Mezőgazdaság
Dr. Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója a gabonapiacról
Medárd után a 40 napos esők lassan elmaradtak és teljes gőzzel folyik a Tiszántúlon az aratás. Dr.Lakatos Zoltánnal, a debreceni székhelyű Hajdú Gabona zRt. elnök-vezérigazgatójával a Komádiban található magtárukban találkoztunk, ahol személyesen tájékozódott a búzafelvásárlás helyzetéről. Idén több napraforgót vetettek Hajdú-Bihar megyében, mint búzát, amely a tavaszi hideg, esős időszak ellenére is egyes paraméterek tekintetében várakozásokon felül teljesített. Fuzárium nincs, a gazdák stabilak és egyre jobban vigyáznak a búza vetéseikre. Fontos lenne, hogy nagyobb mennyiséget teremjenek a jó minőséget adó magyar búzák – összegezte hirtelen a tapasztalatait.
Nyár derekán járunk. Medárd után a 40 napos esők lassan elmaradtak és teljes gőzzel folyik a Tiszántúlon az aratás. Dr.Lakatos Zoltánnal, a debreceni székhelyű Hajdú Gabona zRt. elnök-vezérigazgatójával a Komádiban található magtárukban találkoztunk, ahol személyesen tájékozódott a búzafelvásárlás helyzetéről. Idén több napraforgót vetettek Hajdú-Bihar megyében, mint búzát, amely a tavaszi hideg, esős időszak ellenére is egyes paraméterek tekintetében várakozásokon felül teljesített. Fuzárium nincs, a gazdák stabilak és egyre jobban vigyáznak a búza vetéseikre. Fontos lenne, hogy nagyobb mennyiséget teremjenek a jó minőséget adó magyar búzák – összegezte hirtelen a tapasztalatait.
Kicsit álljunk most arrébb, mert érkezik egy traktor Zsadányból és a Lupsán László által behozott gabonát éppen most mintázzák meg.
Megijesztettek bennünket a korai érésű fajták, több minőségi paraméterben is problémát találtunk, de a középérésű fajták már szépen teljesítenek és jó minőséget hoznak.Tartottunk tőle, hogy az esős időjárás miatt belobbanhat a fuzárium, de hiába volt sok eső, a hideg idő miatt nem tudott a gomba felszaporodni. Mire megjöttek a meleg napok, már el tudott párologni a nedvesség és elmaradt a fertőzés – értékelt Dr.Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója, miközben rutinos szakemberei folyamatosan mintázzák a beérkező szállítmányokat. A gomba nem tudott elszaporodni, toxint sem termelt, tehát mindannyian egy jó év elé nézhetünk, mind a gazdák, mind pedig a malmos szakma. Hiszen egy dolog megtermelni a búzát, de azt megfelelően kell tárolni, no, és persze meg is kell őrölni.
Jelenleg öt telephelyen vásárolják a búzát: Hajdúnánáson és Berettyóújfaluban a malomban, valamint három telephelyen, Polgáron, Biharkeresztesen és Komádiban. Egy-két gazda már rutinos, a táblájából szórtan mintát szed. Kidörzsöli a kalászokat és táblánként megjelölve behozza gyorstesztekre. Mi ezeket térítésmentesen el is végezzük, s ha a termelő számára megfelel az ajánlatunk, általában be is hozza a magtárainkba a terményét.
Magyarországon jó minőségű búzát tudunk termelni, főleg akkor, ha a gazdák magyar nemesítésű fajtákat választanak. A két nagy nemesítőház közül, mi itt a Tiszántúlon inkább a szegedi fajtákat kedveljük az őrölhetősége és a sütőipari értékei miatt. Az elmúlt években jellemző volt, hogy a takarmány és a malmi minőséget termő fajták között az árkülönbség elenyésző volt, ami végül azt vonta maga után, hogy inkább a külföldi búzákat kezdték a termelők előnyben részesíteni. Azok a fajták ugyan többet teremnek, de sajnos a minőségük sokkal alacsonyabb, mint a magyar fajtáké. Ráadásul egy-két külföldi búza maghéja vastag és a kiőrölhetősége is rosszabb a magyar fajtákénál, ami a malomipar szempontjából kedvezőtlen.
