a luxust, és kínosan ügyelt a megjelenésére.
Nagy Endre, az egyszerű vidéki családból származó fiú csendőrként dolgozott, amikor megismerkedett Hatvany Ferenccel, a híres műgyűjtő báróval. A fiatal vadász a Hatvany család harminckét szobás barokk kastélya mellett kapott szállást. Hangos vadászkutyái eleinte nagyon zavarták a báró lányát, Alexandrát. Amint megismerkedtek, a családi elbeszélések szerint első látásra egymásba szerettek. Nem sokkal később, a negyvenes évek derekán, a Hatvany család külföldre menekült, Alexandra pedig Endrét várta. Az nem késlekedett, és feleségül vette, majd zsidó származása miatt különböző rejtekhelyeken bújtatta. A fiút lecsukták, s míg Rajk Lászlóval egy cellában ült, Alexandrát deportálni akarták. Az utolsó pillanatban sikerült lementeni a vonatról, de ez is későnek bizonyult. Az élmény idegileg tönkretette, az asszony élete további részében pszichiátria kezelésre szorult.
A háború után Nagy Endrét Rajkkal való régi ismeretsége visszaemelte korábbi helyére: erdőt, vadászati lehetőségeket kapott, az államosított vadgazdálkodás szolgálatába állt, ő szervezte a kormányvadászatokat. Ez a nyugalom azonban csak addig tartott, amíg Rajkot újból le nem tartóztatták. Ekkortól Nagy Endrét is figyelték, lehallgatták, és az egész család életét ellehetetlenítették. Végül úgy érezte, kénytelen Nyugatra menekülni. Kislányával és hét hónapos terhes feleségével átszökött a zöldhatáron. Németországban kilátástalannak tűnt a helyzetük, de nem adta fel. Kora reggeltől leveleket írt,, megszólított mindenkit, hogy munkát kapjon. Végül sikerrel járt: rövid ideig hivatásos vadászként működött, vadászprogramokat és kirándulásokat szervezett bajor vidékeken. Időközben a düsseldorfi nemzetközi vadászkiállítás trófeaosztályának vezetésével bízták meg.
Nagy Endre
Pénz és nyelvtudás nélkül Afrikában
Az ötvenes években Európa jövőjét bizonytalannak ítélte meg. Eljátszott a gondolattal, hogy Kanadában telepedjen le, de a zord időjárás, az örökös hideg elriasztotta. Küzdelmes útkeresés után lapos pénztárcával, angoltudás nélkül Tanganyikába – ma Tanzánia –költözött családjával, és Arushától nem messze házat vásárolt. Ma unokaöccse él ott a családjával.
Szerencséjét az hozta meg, hogy megismerkedett Opel György autómágnással, és az megbízta őt egy kísérleti telep létesítésével s afrikai vadak befogásával. Ez mai szemmel nézve kegyetlen eljárás volt: az állatokat ketrecbe zárták, és sokhetes hajóúton a Szuezi-csatornán keresztül eljuttatták Európába. Több zsiráfja már a kikötőben elpusztult. „Jaj neked, ember, ha az utolsó ítéletkor egy állat is lesz a bíráid között!” – írta naplójában.
A kezdeti időszak Afrikában anyagi gondokkal volt terhelt. Szafarikat szervezett, így tartotta fenn családját. Ernest Hemingwaytől, aki akkor már szintén Tanzániában élt, vásárolt egy sárga, kimustrált terepjárót. Az író fia, Pat lett a kísérőtársa, aki a moshi vadásziskola tanára volt, és vérbeli vadász. Nagy Endre elefántraik, leopárdra, rinocéroszra, oroszlánra és egyebekre, szinte az összes említésre méltó afrikai állatfajra vadászott. Szenvedélyes trófeagyűjtő volt: a leopárdot preparáltatta, az elefánt agyara otthonát díszítette, alsó lábszára esernyőtartó lett, az elejtett vad bőre, csontjai gyűjteményét gazdagították. Mint akkor a többi Afrika-vadász, magáért az élményért, az elejtés gyönyöréért vadászott.
