Keressen minket

Mezőgazdaság

Agrárszabályozási aktualitások a III. Miskolci Agrárjogi Fórumon

Agrárjogi Fórumot rendeztek a Miskolci Egyetemen

Közzétéve:

Fókuszban a családi gazdaságok jogi szabályozása és a gazdaságátadás lehetőségei.

A rendezvényen a családi agrárgazdaságok jogi szabályozása és a gazdaságátadás lehetőségei kerültek fókuszba. Az eseményen bejelentésre került, hogy a tervek szerint a következő tanévtől az országban elsőként a Miskolci Egyetemen indulnak Földforgalmi Szakjogász, valamint Földforgalmi Szakember szakirányú továbbképzési szakok.

Fotó: Miskolci Egyetem

A III. Miskolci Agrárjogi Fórumot az Agrárminisztérium, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a MAGOSZ és a Magyar Jogász Egylet részvételével, rendezte meg a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara március 27-én. A rendezvény megvalósulását a Miskolci Jogászképzésért Alapítvány és a Bethlen Gábor Alap támogatta. Az évről évre visszatérő találkozón egyszerre van jelen a tudományos, a szakmai, a jogászi és az agrárgazdasági szemlélet, ami hasznos információkkal szolgál a joghallgatóknak, különböző hivatásrendeket képviselő jogászoknak, agrárszakembereknek és gazdálkodóknak.

Ábra: Miskolci Egyetem

A rendezvényt idén először a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szaktanácsadói számára előírt kötelező éves továbbképzések részeként akkreditálták, így a rendezvényen résztvevő szaktanácsadók két kreditértéket szerezhettek. – ismertette az eseményen Dr. Nagy Márton, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Stratégiai szakértője, a Miskolci Egyetem Deák Ferenc Doktori Iskola doktorandusza, aki egyben a Miskolci Agrárjogi Fórum megálmodója és főszervezője.

Fotó: Miskolci Egyetem

A Fórumon bejelentésre került, hogy a tervek szerint a következő tanévtől az országban elsőként a Miskolci Egyetemen indulnak Földforgalmi Szakjogász, valamint Földforgalmi Szakember szakirányú továbbképzési szakok. A képzések célja, hogy átfogó elméleti és gyakorlati tudást adjanak minden olyan kérdésben, amelyek a földforgalom témaköréhez köthetőek.  „Tárgyaljuk majd a földforgalom magánjogi, büntetőjogi és közigazgatási jogi aspektusait. A hallgatók betekintést nyerhetnek a földforgalmi szabályozás és más, ahhoz kapcsolódó tudományterületek ismereteibe, így a termőföld értékbecslés, a földmérés és a digitális térképészeti rendszerek témájába is, annak érdekében, hogy komplex földforgalmi ismeretekre tegyenek szert. Külön képzésekkel várjuk a jogász végzettségű, valamint a jogi végzettséggel nem rendelkező jelentkezőket.” – hangzott el a Fórumon.

Fotó: Miskolci Egyetem

A III. Miskolci Agrárjogi Fórumot Prof. Dr. Csák Csilla, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánját helyettesítve Dr. Olajos István docens úr nyitotta meg. Az agrárjog gyakorlati fontosságáról, valamint a miskolci jogászképzésen belül betöltött szerepéről beszélt. Külön kitért a gazdaságátadás és a családi gazdaságok szabályozásának jogtudományi jelentőségére.

A fórumon az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára, Dr. Andréka Tamás előadásában összefoglalta a gazdaságátadás jogszabályi feltételeit és a családi gazdaságok működését érintő szabályozásokat.

A családi gazdaságok működésének gyakorlati tapasztalataival kapcsolatban Dr. Cseh Tibor András, a MAGOSZ főtitkára rávilágított olyan speciális helyzetekre, amelyek esetében a jogértelmezés és jogalkalmazás a gyakorlatban nehézségekbe ütközhet.

A gazdaságátadás gyakorlati kérdéseit a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Stratégiai és Vidékfejlesztési igazgatója, Dr. Balogh Brigitta foglalta össze, hasznos információkat adva mind a gazdálkodók, mind a szakjogászok számára.

Fotó: Miskolci Egyetem

Az állami földértékesítési programról, annak tapasztalatairól, illetve a nemzeti parkok által kezelt területek kapcsán a természetvédelmi célú kijelölés alapján kötendő haszonbérleti szerződések témájáról a Magyar Jogász Egylet Agrárjogi, Szövetkezeti és Környezetvédelmi Jogi Szakág képviseletében Dr. Szinay Attila ügyvéd beszélt. Előadásában kitért az agráriumot érintő jogügyletekhez kapcsolódó ügyvédi munka jelentőségére.

A program kerekasztal beszélgetéssel folytatódott, amelyen a moderátor, Dr. Nagy Márton tette fel az első kérdéseket, majd lehetőséget biztosított a hallgatóság számára a további kérdezésre. A panelbeszélgetés hasznos szakmai diskurzussá alakult, melynek során jövőbe tekintő megállapítások is születtek.