Minden évben más a probléma
Minden évjáratnak, itt a búzapiacon, ahogy a borászoknál is, van egy-egy emlékezetes problémája, amely miatt bizony megemlegetünk egy-egy évet. A kutatók megfejtettek már nagyon sok törvényszerűséget s már-már ősszel tudjuk, mire kell számítsunk. 2019-ben elhúzódott a kelés. Ez már megalapozta, hogy lesz némi gondunk a betakarításkor. A feltételezés be is igazolódott, hiszen a korai fajtáknál az elhúzódó kelés, egy elnyújtott kalászolást, majd érést eredményezett, amely miatt nem egységesen értek be a gabonatáblák. Mikor egy-egy kalász már megérett, sajnos voltak még a teljes érés előtt álló kalászok, s hogy össze kellett várni táblaszinten a gabonát, az esésszám leromlott. Valójában ez az érték – magyarázza Dr.Lakatos Zoltán elnök-vezérigazgató – a búzaszem a szemmel nem látható, de már megkezdődött csírázásáról és a csírázással együttjáró magban végbemenő biokémiai folyamatokról ad információt.
A lényeg az, hogy az előkészített mintában, egy ejtőtest süllyedésének időtartamát mérik meg. No, ez 2020-ban a korai fajtáknál alacsony lett, ami kizárta a malmi feldolgozás lehetőségét, de mint ahogy a cikk elején jeleztük, a középérésű fajtáknál ez a paraméter teljesen helyreállt. Az eddig beérkezett búzamennyiség vizsgálata alapján azt lehet mondani a 2020-as búzáról, hogy valamivel gyengébb az elmult évinél, de egy stabil jó minőséget tud adni.
A járvány alatt sem álltak
Nem álltunk le – mondja Dr.Lakatos Zoltán elnök-vezérigazgató, de azt úgy, ahogy itt a Hajdúságban szokás. Ha valaki járt ezen a vidéken, netán itt nőtt fel, vagy van innen barátja, rokona, az tudhatja csak igazán, hogy Debrecenben és ebben a megyében a tisztességes, becsületes munkára igen büszkék az emberek. A debreceni központú cég malmai Hajdúnánáson és Berettyóújfaluban találhatók. A két malomban éves szinten 90-100 000 tonna búzát őrölnek, ez az országos őrlés 9 %-át jelenti, ami 1 millió ember kenyerét és lisztjét biztosítja.
A vírus okozta kihívás és pánik vásárlás óriási terhelést jelentett a két malomnak, a szokásos 8.000 tonnás őrlés helyett március hónapban 11.600 tonnát őröltek. Ez azt jelentette, hogy a március április hónapot folyamatos műszakban dolgozta végig a két üzem, tehát szombat vasárnap is dolgoztak a molnárok. Csak így tudták teljesíteni az elvárásokat, hiszen nem csak magyar piacra, hanem Erdélybe is nagyon sokat szállítanak. Dr.Lakatos Zoltán elnök-vezérigazgató megjegyezte, hogy itt a Hajdúságban a cégnél dolgozóknak kicsit rosszul esett, hogy a kormány eddig nem emelte ki az élelmiszeripart, de tudnia kell Budapestnek, hogy a református Tiszántúl is kivette a részét ebből a nagy küzdelemből. Ha még távol is vagyunk a járvány teljes felszámolásától, de eddig is nagyon sokat vállaltak az itteni emberek, hogy közösen át tudjuk vészelni ezt az időt. A növekvő igényeket aztán sikerült is kiszolgálni és minden boltban volt is, lesz is liszt. Azoknak a családoknak is jutott elegendő, akik többet szerettek volna vásárolni s ezzel a többletmunkával a biztonságérzetüket és a nyugalmukat is sikerült megőrizni.
Persze, ezzel koronavírus-járvánnyal minden megváltozott s már látjuk, hogy a kenyeret jobban megbecsülik a magyar emberek. Sokan otthon is sütnek már kenyeret s jobban is vigyáznak rá, hogy ne menjen olyan hamar tönkre, és ha kicsit száradni kezd, előveszik a kenyérpirítót.
Árak 2020-ban itthon és a nagyvilágban
Soha nem gondoltam volna, hogy Hajdú-Bihar megyében egyszer több napraforgót vetnek, mint búzát, – meséli az elnök. A világ átmenő búzakészlete soha nem érte még el a 310 millió tonnát, és most úgy tűnik, hogy a 770 millió tonnás búza világtermés is az eddig mért legmagasabb lesz.
A megyében 54-56 000 hektár búzát vetettek a gazdák, míg napraforgóból 65 000 hektárt. Mindenki számol. A bevételek meghatározzák a gazdálkodás színvonalát, a fejlesztésekre fordítható pénzeket. Be kell látni, hogy a búza nem tud annyit teremni, nem hoz annyit a konyhára, mint más növények, így a vetésterülete csökkent. Az elmúlt évhez viszonyítva úgy 5%-kal nagyobbak a felvásárlási árak és ugyan kicsit később indult az aratás, de most már sorban állnak a kocsik: a mintázás és a betárolás folyamatos. Jelenleg tonnánként 50 000 forintot tudunk fizetni a jó minőségű malmi búzáért.
