Keressen minket

Mezőgazdaság

A mezőgazdaság is összeköti a magyar és a szerb érdekeket

Print Friendly, PDF & Email

Több olyan magyar-szerb agrárprojekt van folyamatban, amely helyi alapanyagokból, magasabb hozzáadott értékű termékek előállítását teszi lehetővé, így közös hasznot teremt országainknak – hangsúlyozta Bencsik Dávid, az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, aki a Vajdaságba és Belgrádba látogatott, ahol felkeresett több sikeres magyar agrárvállalkozást is.

Közzétéve:

Feltöltő:

Print Friendly, PDF & Email

Több olyan magyar-szerb agrárprojekt van folyamatban, amely helyi alapanyagokból, magasabb hozzáadott értékű termékek előállítását teszi lehetővé, így közös hasznot teremt országainknak – hangsúlyozta Bencsik Dávid, az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, aki a Vajdaságba és Belgrádba látogatott, ahol felkeresett több sikeres magyar agrárvállalkozást is.

Magyarország és Szerbiát számos téma szorosan kapcsolja egymáshoz. A két ország számos agrárprojectet indított el együtt (Kép: Bencsik Dávid Facebook oldala)

Az agrárium mindkét állam gazdaságában kiemelkedő szerepet tölt be. Sőt, a hasonló természeti adottságok mellett hasonlóak terményeink, haszonállataink, amely már önmagában számos együttműködési lehetőséget teremt – hangsúlyozta a helyettes államtitkár a Magyar-Szerb Gazdasági Vegyesbizottság Belgrádban tartott ülésén. Azonban amíg a magyar mezőgazdaság 8,6 milliárd euró értékű exportot generál, addig az érték Szerbiában 3,4 milliárd euró. Ez utóbbi emeléséhez Szerbiának az agrárfinanszírozás eszköztárának bővítésére, az agrárinfrastruktúra modernizációjára, és feldolgozó-kapacitásai bővítésére van szüksége – tette hozzá Bencsik Dávid. A helyettes államtitkár beszámolt arról is, hogy országaink között mindhárom területen jelentős az aktivitás, ugyanis az OTP Bank Szerbia második számú pénzintézeteként jelentős szerepet játszik a mezőgazdasági beruházások finanszírozásában, illetve a nagy hagyományú KITE Zrt. szerbiai leányvállalata a legkorszerűbb precíziós munkaeszközöket és mezőgazdasági inputanyagokat teszi elérhetővé a szerbiai gazdálkodók számára.

Bencsik Dávid, az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára Vajdaságba majd Belgrádba látogatott el (Kép: Bencsik Dávid Facebook oldala)

Mint mondta, több olyan magyar-szerb közös élelmiszeripari és mezőgazdasági beruházás valósult meg, vagy halad a tervezés, megvalósítás fázisában, mely helyi alapanyagokból, magasabb hozzáadott értékű termékek előállítását teszi lehetővé, így közös hasznot teremt országainknak. A Magyar-Szerb Gazdasági Vegyesbizottság mellett megrendezett üzleti fórum kiemelt területe az agrárium, ahová olyan nagysikerű magyar vállalatok érkeztek szerbiai partnerekkel történő együttműködés céljából, mint az állatgyógyászat területén hazánkban piacvezető AlphaVet Kft., vagy a legmodernebb vertikális farmokat kínáló Tungsram Zrt. Egyes agrárvállalataink kiváló minőségű, magyar nemesítésű kukoricahibrid vetőmagok előállításával a vetőmagágazat fejlesztéséhez, mások a szerb állattenyésztés megfelelő minőségű és mennyiségű takarmánnyal való ellátásához járulhatnak hozzá.

Kép: Bencsik Dávid Facebook oldala

Bencsik Dávid magyar érdekeltségű délvidéki agrárcégeket is felkeresett és Szabadkán megbeszélést folytatott Pásztor Istvánnal, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a vajdasági magyarság megmaradása és életminősége szempontjából egyedülállóak a határon túli gazdaságfejlesztési programból megvalósult fejlesztések, amelyek végrehajtását a Prosperitati Alapítvány koordinálja.

Forrás: AM

Címkék:
Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Májusban csökkentek a nemzetközi élelmiszerárak

Print Friendly, PDF & Email

Zuhant a búza, kukorica, a növényi olajok és a sajt ára globálisan, míg a rizs, cukor és a húsféléké nőtt.

Published

8 óra

on

2023.06.02.

By

Print Friendly, PDF & Email

Róma, 2023. június 2. – Az élelmiszer-alapanyagok árának nemzetközi mutatója csökkent májusban miután nagyot zuhant a gabonák, növényi olajok és a tejtermékek jegyzése – adta hírül az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).

