Keressen minket

Mezőgazdaság

MATE: Észszerűsítés, hatékonyság és versenyképesség

Gyuricza Csaba: Nagyon komoly stratégiai célkitűzésünk, hogy az egyetemet a nemzetközi ranglistákon is előbbre juttassuk, amiben fontos szempont a külföldi diákok száma és a képzések színvonala. Választásokhoz közeledünk, nyilván ez is szerepet játszik abban, hogy a modellváltás is támadásoknak van kitéve – véli az egyetem rektora, aki szerint mostanra világos, hogy az első év feladatait sikerrel teljesítették. 

Közzétéve:

Gyuricza Csaba: Nagyon komoly stratégiai célkitűzésünk, hogy az egyetemet a nemzetközi ranglistákon is előbbre juttassuk, amiben fontos szempont a külföldi diákok száma és a képzések színvonala. Választásokhoz közeledünk, nyilván ez is szerepet játszik abban, hogy a modellváltás is támadásoknak van kitéve – véli az egyetem rektora, aki szerint mostanra világos, hogy az első év feladatait sikerrel teljesítették. 

Nagyon szétaprózódott volt az agrár-felsőoktatás Magyarországon, ami összességében tizenhét különböző intézményben zajló oktatást jelentett – mondta Prof. Dr. Gyuricza Csaba a MATE rektora (Kép: MATE)

– A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem is fenntartóváltáson esett át. Hogy néz ki most a több intézmény összeolvadásával létrejött felsőoktatási intézmény?

Nagyon szétaprózódott volt az agrár-felsőoktatás Magyarországon, ami összességében tizenhét különböző intézményben zajló oktatást jelentett, intézményenként átlagban kevesebb mint ezer diákkal. Nyilvánvaló, hogy ha európai térben helyezzük el ezt a struktúrát, akkor működésképtelen a rendszer. Ezért született meg az a döntés, ami már hosszú évek óta érett, hogy racionalizációt hajtsunk végre, így jött létre napjaink integrált agrártudományi innovációs kutatási központja és egyeteme, amelynek neve Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem lett. Hosszú út vezetett idáig, hiszen volt egy előkészítő fázis, ami majdnem két évig tartott, ezt követően a gödöllői központú Szent István Egyetem összeolvadt a Kaposvári Egyetemmel, illetve integrálódott a keszthelyi georgikon kar, továbbá az Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Campusa. Így jött létre az állami fenntartású, nagy Szent István Egyetem tavaly augusztusban, amelyhez idén februárban csatlakozott a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, tehát nemcsak a felsőoktatás, hanem a hazai gyakorlati agrárkutatás intézményrendszere is megszületett. Ezzel együtt fenntartóváltás is történt: a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem fenntartója immár a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány. Ilyen szempontból ez egy igazi magyar innováció is, hiszen nemcsak a felsőoktatást, de a hozzá tartozó gyakorlati, kutatási, innovációs intézményrendszert is egy erős intézmény részévé tettük. Büszkék vagyunk, hogy a hazai szaporítóanyag-előállítás színe-java is az egyetem részévé vált. Összességében tehát öt campuson több mint ötven telephellyel, mintegy tizenötezer hallgatóval és kétezer-négyszáz munkatárssal kezdtük meg működésünket. Amennyiben a csatlakozó gazdasági társaságokat is nézem, akkor összességében mintegy négyezer munkavállalóval büszkélkedhetünk, így kijelenthető, hogy Közép-Európa egyik legnagyobb agrárfókuszú oktatási intézménye jött létre, ahol valamivel több mint fele a diákjainknak agrár szakterületen tanul, a többiek pedig gazdasági, műszaki, pedagógia és művészeti területen.

– Nagyon sokan támadják a modellváltást. Ha magát a MATE-t nézzük, akkor a jelentkezők számában ennek pont az ellenkezője látszik.

