Vadászat
A Vadászati Világkiállítás pavilonjainak kiosztása
A HUNGEXPO területén megvalósuló Vadászati Világkiállítás központi rendezvény nyolc pavilonban talál otthonra.

A Vadászati Világkiállítás nyolc pavilonban lesz megrendezve idén ősszel (Ábra: Egy a természettel)

Ábra: Egy a természettel
„A” Pavilon: külföldi vendégeink kiállításainak tere, ahol a Magyarország meghívását elfogadó országok és szervezetek saját standokkal mutatkozhatnak be. Egyetlen sétával áttekinthetjük a nagyvilágot! Itt kerül sor a világkiállítás egyik fontos kezdeményezésére, a World Conservation Forumra. A programsorozat egy vissza nem térő lehetőség arra, hogy a szakmai és civil érdeklődők valós képet alkothassanak természetközeli szakmák (vadász, halász, erdész stb.), valamint a természetvédelem közös alapokon nyugvó jövőjét illetően.
„B” és „E” Pavilon: a világkiállítás alatt többféle program kerül itt megrendezésre. Három vásár követi egymást: egy vadászoknak, horgászoknak és lovasoknak szóló tematikával bíró, egy mezőgazdasági-termelési témájú és egy innovációs lehetőségeket bemutató.
„C” Pavilon: a nemzetközi konferenciáknak ad otthont, egymást követik majd a természetvédelemmel és a vadászattal foglalkozó nemzetközi, tudományos-szakmai rendezvények, s ugyancsak itt üzemel majd egy mozi is.
– A rendezvény ideje alatt több, kiemelkedően fontos nemzetközi konferenciát rendezhetünk. Így házigazdái lehetünk a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) Közgyűlésének, a Vadbiológusok Nemzetközi Szövetsége kongresszusának (IUGB), a Vadvilág Fórumnak (CPW) és az Afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló megállapodás részes feleinek 8. konferenciájának (AEWA). Mindemellett pedig főszervezői vagyunk a Nemzetközi Vadászati Konferencia munkacímű eseménynek, ami a vadászat tartamosságát, fenntarthatóságát, ősi hagyományokon alapuló hasznosságát mutatja be. Kiváló előadóink sok évtizedes kutatásaik, s szakmai tapasztalataik alapján gyakorlati szempontból fogják a kérdéseket megvilágítani. – Gőbölös Péter, a szakmai konferenciák kurátora
„D” Pavilon: a Magyarország vizes élőhelyeit bemutató kiállítás otthona, különleges hangulattal, látvánnyal.
– A halászat a vadászat mellett népünk ősfoglalkozásai közé tartozott, s a letelepedésünk után csak gazdagodott e tudásunk. Pavilonunkban hazánk jellegzetes vizes élőhelyeinek különleges diorámái nagyléptékű vízfelületekkel, gazdagon betelepített élővilággal hívják fel a figyelmet a napjainkban is körülöttünk lévő természeti értékeinkre. Kevés szóval, de sok gondolattal, érzéssel, hangulattal olyan kiállítási atmoszférát tervezünk, amely megérinti a látogatót és elér mindenkihez az üzenet: természeti értékeink megóvásának fontossága jövőnk érdekében, múltunk megismerésén keresztül, jelenünk cselekvő, környezettudatos szemléletformálásával, abban a bizonyos huszonnegyedik órában… – Kóródy Olivér, a vizes élőhelyek és természetvédelmi pavilon kurátora
„F” Pavilon: a hagyományos vadászati módokat bemutató kiállítás helyszíne. Témái: agarászat, solymászat, íjászat, elöltöltő fegyveres vadászat. Mindemellett komoly szerepet kap a ló és a vadászat bemutatása. A pavilon külső környezetében folyamatosan lesznek hagyományőrző bemutatók.
– A hagyományos vadászati módok közé az agarászatot, a solymászatot, a vadászíjászatot és az elöltöltő fegyveres vadászatot soroljuk. A „mi pavilonunk” jó hetven százalékát tehát e négy terület bemutatásának szenteljük. A csarnok fennmaradó részét a ló és a vadászat kapcsolatának szánjuk, de nálunk is számíthatnak a látogatók interaktív és szórakoztató elemekre. Egyébként, a négy módszert sokkal több minden köti össze, mint elsőre gondolnánk. A legfontosabb a közös szemléletmód: a középpontban a régebbi vadászati eszköz korlátaiból, valamint a vadász és állat kapcsolatából fakadó kihívás, élmény, kaland helyezkedik el. A négy vadászati mód szerelmesei számára a minőség mindig a mennyiség előtt kell álljon. – dr. Németh Balázs, a hagyományos vadászati módok csarnokának kurátora
„G” Pavilon: várhatóan igen népszerű lesz a magyar és nemzetközi trófeakiállítás. A legkiválóbb hazai trófeák mellett itt mutatjuk majd be a nagyvilágból érkező, különlegesen értékes és ritka darabokat is. Világrekordok várhatóak! Itt lesz majd látható a preparátor európai-bajnokság is, látványos preparátumokkal.
– Egészen biztos, hogy a bőség zavarával fogunk küzdeni. Fantasztikus feladat lesz bemutatni a Kárpát-medence és a nagyvilág legkiválóbb trófeáit, ahol világrekordokkal is találkozunk majd! Olyan kiállítást tervezünk, ahol a vadat eredeti élőhelyüknek megfelelő diorámás berendezéssel mutatjuk be, ezzel is szemléltetve a sokszínűséget, a biodiverzitást, s annak fenntartásának eszközét, a vadgazdálkodást. – Pálinkás Róbert, a hazai és nemzetközi trófeákat bemutató csarnok kurátora
„H” Pavilon: a központi magyar kiállítás helyszíne. A többnyelvű tárlat egy ezeréves sétára kalauzolja el a látogatót a Kárpát-medencében, melyen átérezhetjük, hogy a magyar nép története a természetközeli szakmák révén egy a természettel.
– A kiállítás alapgondolata annak meggyőző, élményszerű bemutatása, hogy Magyarország gazdag, ezeréves történelmének mennyire szerves és izgalmas része a természet tiszteletén alapuló vadászati kultúra. – Hazánkban a vadász, mint a vadállomány legfontosabb védelmezője mindig is sokat tett, s ma is sokat tesz a természeti értékek megőrzéséért. A historikus léptékű tárlat az elmúlt ezer év valamennyi évszázadából bemutat egy-egy tájegységet, egy-egy jellemző, vadászható fajt, valamint egy-egy jelentős egyéniséget. A korszakok bemutatásának meghatározó elemei a rajtuk keresztül megjelenített, élménydús történetek, de átfogó képet nyer a látogató a Kárpát-medence klímájának átalakulásról, valamint a vadállomány és a vadgazdálkodás ettől nem független formálódásáról is. – Gulyás Gábor, a központi magyar kiállítás kurátora
– Nagyon fontos, hogy az egész családnak élményt nyújtsunk majd a HUNGEXPO-n, meglepő és látványos utcaszínházi produkciókkal, minikoncertekkel. Minden hét végén más-más tematikát valósítunk meg: a világzenei fesztivál mellett például nagy szerepet kapnak majd a hungarikumok vagy a lovasprogramok, ebben a Budapestet, és reményeink szerint az egész országot lefedő színes, nívós lélekemelő kulturális programsorozatban! – Lőrinczy György, kurátor
Vadászat
Gyorsított eljárásban emeltek vádat a dél-somogyi orvvadásszal szemben
Atádhír: Acélhuzalból készült hurokkal ölt meg egy gímszarvastehenet az a dél-somogyi férfi, aki ellen a Nagyatádi Járási Ügyészség gyorsított eljárásban emelt vádat orvvadászat bűntette és lopás vétsége miatt.