Igazodunk a világpiaci árakhoz. Követjük a legnagyobb tőzsdéket, a Milánóit, vagy éppen a Matif árait. A magyar búza versenyképes, a magyar nemesítőknek viszont a minőség mellett a mennyiségi paraméterek javítását kellene megcélozni, hogy ezzel a gazdáknak is kedvezzenek és hogy az élelmiszeripar is megfelelő alapanyagból tudjon termelni.
Továbbképzésekkel fejlesztik partnereiket
A magyar termelők stabilak. A nagy földcserék, a spekulánsok elfogytak körülöttünk. Most tényleg csak azok gazdálkodnak, akik szeretik és értik is a növénytermesztést. A búza tápanyagutánpótlását, növényvédelmét a termelők úgy gondolom elsajátították – mondja Dr.Lakatos Zoltán elnök. Évről, évre lassan megtanuljuk. Jobb gépek, elővetemény, vetésváltás és számos agrotechnikai megoldás az, amit megtanulnak, ellesnek egymástól a gazdák. Jó szakemberek kerülnek ki, például Debrecenből is. A szakma ugyan öregszik, de az élelmiszer ellátásban biztosan lesz jövő. Ahhoz azonban kiváló minőség kell, jó árak, hogy a termelésben is maradjon. Már-már mondhatjuk azt is, hogy a sikeresebb termelésnek a költségek szabnak határt. A minőség évről évre jó. Amit az idő elvett például 2020-ban, azt most a sok esővel vissza is adta, s szép, kitelt szemekkel érkeztek be a termelők.
Az elmúlt években a terménytárolók építésére meghirdetett pályázatok soha nem érkezhettek volna jobbkor. A kormány látta, hogy a raktározás kérdésével és ezzel a problémakörrel is foglalkozni kell. Sok termelő élt is ezzel a lehetőséggel, azonban be kell látni azt is, hogy ahogy a búza egyszerűnek látszó termelése sem olyan könnyű feladat, úgy a raktározás is sok buktatót rejt magában. Ezért úgy döntöttünk, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Gabonaszövetség segítségével és közreműködésével elindítunk egy programot. A raktározás problémáiról előadásokat, továbbképzéseket és gyakorlati bemutatókat fogunk tartani a gazdáknak.
Nekünk a Hajdú Gabona Zrt.-nél nagyon fontos, hogy jó minőségű lisztet szolgáljunk ki a vevőinknek, de ehhez kiváló minőségű búzára van szükségünk. A betárolás, a búza megóvása egy nagyon komoly feladat, amiben úgy gondoljuk, hogy segítenünk kell a gazdáinknak is. A jövő az együttműködésben, a kommunikációban és az integrációban lesz. Az előadásokon a legjobb szakembereink fogják bemutatni azokat a fogásokat, technikákat amellyel együtt, itt a református Tiszántúlon még sikeresebbek lehetük.
Dr. Szilágyi Péter
Fotó: Agro Jager News
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.
Mezőgazdaság
Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek
Elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése
A hazai gyümölcsfaiskolákban elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja a figyelmet arra, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Ahhoz azonban, hogy az elültetett növény életképes maradjon, érdemes betartani a szakszerű faültetés szabályait is.
A kertészet, vagyis a kertészeti termesztés legspeciálisabb, a legtöbb felkészültséget és főleg a legnagyobb előre gondolkodást igénylő ágazata a faiskolai termesztés. A faiskolai ültetési anyagok előállítása két, három, de akár 4 évet is igénybe vehet fajtól, illetve technológiától függően. Az üzemi gyümölcsültetvények, de döntően a házikertek ültetési anyaga is gyümölcsfaiskolából származik. A gyümölcsfaiskolák jelentős szerepet játszanak abban, hogy milyen gyümölcskínálattal találkozhatnak a fogyasztók idehaza. Feladatuk sokrétű: nemesítőkkel állandó, naprakész kapcsolatot kell tartani, keresni kell az újdonságokat, a betegségeknek részben ellenálló, és a hazai klímában megbízhatóan termő fajtákat. A megfelelő fajtákból érési sorra van szükség. Szükséges a szaporított fajták termesztési tulajdonságainak ismerete, ami alapján az adott fajta egyáltalán ajánlható telepítésre.
A kitermelés előtt a leveles gyümölcs oltványokat minden esetben lelevelezni szükséges, ami jelentős kézi munkaerőt igényel még napjainkban is. Erre elsősorban növényélettani okok miatt van szükség, ugyanis a szabadgyökérrel kitermelt leveles oltványok, egyszerűen kiszáradnának a levelek általi párologtatásuk miatt. A lelevelezést követően a kitermelésre előkészített oltványokat, a kötegelésnek megfelelően jeltáblával látják el, így elkerülhető a fajtakeveredés. A kitermelés az ültetési növényanyag vermelésével fejeződik be.