– Választásokhoz közeledünk, nyilván ez is szerepet játszik abban, hogy nemcsak a modellváltás, de nagyon sok minden más is támadásnak van kitéve nap mint nap. Egyvalamiből azonban nem tudunk engedni: ez az integráció nem azért jött létre, hogy látszattevékenységet végezzünk, hanem azért, hogy észszerűsítsünk, racionalizáljunk és a nemzetközi felsőoktatási térbe elhelyezve is egy versenyképes agrárfelsőoktatási intézményt hozzunk létre. Ilyen szempontból számunkra az első év egy nagyon komoly vizsgamunka volt, ha úgy tetszik, hiszen összességében egy egyetem sikerét elsősorban az határozza meg, hogy mennyire tud vonzó lenni a fiatalok számára. Ebben a tekintetben jól vizsgáztunk. Az új nevet is sikerült jól bevezetnünk, hiszen nem esett vissza a jelentkezők száma, sőt, az országban a legnagyobb arányú növekedést produkáltuk a tavalyihoz képest, hiszen huszonnégy százalékkal több diákot vettünk fel a teljes intézményrendszerbe, ez azért biztató eredmény. Részben nyilván azt is visszaigazolja, hogy maga a modellváltás nem feltétlenül ördögtől való, nem riasztja el a fiatalokat, másrészt számunkra ez abban a tekintetben is komoly visszajelzés, hogy magának az agrárpályának a népszerűségét is sikerült javítani. Olyan szakterületről, hivatásról beszélünk, amely nagy változáson megy át a digitalizáció, az informatika, az űrtechnológia betörése révén. Ma már vonzó pálya tud lenni az agrárium, ugyanakkor azt is láthatjuk, hogy a pandémia abban különösen jó visszaigazolást adott, hogy az élelmiszer-előállítás, az élelmiszeripar az egyik legfontosabb területe a gazdaságnak, amely ráadásul biztos megélhetést is tud nyújtani. Ez már stratégiai és nemzetbiztonsági kérdés, amihez viszont jó szakemberekre van szükség, ezt pedig tudatosítanunk kell. Ebben nekünk komoly kommunikációs feladatunk is van, amelyre nyilván sokkal nagyobb hangsúlyt helyeztünk az elmúlt időszakban, mint a korábbi intézmények.

A külföldi hallgatók számában látszik emelkedés?

– Nagyon komoly stratégiai célkitűzésünk, hogy az egyetemet a nemzetközi ranglistákon is előbbre juttassuk, amiben fontos szempont a külföldi diákok száma és a képzések színvonala. Nem állunk rosszul ezen a téren sem, hiszen ha megnézzük az intézményrendszerünket, azt látjuk, hogy a diákjaink tizennégy százaléka most is külföldről érkezik, ami a világ százkét országából több mint kétezer diákot jelent, azonban szeretnénk ezt tovább növelni, és azon dolgozunk, hogy a következő öt évben húsz százalékra vigyük fel a külföldi hallgatók arányát. Nemrég nyitottunk Nyugat-Afrikában egy hallgatótoborzó irodát, ami pontosan azt a célt szolgálja, hogy a Nyugat-Afrikából érkező diákok számát tudjuk növelni, mert komoly érdeklődés van abból a térségből is. Emellett azoknak a technológiáknak a bemutatását is elő szeretnénk segíteni, amelyek révén akár közös vállalatok létrehozásában tudunk közreműködni – az ottani irodánk vezetője már egy olyan volt diákunk, aki itt végzett az egyetemen –, tehát ezek a kapcsolatok megmaradnak, és erősítik azt a hálózatot, ami végső soron az agrárgazdasági kapcsolatokban is meg tud jelenni konkrét eredmények formájában.

Mennyi idő alatt lehet eredménye a változtatásoknak?

