Keressen minket

Vadászat

Magyar vadász Afrikában

Közzétéve:

Feltöltő:

Print Friendly, PDF & Email

Gyerekkorától Kittenberger Kálmán nagy csodálója volt. Csendőrtiszt, rab, menekült, földönfutó szafariszervező, aki később egy csapásra milliomossá vált. Szenvedélyesen imádta a vadállományt, a luxust, és kínosan ügyelt a megjelenésére.

Nagy Endre, az egyszerű vidéki családból származó fiú csendőrként dolgozott, amikor megismerkedett Hatvany Ferenccel, a híres műgyűjtő báróval. A fiatal vadász a Hatvany család harminckét szobás barokk kastélya mellett kapott szállást. Hangos vadászkutyái eleinte nagyon zavarták a báró lányát, Alexandrát. Amint megismerkedtek, a családi elbeszélések szerint első látásra egymásba szerettek. Nem sokkal később, a negyvenes évek derekán, a Hatvany család külföldre menekült, Alexandra pedig Endrét várta. Az nem késlekedett, és feleségül vette, majd zsidó származása miatt különböző rejtekhelyeken bújtatta. A fiút lecsukták, s míg Rajk Lászlóval egy cellában ült, Alexandrát deportálni akarták. Az utolsó pillanatban sikerült lementeni a vonatról, de ez is későnek bizonyult. Az élmény idegileg tönkretette, az asszony élete további részében pszichiátria kezelésre szorult.
A háború után Nagy Endrét Rajkkal való régi ismeretsége visszaemelte korábbi helyére: erdőt, vadászati lehetőségeket kapott, az államosított vadgazdálkodás szolgálatába állt, ő szervezte a kormányvadászatokat. Ez a nyugalom azonban csak addig tartott, amíg Rajkot újból le nem tartóztatták. Ekkortól Nagy Endrét is figyelték, lehallgatták, és az egész család életét ellehetetlenítették. Végül úgy érezte, kénytelen Nyugatra menekülni. Kislányával és hét hónapos terhes feleségével átszökött a zöldhatáron. Németországban kilátástalannak tűnt a helyzetük, de nem adta fel. Kora reggeltől leveleket írt,, megszólított mindenkit, hogy munkát kapjon. Végül sikerrel járt: rövid ideig hivatásos vadászként működött, vadászprogramokat és kirándulásokat szervezett bajor vidékeken. Időközben a düsseldorfi nemzetközi vadászkiállítás trófeaosztályának vezetésével bízták meg.
Nagy Endre

Pénz és nyelvtudás nélkül Afrikában
Az ötvenes években Európa jövőjét bizonytalannak ítélte meg. Eljátszott a gondolattal, hogy Kanadában telepedjen le, de a zord időjárás, az örökös hideg elriasztotta. Küzdelmes útkeresés után lapos pénztárcával, angoltudás nélkül Tanganyikába – ma Tanzánia –költözött családjával, és Arushától nem messze házat vásárolt. Ma unokaöccse él ott a családjával.
Szerencséjét az hozta meg, hogy megismerkedett Opel György autómágnással, és az megbízta őt egy kísérleti telep létesítésével s afrikai vadak befogásával. Ez mai szemmel nézve kegyetlen eljárás volt: az állatokat ketrecbe zárták, és sokhetes hajóúton a Szuezi-csatornán keresztül eljuttatták Európába. Több zsiráfja már a kikötőben elpusztult. „Jaj neked, ember, ha az utolsó ítéletkor egy állat is lesz a bíráid között!” – írta naplójában.
A kezdeti időszak Afrikában anyagi gondokkal volt terhelt. Szafarikat szervezett, így tartotta fenn családját. Ernest Hemingwaytől, aki akkor már szintén Tanzániában élt, vásárolt egy sárga, kimustrált terepjárót. Az író fia, Pat lett a kísérőtársa, aki a moshi vadásziskola tanára volt, és vérbeli vadász. Nagy Endre elefántraik, leopárdra, rinocéroszra, oroszlánra és egyebekre, szinte az összes említésre méltó afrikai állatfajra vadászott. Szenvedélyes trófeagyűjtő volt: a leopárdot preparáltatta, az elefánt agyara otthonát díszítette, alsó lábszára esernyőtartó lett, az elejtett vad bőre, csontjai gyűjteményét gazdagították. Mint akkor a többi Afrika-vadász, magáért az élményért, az elejtés gyönyöréért vadászott.

