Vadászat
KITEKINTŐ (Románia): Drámai mértékben csökkent a mezei vadállomány az aranysakálok elszaporodása miatt
Súlyos károkat okoznak a túlszaporodott aranysakálok Arad megyében az őz-, dámvad- és vadnyúlállományban
Súlyos károkat okoznak a túlszaporodott aranysakálok Arad megyében az őz-, dámvad- és vadnyúlállományban – hívta fel a figyelmet a vadász- és sporthorgász egyesület. A szervezet szerint a mezei vadállomány közel felére csökkent, helyzet pedig már nem kezelhető a jelenlegi kilövési kvótákkal, sőt országos szintű beavatkozásra lenne szükség az aranysakálok ritkítására, amelyek már a városok lakóit is rémületben tartják.

A fénykép illusztráció. Fotó: Gal Root amatőr természetfotós
Riasztó adatokat hozott nyilvánosságra az Arad Megyei Vadász- és Sporthorgász Egyesület (AJVPS): becslései szerint a megyében élő őzek, dámszarvasok és mezei nyulak állományának mintegy 50 százalékát érinti az aranysakálok túlszaporodása. A szervezet 24 vadászterületen gazdálkodik a megyében lévő 74-ből, és mindenütt jelentős visszaesést tapasztaltak a vadászok.
„Néhány éve megindult a sakálok ellenőrizetlen szaporodása, és ezzel párhuzamosan látjuk a vadállomány csökkenését. A jelenlegi kilövési kvóták nem elegendők” – mondta az Agerpres írügynökségnek Nicolae Deme, az AJVPS igazgatója. Szerinte a sakálok nemcsak a vadállományban okoznak súlyos károkat, hanem egyre gyakrabban jelennek meg a lakott területek közelében, és háziállatokat is megtámadnak.
A nagyváradi székhelyű regionális erdészeti igazgatóság tájékoztatása szerint 2025-ben 1003 sakált azonosítottak Arad megyében, ám ez a szám egy év alatt 20 százalékkal nőtt, így jelenleg 1182 példányt tartanak nyilván. A hatóság ugyanakkor hangsúlyozta: a valós szám ennél jóval magasabb lehet. Horia Dărăștean erdészeti főfelügyelő szerint a növekedés miatt emelték a kilövési kvótát:
- a 2025–2026-os vadászidényre 735 példány kilövését hagyták jóvá,
- ebből eddig 503-at sikerült elejteni.
A sakálok esetében nincs meghatározott optimális állományszám, ami tovább nehezíti a helyzet kezelését.
Aranysakálok tartják rettegésben az újaradi lakókat
A minap cikkeztünk arról, hogy az elmúlt hetekben a Maros déli partján elterülő Újarad kertvárosi lakóparkjából több panasz is érkezett. A helyiek szerint a sakálok egy elhanyagolt, bozótos területen szaporodtak el, és éjszakánként kísérteties vonításukkal keltenek félelmet az emberekben.
Az ott lakók már a gyerekeiket sem merik az utcára engedni, hogy játsszanak, miután valaki kutyasétáltatás közben három nádi farkast is látott.
A városháza sajtószóvivője, Ralu Cotrău közölte az Agepresszel: a területet megtisztítják a sűrű növényzettől, és a hatóságok megteszik a törvényes lépéseket az állatok elriasztására. „Városi környezetben tilos a vadászat, így a sakálok kilövése nem lehetséges” – tette hozzá.
Gabriel Buzna, egy helyi vadászterület vezetője szerint a hivatalos adatok messze alábecsülik a valós helyzetet.
Úgy vélte, akár 5000 sakál is élhet Arad megyében, és mivel természetes ellenségük – a farkas – nem fordul elő a térségben, a populáció korlátlanul növekedhet. Buzna szerint a sakálok rendkívül gyorsan szaporodnak, egy alomban 4–8 kölyök is születhet.
A vadásztársaság vezetősége úgy látja, hogy a probléma már nem megyei szintű, ezért javasolják, hogy töröljék el a sakálokra vonatkozó kilövési kvótákat, és tegyék lehetővé a folyamatos, egész éves vadászatot, illetve indítsanak országos szintű állományszabályozási programot.