Fotó: Atádhír
A vádirat szerint a férfi 2023 januárjában kiment a lakóhelye melletti külterületen található erdőrészletbe, ahol a vadak vonulási útvonala mellé öt, acélhuzalból készített hurkot helyezett ki a fákra azért, hogy azzal vadakat ejtsen el.
Néhány nappal később ellenőrizte a hurkokat, és egy patak partoldalán lévő vadváltó résznél az egyik hurokban egy elpusztult gímszarvastehenet talált, aminek az élővad értéke 200 ezer forint volt. A férfi a helyszínen kizsigerelte az elpusztult állatot, de a húst már nem vihette magával, ugyanis a helyszínre kiérkező rendőrök ezt meghiúsították.
A rendőrök a húst, a bűncselekmény elkövetéséhez használt eszközöket, és a többi hurkot is lefoglalták, illetőleg a húst a sértett képviselőjének kiadták.
A Nagyatádi Járási Ügyészség ezt követően a bűncselekmények elkövetését beismerő férfit gyorsított eljárásban a Nagyatádi Járási Ügyészség állította. A bíróság a vádlottat a váddal egyezően mondta ki bűnösnek a terhére rótt bűncselekményekben, és ezért őt 1 év 8 hónap szabadságvesztésre ítélte, melynek végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. Az ügyészség az ítéletet tudomásul vette – írja a Somogy Vármegyei Főügyészség.
Forrás: Atádhír
Vadászat
Harmadik lett a Kaszó Kupán az ugodi hivatásos vadász
Három napon keresztül a Kaszó Zrt. és a Magyar Véreb Egylet 29. alkalommal rendezte meg a Kaszó Kupa országos vérebfővizsgát.
VEOL: Három napon keresztül a Kaszó Zrt. és a Magyar Véreb Egylet 29. alkalommal rendezte meg a Kaszó Kupa országos vérebfővizsgát, illetve annak részeként a tenyészszemlét. A versenyen a Bakonyerdő Zrt. Farkasgyepűi Erdészetének kerületvezető vadásza, ifj. Horváth Róbert a harmadik helyet szerezte meg.