Égből pottyant milliók
Igazi fordulatot akkor vett az élete, amikor apósa, Hatvany Ferenc a háború alatt elhurcolt híres műgyűjteményéért sikerrel perelte be az NSZK-t. A századforduló éveiben a francia impresszionisták – akiknek a képei pár évtizeddel később már dollármilliókat értek – még ismeretlenek és szegények voltak. Nem volt nehéz dolga Hatvanynak, fillérekért vásárolt képeket Manet-tól, Cézanne-tól, Pissarrótól és Picassótól is. Budavári palotájának termeit a mennyezettől a padlóig képek borították, nemcsak a szobákat, hanem az alagsort és a lépcsőházat is. Ezt a mesés kincset tette tönkre a háború. A műtárgyak széthordásával a német katonákat vádolták, ezért óriási kárpótlást fizetett az akkori nyugatnémet állam. A kártérítés egy részével Nagy Endre rendelkezett, mivel felesége ekkor már ágyban fekvő beteg volt. A pénzből megvásárolta a Meru-hegy felét. Vendégei így nyilatkoztak a birtokról: „A környék ekkor még szinte érintetlen őserdő. A Kilimandzsáró híres hófödte csúcsát is látni lehetett a telepről, mely Hemingway szavaival élve széles, mint a világ”.

Imádta a luxust
Nagy Endre Balaton-felvidéki egyszerű családban született, ennek ellenére vonzotta minden, ami az úri osztályhoz volt köthető. Imádott lovagolni, és rendkívül nagy figyelmet fordított megjelenésére. Híres volt előkelő modoráról, finom stílusáról és mindig elegáns megjelenéséről. Még ha hajnali vadászatra indult, akkor is frissen borotvált volt, és kifogástalan öltözetű. Gazdag vendégei számára a szavanna közepén is luxuskörülményeket teremtett. Kristálypoharakból itták a minőségi pezsgőt, a sátrak mellett kerámiatálak álltak mosakodáshoz. Elég volt jelezni a fekete kísérőknek, máris öntötték a kiváló kávét a csipketerítőn álló csészékbe. Miért kellene lemondani a luxusról és az eleganciáról a természetben? „A szafarik ideget próbáló időszakok, idegen emberekkel, mostoha körülmények között” – írta naplójában, s igényes kliensei számára változtatott ezen: lerakta a luxusszafari alapjait. Ilyeneket azóta több utazási iroda is szervez.

Természetvédő
Népszerűsítette a vadászatot és vadvédelmet, büszke volt arra, hogy európai minta alapján nagyon komoly vadászterületet hozott létre. Sok magyar természetkutató és filmes is megfordult nála, s járt ott Windisch-Graetz herceg, aki 1947 óta élt Kenyában.
Nagy Endre többször is elsiratta az afrikai vadállományt, amelyben az orvvadászok és a szabályok nélküli öldöklés óriási kárt tett. Naplójában többször kitért Afrika változására: A bennszülöttek nyilakkal vadásztak. A maszájok a nyugati turistáktól alkoholt kaptak, amelyet szervezetük nem tudott feldolgozni; így lassan de biztosan megbomlott törzsi kultúrájuk. Gyakran megesett, hogy gazdag fehér vadászok a szafari végén a helyieknek ajándékozták puskáikat, és azok óriási pusztítást végeztek velük. Nagy Endre idejében nem csupán az állatok száma csökkent Nyugat-Afrikában, hanem a társadalom is megváltozott.