Harmincszorosára nőtt a sakálok száma
A közelmúltban beszámoltunk a brassói Transilvania Egyetem által készített tavalyi tanulmány eredményéről, mely szerint Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
A környezetvédelmi minisztérium a múlt év decemberében 10 657 és 12 787 közé tett a barna medvék számát, míg a farkasokét háromezerre – a szakemberek szerint a sakálpopuláció még nagyobb és robbanásszerűen növekszik:
a 2004-ben még mindössze 1291 példányból álló populáció 2025-re 40 861 egyedre nőtt. Ez évi átlagban olyan dinamikának felel meg, amely a kutatók szerint példátlan a kontinens ragadozófajai között.
A sakálok legnagyobb számban Dobrudzsa térségében, vagyis a Duna-delta környékén, Tulcea, Konstanca, Călăraşi, Vaslui, Dolj és Olt megyében fordulnak elő, onnan fokozatosan terjedtek el az alföld és a dombvidék irányába, s mára már eljutottak az ország északi és nyugati határáig is.
Forrás: Krónika
Fotó: Gal Root amatőr természetfotós
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ (Németország): Új szakaszba lépett az ASP elleni védekezés Hessenben
Előrelépés történt Hessenben az afrikai sertéspestis (ASP) elleni védekezésben.
Előrelépés történt Hessenben az afrikai sertéspestis (ASP) elleni védekezésben. A 2024 júniusi kitörés óta a tartomány és az érintett járások következetesen kerítések építésével, intenzív tetemkeresésekkel és a vaddisznóállomány jelentős csökkentésével védekeznek. Most új szakasz következik: a zárlati övezetek részleges feloldása Dél-Hessenben.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Szigorú feltételek az enyhítésekhez
A pfungstadti és kiedrichi tájékoztató rendezvényeken Michael Ruhl államtitkár hangsúlyozta, hogy a csökkenő esetszámok ellenére sincs ok a megnyugvásra. „Az intézkedéseket következetesen folytatni kell” – mondta az ASP operatív törzs vezetője. Mintegy 400 vadászati, mezőgazdasági és önkormányzati szereplő vett részt a hatóságokkal folytatott egyeztetéseken.
A visszaminősítés szigorú uniós feltételekhez kötött: legalább tizenkét hónapon keresztül nem kerülhet elő új fertőzött vaddisznó. Ehhez kiterjedt tetemkeresésekre, dokumentált kilövésekre és közel nullára csökkentett vaddisznóállományra van szükség. Egyetlen új ASP-eset is jelentősen visszavetné a folyamatot.
Az első kérelmet már benyújtották: március végén a „Beta” nevű központi fertőzött terület és a hozzá kapcsolódó térségek részleges visszaminősítését kezdeményezték, amelyet az Európai Bizottság elfogadott. A döntés most a tagállamoknál van. Kedvező elbírálás esetén a Rheingau-Taunus járás egyes részei, valamint a környező területek ASP-mentesnek minősülhetnek.
A vadászok szerepe továbbra is kulcsfontosságú
Az eddigi intézkedések hatásosnak bizonyultak, azonban a központi fertőzött terület körüli kerítés továbbra is alapvető védelmi eszköz. A nyitva hagyott kapuk vagy a kerítés megrongálódása veszélyeztetik az eddig elért eredményeket. Ugyanilyen fontos az intenzív vadászat folytatása – különösen az úgynevezett „fehér zónákban”, ahol a vaddisznóállományt következetesen nullára kell csökkenteni.
Ruhl ezért ismét a vadászokhoz fordult: szerepük továbbra is nélkülözhetetlen. „Csak egy vaddisznómentes pufferzóna képes hatékonyan megszakítani a fertőzési láncokat.” Egyúttal köszönetet mondott a vadászok eddigi járványvédelmi munkájáért.
Forrás: Wild und Hund
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
“Elhatárolódnak a solymászok – KÖZLEMÉNY”
Közös közleményt adott ki a Magyar Solymász Egyesület, a Magyar Solymászatért Alapítvány és a MIRSA Solymász Egyesület.
