Keressen minket

Vadászat

A Vadászati Világkiállítás pavilonjainak kiosztása

A HUNGEXPO területén megvalósuló Vadászati Világkiállítás központi rendezvény nyolc pavilonban talál otthonra.

Közzétéve:

 

A HUNGEXPO területén megvalósuló központi rendezvény nyolc pavilonban talál otthonra. A kiállítás 2021. szeptember 25. – október 14. között lesz megrendezve.

A Vadászati Világkiállítás nyolc pavilonban lesz megrendezve idén ősszel (Ábra: Egy a természettel)

Ábra: Egy a természettel

„A” Pavilon: külföldi vendégeink kiállításainak tere, ahol a Magyarország meghívását elfogadó országok és szervezetek saját standokkal mutatkozhatnak be. Egyetlen sétával áttekinthetjük a nagyvilágot! Itt kerül sor a világkiállítás egyik fontos kezdeményezésére, a World Conservation Forumra. A programsorozat egy vissza nem térő lehetőség arra, hogy a szakmai és civil érdeklődők valós képet alkothassanak természetközeli szakmák (vadász, halász, erdész stb.), valamint a természetvédelem közös alapokon nyugvó jövőjét illetően.

„B” és „E” Pavilon: a világkiállítás alatt többféle program kerül itt megrendezésre. Három vásár követi egymást: egy vadászoknak, horgászoknak és lovasoknak szóló tematikával bíró, egy mezőgazdasági-termelési témájú és egy innovációs lehetőségeket bemutató.

„C” Pavilon: a nemzetközi konferenciáknak ad otthont, egymást követik majd a természetvédelemmel és a vadászattal foglalkozó nemzetközi, tudományos-szakmai rendezvények, s ugyancsak itt üzemel majd egy mozi is.

– A rendezvény ideje alatt több, kiemelkedően fontos nemzetközi konferenciát rendezhetünk. Így házigazdái lehetünk a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) Közgyűlésének, a Vadbiológusok Nemzetközi Szövetsége kongresszusának (IUGB), a Vadvilág Fórumnak (CPW) és az Afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló megállapodás részes feleinek 8. konferenciájának (AEWA). Mindemellett pedig főszervezői vagyunk a Nemzetközi Vadászati Konferencia munkacímű eseménynek, ami a vadászat tartamosságát, fenntarthatóságát, ősi hagyományokon alapuló hasznosságát mutatja be. Kiváló előadóink sok évtizedes kutatásaik, s szakmai tapasztalataik alapján gyakorlati szempontból fogják a kérdéseket megvilágítani. – Gőbölös Péter, a szakmai konferenciák kurátora

„D” Pavilon: a Magyarország vizes élőhelyeit bemutató kiállítás otthona, különleges hangulattal, látvánnyal.

– A halászat a vadászat mellett népünk ősfoglalkozásai közé tartozott, s a letelepedésünk után csak gazdagodott e tudásunk. Pavilonunkban hazánk jellegzetes vizes élőhelyeinek különleges diorámái nagyléptékű vízfelületekkel, gazdagon betelepített élővilággal hívják fel a figyelmet a napjainkban is körülöttünk lévő természeti értékeinkre. Kevés szóval, de sok gondolattal, érzéssel, hangulattal olyan kiállítási atmoszférát tervezünk, amely megérinti a látogatót és elér mindenkihez az üzenet: természeti értékeink megóvásának fontossága jövőnk érdekében, múltunk megismerésén keresztül, jelenünk cselekvő, környezettudatos szemléletformálásával, abban a bizonyos huszonnegyedik órában… – Kóródy Olivér, a vizes élőhelyek és természetvédelmi pavilon kurátora

„F” Pavilon: a hagyományos vadászati módokat bemutató kiállítás helyszíne. Témái: agarászat, solymászat, íjászat, elöltöltő fegyveres vadászat. Mindemellett komoly szerepet kap a ló és a vadászat bemutatása. A pavilon külső környezetében folyamatosan lesznek hagyományőrző bemutatók.