Kukorica betakarítása Kenyában. ©FAO/Luis Tato

A FAO élelmiszerár-index, ami a jelentősebb élelmiszer-alapanyagok havi árváltozásait követi globálisan, március óta 2,6%-ot zsugorodott, és így 124,3 pontos átlaggal zárt, több mint 22%-kal elmaradva a 2022 márciusában mért történelmi rekordtól.

A gabonaárak 4,8%-kal estek egy hónap alatt, élen a kukoricával (-9,8%), amely esetében a kedvező termelési kilátások és az alacsony kereslet játszottak közre. A búza ára szintén csökkent globálisan (-3,5%), tükrözve a fekete-tengeri gabonakezdeményezés megújítását. Ezzel szemben a rizs nemzetközi ára tovább emelkedett májusban az Ázsiából érkező kereslet és a főbb exportőrök (Vietnám és Pakisztán) szűkös készlete miatt.

A növényi olajok árindexe 8,7%-ot zuhant májusban, mintegy 48%-kal elmaradva az egy évvel korábbi értékétől. A pálmaolaj nemzetközi ára nagyot esett áprilishoz képest, miután az elhúzódó alacsony globális kereslet egybeesett a főbb termelők megnövekedett kibocsátásával. A szójaolaj ára már hat hónapja csökken globálisan köszönhetően a bőséges termésnek Brazíliában és a vártnál nagyobb amerikai készleteknek. A repce- és napraforgóolajok ára a nagy globális tartalékok mellett tovább csökkent.

A tejtermékek FAO indexe 3,2%-kal mérséklődött április óta a sajt nemzetközi árának bezuhanása miatt a jelentős exportkészletek és az északi félteke szezonálisan megnövekedett tejtermelése okán. Eközben a tejpor és a vaj iránt felélénkült a kereslet a nemzetközi piacokon.

A cukor ára már négy hónapja növekszik globálisan – múlt hónaban 5,5%-kal emelkedett, közel 31%-kal meghaladva az egy évvel azelőtti értékét. A drágulás mögött a szűkös elérhetőség, az El Niño esetleges negatív hatásai körüli aggodalmak és a brazíliai szállítási nehézségek állnak. Ezzel szemben a kedvező 2023-as brazil cukornádtermelési kilátások, együtt az alacsony nyersolajárakkal, elkerülhetővé tettek egy nagyobb drágulást.

A húsfélék ára a FAO adatai alapján 1%-kal nőtt májusban, főként az erős baromfi iránti ázsiai importkereslet és az amerikai marhahús szűkös elérhetősége által hajtva.

További részletek itt olvashatók.

Növekvő gabonakibocsátás és -készletek

Optimista a 2023–24-es szezonra vonatkozóan a FAO Gabonakészletek és -igények gyorsjelentés, mely szerint 1%-os bővülés várható az idei termelési szezonban, elérve akár a 2 813 millió tonnát is.

Az előrejelzések tükrözik a kukorica, rizs és cirok várható kibocsátás-növekedését, illetve a búza és árpa alacsonyabb termelési szintjét.

További részletek itt.

Forrás: FAO

 

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Tovább kell erősíteni a magyar-francia kapcsolatokat

Print Friendly, PDF & Email

Nagy István agrárminiszter hivatalában fogadta Claire Legrast, Franciaország budapesti nagykövetét.

Published

1 nap

on

2023.06.01.

By

Print Friendly, PDF & Email

Elkötelezettek vagyunk a magyar-francia agrárszakmai, politikai és kereskedelmi kapcsolatok erősítése mellett – jelentette ki Nagy István agrárminiszter, aki hivatalában fogadta Claire Legrast, Franciaország budapesti nagykövetét.

Fotó: Fekete István

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy hazánk jó kapcsolatot ápol szakmai és agrárpolitikai szinten is Franciaországgal. A magyar és a francia gazdák érdeke egybeesik, ezért számunkra mindig nagyon fontos támpontot jelent a francia vélemény.