Égből pottyant milliók
Igazi fordulatot akkor vett az élete, amikor apósa, Hatvany Ferenc a háború alatt elhurcolt híres műgyűjteményéért sikerrel perelte be az NSZK-t. A századforduló éveiben a francia impresszionisták – akiknek a képei pár évtizeddel később már dollármilliókat értek – még ismeretlenek és szegények voltak. Nem volt nehéz dolga Hatvanynak, fillérekért vásárolt képeket Manet-tól, Cézanne-tól, Pissarrótól és Picassótól is. Budavári palotájának termeit a mennyezettől a padlóig képek borították, nemcsak a szobákat, hanem az alagsort és a lépcsőházat is. Ezt a mesés kincset tette tönkre a háború. A műtárgyak széthordásával a német katonákat vádolták, ezért óriási kárpótlást fizetett az akkori nyugatnémet állam. A kártérítés egy részével Nagy Endre rendelkezett, mivel felesége ekkor már ágyban fekvő beteg volt. A pénzből megvásárolta a Meru-hegy felét. Vendégei így nyilatkoztak a birtokról: „A környék ekkor még szinte érintetlen őserdő. A Kilimandzsáró híres hófödte csúcsát is látni lehetett a telepről, mely Hemingway szavaival élve széles, mint a világ”.
Imádta a luxust
Nagy Endre Balaton-felvidéki egyszerű családban született, ennek ellenére vonzotta minden, ami az úri osztályhoz volt köthető. Imádott lovagolni, és rendkívül nagy figyelmet fordított megjelenésére. Híres volt előkelő modoráról, finom stílusáról és mindig elegáns megjelenéséről. Még ha hajnali vadászatra indult, akkor is frissen borotvált volt, és kifogástalan öltözetű. Gazdag vendégei számára a szavanna közepén is luxuskörülményeket teremtett. Kristálypoharakból itták a minőségi pezsgőt, a sátrak mellett kerámiatálak álltak mosakodáshoz. Elég volt jelezni a fekete kísérőknek, máris öntötték a kiváló kávét a csipketerítőn álló csészékbe. Miért kellene lemondani a luxusról és az eleganciáról a természetben? „A szafarik ideget próbáló időszakok, idegen emberekkel, mostoha körülmények között” – írta naplójában, s igényes kliensei számára változtatott ezen: lerakta a luxusszafari alapjait. Ilyeneket azóta több utazási iroda is szervez.
Természetvédő
Népszerűsítette a vadászatot és vadvédelmet, büszke volt arra, hogy európai minta alapján nagyon komoly vadászterületet hozott létre. Sok magyar természetkutató és filmes is megfordult nála, s járt ott Windisch-Graetz herceg, aki 1947 óta élt Kenyában.
Nagy Endre többször is elsiratta az afrikai vadállományt, amelyben az orvvadászok és a szabályok nélküli öldöklés óriási kárt tett. Naplójában többször kitért Afrika változására: A bennszülöttek nyilakkal vadásztak. A maszájok a nyugati turistáktól alkoholt kaptak, amelyet szervezetük nem tudott feldolgozni; így lassan de biztosan megbomlott törzsi kultúrájuk. Gyakran megesett, hogy gazdag fehér vadászok a szafari végén a helyieknek ajándékozták puskáikat, és azok óriási pusztítást végeztek velük. Nagy Endre idejében nem csupán az állatok száma csökkent Nyugat-Afrikában, hanem a társadalom is megváltozott.
Szocializmus afrikai módra
Julius Nyererét kilencvenszázalékos szavazati aránnyal választották meg az ország elnökévé. 1967-től kezdte megvalósítani az afrikai szocializmust, és a nagybirtokokat ettől fogva államosítás fenyegette. Nagy Endre azonban jó kapcsolatot épített ki az elnökkel, így lehetősége nyílt arra, hogy rezervátumvezetőként (-bérlőként) megőrizze vadászterületét. Pár évvel később a kelet-afrikai szocialista országban betiltották a vadászatot, és több tucat farmot államosítottak. Nagy Endre parkja ekkor még megmenekült. „Összes jó barátunkat földönfutóvá teszik. Ezt már jól ismerem” – írta naplójában, és nemsokára a tanzániai szocializmus elől is menekült, haza. 1987-ben végleg Balatonedericsre költözött, a visszavásárolt családi kúriába. Az akkor már idős vadász hazahozatta legszebb trófeáit, a Balaton partján Afrika-múzeumot és kis állatkertet alapított tizenöt évvel fiatalabb második feleségével, aki egyben unokahúga volt.
1994-ben halt meg, hamvainak egy részét Tanzániában temették el első felesége, Alexandra mellé.
A balatonedericsi múzeumot Beretz Katalin viszi tovább, ő gondozza férje hagyatékát. Naplója alapján és történeteiből könyvet is írt.
„Igazi, szenvedélyes vadász volt. Én kísérőként tartottam vele a vadászataiban. A közös élethez nagy alkalmazkodás kellett, mint minden vadászfeleségnek. Tanzániában Bandi halála óta egyszer jártam, de megfogadtam, hogy nem megyek többet. Más a légkör nélküle.”
vasarnap.ujszo.com
Vadászat
Élet születik – malacoznak a kocák
Megszülettek az idei első vaddisznómalacok a SEFAG Zrt. területein.