– A hagyományos vadászati módok közé az agarászatot, a solymászatot, a vadászíjászatot és az elöltöltő fegyveres vadászatot soroljuk. A „mi pavilonunk” jó hetven százalékát tehát e négy terület bemutatásának szenteljük. A csarnok fennmaradó részét a ló és a vadászat kapcsolatának szánjuk, de nálunk is számíthatnak a látogatók interaktív és szórakoztató elemekre. Egyébként, a négy módszert sokkal több minden köti össze, mint elsőre gondolnánk. A legfontosabb a közös szemléletmód: a középpontban a régebbi vadászati eszköz korlátaiból, valamint a vadász és állat kapcsolatából fakadó kihívás, élmény, kaland helyezkedik el. A négy vadászati mód szerelmesei számára a minőség mindig a mennyiség előtt kell álljon. – dr. Németh Balázs, a hagyományos vadászati módok csarnokának kurátora

„G” Pavilon: várhatóan igen népszerű lesz a magyar és nemzetközi trófeakiállítás. A legkiválóbb hazai trófeák mellett itt mutatjuk majd be a nagyvilágból érkező, különlegesen értékes és ritka darabokat is. Világrekordok várhatóak! Itt lesz majd látható a preparátor európai-bajnokság is, látványos preparátumokkal.

– Egészen biztos, hogy a bőség zavarával fogunk küzdeni. Fantasztikus feladat lesz bemutatni a Kárpát-medence és a nagyvilág legkiválóbb trófeáit, ahol világrekordokkal is találkozunk majd! Olyan kiállítást tervezünk, ahol a vadat eredeti élőhelyüknek megfelelő diorámás berendezéssel mutatjuk be, ezzel is szemléltetve a sokszínűséget, a biodiverzitást, s annak fenntartásának eszközét, a vadgazdálkodást. – Pálinkás Róbert, a hazai és nemzetközi trófeákat bemutató csarnok kurátora

„H” Pavilon: a központi magyar kiállítás helyszíne. A többnyelvű tárlat egy ezeréves sétára kalauzolja el a látogatót a Kárpát-medencében, melyen átérezhetjük, hogy a magyar nép története a természetközeli szakmák révén egy a természettel.

– A kiállítás alapgondolata annak meggyőző, élményszerű bemutatása, hogy Magyarország gazdag, ezeréves történelmének mennyire szerves és izgalmas része a természet tiszteletén alapuló vadászati kultúra. – Hazánkban a vadász, mint a vadállomány legfontosabb védelmezője mindig is sokat tett, s ma is sokat tesz a természeti értékek megőrzéséért. A historikus léptékű tárlat az elmúlt ezer év valamennyi évszázadából bemutat egy-egy tájegységet, egy-egy jellemző, vadászható fajt, valamint egy-egy jelentős egyéniséget. A korszakok bemutatásának meghatározó elemei a rajtuk keresztül megjelenített, élménydús történetek, de átfogó képet nyer a látogató a Kárpát-medence klímájának átalakulásról, valamint a vadállomány és a vadgazdálkodás ettől nem független formálódásáról is. – Gulyás Gábor, a központi magyar kiállítás kurátora

– Nagyon fontos, hogy az egész családnak élményt nyújtsunk majd a HUNGEXPO-n, meglepő és látványos utcaszínházi produkciókkal, minikoncertekkel. Minden hét végén más-más tematikát valósítunk meg: a világzenei fesztivál mellett például nagy szerepet kapnak majd a hungarikumok vagy a lovasprogramok, ebben a Budapestet, és reményeink szerint az egész országot lefedő színes, nívós lélekemelő kulturális programsorozatban! – Lőrinczy György, kurátor

Forrás: Egy a természettel

Vadászat

Valóra vált álom

Published

on

 Kattints a képre és csatlkozz a WILD Hungary csoporthoz!

Eljött az idő, két év halasztgatás után, hogy klasszikus módon, barátok és édesapám társaságában, egy hegyi vadászházból, a duruzsoló kályha mellől indulva, billenőcsövű fegyveremmel elejtsem életem első (és lehet, egyetlen) zergebakját!

Fotó: Leskó Gábor – Agro Jager News

A helyszín Szlovénia, a Raduha-hegy. Az éjszakai eső, amely a vadászkaliba tetejét verte 1200 méteres magasságban, 1500 métertől hó formájában hullott, külön varázst adva a tájnak. Reggel szikrázó napsütésben indultunk, ki-ki a kísérőjével, a felsőbb régiókba. Délig terveztük az első kört, aztán kis pihenővel délután folytattuk a vadászatot.