Az esemény zárásaként elhangzott, hogy a szervezőség a jövőben is folytatni kívánja a megkezdett tradíciót és a tervek szerint 2025-ben is szeretettel várják majd az agrárjogi témák iránt érdeklődő hallgatóságot.

Írta: Dr. Nagy Márton

Mezőgazdaság

A dráguló gabonák ellenére nagyjából stabil maradt a FAO élelmiszerár-indexe májusban

Közleményt adott ki az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) a világ élelmiszer-alapanyagárainak májusi alakulásáról.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Róma, 2026. június 5. – Nagyjából változatlan maradt a világ élelmiszer-alapanyagárainak referenciamutatója májusban, mivel a növényi olajok árának csökkenése ellensúlyozta a gabonafélék és a cukor drágulását – adta hírül az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).

FAO élelmiszerár-index – ami a nemzetközi „élelmiszerkosár” havi árváltozását követi – 130,8 ponton zárt 2026 májusában, ami 0,2%-kal alacsonyabb a felülvizsgált áprilisi szintnél, ugyanakkor 2,9%-kal magasabb az egy évvel ezelőtti értéknél.

Kukorica-feldolgozó Ukrajnában. ©FAO/ Anastasiia Borodaienko

„Bár a globális élelmiszer-nyersanyagpiacok javarészt ellenállóképesnek bizonyultak, a gabonafélék drágulása rávilágít az időjárásból adódó kockázatokra, valamint az energiapiacok és az inputok elérhetőségével szembeni sérülékenységre. A főbb kereskedelmi útvonalakat – köztük a Hormuzi-szorost – érintő tartós bizonytalanság csökkentheti a műtrágya-felhasználást és további nyomást helyezhet az élelmiszerárakra, amely felhívja a figyelmet az összehangolt nemzetközi fellépés szükségességére” – mondta Boubaker Ben-Belhassen, a FAO Piacok és Kereskedelem Főosztályának igazgatója.

A gabonafélék árindexe 2,6%-kal nőtt áprilishoz képest, és közel 5,0%-kal haladja meg az egy évvel korábbi szintet – ez tükrözi az áremelkedést amely az összes főbb gabonafajta esetében megfigyelhető a globális üzemanyag- és műtrágyaárak emelkedése, valamint az időjárási tényezők miatti nyomás hatására. A búza világpiaci ára 3,4%-kal drágult egy hónap alatt – és 7,8%-kal az egy évvel ezelőtti szinthez képest –, amit a fontosabb exportőröknél, köztük az Egyesült Államokban várható terméscsökkenés támasztottak alá, ahol az őszi búza terméskilátása évtizedek óta az egyik legkedvezőtlenebb. Az amerikai kemény vörös őszi búza ára 2026 májusában 28%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A kukorica ára 1,9%-kal – éves szinten 3,9%-kal – nőtt, ami a főbb piacokon megnövekedett importkeresletnek, a brazíliai és az egyesült államokbeli kínálat szűkülésének, valamint az etanol-keresletet fellendítő magasabb energiaáraknak köszönhető. A FAO összes rizsfélékre vonatkozó árindexe 2,7%-kal drágult a múlt hónaphoz képest, amit az időjárási aggodalmak és a magasabb nyersolaj- és származéktermék-árak támasztottak alá egyes vezető ázsiai exportőr országokban.

A FAO növényiolaj-árindexe ezzel szemben 4,6%-kal csökkent áprilishoz képest – ennek a mutatónak ez az első visszaesése 2026-ban. A pálmaolaj nemzetközi ára a gyengébb globális importkereslet és a nyersolajpiacok bizonytalansága miatt esett vissza, míg a szójaolajtrendek vegyesek voltak: Dél-Amerikában az exportálható készletek szezonális bővülése lefelé húzta, míg Észak-Amerikában a szilárd bioüzemanyag-kereslet felfelé nyomta az árakat. A repce- és napraforgóolaj jegyzései a szűkös kínálati viszonyok miatt emelkedtek.

A húsfélék árindexe 0,1%-kal erősödött. A marhahús ára – különösen Kína és az Egyesült Államok részéről jövő – erős importkereslet hatására nőtt, míg a sertéshúsárak csökkentek, főként az Európai Unióban tapasztalható bőséges kínálat és alacsonyabb importkereslet miatt.

A tejtermékek ára 0,5%-kal esett az előző hónaphoz képest, amelyet elsősorban a nemzetközi vajárak visszaesése eredményezett. A sajt ára nagyjából stabil maradt, míg a sovány tejpor ára emelkedett. A teljes tejpor árak vegyes fejleményeket mutattak.

A FAO cukorár-indexe 7,5%-kal ugrott májusban. Ennek oka részben, hogy a Brazíliában előállított cukornádnak várhatóan kisebb hányada kerül cukortermelésre, ami növeli az etanolra való nagyobb mértékű átállásra vonatkozó várakozásokat. Emellett indokolja az az aggodalom, hogy az El Niño jelenség kedvezőtlenül érintheti az indiai és thaiföldi termelést a következő évben.