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
Itt a tavasz, éled az erdő, a megújulás és a szaporodás időszaka ez.
A vaddisznó kocák az október-január közötti búgási időszakot követően kb. 115 napos vemhesség után, főként tavasszal – február-május – hozzák világra a csíkos, vagy olykor, ahogy a képen is látható – babos – malacaikat.
Fotó: SEFAG Zrt. – Kominek Róbert
Az erdőjárás ez idő tájt fokozott óvatosságot igényel!
A vaddisznók alapvetően kerülik az embert, így általában már messziről kitérnek utunkból. A malacos kocával való találkozás azonban veszélyes lehet, mert az anyai ösztönök felülírják a félelmet. A koca félti a malacait és támadóan, agresszíven léphet fel az emberrel szemben, ha fenyegetve érzi a kicsinyei életét.
‼️ Mit tegyünk, ha találkozunk velük?
1. Maradjunk higgadtak és láthatóak: ne próbáljunk a malacok közelébe lopakodni! Ha normál hangerővel beszélünk, a koca hallani fog és elvezeti a malacait, megelőzve az emberrel való közvetlen kontaktot. Ne kiabáljunk, ne hadonásszunk, az csak megzavarja a vadat!
2. Tartsunk távolságot, ám ha mégis megpillantjuk a malacokat, csendben kezdjünk el távolodni, ne akarjunk közel menni hozzájuk, ne próbáljuk megfogni, megérinteni őket!
3. Kutyát csak pórázon! Ez a legfontosabb szabály! Egy szabadon futó kutya ösztönösen meghajtja a malacokat, a koca pedig megvédi őket, ilyenkor az eb a gazdájához menekül vissza, esetleg odacsalva hozzá a vadat. A saját, illetve a kutya biztonsága érdekében is tartsuk pórázon az ebet, mert a dühös koca félelmetes ellenfél és komoly, akár életveszélyes sérüléseket okozhat az embernek és a kutyának egyaránt!
4. Adjunk utat: ha keresztezi az utunkat a konda, álljunk meg, és várjuk meg, amíg az utolsó malac is elhalad! Fontos, hogy semmiképpen ne érezzék sarokba szorítva magukat a vaddisznók!
‼️ Válasszunk forgalmasabb turistautakat és kerüljük a bozótos területeket!
Ne feledjük: mi vagyunk a vendégek az erdőben! Tiszteljük a vad nyugalmát, hogy a természet megfigyelése biztonságos élmény maradjon! 🌳
Forrás: SEFAG Zr.t
Fotó: Kominek Róbert
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Őzgidamentéssel kapcsolatos szakmai napot tartottak Békéscsabán, az Országos Magyar Vadászati Védegylet Drón Szakbizottsága közreműködésével
2026. március 12-én Őzgidamentéssel kapcsolatos Szakmai Nap került megrendezésre Békéscsabán
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
2026. március 12-én Őzgidamentéssel kapcsolatos Szakmai Nap került megrendezésre Békéscsabán, az Országos Magyar Vadászkamara Békés vármegyei Területi Szervezetének szervezésében és koordinálásával. A konferenciának a Békés Vármegyei Vadászszövetség székháza adott otthont. A szakmai nap megtartásának szükségességét a májusi kaszálások alkalmával áldozatul eső őzgidák és fészekaljak minél nagyobb számban történő megmentésének igénye motiválta.
Fotó: OMVK
Boros Ferenc Zsolt, az OMVK Békés vármegyei Területi Szervezetének titkára, a szakmai nap ötletgazdája köszöntötte a meghívott és megjelent előadókat, vendégeket. Elmondta, hogy az eredményes mentési folyamatnak és hatékonyságnak mára már szinte nélkülözhetetlen eszköze a hőkamerás drónok alkalmazása. Boros Ferenc Zsolt az őzgidamentés és a drónok vadgazdálkodásban való alkalmazása témakörökben jártas és képzett szakembereket kért fel az előadások megtartására.
Ezt követően Hrabovszki János, az OMVK Békés Vármegyei Területi Szervezete és a Békés Vármegyei Vadászszövetség elnöke köszöntötte a rendezvény előadóit, vendégeit. Hrabovszki János elmondta, hogy még vélhetően az idén elkészülő és átadásra kerülő Ifjúságnevelési Centrumban realizálható a drónok alkalmazásával, használatával kapcsolatos ismeretterjesztő előadások megtartása is, megcélozva ezzel a digitalizációval könnyebben azonosuló fiatal generációt, akik érdekeltek a vadászat és vadgazdálkodás témakörében.