– Mérföldkövekről beszélhetünk. Az elmúlt időszakban az agrár-felsőoktatásban gyenge láncszemmé vált a képzési struktúra. Rendkívül dinamikusan fejlődő ágazatról van szó az agrárium esetében, amivel nagyon nehezen tartott lépést az agrár-felsőoktatás. Ezért elkezdtük a teljes agrár-felsőoktatási struktúra átszervezését, ahol kellett, ott beavatkoztunk. A szakok száma irreálisan magas volt, most csökkentünk és modernizálunk, továbbá sokkal intenzívebben hozzuk be a legkorszerűbb technológiákat, és az agrárinformatika eredményeit megjelenítjük az oktatásban. Ezenfelül magának az intézményrendszernek a működtetésében is racionalizációt hajtunk végre, hiszen nagyon sok telephelyen működünk. Az egyetem tudományos eredményeinek erősítéséhez az oktatási infrastruktúra drasztikus fejlesztésére van szükség, ezért olyan terveken dolgozunk, amelyek révén összesen kétszázmilliárd forintos fejlesztésben gondolkodhatunk. Előkészítésük már elkezdődött, hosszú, legalább öt-hatéves folyamat lesz. Azt tervezzük, hogy öt éven belül egy teljesen modern, formabontó, 21. századi campust építünk fel Gödöllőn. A jelenleg meglévő ingatlanállományunk felmérése megkezdődött, jövő év tavaszán tervezzük a felújításokat elindítani, ilyenre már több évtizede nem volt példa a felsőoktatás ezen szegmensében. Nagyon komoly sportfejlesztés is zajlik, aminek keretein belül most került hozzánk Magyarország egyik legmodernebb uszodája a hozzá tartozó sportkomplexummal egyetemben. Ezzel együtt a teljes egyetemi sportéletet is újjászervezzük, immár kiegészítve a legnépszerűbb vizes sportokkal.

Ezen az egyetemen elengedhetetlen a gyakorlati képzés. Mennyire nehéz egy szintre hozni ezt minden campuson?

– Az agrártudománynak megvan az a sajátossága, hogy nagyon komoly gyakorlati képzési háttérre van szükség az eredményekhez. Ennek több formája van. Egyrészt nagyon szoros együttműködésben dolgozunk különböző agrárcégekkel és vállalatokkal, több mint száz partnerrel alakítottunk ki együttműködést, amelyek révén kiváló duális képzési lehetőségek adódnak hallgatóink számára. Ezenfelül azonban tangazdaságokra is szükségünk van ahhoz, hogy a hallgató megtanuljon metszeni, beállítani egy vetőgépet, elsajátítsa az egyetem rendszerén belül a gyakorlati alapfogásokat. Ehhez nagyon komoly földvagyonnal rendelkezik az egyetem, de nyilvánvalóan szükségünk van az infrastruktúra teljes körű korszerűsítésére. A fejlesztések része az is, hogy a legmodernebb tangazdasági hátteret építsük föl, ami kapcsolódik azokhoz a képzésekhez, amelyeket az egyetemen végzünk.

Egyre több felsőoktatási intézmény hoz saját szabályokat a koronavírus-járvány miatt. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen milyen intézkedéseket hajtottak végre?

– Folyamatosan figyeljük az állami előírásokat, másfél év után személyes jelenléttel kezdtük el az oktatást. Természetesen nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy az év elejére hozzuk a gyakorlati és a személyes jelenlétet igénylő képzéseket, készülve az esetleges szigorításokra. Az elmúlt időszakban megteremtettük a hátterét annak, hogy ha szükséges, bármelyik pillanatban vissza tudjunk állni az online oktatásra, aminek érdekében komoly informatikai fejlesztéseket hajtottunk végre, oktatási helységeket tettünk alkalmassá távoktatásra, illetve az egyetemi internetes sávszélességet a többszörösére növeltük. Mivel több campuson működik az egyetem, kísérletképpen már bevezettünk hibridképzéseket, ami része az oktatás észszerűsítésnek, így akár egy helyről oktathatjuk azokat az alaptantárgyakat, amelyek ugyanazon a szakon több helyszínen is zajlanak. Ilyenkor egy adott helyen zajlik az előadás, és online be lehet kapcsolódni más városokból is, tehát amit korábban öt előadóval öt helyen tartottunk, azt most egy helyen tartjuk, így a legjobb előadókat tudjuk rendszeresíteni, miközben sokkal hatékonyabban és gazdaságosabban tudjuk működtetni az intézményrendszert.

Mikor lenne elégedett?