Fotó: Fekete István

A miniszter kitért arra is, hogy az orosz-ukrán háború kezdetekor zár alá kerültek az ukrán kikötők, ezért az ukrán gabona hagyományos útvonalán, a hagyományos piacaira nem tudott eljutni, ezért jött létre a szolidaritási folyosó, ami viszont nem  az eredeti céljának megfelelően működik. A szárazföldi szállítás sokkal drágább, mint a vízi, ezért a gabona a határ menti országokban ragadt. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a magyar gabonánál az ukrán mezőgazdasági termékeket lényegesen olcsóbban lehet megvenni, ami miatt a hazai gabonapiac gyakorlatilag leállt, a gazdák pedig ellehetetlenülnek. Felhívta a figyelmet arra, hogy az EU távolabbi részein ez nem érezhető annyira, mert a magas szállítási költségek miatt ott már nem jelentkezik árelőny.  Ukrajna termelési körülményei eltérőek, a termelőknek más követelményeknek kell megfelelniük, mint az uniós gazdálkodóknak. Ha ezeket a termékeket kontroll nélkül beengedi az európai közösség a piacaira, akkor az alapjaiban alakítja át a teljes agrárgazdaságot. Hazánk szolidáris Ukrajnával, ugyanakkor a magyar gazdák érdekeit is meg kell védeni – tette hozzá. Nagy István arra is felhívta a figyelmet, hogy a tranzitszállítmányokat hazánk eddig sem gátolta, sőt lépéseket tett az átrakodó kapacitások növelése, ezáltal a termékek továbbszállításának felgyorsítása érdekében. Kifejtette, európai szinten kell megoldásokat találni az ukrán mezőgazdasági termékek piactorzító hatásainak kivédésére. Brüsszel, bár tett lépéseket, de a probléma nem az érintett tagállamoknak adott támogatással oldható meg. Az EU-nak olyan rendszert lenne szükséges kialakítania, és ahhoz forrást biztosítania, ami lehetővé teszi, hogy ezek a termények elhagyhassák a frontországokat és eljuthassanak a hagyományos felvevőpiacokra.

A megbeszélés keretében szóba kerültek még a szőlő és a bor tekintetében a mezőgazdasági és élelmiszeripari földrajzi árujelzők, az agrárszakképzés terén az együttműködés erősítésének lehetősége, valamint a növényvédőszer-használat kérdése is. A tárcavezető kiemelte, Magyarország egyetért azzal, hogy uniós szinten csökkenteni kell a növényvédőszerek használatát, de a döntéshez szükséges tudni, hogy emiatt mennyivel kell majd többet fizetni az élelmiszerekért. Az Európai Bizottság fűnyíróelvszerű, minden tagállamra vonatkozó csökkentési javaslata nem vette figyelembe az egyes tagállamok eltérő kiindulási pontjait és eddig elért eredményeit. Nagy István a szabadkereskedelmi megállapodások tárgyalásaival kapcsolatban elmondta, szem előtt kellene tartani, hogy az Unióban csak olyan import termékek kerülhessenek forgalomba, amelyeknek az előállítási szabályai és feltételei megegyeznek az EU-s előírásokkal és követelményekkel.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Több mint 171 milliárd forint értékben támogatnak új beruházásokat

Print Friendly, PDF & Email

A Vidékfejlesztési Program keretében újabb 400 projektet támogatnak

Published

1 nap

on

2023.06.01.

By

Print Friendly, PDF & Email

A 80%-os nemzeti kiegészítő finanszírozásnak köszönhetőn 2021-től 1300 milliárd forint értékben támogatott a kormány mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházásokat, ezen felül a napokban újabb 400 projekt részesül 171,5 milliárd forintban a Vidékfejlesztési Program keretében – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A tárcavezető arra emlékeztetett, 2021-től soha nem látott mértékű forrás áll rendelkezésre az agrárium fejlesztésére, amely a „Megújuló vidék, megújuló agrárium” programban meghatározott stratégiai irányok mentén, a magyar vidék gazdaságának gerincét adó mezőgazdaság és élelmiszertermelés teljes modernizációját célozza meg.

Nagy István kifejtette, a kormány 2023 áprilisában a Vidékfejlesztési Program kötelezettségvállalási összegét csaknem 3443 milliárd forintra emelte, ezzel vált lehetővé az újabb pályázatok támogatása. A most meghozott döntések értelmében többek között az állattartó telepek fejlesztésének támogatása című felhívás keretében 74 milliárd, az élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztése című kiírás vonatkozásában 41,6 milliárd, a mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése elnevezésű konstrukció keretében pedig 16,5 milliárd forint támogatás odaítéléséről határoztak. Emellett a terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésének támogatása kapcsán 11,5 milliárd, a takarmány előállító üzemek fejlesztésének támogatása című felhívásra benyújtott kérelmek esetében pedig 12,7 milliárd forintnyi forrás odaítéléséről született döntés az elmúlt napokban. A vidéki térségben működő önkormányzatok további 9,86 milliárd forint összegben részesültek támogatásban, amit külterületi utak fejlesztésére és felújítására fordítanak – sorolta a miniszter.

Nagy István megemlítette, hogy a már korábban a Vidékfejlesztési Program keretei között megítélt támogatások kifizetéseihez kapcsolódóan a 2023-as esztendőben a magyar költségvetés 750 milliárd forintot biztosít, amelyből 386 milliárd forintot már elutaltak az érintettek számára.

Forrás: AM

Tovább olvasom