A szakmai nap első előadója Szabó László volt, az OMVK Nógrád vármegyei Területi Szervezetének titkára, továbbá az Országos Magyar Vadászati Védegylet Drón Szakbizottságának elnöke, aki ismertette az Őzgida- és fészekaljmentési Program legfontosabb ismérveit.
Fotó: OMVK
Elmondta, hogy 2024. novemberében alakult meg a Drón Szakbizottság, az Országos Magyar Vadászati Védegylet égisze alatt az Országos Magyar Vadászkamara támogatásával. A Bizottság célul tűzte ki a drónok használatának bevezetését a vadgazdálkodásban.
Az őzgida- és fészekaljmentési akcióprogram fontos pillérei: a vármegyei koordinátorok felkérése, az eszközök (drónok) beszerzése – Vadgazdálkodási Pályázati Rendszer keretén belül -, továbbá a vadászatra jogosultak országos szintű tájékoztatása a program elindításáról.
Szabó László ismertette az őzgidamentés folyamatát: a gazda értesíti a kaszálás időpontjáról a vadászatra jogosultat, a vadászatra jogosult jelzi a koordinátor felé a tervezett mentés dátumát és helyszínét. A mentőcsapat összetétele a következő: 1 drónpilóta, 2-3 segítő (hivatásos vadász, vadász, civil segítő). A fellelt gidákat szigorúan gumikesztyűvel lehet megfogni, ezt követően fűvel bélelt ládába helyezik, behelyezésre kerül a fülébe a füljelző, majd a kaszálást követően visszahelyezik a fellelés helyére.
Fotó: OMVK
Elmondta, hogy a becsült adatok alapján évente 3.000-3.500 őzgidát kaszálnak el!!! Ismertette a 2025. év eredményeit, miszerint országosan 278 db őzgidát és 26 fészekaljat sikerült megmenteni.
Szabó László felhívta a figyelmet a kommunikáció fontosságára, ezen belül az online világban és a médiában való megjelenésre, a civil társadalom felé lehetséges kapcsolódási pontokra, továbbá a vadászatra jogosultak és a gazdálkodó minél szélesebb körben való tájékoztatására.
A szakmai nap másik szakmai előadója Szatmári Ákos volt, az Agrárminisztérium Vadgazdálkodási Főosztályának tájegységi fővadásza. Szatmári Ákos előadásában többek között ismertette a drónok használatának előnyeit a vadgazdálkodásban.
Fotó: OMVK
A dróntechnológia forradalmasítja a vadgazdálkodást, lehetőséget biztosítva a precíziós adatgyűjtésre. A dróntechnológia lehetővé teszi a precíziós vadgazdálkodást. A drónok lehetővé teszik az objektív adatgyűjtést a vadállományról, ami segíti a szakembereket a pontos döntések meghozatalát. Ez a típusú adatgyűjtés csökkenti a szubjektív értékelésekből adódó hibalehetőségeket. Ezen túlmenően csökkenti a gazdálkodói konfliktusokat, mert a pontos adatok segítenek a vadgazdálkodás során kialakult vitás helyzetek tisztázását.
Kiemelte, hogy a drónok használata külön engedélyhez kötött.
Elmondása alapján a drónhasználat stratégiai előnyei:
Az objektív adatgyűjtés, a visszakereshető dokumentáció, a tervezhető gazdálkodási stratégiák, valamint a fiatal generációk bevonása. Ezt célozta meg többek között, hogy a regisztrált résztvevők között részt vettek a Gál Ferenc Egyetem Technikum, Szakközépiskola és Gimnázium, valamint a Mezőhegyesi Technikum Szakközépiskola és Kollégium erdésztechnikus és vadgazdálkodási technikus hallgatói is.
A szakmai nap végén Boros Ferenc Zsolt megköszönte a megjelenteknek a részvételt, és hozzátette, hogy ismét egy rendkívül hasznos és tartalmas szakmai napot tudhatunk magunk mögött. Kiemelte továbbá, hogy azok a vadászatra jogosultak, akik szeretnének részt venni az őzgidamentési programban, jelezzék a Békés vármegyei Területi Szervezetnek.
Írta: Kovácsné Nagy Katalin vadászati szakreferens – OMVK Békés vármegyei Területi Szervezete
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Március végén tavaszi rókavakcinázás indul
2026. március 28-án kezdődik a rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázása az ország déli és keleti vármegyéiben
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
2026. március 28-án kezdődik a rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázása az ország déli és keleti vármegyéiben. Az érintett térségekben a hatóság az immunizálással egyidőben ebzárlatot és legeltetési tilalmat is elrendel. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a figyelmet, hogy a veszettség gyanújának jelentése jogszabályban előírt kötelezettség, a megelőző intézkedések betartása pedig közös társadalmi érdek.