– Én huszonöt éve végeztem az egyetemen, és amióta az aktív pályafutásom zajlik, folyamatosan átalakulás alatt van az agrár-felsőoktatás, de tényleges átütő eredményeket nem sikerült elérni. Most látom azt, hogy minden esély megvan arra, hogy a korábban említett célkitűzéseket meg tudjuk valósítani. Akkor végre meg fog szűnni a szétaprózottság, és egy erős, centralizált, európai mércével is az élvonalhoz tartozó felsőoktatási intézményrendszert tudunk létrehozni. Ha az infrastruktúra megfelelő, és vonzó fizetéseket tudunk adni, a fiatalokat is itt tudjuk tartani, és akkor minden alapja meglesz Magyarországnak ahhoz, hogy a hazai agrárium erejét ez idáig sosem látott mértékben legyen képes nemcsak növelni, hanem megtöbbszörözni is.

Forrás: MATE – Magyar Hírlap

Mezőgazdaság

Indul a 2026. évi egységes kérelmek benyújtása

Hamarosan megkezdődik az agrártámogatások tavaszi igénylési időszaka

Published

on

A korábbi években megszokottak szerint hamarosan megkezdődik az agrártámogatások tavaszi igénylési időszaka. A gazdálkodók 2026. április 15. és 2026. június 9. között nyújthatják be kérelmeiket a Magyar Államkincstár erre szolgáló elektronikus felületén, a zökkenőmentes beadásban pedig továbbra is számíthatnak a falugazdász-tanácsadók és szaktanácsadók segítségére.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A 2026-os egységes kérelemben a termelők összesen 54 közvetlen támogatási és vidékfejlesztési jogcím tekintetében tudnak majd támogatást igényelni, kifizetési kérelmet benyújtani, illetve ezekkel kapcsolatban adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni.

A Magyar Államkincstárral együttműködésben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdász-tanácsadóinak átfogó felkészítése is lezajlott, hogy minél hatékonyabb segítséget nyújthassanak a gazdálkodóknak az igényléshez.

A szaktárca és a végrehajtásban együttműködő hatóságok egyaránt elkötelezettek amellett, hogy a lehető legtöbb eszközzel biztosítsák a benyújtás zökkenőmentességét a gazdák számára. A beadási időszakban is minden érintettnek érdemes rendszeresen felkeresni az Agrárminisztérium kap.gov.hu címen elérhető tematikus honlapját, illetve a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal weboldalát. Ezeken túl a Magyar Államkincstár honlapján hamarosan elérhetővé válnak a kérelembeadással kapcsolatos, szokásos tájékoztató közlemények is.

Az agrártárca törekvése továbbra is az, hogy a gazdálkodók által ismert támogatási jogcímek és az ezek alapján igényelhető támogatási összegek a kiszámíthatóságot és a tervezhetőséget biztosítva, a feltétlenül szükséges finomhangolás mellett álljanak a termelők rendelkezésére.

Az idei évi csomag egyrészt lehetővé teszi az uniós szinten elért egyszerűsítések hazai végrehajtását, másrészt pontosítják és egyértelműsítik a rendelkezéseket, a gyakorlati jogalkalmazói tapasztalatok mentén. A további módosítások adminisztratív könnyítéseket céloznak, hozzájárulva a még gyorsabb és hatékonyabb kifizetésekhez.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy minden támogatást igénylő, aki meghatalmazotton keresztül vagy tanácsadó segítségével szeretne kérelmet benyújtani, időben egyeztessen arról falugazdász-tanácsadójával, szaktanácsadójával. A június 9-i határidő elmulasztása jogvesztő, az elkésett egységes kérelmeket a Magyar Államkincstár érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

(AM Sajtóiroda)

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Tavaszi hagyomány zaja szólt a legelőkért és a pásztorokért

A Legelők és Pásztorok Nemzetközi Évének védnöke az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).

Published

on

Hajdúböszörmény, 2026. április 14. – A pásztorok állatokat tartanak és terelnek; sokszínű kulturális örökség, helyi és őshonos tudás őrzői, világszerte hozzájárulnak az ökoszisztémák fenntartásához, és kulcsszerepet játszanak abban, hogy emberek millióit lássák el élelemmel. De vajon a tavaszt is ők hozzák el? Egy tradicionális magyar esemény, a Böszörményi csergetés szerint igen.