Szocializmus afrikai módra
Julius Nyererét kilencvenszázalékos szavazati aránnyal választották meg az ország elnökévé. 1967-től kezdte megvalósítani az afrikai szocializmust, és a nagybirtokokat ettől fogva államosítás fenyegette. Nagy Endre azonban jó kapcsolatot épített ki az elnökkel, így lehetősége nyílt arra, hogy rezervátumvezetőként (-bérlőként) megőrizze vadászterületét. Pár évvel később a kelet-afrikai szocialista országban betiltották a vadászatot, és több tucat farmot államosítottak. Nagy Endre parkja ekkor még megmenekült. „Összes jó barátunkat földönfutóvá teszik. Ezt már jól ismerem” – írta naplójában, és nemsokára a tanzániai szocializmus elől is menekült, haza. 1987-ben végleg Balatonedericsre költözött, a visszavásárolt családi kúriába. Az akkor már idős vadász hazahozatta legszebb trófeáit, a Balaton partján Afrika-múzeumot és kis állatkertet alapított tizenöt évvel fiatalabb második feleségével, aki egyben unokahúga volt.
1994-ben halt meg, hamvainak egy részét Tanzániában temették el első felesége, Alexandra mellé.
A balatonedericsi múzeumot Beretz Katalin viszi tovább, ő gondozza férje hagyatékát. Naplója alapján és történeteiből könyvet is írt.
„Igazi, szenvedélyes vadász volt. Én kísérőként tartottam vele a vadászataiban. A közös élethez nagy alkalmazkodás kellett, mint minden vadászfeleségnek. Tanzániában Bandi halála óta egyszer jártam, de megfogadtam, hogy nem megyek többet. Más a légkör nélküle.”

vasarnap.ujszo.com

Vadászat

A hazai vadállományunk egyedülálló nemzeti kincsünk

Print Friendly, PDF & Email

Nagy István agrárminisztern nyilatkozott a Karcagi Nagykun Vadásztársaság alapításának 150 éves jubileumi ünnepségén

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Teremtett világunk megőrzése közös kötelességünk, a természet rendjét pedig nem lehet megbontani, éppen ezért hárul kiemelkedően fontos szerep a felelős és tudatos vadgazdálkodásra – közölte Nagy István agrárminiszter a Karcagi Nagykun Vadásztársaság alapításának 150 éves jubileumi ünnepségén, szerdán.

Fotó: AM

A tárcavezető a rendezvényen arra hívta fel a figyelmet, hogy tájegységeink jellegzetes arculatához az egyes vadfajok ugyanúgy hozzátartoznak, mint a hegyek, a síkságok, a folyók vagy az erdők. Az egészséges, jó genetikai értékekkel rendelkező vadállomány fenntartásában pedig a vadászat kulcsfontosságú. Mindannyian büszkék lehetünk a vadállományunkra, amelyre szerénytelenség nélkül mondhatjuk, hogy a nemzeti kincsünk. Ezzel az értékkel pedig felelősen kell gazdálkodnunk, hogy megőrizzük a jövő generáció számára – tette hozzá.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A miniszter kiemelte, kisebb létszámú, de jobb minőségű vadállomány kialakítására kell törekedni, olyan optimális létszámra, ami megteremti a vadgazdálkodási ágazat összhangját a mező- és erdőgazdálkodással és a természetvédelemmel. Nagy István szerint az egyedülálló adottságainknak köszönhető az is, hogy a magyar vadhús népszerű Európában. A vadhús amellett, hogy különleges ízélményt biztosít, élettani szempontból is számos jótékony tulajdonsággal rendelkezik. Hagyományainkat és szokásainkat tudatosan kell megvédenünk. Meg kell becsülnünk a normalitást a gazdák és a vadgazdálkodással foglalkozó szakemberek mindennapi áldozatos és kitartó munkáját, akiknek köszönhetően biztonságos élelmiszer kerülhet a magyar családok asztalaira – hangsúlyozta.

Fotó: AM

Kifejtette, a Nagykunság szívében, Karcagon a kunok földjének lakói híven őrzik és ápolják hagyományaikat, büszkék múltjukra és jelenükre egyaránt. A közös kötelességünk pedig az, hogy a természet, a vad és az ember alkotta egyensúlyt megőrizzük és fenntartsuk az utánuk jövő generáció számára.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Vadászat

170 millió az idei kiemelt kamarai programokra

Print Friendly, PDF & Email

A Vadászkamara Elnöksége döntött a kiemelt kamarai célok forrásainak elosztásáról és a kapcsolódó pályázatokról

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Vadászkamara Elnöksége április 25-ei ülésén döntött a kiemelt kamarai célok forrásainak elosztásáról és a kapcsolódó pályázatokról. A Küldöttközgyűlés márciusi határozata értelmében az ifjúságnevelésre, a hivatásos vadászokra, kutatásra és közönségrendezvényre 2024-ben összesen 169 531 250 forintot fordít az érdekképviselet Központja. Ezt a döntést váltotta aprópénzre az Elnökség a tanácskozáson, amelyen egyéb témák is napirendre kerültek.

