Keressen minket

Mezőgazdaság

Jakab István MAGOSZ elnöke ismertette az Európai Bizottság Zöld megegyezés programját

Közzétéve:

Nagy port vert fel a küszöbön álló, új európai uniós agrárpolitikának azon része, amely 2030-ig felével csökkentené a mezőgazdaságban használt vegyszerek mennyiségét és a műtrágya felhasználást 20%-kal vetné vissza. Velkovics Vilmos,  a Hír Tv műsorvezetője Jakab Istvánt, a MAGOSZ elnökét arról kérdezte, hogy ez mit jelenthet Magyarország számára, hogyan lehet meggyőzni erről a magyar gazdákat? Jakab István kifejtette: hogy erről nem csak a magyar gazdákat nem lehet meggyőzni, hanem az Európai Unió összes gazdája sem támogatja az új politikai célokat. 

Jakab István, a MAGOSZ elnöke

A Green Deal,  azaz a Zöld megállapodás előkészítésekor nem hívták meg az európai mezőgazdasági biztost sem – vágott bele Jakab István az interjúba. A fontosabb növényvédőszerek kivonása mellett az ökoterületek nagyságát 30%-ra akarják felemelni. Mezőgazdasági támogatást az kaphat, aki betartja ezeket a szigorú előírásokat, ám a gazdák így kevesebbet tudnak előállítani, és a minőség sem lesz annyira jó. Akkor hol kell az okot keresni? – tette fel a kérdést Velkovics Vilmos.

A harmadik országok esetében ezeket a követelményeket nem kell betartani, nem kérik számon az ezekben az országokban dolgozó, termelő gazdákat. Évek óta hangsúlyozzuk azt, hogy amit megkövetelnek tőlünk, ugyanazon szavályokat követeljék meg azoktól is, akik ide importálnak – mondta Jakab István elnök. Hiszen azonos áron és azonos piacon versenyzünk egymással az Európai Unión belül, jelentette ki az Európai Unió a Német Paraszt Szövetségének az elnöke is. 

Az európai gazdák legnagyobb érdekképviseleti szervezeteként működő COPA-COGECA elnöke is azt mondta, hogy a saját piacainkon veretnek meg bennünket az unión kívüli országok. Ez ellehetetlenítené az uniós gazdákat. Jakab István szerint ez a megállapodás egy atombomba az uniós gazdák számára. Most fogadták el éppen az ukrán földtörvényt, ahol 41 millió hektár kiváló minőségű termőföldön amerikai és európai nagybefektetők jelentek meg, és úgy látszik, hogy saját termékeiknek készítenek most elő piacot az Európai Unión belül.

Azok a nagy cégek, akiktől elvárnák ezeket a szigorú szabályok betartását az Unió területén belül, most ezek a cégek vásárolhatnak termőföldet Ukrajnában, ahol senki nem fogja majd ellenőrizni a szabályok betartását. 

A baromfi esetében már láthattuk mi történik a piacon, amikor más vágási móddal és cikkszámmal ellátva hozzák be továbbra is Ukrajnából azt a baromfit, aminek az előállítását ott nem ellenőrzik. Ez egy nagyon veszélyes játék, nagyon nehéz helyzetbe kerülhetnek az Európai Unió gazdái – véli Jakab István. Az Európai Unió gazdái  eddig is nagyon jó minőségű és egészséges élelmiszert állítottak elő. Pontosan ott van a baj, amikor harmadik országból érkezik be a termék.  Az ökológiai gazdálkodással kapcsolatban – jegyezte meg Jakab István, hogy az senkit nem zavar, hogy a kiirtott esőerdők helyén állítják elő a szóját Brazíliában, amit ezt követően importálnak az Európai Unióba. Közben nekünk megmondják, hogy jelentős méretű mezőgazdasági területeken nagyobb intenzitással nem végezhetünk öntözést azért,  hogy nagyobb hozamokat tudjunk elérni itt Magyarországon.

Az Európai Unió költségvetését 20 %-kal akarják csökkenteni, ugyanakkor a nagy uniós államok – az északi államok – nem nagyon akarnak befizetni. Az MFF (Szerk: EU hosszú távú költségvetésére vonatkozó első javaslata)  még nem került elfogadásra, már késésben vagyunk, Eközben a Bizottság egy éves átmenetet javasol a Green Deal elfogadására. Ez az átmeneti időszak nem lesz elég. A Tanács és a Parlament két éves átmenetet javasol, ezt a Bizottság most megtámadta. Ha a Bizottság kéri, akkor abban az esetben már egységes egyhangú döntésre van szükség, ezért rendkívüli parlamenti ülés lesz jövő héten hétfőn (2020. július 20-án). Én magam is felkívánok szólalni a vitában, ezt nem lehet tűrni. Nem véletlen, hogy az egész uniós gazdatársadalom tiltakozik a megállapodás ellen – tette hozzá Jakab István.

Jakab Istvánnal az interjút készítette Velkovics Vilmos műsorvezető, amely a Hír TV Magyarország Élőben – című műsorában hangzott el.

A cikket a Hír TV műsora nyomán átdolgozta: Dr. Szilágyi Gergely PhD

Fotó: Screenshot, Hir TV

Mezőgazdaság

Vasárnaptól Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében megszűnik a tűzgyújtási tilalom

Az elmúlt napon lehullott csapadék Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mérsékelte a tűzveszélyt

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Az elmúlt napon lehullott csapadék Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mérsékelte a tűzveszélyt, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság egyetértésével 2026. június 14-től ebben a vármegyében feloldja a tűzgyújtási tilalmat. A korlátozás azonban öt vármegyében továbbra is érvényben marad.

Fotó: NÉBIH

A lehullott csapadék következtében megszűnt a fokozott tűzveszély, ezért a hatóság június 14-től visszavonja a tűzgyújtási tilalmat Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében.

Több térségben ugyanakkor nem hullott annyi csapadék, ami a korábbi aszályos időszak okozta tűzkockázatot csökkentené. A kiszáradt talaj gyorsan elszívja a nedvességet, a szél és a nappali meleg időjárás pedig fokozza a tűzveszélyt ezeken a területeken, ezért a tűzgyújtási tilalom érvényben marad az alábbi vármegyékben:

  • Bács-Kiskun
  • Borsod-Abaúj-Zemplén
  • Csongrád-Csanád
  • Heves
  • Pest

A tűzgyújtási tilalomnak megfelelően tilos tüzet gyújtani:

  • belterületi és külterületi erdőkben és azok 200 méteres körzetében fekvő külterületi ingatlanokon
  • fásításokban és azok 200 méteres körzetében külterületi ingatlanokon

A tilalom a kijelölt tűzrakóhelyekre is vonatkozik. Fásításnak minősül külterületen minden erdei fafajjal, faállománnyal borított terület, így a tilalom gyakorlatilag azt jelenti, hogy külterületi ingatlanon tilos tüzet gyújtani! Nem minősül tűzgyújtásnak a gáz égőfej és a zárt tűzterű sütő-, főző-, melegítő eszköz alkalmazása, ha az megfelelő szikrafogóval van ellátva.

A saját tulajdonú belterületi kertekben továbbra is lehet bográcsozni, grillezni, azonban javasolt a gáz égőfej vagy elektromos grill használata. A fa vagy faszén használata tüzelés esetén az izzó zsarátnokok akár több száz métert repülve is képesek meggyújtani az erdőt.
A szabadtéri tüzek túlnyomó többsége emberi gondatlanság következménye, ezért a Nébih arra kéri a lakosságot, hogy továbbra is körültekintően járjanak el, különösen erdők közelében és száraz növényzettel borított területeken.

Az érvényes tűzgyújtási szabályokról és aktuális korlátozásokról a www.erdotuz.hu és a www.katasztrofavedelem.hu oldalon tájékozódhatnak.
Forrás: Nébih

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés – 2026. június

A NAK közzétette a gabonapiac világpiaci előrejelzését

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A 2025/26-os (július–június) gazdasági év lezárásával a 2025-ös globális gabonatermelést 3043 millió tonnára becsülik, ami 6,1 %-os növekedést jelent az előző évhez képest.

A növekedés a gabonafélék termelésének meredek emelkedésének köszönhető. A 2025/26-os gazdasági évben a globális gabonafogyasztás 2952 millió tonnára becsülhető, ami 2,7 %-os növekedést jelent a 2024/25-ös szinthez képest, tükrözve a kukorica- és a rizsfogyasztás növekedését. Ennek ellenére a gabonakészletek a becslések szerint 9,5 %-kal meg fogják haladni a szezon elején mért szintet, ami a búza, a kukorica és a rizs nagyobb készleteiből adódik (1. ábra). A 2025/26-os globális gabonakereskedelmet a FAO 508,6 millió tonnára becsüli, ami 4,8 %-os növekedést jelent a 2024/25-ös szinthez képest. Ez az emelkedés a búza globális kereskedelmének hirtelen emelkedésével magyarázható. Ezzel szemben a 2025/26-os gazdasági évben a rizs globális kereskedelme a becslések szerint a 2024/25-ös szint alatt marad.

1. ábra: A világ gabonatermelése, felhasználása és készletek 2016/17 és 2025/26 között.

A 2026/27-es gazdasági évre vonatkozóan a globális gabonatermelés várhatóan 2982 millió tonnára esik vissza, ami 2 %-os csökkenést jelent az előző évhez képest. Várhatóan az összes főbb gabonafaj termelése csökkenni fog a 2025-ben elért rekordszintek után. A visszaesés legnagyobb mértékben a búza, a legkisebb mértékben pedig a kukorica és az árpa esetében prognosztizálható. A globális gabonafogyasztása 2026/27-ben várhatóan 0,6 %-kal nő, elérve a 2969 millió tonnát. Az élelmiszercélú felhasználás várhatóan 1 %-kal nő 2025/26-hoz képest. A takarmánycélú felhasználás 0,5 %-kal bővülhet: a kukorica és az árpa felhasználásának növekedése várható, míg a búza és a rizs takarmánycélú felhasználása valószínűleg csökkenni fog. Az egyéb célú felhasználás várhatóan a búza és az árpa felhasználásának csökkenése révén 0,2 %-kal mérséklődik.