Böszörményi csergetés 2026. © Hajdúböszörmény Önkormányzata

A Böszörményi csergetés a pásztoréletmódhoz és a tavaszi zajkeltő szokásokhoz kapcsolódik, és egyben betekintést enged a helyi népi kultúrába. Megmutatja, milyen szorosan kapcsolódhat a pásztorkodás egy ország hagyományaihoz és kultúrájához. Az eseményen a hagyományos viseletbe öltözött magyar pásztorok elűzik a telet, és ostorcsattogtatással, nagy zaj keltésével köszöntik a tavaszt.

Ez a hagyományos ünnep generációkon átívelve hozza össze az embereket az ország különböző részeiről; mindezt áthatja a közös öröm, a kultúra, ételek, néptánc és népzene. Ugyanakkor ennél többről is szól: alkalom arra, hogy elgondolkodjunk a legelők és a pásztorközösségek jelentőségén, egy olyan örökségen, amely társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt kulcsfontosságú, és szorosan összefügg a fenntartható földhasználattal.

A Böszörményi csergetés, akárcsak a Legelők és Pásztorok 2026-os Nemzetközi Éve (IYRP), erőteljes emlékeztető arra, hogy a legelők és a pásztorok nem a múlt maradványai, hanem a jelen és a jövő kulcsszereplői a biológiai sokféleség megőrzésében és a fenntartható ökoszisztémák fenntartásában.

Legelők és Pásztorok Nemzetközi Évének védnöke az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).

„A legelők jelentősége messze túlmutat az állattartáson. Ezek a területek fontos szerepet játszanak a biológiai sokszínűség fenntartásában, a természeti erőforrások megőrzésében, valamint a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban” – hangsúlyozta Szűcs Tibor, a FAO állattenyésztési szakértője, amikor a résztvevőkhöz szólt. „Ugyanakkor ezek a rendszerek ma számos kihívással néznek szembe. A klímaváltozás, a földhasználat változása, a legelőterületek csökkenése, valamint a piacokhoz és szolgáltatásokhoz való korlátozott hozzáférés mind nehezítik a pásztorközösségek helyzetét. Éppen ezért fontos, hogy megfelelő figyelem irányuljon a pásztorok jogaira, a helyi tudás elismerésére, a közösségi alapú megoldásokra és a fenntartható beruházásokra.”

Magyarországon a pásztorhagyomány szorosan kapcsolódik a tájakhoz és a kulturális örökséghez. Az olyan események, mint a Böszörményi csergetés, fontos szerepet játszanak abban, hogy ez az örökség látható, érthető és megbecsült maradjon. Amikor a gyerekek már kiskoruktól megtapasztalják ezt az élő, közösségi hagyományt, kialakul bennük annak megértése és szeretete, amely generációról generációra továbbadható.

 Videó: Legelők és Pásztorok Nemzetközi Éve (2026)

Forrás: FAO

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

In memoriam Kordos László

2026. március 26-án hajnalban, életének 76. évében elhunyt dr. Kordos László (1950–2026) paleontológus.

Published

on

2026. március 26-án hajnalban, életének 76. évében elhunyt dr. Kordos László (1950–2026) paleontológus, az Ipolytarnóci Ősmaradványok mentora, a transznacionális Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark egyik alapító támogatója. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság is mélyen gyászolja a világhírű őslénytanász jobblétre szenderülését. Pótolhatatlan veszteség érte az Ősmaradványokat az őséletnyomok kutatásában elévülhetetlen érdemeket szerzett tudós életpályájának idő előtti lezárása miatt.

Fotó: BNPI

Kordos László professzor, aki az átkosan tiltó időszakban Tarnóczy Ipoly álnéven is publikált, beavatott kutatóként, saját előző elképzeléseit is bátran átértékelő tudósként tárta a fel az Ösvilági Pompeji rejtelmeit. Párjának (Mészáros Ildikó) idő előtti eltávozását követően, annak temetése utáni elviselhetetlen gyászban, stroke vitte el.

Hamvait férfi elődeinek sírjában, Miskolcon, április 24-én helyezik végső nyugalomra. Félbehagyott életpályájának dokumentumait később, a hagyaték feldogozása során, nem csupán kegyeletként fogják rendszerezni. A kiemelkedő tudós emlékének ápolásához kötődően további intézkedésekre is sor kerül majd. Ahogy a krónikás Ásatagunk útravalóként írta:

Van néhány csendes, rítusba öltözött pillanat, mikor elmélázik a zajongva nyüzsgő földi forgatag. 4 milliárd év előzménye testünk anyagát forrasztja össze. Bennünk ott rezeg, s mozgatja mindezt az életnek nevezett rettenet. Felfogni mindezt ott a hitvilág, értelmet kereső dacos vágy. Egyedi szőttesünk része a szemfödél, sorsunkat lezáró, nem kívánt cél. Amíg elérjük, kísérjen méltóság, harmóniában alkotó, énképet formáló kivagyiság.