A táj lélegzetelállító, a szél orkánerejű, de így is belefutottunk egy kis csapatba, amely jó negyven méterre sorjázott mellettünk a fenyők között. Fényképezni is próbáltam, de nem egyszerű feladat. Jó másfél órás cserkelés után, visszafelé a kocsi felé jöttek a hírek: a többiek sikerrel jártak, így az első nap délutánjára már csak én maradtam vadászni. Ez ám a szerencsés nap.

A délutáni körre 1500 méteres magasságból indulva 1700–1750 méterig cserkeltünk, igazi téli, havas világban. A 70 év körüli kísérőmmel alig bírtam tartani a lépést — hihetetlen, ahogy bírta. 🙂

A nap már lebukott, amikor egy meredek nyiladékon zergét vettünk észre. 140 méterre feküdt. Vártunk, hogy felálljon, amikor furcsa hangokat hallatva egy bak kevesebb mint tíz méterre bejött mögénk — gyanúsnak vélt valamit. Persze elugrott, ilyen távról mozdulni sem lehetett… De hopp, a fenti bak felállt, ugyanis jobbról egy vetélytársa érkezett. Pár fotó, majd jött is az ukász: jó öreg bak… lődd meg!

Fotó: Leskó Gábor – Agro Jager News

A fényképezőt a vegyes hetesre cserélem, és amikor a bak kihúzza magát a szikla tetején, hangosan süvít végig a lövedék, amit a hegyoldalak sokáig dobálnak. A bakom eltűnik — igen, már az enyém. Egy jó blattlövéssel 20 méterre találjuk, beesve egy fenyő alá.

Leírhatatlan érzés… Ilyen helyen, ilyen körülmények között, klasszikus módon sikerült elejtenem az áhított bakot! Mire leérünk az autóhoz, besötétedik. A kalibában sokáig mennek az élménybeszámolók a pattogó kályha fényénél.

Első vadásznapunkon mindannyian eredményesek voltunk!
Tisztelet a vadnak! Üdv a vadásznak!
A képek magukért beszélnek!

Írta és fényképezte: Leskó Gábor

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Kell-e félni a lakott területen megjelenő rókáktól?

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szakemberei megválaszolták, kell-e félni a lakott területen élő rókáktól:

Published

on

 Kattints a képre és csatlkozz a WILD Hungary csoporthoz!

A rókák, számos más vadállathoz hasonlóan (gondoljunk a varjakra, nyestekre) könnyen találnak táplálékot az emberi lakókörnyezetben (többek között rágcsálókat, élelmiszer hulladékot, kedvtelésből tartott állatoknak kihelyezett eledelt), és könnyen megszokják az ember közelségét. Ezért az, hogy csak „a veszett róka megy be a lakott területre”, semmiképpen nem állja meg a helyét. ❌

Fotó: NÉBIH

☝Az állatokkal való kontaktust mindazonáltal maximálisan kerülni kell. Az egészséges róka nem engedi közel magához az embert: zajra, például tapsra elmenekül. Kellő távolságból hívjuk fel magunkra a figyelmet, majd adjunk időt az állatnak, hogy észrevegyen minket és elmeneküljön.‼
👉A veszettség legfőbb tünete az embertől való ösztönös félelem kiesése. A veszett róka nappal is aktív, szinte „keresi” az ember társaságát, hagyja magát megközelíteni, megfogni, megsimogatni.

Sokkhatásra ez az állapot dühöngésbe válthat át. Sokszor kutyával verekszik össze vagy más háziállatot támad meg. Esetenként görcsrohamok figyelhetők meg (csillagvizsgáló fejtartás, állkapocs-csattogtatás).

Forrás: NÉBIH

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Négy medvét kellett kilőni idén eddig Csíkszeredában 

Csíkszereda négy szegletéből négy medvét lőttek ki idén

Published

on

Csíkszereda négy szegletéből négy medvét lőttek ki idén: Csíksomlyón, Szécsenyben, Zsögödben és Csobotfalván volt szükség a legutolsó megoldást választani. A közeli erdőkben még így sem csökkent jelentősen a számuk. Az új jogszabály segítséget jelent.