Ahhoz azonban, hogy a faiskolában szakszerűen kitermelt, több évig nevelt növény a telepítőnél, vagy a ház körül elültetve életképes maradjon, tavasszal kihajtson és leveles hajtást hozzon, néhány dologra figyelni kell. Fontos, hogy az ültetéssel ne várjunk sokáig. Az őszi ültetés ideje a lombhullástól a fagyokig terjedő időszakra korlátozódik, fagyos időben és talajban mindenképpen kerüljük az ültetést. Ha nem szabadgyökerű, hanem konténeres gyümölcsfát vásároltunk, burkolt gyökérzetének köszönhetően elvileg bármikor elültethetjük, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy ez esetben is biztosítsunk a növény számára elegendő időt, hogy még a fagyokig megindulhasson a begyökeresedés a talajban.
Azt, hogy tavasszal, vagy ősszel eredményesebb az ültetés, a gyümölcsfafaj alapján kell eldönteni. A mandula, az őszibarack, a kajszi, a dió és a gesztenye nagyon érzékeny a téli kiszáradásra, ezért ezen fajokat ajánlott tavasszal ültetni. Az almatermésűeknél, bogyósoknál, (kivétel a szamóca, melyet tavasszal, vagy nyár végén ültetünk) az őszi telepítés a kedvezőbb. A berkenyét és a bodzát a gyakorlati megfigyelések alapján érdemesebb ősszel telepíteni.
Fontos, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Az ültetni kívánt gyümölcsfajta termékenyülési viszonyairól mindig tájékozódjunk, és amennyiben nem öntermékeny a fajta, úgy megfelelő pollenadó fajtát is kell ültetnünk, ami a kiválasztott fajtánkkal egyidőben virágzik. Ebben a faiskolák készséggel segítenek.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra buzdít minden gazdálkodót és házikert tulajdonost, hogy bátran ültessen gyümölcstermő növényeket, amelyek a hazai klímánkon különleges beltartalmi értékű gyümölccsel örvendeztetnek meg. Az üzemi gyümölcstelepítést a KAP ST keretében nemrég megjelent Ültetvénytelepítési pályázat is támogatja. De legyen szó kiskertről, vagy több hektáros ültetvényről, ne feledjük, hogy minden egyes fa szakszerű elültetésével és gondozásával hozzájárulunk az élhető környezetünk fenntartásához.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára
Emelkedett a kakaó, kávé és a tea ára
Róma, 2024. november 15. – A globális élelmiszerimport-számla az előző évhez képest várhatóan 2,2%-kal, több mint 2 billió dollárra fog nőni 2024-ben, amit a kakaó, kávé és a tea áremelkedése, valamint a gyümölcsök és zöldségek magasabb importköltségei eredményeznek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) csütörtökön tette közzé Élelmezési kilátások jelentését.
A kakaó, kávé és tea importkiadásai várhatóan 22,9%-kal fognak emelkedni, amely a teljes import-értéknövekedés több mint felét teszi ki. Ez elsősorban az időjárási viszonyok és a logisztikai problémák miatt megugrott nemzetközi árakat tükrözi ezen áruk esetében. A kakaó ára a tízéves átlag közel négyszeresét érte el az év elején; a kávéé közel a duplájára, a teáé pedig 15%-kal emelkedett a hosszú távon megszokott szintjük fölé.
Ezen áruknak az exportja számos ország gazdaságában fontos szerepet játszik, jegyzik meg a FAO közgazdászai. Burundiban és Etiópiában a kávéexportból származó bevételek általában e két ország élelmiszerimport számláinak közel 40%-át fedezik; a tea exportja hasonló módon Srí Lanka számlájának több mint felét teszi ki, Elefántcsontpart kakaóexportja pedig könnyedén ellensúlyozza az ország élelmiszerimport-költségeit.
Ezzel párhuzamosan a gabonafélék és olajos magvak importszámláinak csökkenése könnyebbséget jelent az alacsonyabb jövedelmű országok számára. A magas jövedelmű országok felelnek a globális élelmiszerimport-kiadások kétharmadáért, mely esetében ezen országoknak 4,4%-os növekedéssel kell szembenézniük 2024-ben, míg a felső-közepes jövedelmű, alsó-közepes jövedelmű és az alacsony jövedelmű országok költései valószínűleg csökkenni fognak.
A FAO Élelmezési kilátások jelentése, mely egy kétévente megjelenő kiadvány, frissített előrejelzéseket közöl a főbb élelmiszerek előállítására, kereskedelmére, felhasználására és készleteire vonatkozóan, valamint számos aktuális témát dolgoz fel. A legújabb számban különösen az olívaolaj és a műtrágyák kerülnek górcső alá.