Forrás: Horváth Róbert -VEOL
Vadászat
Sikeresen gyérítették a ragadozókat a Jászkunságban
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vadászszövetség és a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Vadászkamara idén is megrendezte a ragadozó gyérítési hetet térségünkben.
SZOLJON: Ez előző évinél több rókát, aranysakált és borzot hoztak terítékre a vadászok a most megtartott vármegyei ragadozógyérítési hét folyamán. A program eredményhirdetéssel és díjátadóval egybekötött záróakkordját szerda délelőtt tartották a szolnoki Diana Vadásztársaságnál.

Fotó: OMVK
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vadászszövetség és a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Vadászkamara idén is megrendezte a ragadozó gyérítési hetet térségünkben.
Kasuba András, a vármegyei vadászkamara titkára elmondta, ez a program 2018-ban indult, fő célja pedig az, hogy a tavaszi időszakban a vadászható kártékony vadfajoknak az egyedszámát csökkentsék fokozott intenzitással. Teszik ezt annak érdekében, hogy a haszonvad, apróvad szaporulatát megóvják, illetve segítsék felnevelését. Az idei gyérítés március 17-én kezdődött és 21-ig tartott. A szőrmés és tollas vadak elejtése természetesen ezúttal is a jogszabályokban engedélyezett módon és eszközökkel történt a gyérítés során.

Fotó: Nagy Balázs – SZOLJON
Ezúttal 25 vadászatra jogosult vett részt a programon, míg tavaly húszan voltak. Nyestből 3 darabot sikerült terítékre hozni, aranysakálból 14-et, rókából 151-et, borzból 41-et. Dolmányos varjúból 19 darabot, szarkából 22-t, szajkóból 10 darabot lőttek. Összesen 261 vadat ejtettek el.
A tavalyi évhez viszonyítva a szőrmés vadakból többet lőttek. Tavaly aranysakálból 4 példányt lőttek ki, rókából 116-ot, borzból is csak 16 darabot. Viszont szarkából tavaly volt több, akkor 197 darabot lőttek, ennek az az oka, hogy a szarka elejtési ideje kicsit később kezdődik.

Fotó: Nagy Balázs – SZOLJON
A hivatásos vadászok heti eredményét értékelték is, bár a vadászkamara titkára hangsúlyozta, nem az a lényeg, hogy ki milyen mennyiséget lőtt ki, hanem a részvétel a programban. A legeredményesebbek teljesítményét azonban csak elismerték serleggel és oklevéllel. Az úgynevezett lődíjnak megfelelően számolták ki a helyezéseket: a madarak 10 sörétes lődíjat érnek, a borz, nyest 15-öt, az aranysakál 50-et, a róka 75-öt ér. Az összes lődíjat pedig elosztották területarányosan, hiszen az egyes területeken nem ugyanannyi a hivatásos vadász. Ez alapján harmadik helyen végzett a Jász-Föld Zrt. Jászladány, második lett a mesterszállási Mester Vadásztársaság, az első helyezést pedig a Boldogházi Földtulajdonosi Közösség Vadásztársasága érdemelte ki. Különdíjat is kiosztottak, a negyedik helyezett Tiszaugi Tisza Vadásztársaságnak.

Fotó: Nagy Balázs – SZOLJON
A szerda délelőtti zárórendezvényen az is elhangzott, 2018 óta az Országos Vadgazdálkodási Alap keretein belül a vadászatra jogosultaknak lehetőségük van beszerezniük csapdákat is, amivel elősegíthetik a kártékony vadak hatékonyabb gyérítését. A csapdák szakszerű lefektetése érdekében a hivatásos vadászoknak minden évben továbbképzést tartanak, hogy ennek gyakorlatát minél jobban el tudják sajátítani.
Kasuba András hangsúlyozta, a vadászattal és a csapdázással nem a ragadozó vadfajok kiirtása a cél, hanem állományuk alacsony szinten tartása. Ezáltal ugyanis nagyobb arányban tudják a haszonvadak felnevelni a szaporulatot, illetve a betegségek terjedési lehetőségét is csökkentik a területen.