Fotó: Pinti Attila – Székelyhon

„Nincs szinte olyan városrésze Csíkszeredának, ahol ne okoztak volna gondot a medvék” – mondta a Székelyhonnak Bors Béla, Csíkszereda alpolgármestere. Tőle arról érdeklődtünk, hogy hány medvét kellett idén eltávolítaniuk a városból. Arra is rákérdeztünk, hogy mi a véleménye az újonnan megjelent jogszabályról, amely megkönnyíti a beavatkozást a településekre bejáró medvékkel szemben.

Tőle tudjuk, hogy idén eddig négy esetben voltak kénytelenek a legutolsó megoldást, azaz a kilövést választani. Csíksomlyón, Szécsenyben, Zsögödben és Csobotfalván kellett beavatkozniuk. Ezen kívül egy példányt altatással fogtak be, amely a Kalász lakótelepen menekült fel egy fára egy tömbház közelében, egy vadállat pedig a Brassói úton közúti balesetben pusztult el.

Az alpolgármester szerint nincs a városnak olyan övezete, ahol ne kellett volna beavatkozni a medvék miatt, de a leggyakrabban Csíksomlyón okoztak gondot a vadállatok. Ráuntak jelezni a medvék jelenlétét „Az elmúlt években nem csökkent és nem nőtt a beavatkozások száma, inkább amiatt tűnhet úgy, hogy idén kevesebb gondot okoztak a medvék, hogy az emberek kezdték megunni, hogy jelezzék a medvék jelenlétét a hatóságoknak. Mégis azt javaslom, hogy amennyiben nagy vadat észlelnek bárhol Csíkszereda területén vagy a környező mezőkön, erdőkön, akkor azonnal hívják a 112-es számot” – javasolta az alpolgármester, hozzátéve, hogy amelyik hívás nem érkezik be, arról nem készül statisztika, azaz amiről a hatóságok nem tudnak, az a probléma nem létezik. Az újonnan megjelent sürgősségi kormányrendeletről, amely lehetővé teszi a medvék azonnali kilövését, az alpolgármester elmondta, ez a jogszabály nagyon megkönnyíti a munkájukat, hiszen ha szükséges, akkor azonnal be lehet beavatkozni. Korábban ugyanis el kellett űzni a vadat, vagy el kellett távolítani, a kilövés csak végső esetben volt alkalmazható.

„Amennyiben a helyzet úgy kívánja, akkor már első alkalommal lehet élni a legnehezebb döntéssel, a kilövési paranccsal. Ezek a medvék, amelyek a város környékén be szoktak járni, mind »habituált« medvék, vagyis megszokták az ember közelségét. A háztartási hulladékot dézsmálják leginkább, és teljesen ellentétesen viselkednek egy erdőben élő medvéhez képest, ugyanis sokszor az ember láttára nem elmenekülnek, hanem ellenkezőleg, közelednek” – magyarázta. Hozzátette, ezért is gondolja úgy, hogy az új jogszabály segíti a munkájukat. Csíkszeredának a Szilos Vadásztársulattal van szerződése, és ez a társulat az, amelyik végig követte a város környékén élő medvéket. „Az elmúlt időszakban folyamatosan megfigyelték a medvék mozgását, a medvepopuláció létszámának az alakulását. Ha csak a csíksomlyói övezetet veszem példának, akkor az elmúlt 5 évben tucatjával voltak, illetve vannak jelen a medvék, úgyhogy nem utal semmi arra, hogy csökkenne a számuk. Sőt, már nem ritkaság, hogy 3-4 bocsot is felnevelnek az anyamedvék” – osztotta meg.

Szerinte éppen ezért szükség van arra, hogy kövessék a medvepopulációt, és ha kell, élhessenek a kilövés lehetőségével. Szerinte nem normális, hogy egy-egy medveriasztás alkalmával a polgármesternek vagy alpolgármesternek kell futni éjjel elkergetni a medvét.

Csíkszereda városvezetésének mindig az emberi élet a legfontosabb, és úgy ahogy eddig is, a törvényes kereteken belül mindig tettük a kötelességünket, úgy ezután is így fogunk eljárni, még hogyha most egy kicsit könnyebben is” – húzta alá. Tavaly egyébként ugyancsak a somlyói övezetben három medvét kellett kilőni, ugyanakkor a csíkszeredai kórházhoz bejáró vadállatot szintén ilyen módon kellett eltávolítani. Tavalyelőtt pedig a Venczel József Szakközépiskola udvarára tévedt egyed jutott hasonló sorsa.

Forrás: Székelyhon

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom