Nyár derekán járunk. Medárd után a 40 napos esők lassan elmaradtak és teljes gőzzel folyik a Tiszántúlon az aratás. Dr.Lakatos Zoltánnal, a debreceni székhelyű Hajdú Gabona zRt. elnök-vezérigazgatójával a Komádiban található magtárukban találkoztunk, ahol személyesen tájékozódott a búzafelvásárlás helyzetéről. Idén több napraforgót vetettek Hajdú-Bihar megyében, mint búzát, amely a tavaszi hideg, esős időszak ellenére is egyes paraméterek tekintetében várakozásokon felül teljesített. Fuzárium nincs, a gazdák stabilak és egyre jobban vigyáznak a búza vetéseikre. Fontos lenne, hogy nagyobb mennyiséget teremjenek a jó minőséget adó magyar búzák – összegezte hirtelen a tapasztalatait.

Kicsit álljunk most arrébb, mert érkezik egy traktor Zsadányból és a Lupsán László által behozott gabonát éppen most mintázzák meg.
Megijesztettek bennünket a korai érésű fajták, több minőségi paraméterben is problémát találtunk, de a középérésű fajták már szépen teljesítenek és jó minőséget hoznak.Tartottunk tőle, hogy az esős időjárás miatt belobbanhat a fuzárium, de hiába volt sok eső, a hideg idő miatt nem tudott a gomba felszaporodni. Mire megjöttek a meleg napok,  már el tudott párologni a nedvesség és elmaradt a fertőzés – értékelt Dr.Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója, miközben rutinos szakemberei folyamatosan mintázzák a beérkező szállítmányokat. A gomba nem tudott elszaporodni,   toxint sem termelt, tehát mindannyian egy jó év elé nézhetünk, mind a gazdák, mind pedig a malmos szakma. Hiszen egy dolog megtermelni a búzát, de azt megfelelően kell tárolni, no, és persze meg is kell őrölni.

Jelenleg öt telephelyen vásárolják  a búzát: Hajdúnánáson és Berettyóújfaluban a malomban, valamint   három telephelyen, Polgáron, Biharkeresztesen és Komádiban.    Egy-két gazda már rutinos, a táblájából szórtan mintát szed. Kidörzsöli a kalászokat és táblánként megjelölve behozza gyorstesztekre. Mi ezeket térítésmentesen el is végezzük, s ha a termelő számára megfelel az ajánlatunk, általában be is hozza a magtárainkba a terményét.

Magyarországon   jó minőségű búzát tudunk termelni, főleg akkor, ha a gazdák magyar nemesítésű fajtákat választanak. A két nagy nemesítőház közül, mi itt a Tiszántúlon inkább a szegedi fajtákat kedveljük az őrölhetősége és a sütőipari értékei miatt. Az elmúlt években jellemző volt, hogy a  takarmány és a malmi minőséget termő fajták között az árkülönbség elenyésző volt, ami végül azt vonta maga után, hogy inkább a külföldi búzákat kezdték a termelők előnyben részesíteni. Azok a fajták ugyan többet teremnek, de sajnos a minőségük sokkal alacsonyabb, mint a magyar fajtáké. Ráadásul egy-két külföldi búza maghéja vastag és a kiőrölhetősége is rosszabb a magyar fajtákénál, ami a malomipar szempontjából kedvezőtlen.

Minden évben más a probléma

Minden évjáratnak, itt a búzapiacon, ahogy a borászoknál is, van egy-egy emlékezetes problémája, amely miatt bizony megemlegetünk egy-egy évet. A kutatók megfejtettek már nagyon sok törvényszerűséget s már-már ősszel tudjuk, mire kell számítsunk. 2019-ben elhúzódott a kelés. Ez már megalapozta, hogy lesz némi gondunk a betakarításkor. A feltételezés be is igazolódott, hiszen a korai fajtáknál az elhúzódó kelés, egy elnyújtott kalászolást, majd érést eredményezett, amely miatt nem egységesen értek be a gabonatáblák. Mikor egy-egy kalász már megérett, sajnos voltak még a teljes érés előtt álló kalászok, s hogy össze kellett várni táblaszinten a gabonát, az esésszám leromlott. Valójában ez az érték – magyarázza Dr.Lakatos Zoltán elnök-vezérigazgató – a búzaszem a szemmel nem látható, de már megkezdődött csírázásáról és a csírázással együttjáró magban végbemenő biokémiai folyamatokról ad információt.

A lényeg az, hogy az előkészített mintában, egy ejtőtest süllyedésének időtartamát mérik meg. No, ez 2020-ban a korai fajtáknál alacsony lett, ami kizárta a malmi feldolgozás lehetőségét, de mint ahogy a cikk elején jeleztük, a középérésű fajtáknál ez a paraméter teljesen helyreállt. Az eddig beérkezett búzamennyiség vizsgálata alapján azt lehet mondani a 2020-as búzáról, hogy valamivel gyengébb az elmult évinél, de egy stabil jó minőséget tud adni.

A járvány alatt sem álltak 

Nem álltunk le – mondja Dr.Lakatos Zoltán elnök-vezérigazgató, de azt úgy, ahogy itt a Hajdúságban szokás. Ha valaki járt ezen a vidéken, netán itt nőtt fel, vagy van innen barátja, rokona, az tudhatja csak igazán, hogy Debrecenben és ebben a megyében a tisztességes, becsületes munkára igen büszkék az emberek. A debreceni központú cég malmai Hajdúnánáson és Berettyóújfaluban találhatók. A két malomban éves szinten 90-100 000 tonna búzát őrölnek, ez az országos őrlés 9 %-át jelenti, ami 1 millió ember kenyerét és lisztjét biztosítja.

A vírus okozta kihívás és pánik vásárlás óriási terhelést jelentett a két malomnak, a szokásos 8.000 tonnás őrlés helyett március hónapban 11.600 tonnát őröltek.  Ez azt jelentette, hogy a március április hónapot folyamatos műszakban dolgozta végig a két üzem, tehát szombat vasárnap is dolgoztak a molnárok. Csak így tudták  teljesíteni az elvárásokat, hiszen nem csak magyar piacra, hanem Erdélybe is nagyon sokat szállítanak. Dr.Lakatos Zoltán elnök-vezérigazgató megjegyezte, hogy itt a Hajdúságban a cégnél dolgozóknak kicsit rosszul esett, hogy a kormány eddig nem emelte ki az élelmiszeripart, de tudnia kell Budapestnek, hogy a református Tiszántúl is kivette a részét ebből a nagy küzdelemből. Ha még távol is vagyunk a járvány teljes felszámolásától, de eddig is nagyon sokat vállaltak az itteni emberek, hogy közösen át tudjuk vészelni ezt az időt. A növekvő igényeket aztán sikerült is kiszolgálni és minden boltban volt is, lesz is liszt. Azoknak a családoknak is jutott elegendő, akik többet szerettek volna vásárolni s ezzel a többletmunkával a biztonságérzetüket és a nyugalmukat is sikerült megőrizni.

Persze, ezzel koronavírus-járvánnyal minden megváltozott s már látjuk, hogy a kenyeret jobban megbecsülik a magyar emberek. Sokan otthon is sütnek már kenyeret s jobban is vigyáznak rá, hogy ne menjen olyan hamar tönkre, és ha kicsit száradni kezd, előveszik a kenyérpirítót.

Árak 2020-ban itthon és a nagyvilágban

Soha nem gondoltam volna, hogy Hajdú-Bihar megyében egyszer több napraforgót vetnek, mint búzát,  – meséli az elnök.   A világ átmenő búzakészlete soha nem érte még el a 310 millió tonnát, és most úgy tűnik, hogy a 770 millió tonnás búza világtermés is az eddig mért legmagasabb lesz.

A megyében 54-56 000 hektár búzát vetettek a gazdák, míg napraforgóból 65 000 hektárt. Mindenki számol. A bevételek meghatározzák a gazdálkodás színvonalát, a fejlesztésekre fordítható pénzeket. Be kell látni, hogy a búza nem tud annyit teremni, nem hoz annyit a konyhára, mint más növények, így a vetésterülete csökkent. Az elmúlt évhez viszonyítva úgy 5%-kal nagyobbak a felvásárlási árak és ugyan kicsit később indult az aratás, de most már sorban állnak a kocsik: a mintázás és a betárolás folyamatos. Jelenleg tonnánként 50 000 forintot tudunk fizetni a jó minőségű malmi búzáért.

Igazodunk a világpiaci árakhoz. Követjük a legnagyobb tőzsdéket, a Milánóit, vagy éppen a Matif árait. A magyar búza versenyképes, a magyar nemesítőknek viszont a minőség mellett a mennyiségi paraméterek javítását kellene megcélozni, hogy ezzel a gazdáknak is kedvezzenek és hogy az élelmiszeripar is megfelelő alapanyagból tudjon termelni.

Továbbképzésekkel fejlesztik partnereiket

A magyar termelők stabilak. A nagy földcserék, a spekulánsok elfogytak körülöttünk. Most tényleg csak azok gazdálkodnak, akik szeretik és értik is a növénytermesztést. A búza tápanyagutánpótlását, növényvédelmét a termelők úgy gondolom elsajátították – mondja Dr.Lakatos Zoltán elnök. Évről, évre lassan megtanuljuk. Jobb gépek, elővetemény, vetésváltás és számos agrotechnikai megoldás az, amit megtanulnak, ellesnek egymástól a gazdák. Jó szakemberek kerülnek ki, például Debrecenből is. A szakma ugyan öregszik, de az élelmiszer ellátásban biztosan lesz jövő. Ahhoz azonban kiváló minőség kell, jó árak, hogy a termelésben is maradjon. Már-már mondhatjuk azt is, hogy a sikeresebb termelésnek a költségek szabnak határt. A minőség évről évre jó. Amit az idő elvett például 2020-ban, azt most a sok esővel vissza is adta, s szép, kitelt szemekkel érkeztek be a termelők.

Az elmúlt években a terménytárolók építésére meghirdetett pályázatok soha nem érkezhettek volna jobbkor. A kormány látta, hogy a raktározás kérdésével és ezzel a problémakörrel is foglalkozni kell. Sok termelő élt is ezzel a lehetőséggel, azonban be kell látni azt is, hogy ahogy a búza egyszerűnek látszó termelése sem olyan könnyű feladat, úgy a raktározás is sok buktatót rejt magában. Ezért úgy döntöttünk, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Gabonaszövetség segítségével és közreműködésével elindítunk egy programot. A raktározás problémáiról előadásokat, továbbképzéseket és gyakorlati bemutatókat fogunk tartani a gazdáknak.

Nekünk a Hajdú Gabona Zrt.-nél nagyon fontos, hogy jó minőségű lisztet szolgáljunk ki a vevőinknek,  de ehhez kiváló minőségű búzára van szükségünk. A betárolás, a búza megóvása egy nagyon komoly feladat, amiben úgy gondoljuk, hogy segítenünk kell a gazdáinknak is. A jövő az együttműködésben, a kommunikációban és az integrációban lesz. Az előadásokon a legjobb szakembereink fogják bemutatni azokat a fogásokat, technikákat amellyel együtt, itt a református Tiszántúlon még sikeresebbek lehetük.

Dr. Szilágyi Péter
Fotó: Agro Jager News