Fotó: BNPI

Kordos László professzor a fenti kritériumokat beteljesítette, az utókoron múlik, hogy hagyatékával miként sáfárkodunk.

A mesterséges intelligencia is írt egy nekrológot, Mravecz Gábor, az Ősfenyő Belépő fogadóépület vezetőjének tolmácsolásában tesszük most közzé:

Az elmúlt napokban búcsút vettünk Prof. Kordos Lászlótól, attól a tudóstól, aki évtizedeken át segített bennünket közelebb kerülni a földtörténet titkaihoz. Távozása nemcsak egy kivételes szakember elvesztése, hanem egy olyan emberé is, aki a tudományt mindig a közösség szolgálatába állította.
Életének megértéséhez érdemes visszatekinteni a családi gyökerekre. Édesapja, Kordos László, a miskolci kulturális élet meghatározó alakja volt: könyvtáros, pedagógus, közösségszervező. Az a szellemi pezsgés, amelyet ő teremtett maga körül, természetes közeggé vált fiának is. A tudás tisztelete, a műveltség értéke és a közösség iránti felelősség mind olyan örökségek, amelyek később a professzor munkásságában is visszaköszöntek.
Ugyanilyen fontos szerepet játszott édesanyja, Kordos Lászlóné Nagy Magdolna, aki 101 éves koráig maradt aktív, derűs és közösségépítő személyiség. Mezőcsáti földművelő családból indulva lett pedagógus, iskolaigazgató, majd a Nevelők Háza vezetője, ahol generációk szakmai fejlődését segítette. Az a kitartás, emberség és szolgálat, amely egész életét jellemezte, meghatározó mintát adott fiának is. Nem véletlen, hogy Kordos László számára a tudomány sosem öncélú tevékenység volt, hanem a világ jobb megértésének és jobbításának eszköze.

Fotó: BNPI

Paleontológusként és geológusként a világ számos területén kutatott, de életművének központi helyszíne mégis Ipolytarnóc maradt. Az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területének egyik legfontosabb kutatója és értelmezője volt, aki a „Ősvilági Pompeji” titkait nemcsak feltárta, hanem újra és újra új megvilágításba helyezte. Tudományos alázata ritka volt: ha a bizonyítékok úgy kívánták, kész volt saját korábbi elméleteit is felülvizsgálni.
Nemzetközi jelentőségű munkái — a miocén kori nyomfosszíliák kutatásától a paleobiológiai rekonstrukciókig — új távlatokat nyitottak. Emellett kulcsszerepet játszott a Novohrad–Nógrád UNESCO Globális Geopark létrejöttében, amely ma is a térség egyik legfontosabb tudományos és turisztikai értéke. A táj, a kultúra és a tudomány egységében gondolkodott, és ezt a szemléletet következetesen képviselte.

Fotó: BNPI

Személyisége legalább annyira emlékezetes volt, mint tudományos eredményei. Szigorú, de inspiráló tanár, elmélyült kutató, ugyanakkor közvetlen, emberi hangon megszólaló mentor. A tiltások időszakában Tarnóczy Ipoly álnéven is publikált, hogy folytathassa munkáját — ez sokat elárul kitartásáról és elhivatottságáról.
Élete utolsó éveit személyes veszteségek árnyékolták be, és végül egy hirtelen bekövetkező stroke vetett véget pályájának. De amit hátrahagyott, az jóval több, mint publikációk vagy tudományos eredmények sora. Egy szemlélet, egy hozzáállás, egyfajta csendes, mégis rendíthetetlen hit abban, hogy a világ megismerése önmagában is érték.

Fotó: BNPI

Prof. Kordos László öröksége sok szempontból meghatározó.

Forrás: BNPI

Tovább olvasom