További részletek itt olvashatók.

A globális gabonatermelés és -kereskedelem a következő évben csökkenhet

Az új Gabonakészletek és -igények gyorsjelentés szerint, amelyet szintén pénteken tett közzé a FAO, a 2026/27-es szezonban a globális gabonatermés várhatóan 2%-kal csökken az előző évhez képest, 2 982 millió tonnára, elsősorban a búzatermés visszaesése miatt.

A FAO által támogatott Agrárpiaci Információs Rendszer (AMIS) szintén most tette közzé havi piaci figyelőjét. A rendszeres piaci frissítések mellett az anyag betekintést nyújt abba, hogyan formálja át a Hormuzi-szoros körüli feszültség a globális ömlesztettrakomány-szállítási piacot, és értékeli, hogy egyes országok hogyan reagálnak az emelkedő energia- és műtrágyaköltségekre.

Forrás: FAO

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Idén meghosszabbodik a tavaszi fagykárbejelentés határideje

Módosították a tavaszi fagykárok bejelentésének határidejét:

Published

on

Június 9-ére módosul a tavaszi fagykárok bejelentésének határideje. A káreseményeket továbbra is a Magyar Államkincstár (MÁK) elektronikus kárbejelentő felületén lehet rögzíteni – hívja fel az érintett gazdálkodók figyelmét az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium.

Fotó: Pixabay

A HungaroMet az elmúlt időszak minimumhőmérsékleti adatait teljeskörűen felülvizsgálta, az új adatok már elérhetők az agro.met.hu oldalon. Az adatok finomítása során a meteorológiai szolgálat kiemelt figyelmet fordított a mikroléptékű topográfiai adottságok hatásaira, így a gazdálkodók számára még pontosabb hőmérsékleti adatok állnak rendelkezésre.

A lezajlott adatfrissítésekre való tekintettel fontos, hogy azok a gazdálkodók, akik növénykultúráikban a tavaszi fagy következtében károsodást tapasztaltak, tegyék meg kárbejelentésüket a MÁK elektronikus kárbejelentő felületén. Amennyiben a kárbejelentés eddig még nem történt meg, azt legkésőbb 2026. június 9-éig lehet megtenni.

(AÉM)

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Most érdemes lépni: új szakasz nyílik a „Generációs megújulás gazdaságátvevő támogatásával” pályázat benyújtásában

2026. június 11-én nyílik meg a mezőgazdasági generációváltást támogató pályázat újabb benyújtási szakasza

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A KAP-RD06-1-25 kódszámú pályázat következő benyújtási szakasza 2026. június 11-én nyílik meg, amely újabb lehetőséget biztosít a mezőgazdasági generációváltás támogatására. A konstrukció célja, hogy elősegítse a működő mezőgazdasági üzemek sikeres átadását a fiatalabb generáció számára, miközben hozzájárul a vidéki gazdaságok stabilitásához és fejlődéséhez. A pályázatra összesen 22 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre, a támogatás pedig vissza nem térítendő formában érhető el egyszerűsített kiválasztási eljárás keretében.

Az ábra illusztráció.

A támogatási kérelmek következő benyújtási időszaka 2026. június 11. és június 24. között lesz elérhető, ezt követően pedig további szakaszok nyílnak augusztus 6–19., illetve október 15–28. között. A pályázat kiemelt jelentőségű, hiszen a magyar mezőgazdaság egyik legnagyobb kihívása az ágazat elöregedése és az utánpótlás biztosítása. A KAP Stratégiai Tervben ezért hangsúlyos szerepet kapott az agrár-nemzedékváltás ösztönzése, amely nemcsak a gazdálkodók korszerkezetének javítását célozza, hanem azt is, hogy a működő és versenyképes gazdaságok ne szűnjenek meg az átadási folyamat során.

A támogatásra azok a mezőgazdasági termelők pályázhatnak, akik rendelkeznek a 2021. évi CXLIII. törvény szerinti jóváhagyott gazdaságátadási szerződéssel, – de a gazdaság még a támogatási kérelem benyújtásáig nem szállt át – mezőgazdasági tevékenységet folytatnak, valamint szerepelnek a Kedvezményezetti Nyilvántartási Rendszerben. A támogatás egyösszegű átalány formájában igényelhetőaz elérhető összeg pedig az üzemméret függvényében kerül meghatározásra.

A program hosszú távon hozzájárulhat a magyar agrárium versenyképességének javításához, a helyi gazdaságok megerősítéséhez és a vidéki munkahelyek megőrzéséhez is. A pályázati felhívásra vonatkozó további információk IDE KATTINTVA elérhetők.

A sikeres pályázat előkészítésében és benyújtásában a NAK falugazdászai ingyenes segítséget nyújtanak, beleértve a projektmenedzsment támogatását is, ezért érdemes időben felkeresni őket.

Forrás: NAK / Tilinger Eleonóra

 

Tovább olvasom