Az ülésen az Elnökség tagjai egyhangúlag támogatták dr. Jámbor László elnök előterjesztéseit, így döntés született az ifjúságnevelési és hivatásos vadászok felkészültségét erősítő vármegyei pályázatokról, illetve központi feladatok finanszírozásáról is.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Az Országos Magyar Vadászkamara a hivatásos, valamint a sportvadászok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat, továbbá általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete, (Ábra: OMVK)

A vármegyék ugyan többletforrást igényeltek a korábban meghatározott kerethez képest, de más források átcsoportosításával ezt is biztosította az Elnökség (erre a márciusi Küldöttközgyűlés egyik határozata adott lehetőséget, részletek itt). Ezek alapján a feladatok és a hozzájuk rendelt pénzösszegek az alábbiak szerint oszlanak meg:

  • Az „Ismerd meg a vadászokat!” ifjúságnevelési programra idén 114 millió forintot fordíthat a Vadászkamara központja. Ebből 84,7 millió forint a vármegyei Területi Szervezetek ifjúságnak szóló kezdeményezéseinek, programjainak megvalósulását segítheti a 2018 óta működő pályázati rendszerben, a fennmaradó összegből pedig ez évben is megjelenhetnek a nagysikerű, gyerekeknek szóló „Kisvadász” foglalkoztató füzet újabb számai (részletek, letölthető korábbi számok itt).
  • hivatásos vadászok szakmai felkészültségét és munkafeltételeiket javító programokra a vármegyéktől beérkezett pályázatok alapján 49,9 millió forintot különített el az Elnökség, ebből a Területi Szervezetek rendeznek a vadőröknek képzéseket, szűréseket, szakmai tanulmányutakat.
  • A több éve futó, a mikotoxikonat és azok vadállományra gyakorolt hatását vizsgáló kutatásra 10 millió forintot szán a szervezet. Ezzel kapcsolatban Bajdik Péter főtitkár elmondta: a fő feladat, hogy a lehető legtöbb vadgazdálkodó és vadász értesüljön a problémáról, ha valaki rendellenességet tapasztal a szaporodásbiológia vagy trófeák terén, gondoljon erre az eshetőségre is. Ezt célozták a témában országszerte tartott előadások és ez a fő célja a Vadászkamara rövidesen megjelenő, helyes takarmányozási gyakorlatot ismertető szakkönyvének is. (A kutatás előzetes eredményeiről a Nimród Vadászújság 2023 májusi számában jelent meg cikk, elérhető itt.)
  • Végül, de nem utolsósorban a Vadászkamara legnagyobb éves közönségrendezvényét, az Országos Vadásznapot a szervezet Központja 10 millió forinttal támogatja. A rendezvényre augusztus 24-én, szombaton, Lakitelken kerül sor.

Ugyancsak egyhangú döntés született a bizottságok és szakbizottságok költségvetéséről. Ennek teljes kerete 19,6 millió forint, amelyet az Elnökség egyhangúlag támogatott.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

A tanácskozás napirendjén szerepelt a Vadászévkönyv jövőbeni kiadásának módja. A tavalyig tartó gyakorlat, miszerint a Vadászkamara éves szakmai kiadványát a vadászok számával egyező számban készíttesse el a szervezet, az online vadászjegyváltás térnyerésével egyértelműen pazarlóvá, egyben okafogyottá vált. Felmerült, hogy csak digitálisan készüljön el a könyv, azonban ennél nagyobb az érdeklődés, és a hivatásos vadászok korábban egyértelműen jelezték: igénylik a papíralapú kiadványt. Idén az évkönyv letölthető volt vadászjegyváltáskor, illetve a Vadászkamara honlapjáról, és minden hivatásos vadász kapott egy-egy nyomtatott példányt, valamint a Területi Szervezetek 100-100-at. Ezt a hibridmegoldást továbbgondolva az Elnökség elfogadta, hogy a letöltés lehetőségét megtartva minden Területi Szervezet a saját belátása és igényei szerint rendeljen nyomtatott Vadászévkönyveket. (A Vadászévkönyvek digitális formában mind letölthetők a honlapunkról.)