A globális gabonakészletek várhatóan 0,3 %-kal csökkennek a nyitószinthez képest, amivel 949 millió tonnára mérséklődnek. A várható csökkenés főként a rizs és a cirok alacsonyabb készleteinek tudható be, melyek ellensúlyozzák a búza- és árpakészletek növekedését. A jelenlegi előrejelzések alapján a globális készletfelhasználás arány várhatóan a 2025/26-os szint közelében, 31,7 %-on marad. A 2025/26-os év 4,8 %-os bővülését követően a globális gabonakereskedelem 2026/27-ben várhatóan 507,2 millió tonnára csökken, elsősorban a visszafogottabb árpa- és búzakereskedelem miatt. Ezzel szemben a kukorica és a rizs nemzetközi kereskedelme várhatóan növekedni fog.

Forrás: Fodor Attila – NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Májusban 1,8 százalékra lassult az infláció – Az élelmiszerek ára 0,5 százalékkal emelkedett

Inflációs adatokat közölt a Központi Statisztikai Hivatal

Published

on

Májusban 1,8 százalékosra lassult a fogyasztói árak éves emelkedése az áprilisi 2,1 százalékról, áprilishoz képest átlagosan nem változtak az árak – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az elemzők enyhén élénkülő, 2,2 százalékos áremelkedést vártak májusra.

Az éves maginfláció az áprilisi 2,2 százalékról 2,0 százalékra, a nyugdíjas fogyasztói kosárra számolt infláció 1,8 százalékról 1,5 százalékra csökkent. Az uniós összehasonlítási célokra kalkulált, úgynevezett harmonizált fogyasztói árindex 2,6 százalékról 2,3 százalékra esett.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az élelmiszerek ára az áprilisi 1,5 százalékkal szemben májusban 0,5 százalékkal nőtt, a vendéglátási szolgáltatások nélkül pedig 2,1 százalékkal csökkent. Ezen belül az egyéb sütőipari lisztesárué 9,2, a büféáruké 7,0, a munkahelyi előfizetéses menüé 6,2, a cukorka, mézé 5,8, az éttermi étkezésé 5,7 és a friss hazai és déligyümölcsé 4,5 százalékkal nőtt, viszont a húskonzerv ára 29,5, a vaj, vajkrémé 11,1, a sertéshúsé 10,1, a sajté 9,4, a száraztésztáé 7,2, a tejé 6,3, a burgonyáé 2,6 százalékkal csökkent – sorolta a KSH.

A szolgáltatások 4,3 százalékkal drágultak, ami magasabb az áprilisi 4,0 százaléknál. A színházjegy 17,6, a külföldi üdülés 15,6, a teherszállítás 10,5, a sport, múzeumi belépők, valamint a járműjavítás, -karbantartás 8,0-8,0, a testápolási szolgáltatás 7,8, a belföldi üdülés 5,2 százalékkal került többe, mint tavaly májusban. A szeszes italok, dohányáruk ára 3,3 százalékkal emelkedett az áprilisi 4,1 százalék után, ezen belül a dohányáruké 4,1 százalékkal.

A háztartási energiáért 2,0, ezen belül a vezetékes gázért 7,1 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, míg az elektromos energiáért 2,5 százalékkal többet. A tartós fogyasztási cikkek ára – épp úgy, mint az előző hónapban – 2,4 százalékkal emelkedett. Az ékszerek 28,1, a motorkerékpárok 6,9, a szobabútorok 3,8 és a használt személygépkocsik 3,7 százalékkal többe kerültek. A gyógyszer, gyógyáruk 2,5, a járműüzemanyagok 2,0 százalékkal drágultak.

Áprilishoz viszonyítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,3 százalékkal, a vendéglátási szolgáltatások nélkül 0,6 százalékkal csökkent. A burgonya 32,3, a friss hazai és déligyümölcs 1,2, az egyéb sütőipari lisztesáru és az étolaj 0,5-0,5 százalékkal többe került, a friss zöldség 10,6, a tojás 4,6, a sajt 2,9, a bolti kávé és a száraz hüvelyesek 1,6-1,6, a cukor 1,4, a kenyér, a csokoládé, kakaó és a tej 1,1-1,1, a sertéshús 0,8, a tejtermékek (sajt nélkül) 0,6 százalékkal olcsóbbak lettek.

A szolgáltatások ára átlagosan 0,2 százalékkal nőtt, ezen belül a belföldi üdülés 3,0 százalékkal többe, az egyéb távolsági úti céllal történő utazás 3,1, a külföldi üdülés 0,2 százalékkal kevesebbe került.

A háztartási energia ára 0,8 százalékkal csökkent a vezetékes gázé 2,1 százalékkal mérséklődött, a távfűtésé stagnált. A szeszes italok, dohányáruk ára egy hónap alatt 0,2 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 0,2 százalékkal, a szeszes italoké 0,1 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok ára stagnált, míg a ruházkodási cikkek 0,8 százalékkal többe kerültek.

Forrás: MBTT

Tovább olvasom