Vadászat
Elkészült a vadászati törvény koncepciója
A Földművelésügyi Minisztériummal (FM) együttműködve az Országos Magyar Vadászati Védegylet (OMVV) és a vadászkamara elkészítette a vadászati törvény koncepcióját. A jogszabálynak kezelnie kell az elszaporodott vadállomány és az ugrásszerűen megnövekedett vadkár kérdéseit.
A vadászati törvény szerint háromezer hektár alá nem csökkenthető a vadászterület nagysága, mivel ellenkező esetben gyakorivá válhatna az úgynevezett átmenő vad lelövése, ami veszélyeztetné a magyar vadállományt.
Változna a vadásztársaságok területeinek bérleti ideje, a biztonságos vadgazdálkodás érdekében ez minimum tizenöt-húsz év lenne.
Hatalmas méretek öltő vadkár
Megoldandó probléma az országosan ugrásszerűen megnövekedett vadkár, amelynek éves mértéke már eléri az évi két és félmilliárd forintot. A szakemberek szerint a vadkár becslésére kapcsán egységes vadkár-becslési protokollra lesz szükség.
A vadkárért való felelősség alapvető struktúrája nem változik. Így az köteles helytállni a vadkárért, aki a kárt okozó vad vadászatára jogosult, akinek a vadászterületén a károkozás történt, illetve akinek a vadászterületéről a kárt okozó vad kiváltott.
A nagyvadállomány csökkentését nem csupán a lelövések számának növelésével, hanem egyebek között a nőivarú egyedek alaptalan védelmének megszűntetésével képzelik el. A szakemberek szerint szükséges egy valós állománybecslési rendszer létrehozása.
Vadászati jog és a vadhús hasznosítása
Magyarországon a hobbi és hivatásos vadászok száma mintegy 60 ezerre tehető, a vadászati ágazat éves árbevétele közel 20 milliárd forint.
Az országban mintegy 140 vadászatra jogosult gazdálkodik átlagosan 6,5 ezer hektáros vadászterületen, akik 3300 hivatásos vadászt alkalmaznak. A területek többségén a földtulajdonosok haszonbérbe adják a vadászati jogukat, egynegyedén pedig maguk vadásznak.
A vadászati jog továbbra is a vadásztársaságoké lesz, mert ők képviselik az ehhez szükséges kultúrát, számos problémára azonban megoldást kell találni. Az egyik ilyen a vadhús hasznosítása, amit feldolgozatlanul visznek ki az országból, és néha külföldről kerül vissza a hazai áruházak polcaira.
Bár vadászati nagyhatalom vagyunk, a magyar lakosság sokkal kevesebb vadhúst fogyaszt, mint az Európa más részein élők, ezért kell bevinni a vadhúst a közétkeztetésbe.
Új trófeabírálati rendszer kell
A szakemberek szerint elkerülhetetlen a trófeabírálat szankciókkal való visszaállítása, mert a vadak egyre fiatalabbak, ez megmutatkozik a trófeák minőségének romlásában is. Az elfiatalodás, a vadállomány minőségének visszaesését a rossz jogszabályoknak és a vadászetika gyengülésének tulajdonítható.
Olyan trófeabírálati rendszert kell kialakítani, ami pozitív ösztönzéssel, de kellő visszatartó erővel is ösztönzi a magyar vadállomány minőségi összetételének javítását.
A három szakmai alaptörvény – a vadászati, az erdő- és a természetvédelmi törvény – módosítása együttesen került az Országgyűlés elé, így adva van a lehetőség arra, hogy mind a mezőgazdasági vadkár, mind pedig a vad által okozott egyéb kár kezelésének jogi szabályozása korrektebbé váljon.
Elavult az 1996-os törvény
Az illetékes tárca szerint a csaknem húsz éves vadászati törvény részben elavult, a gyakorlat kimutatta a hiányosságait, ezért vált célszerűvé felülvizsgálata és módosítása. A közelmúltban a vadászati érdekképviseleti szervek eljuttatták a minisztériumnak a csaknem két év alatt összeállított, a széleskörű társadalmi egyeztetés során felmerült, érdemi észrevételekkel kiegészített javaslatukat a témában.
Az anyagot a tárca illetékesei felhasználják a jogszabály-előkészítés során. Az új szabályozás 2016-os bevezetése azért fontos, hogy az érintettek időben fel tudjanak készülni a 2017-ben kezdődő, új vadgazdálkodási üzemtervi ciklusra.
origo.hu
Vadászat
Iohannis kihirdette a medvekilövési törvényt
Klaus Iohannis államfő kihirdette az új medveállomány kezeléséről szóló törvényt.
Klaus Iohannis államfő kihirdette kedden a romániai medveállomány kezeléséről szóló törvényt.
Ahogyan beszámoltunk róla, ezt a Bucsecs-hegységben történt tragédia nyomán összehívott rendkívüli ülésszak során, július 15-én szavazta meg a képviselőház. Az RMDSZ által kidolgozott törvénytervezet 426 egyedre megelőzési vadászati kvótát, 55 egyedre pedig beavatkozási kvótát ír elő 2024-re és 2025-re az emberek elleni támadások és a medvék okozta károm megelőzése érdekében.
Fotó: Maszol
Ez azt jelenti, hogy újból engedélyezik a 2016-ban betiltott vadászatot a medvék túlszaporodásának kezelésére.