Fotó: NÉBIH
Az ország déli és keleti vármegyéinek érintett területein március 28-tól kisrepülőgépekről történik a vakcinatartalmú csalétkek szórása. A művelet nem érinti a lakott, sűrűn beépített övezeteket. Az egyes területekre vonatkozó konkrét időpontokról, valamint az ebzárlat és a legeltetési tilalom elrendeléséről az illetékes járási állategészségügyi hivatal és a települési önkormányzat tájékoztatja a lakosságot. A külterületeken plakátok figyelmeztetik majd a kirándulókat. A programba bevont területek tájékoztató jellegű térképe és az érintett települések vármegyei bontású listája a Nébih weboldalán is megtalálható.
A vakcinázás hatékonyságát a kilőtt rókák laboratóriumi vizsgálatával ellenőrzi a Nébih. A korábbi évek eredményei szerint az immunizálásban érintett területeken a rókák több mint háromnegyede felvette a vakcinát tartalmazó csalétket.
Hazánkban a veszettség fő terjesztője az itthon több mint ötvenezer egyedet számláló vörös róka. A betegség a vadon élő állatok mellett egyaránt veszélyes a házi emlősállatokra, sőt az emberre is, ezért a kutyák veszettség elleni védőoltása kötelező, a macskáké pedig kifejezetten ajánlott.
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, az ukrán és a román határ közelében 2022-ben 4, 2023-ban 16, 2024-ben 18, 2025-ben 2 veszettségeset igazolódott. A betegség vélhetően a vadállomány Ukrajna és Románia felőli mozgása révén került Magyarországra. Tekintettel arra, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye elveszítette a betegségtől való mentességét, 2022 óta a vakcinázás dupla csaléteksűrűséggel történik ebben a vármegyében, amíg a járványügyi helyzet indokolja.
Az érintett szomszédos országokban továbbra is jelen van a betegség, ami a keleti országhatárhoz közeli területeken folyamatos kockázatot jelent. A hazai állategészségügyi védekező intézkedések fenntartása éppen ezért kulcsfontosságú: továbbra is elengedhetetlen a vadon élő rókák vakcinázása, az ebek kötelező oltása, valamint a veszettség gyanús esetek haladéktalan jelentése az állategészségügyi hatóság felé. Az idegrendszeri tüneteket mutatott elhullott háziállatok, valamint az elhullottan talált vadállatok esetében a mintavételről az állategészségügyi hatóság gondoskodik.
A Nébih felhívja a lakosság figyelmét, hogy a betegség gyanújának jelzése jogszabályban előírt kötelezettség.
A Nébih veszettséggel foglalkozó tematikus aloldalán (www.veszettsegmentesites.hu) további információk érhetőek el a betegség tüneteiről, terjedéséről és megelőzéséről.
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Élet születik – malacoznak a kocák
Égető kérdések az ipari zöldség termékpályán: Helyzetkép és jövőbeli stratégiák
A hamis növényvédő szerek veszélyeire hívja fel a figyelmet a Nébih
A seregélyek már párba álltak, s reggelente vidám strófákat zengenek
Sasnap a Hortobágyon
Tojáshiány – A madárinfluenza és a Newcastle-betegség teljesítőképessége határára sodorja a német piacot
Őzgidamentéssel kapcsolatos szakmai napot tartottak Békéscsabán, az Országos Magyar Vadászati Védegylet Drón Szakbizottsága közreműködésével
Elkészült az erdőGIS™, a magánerdőgazdálkodást segítő webes rendszer
Mi is pontosan a nyomon követés és hogyan működik?
Új fejlesztési támogatás nyílik az erdőgazdálkodók számára
Jogszabályi változások a moduláris tűzfegyerekkel kapcsolatban
Közlemény a mogyoródi medveészleléssel kapcsolatban:
Összefogás az illegális agancsozás ellen
Közös ellenőrzés az erdőben
Tovább terjed az afrikai sertéspestis a hazai vaddisznóállományban
Beszámoló a VII. Alpokaljai-Rábamenti-kemenesháti dúvadgyérítési hétről
Véget ért a 2026. évi Kaszó Kupa Országos Véreb Fővizsga!
Egy emlékezetes januári hajtás Sárospatakon
Agancshullás idején… 🦌
You must be logged in to post a comment Login