A Magyar Solymász Egyesület, a Magyar Solymászatért Alapítvány és a MIRSA Solymász Egyesület részéről teljes mértékben elhatárolódunk és határozottan elítéljük azokat a cselekményeket, amelyek a közelmúltban váltak ismertté, és természetkárosítás, veszélyes állat tartásával kapcsolatos jogsértés, továbbá állatkínzás gyanúját vetik fel. Még ha az információk szerint a solymászathoz szükséges engedélyekkel rendelkezett a feltételezett elkövető, az érintett cselekményeket közösségünk értékeivel teljes mértékben összeegyeztethetetlennek tartjuk. Hangsúlyozzuk továbbá, hogy az elkövetők nem tagjai egyetlen solymász szervezetnek sem.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A Pest Vármegyei Főügyészség közleményében leírtak sem jogi, sem morális aspektusból nem tekinthetők vadászatnak, vagy solymászatnak.
A solymászat – jogi terminológia szerint ragadozó madárral folytatott vadászat – egy rendkívül szigorúan szabályozott, több vizsgához, illetve engedélyekhez kötött, évezredes hagyományokra épülő és azokat ápoló tevékenység, amely a természet mély ismeretén és feltétlen tiszteletén alapul. Nem véletlen, hogy 2013 óta a Hungarikumok Gyűjteményének is része, mint élő emberi örökség.
Közösségünk számos tagja vesz részt aktívan a ragadozómadarak védelmében, mentésében, valamint oktatási, ismeretterjesztési és szemléletformálási programok szervezésében.
Számunkra kiemelten fontos, hogyan gondolkodnak minderről az emberek.
Reméljük, hogy a közvélemény – amelynek felháborodását most maximálisan osztjuk – egyedi, elszigetelt esetek, rendellenességek alapján nem általánosít, és továbbra is a solymászat valódi értékei alapján alkot véleményt.
További nyilatkozat: Novák Csaba MSE elnök mse@solymaszat.hu +36 20 434 6370
Forrás: Magyar Solymász Egyesület
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Szirti sassal vadászott a macskákra
A Gödöllői Járási Ügyészség számos bűncselekmény miatt vádat emelt két férfi ellen.
Szirtisassal macskákra vadásztak
A Gödöllői Járási Ügyészség vádat emelt egy férfival szemben, aki több macska pusztulását okozta, továbbá ő és társa engedély nélkül szereztek meg védett és veszélyes állatokat.

Fotó: Ügyészség
A vádirat szerint a férfi 2021 januárja és 2022 októbere között befogott két a szabadban élő vörös vércsét, továbbá egy ismeretlen személytől két szalagos álölyvet, míg a megvádolt társától egy veszélyesnek minősülő afrikai uhut vásárolt meg. A vádlott a madarak befogásához, megvásárlásához és tartásához nem rendelkezett a természetvédelmi hatóság engedélyével.
2021 augusztusában a férfi egy élve fogó csapdával befogott egy házi macskát, majd annak nyakát egy erővágóval elvágta úgy, hogy minderről videófelvételt készített.
2021 augusztusa és 2022 októbere között a férfi az engedéllyel tartott madarával, egy szirti sassal négy házi macskát fogatott el, amelyek a madár által okozta sérülések miatt elpusztultak. A macskák haláltusájáról a vádlott videófelvételeket készített.
A fenti időszakban a férfi tiltott módon vadászott úgy, hogy autóval közlekedett, melynek során Budapest X. kerületében az engedély nélkül tartott szalagos álölyvet a mozgó gépkocsiból vadászat céljából elengedte, azonban sikerrel nem járt.
A vádlott társa szintén a természetvédelmi hatóság engedélye nélkül szerzett be és tartott több madarat, amelyeket az ingatlanán lefoglaltak.
A Gödöllői Járási Ügyészség a két férfit természetkárosítás bűntettével és veszélyes állat tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegésének vétségével, továbbá a macskákat elpusztító férfit még állatkínzás bűntettével és orvvadászat bűntettének kísérletével vádolja.
A vádlottak bűnösségéről a Gödöllői Járásbíróság fog dönteni.
A rendőrségi szemlefotón az engedéllyel tartott szirti sas látható.
Forrás: Ügyészség