A tervezet kezdeményezője, Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor azt nyilatkozta, a jogszabály a környezetvédelmi minisztérium megbízásából készített tanulmányra alapoz, amely szerint Romániában 7400 és 8500 közöttire tehető a barnamedvék száma.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
A kedden kihirdetett törvény előírja, hogy a vadásztársulatoknak kilövéskor genetikai mintát kell venniük, az adott pontszámot meghaladó kapitális hímmedvék, valamint a bocsos anyamedvék nem lőhetők ki, és szigorú jelentéstevési kötelezettséget vezet be a kilövések pontos nyomonkövetésére.
Tánczos Barna a Maszol megkeresésére korábban hangsúlyozta, önmagában ez az intézkedés még nem oldja meg a medve-problémát, a környezetvédelmi minisztériumnak továbbra is feladata, hogy a villanypásztorok beszerzésére a finanszírozást elindítsa.
Forrás: Maszol
Vadászat
Lőkészségfejlesztő nap hivatásos vadászok részére
Lőkészségfejlesztő napot szerveztek hivatásos vadászoknak a Magyalosi Lőterén
Az OMVK Kiemelt programjaira beadott pályázat megvalósítására július 19-én került sor Ravazdon. A lőkészségfejlesztő napon, a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. Magyalosi Lőterén 37 hivatásos vadász jelent meg.
Fotó: OMVK
A regisztrációt követően Varga András, négyszeres Európa Bajnok és sokszoros magyar bajnok sportlövő, lőoktató tartott elméleti oktatást a jelenlévők részére. Az oktatáson a hivatásos vadászok mindennapi teendői során jellemző fegyverkezelési helyzetek, szituációk is bemutatásra kerültek, figyelemfelhívás célzattal a helyes viselkedésre, fegyverhasználatra.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
A szükséges eszközök (fegyver, lőszer) felvételét követően a résztvevők, a kapott rotte-beosztások szerint jelentek meg az egyes korongvadász pályákon, ahol különböző színű és méretű, más és más vadfaj röpképét, mozgását imitáló korongra adtak le lövéseket, nem egy esetben nehezített körülmények között, megküzdve a terepi adottságokkal is.
Fotó: OMVK
A délután folyamán, a résztvevők futó disznóra történő kisgolyós lövésekkel mérhették fel lőtudásukat. A program ezen része változatos eredményekkel zárult, volt, akik kifejezetten jó köregységeket teljesítettek.
Hangulatát, szakmaiságát, megítélését tekintve, az egész rendezvény minden résztvevő megelégedése mellett zajlott.
Vadászüdvözlettel: Nagy Balázs hivatásos vadász alelnök – OMVK
Mezőgazdaság
Újra mentes az ország a magas patogenitású madárinfluenzától
Magyarország visszanyerte magas patogenitású madárinfluenzától való mentességét
Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) vonatkozó előírásai szerint Magyarország visszanyerte magas patogenitású madárinfluenzától való mentességét. A teljes országra vonatkozó kedvező státusz lehetővé teszi az élő baromfi és baromfitermékek akadálymentes kereskedelmét az egyes harmadik országokkal.
Fotó: NÉBIH
Hazánk magas patogenitású madárinfluenzától való mentességét a WOAH hivatalosan is megerősítette weboldalán. A kedvező besorolás visszamenőleg, július 3-tól érvényes, tehát az ezt követően készült baromfitermékekre már vonatkozik. A mentességről dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos hivatalos levélben tájékoztatja a partnerországok illetékes hatóságait az importkorlátozások feloldása érdekében. Fontos, hogy mentességünk visszanyerésével a harmadik országok felé történő szállítások nem automatikusan indulhatnak meg, hanem meg kell várni a visszajelzésüket. A harmadik országokkal kapcsolatos naprakész kereskedelmi információkról a Nébih honlapján tájékozódhatnak az érintettek.
A mentesség visszanyerése azonban nem jelenti azt, hogy lazítani lehetne a járványvédelmi fegyelmen. A vírus vadon élő madarakban hazánkban és a környező országokban jelen van, így a kórokozó bármikor újra bekerülhet a baromfiállományokba.
Éppen ezért kiemelten fontos, hogy az állattartók mindent megtegyenek a megelőzés érdekében. A 3/2017-es, járványvédelmi minimum feltételeket előíró országos főállatorvosi határozat továbbra is érvényben van, az abban leírt feltételek teljesítése kötelező. Így például a baromfikat fedett, lehetőleg oldalról is zárt helyen kell etetni és itatni. A takarmányt és alomanyagot szintén zárt helyen kell tárolni, vagy utóbbit fóliával letakarni, hogy ne férjenek hozzá vadon élő madarak.
A madárinfluenza betegséggel kapcsolatosan tudnivalókról és aktuális információkról a Nébih tematikus oldalán tájékozódhatnak az érintettek.
Forrás: NÉBIH
Befejeződött a nyári aratás
A fehércukor világpiaci átlagára 9 százalékkal csökkent
Partimadarak különös képessége: a csőr meghajlítása
Iohannis kihirdette a medvekilövési törvényt
A busa horgászata: kihívások és a siker kulcsa
Szántóföldi körkép a nyári hőhullám hatásairól
A súlyosbodó válságok három éve magasan tartják az éhezők számát
A kunszentmiklósi kapitális compók
Életem busája
Lőkészségfejlesztő nap hivatásos vadászok részére
Nagy értékű gímszarvasok pusztultak el villanypásztorba gabalyodva
Farkas Csaba (1973-2024)
Berta Bálint: A László-napi vadkan
A Nagykunsági Öntöző Főcsatorna óriása
Vadásznapot szerveztek Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében
A letkési kan
Visszatért a kapitális harcsa
Idei első süldőm
Amur a Kiskunsági Öntöző Főcsatornából
You must be logged in to post a comment Login