Az „Egyebek” napirendi pont keretében Bajdik Péter tartott előadást a VadON tagnyilvántartó rendszer és kapcsolódó informatikai rendszerek fejlesztéséről. Ezzel összefüggésben elmondta az is, hogy idén már a vadászok 47%-a érvényesítette online a vadászjegyét, míg tavaly arányuk 39%, 2022-ben 28%, az első évben, 2021-ben pedig még csak 16% volt. (Az idei vadászjegy-érvényesítés statisztikai adatairól a májusi Nimród Vadászújságban adunk részletes tájékoztatást.) Emellett a többi között szó esett a közeljövőben tervezett ágazati jogszabálymódosításokról (a Vadgazdálkodási törvényt is módosító törvényjavaslatról részletek a Parlament honlapján). Hrabovszki János országos sportvadász alelnök és a Békés vármegyei Területi Szervezet elnöke felhívta a figyelmet az Alföldön tapasztalt őzelhullásokra, Szigethy Béla, a Bács-Kiskun vármegyei Területi Szervezet sportvadász alelnöke pedig az Országos Vadásznap előkészületeiről és helyszínéről adott részletes tájékoztatást.

Forrás: OMVK

Tovább olvasom

Vadászat

Őzet gázoltak Székkutas határában

Print Friendly, PDF & Email

Őzet gázoltak az E47-es főútvonalon Székkutas határában.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Őzet gázoltak az E47-es főútvonalon Székkutas határában. Az OPEL típusú személygépkocsi Hódmezővásárhely felől Orosháza irányába tartott, amikor az alkonyat után pár perccel, egy fiatal őzbak lépett az autó elé. A személygépkocsit vezető fiatal nő ugyan rendkívül megijedt, de nem rántotta el a kormányt és a hirtelen fékezés hatására sikerült csökkentenie a sebességét.

Őzet gázoltak Székkutas határában. Fotó: Agro Jager News

Az ütközés azonban nem maradt el és a személygépkocsi bal elejénél csapódott az állat az autóba, amely nem sokkal a baleset után elpusztult. Székkutas határában Orosháza felé haladva jobbkéz felől, védett gyepeket, ősgyepeket találhatunk, amely kiváló és háborítatlan élőhelye a nemcsak a vadászható állatfajoknak, hanem a védett és fokozottan védett természeti értékeknek. Székkutason a Petőfi Vadásztársaság gazdálkodik, eredményeik, dúvad programjuk igen nagy hatással bír a természetvédelemre, amelyre joggal lehetnek büszkék – gyakorlati tudásuk mögött persze egyetemi háttér, felsőfokú tudásbázis áll.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A téli rudlik szétoszlottak. Elfoglalták a területeiket az őzbakok és az erős, vitális bakok kifent, letisztított agancsokkal védik a területeiket, sutáikat s bár még messze vagyunk az őz nászidőszakától, már igen harciasak.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

A székkutasi baleset kapcsán is ki kell emelni, hogy az alkonyati és a hajnali időszak rendkívül balesetveszélyes óráknak számít. A közútkezelő országosan tisztítja az út menti szegélyeket. Az őz napi mozgása ezekre az időszakokra korlátozódik, azonban a fiatal, gyenge őzbakok nehezen találnak maguknak nyugodt területet.

Őzet gázoltak Székkutas határában. Fotó: Agro Jager News

Magyarországon, a közelmúltban módosították a vadbaleset kárfelelősségi alakzatát, miszerint minden résztvevő viseli a maga kárát. A közlekedésben résztvevők a gépjárműveik, a vadásztársaságok az elütött vad tekintetében. Ezzel kapcsolatosan némi aggodalomra ad okot a közlekedők részéről, hogy a társaságok nem érdekeltek az utak mellé behúzódó vadlétszám csökkentésében, másfelől pedig feltűnt egy olyan jelenség, hogy bejelentik a vadbalesetet, de a helyszínre érkezve nem találják már ott az autókat, illetve az elpusztult vad testét sem. Az autóba betett, krotália nélkül szállított vad eltulajdonítása lopásnak számít, illetve felmerülhet az orvvadászat bűntette is. Egyes vélemények szerint, félő, hogy elegendő majd arra hivatkozni, hogy a fellelt vadat csak gázolták és úgy került az autóba. A jogszabályváltozás ugyan kedvező irányba mozdította a társaságok eddigi helyzetét, de olyan irányba is haladhat, amellyel mindenképpen foglalkoznia kell a szakmai és érdekvédelmi szervezeteknek.

 

Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Fotó: Agro Jager News

Tovább olvasom