Keressen minket

Mezőgazdaság

Dr. Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója a gabonapiacról

Medárd után a 40 napos esők lassan elmaradtak és teljes gőzzel folyik a Tiszántúlon az aratás. Dr.Lakatos Zoltánnal, a debreceni székhelyű Hajdú Gabona zRt. elnök-vezérigazgatójával a Komádiban található magtárukban találkoztunk, ahol személyesen tájékozódott a búzafelvásárlás helyzetéről. Idén több napraforgót vetettek Hajdú-Bihar megyében, mint búzát, amely a tavaszi hideg, esős időszak ellenére is egyes paraméterek tekintetében várakozásokon felül teljesített. Fuzárium nincs, a gazdák stabilak és egyre jobban vigyáznak a búza vetéseikre. Fontos lenne, hogy nagyobb mennyiséget teremjenek a jó minőséget adó magyar búzák – összegezte hirtelen a tapasztalatait.

Nyár derekán járunk. Medárd után a 40 napos esők lassan elmaradtak és teljes gőzzel folyik a Tiszántúlon az aratás. Dr.Lakatos Zoltánnal, a debreceni székhelyű Hajdú Gabona zRt. elnök-vezérigazgatójával a Komádiban található magtárukban találkoztunk, ahol személyesen tájékozódott a búzafelvásárlás helyzetéről. Idén több napraforgót vetettek Hajdú-Bihar megyében, mint búzát, amely a tavaszi hideg, esős időszak ellenére is egyes paraméterek tekintetében várakozásokon felül teljesített. Fuzárium nincs, a gazdák stabilak és egyre jobban vigyáznak a búza vetéseikre. Fontos lenne, hogy nagyobb mennyiséget teremjenek a jó minőséget adó magyar búzák – összegezte hirtelen a tapasztalatait.

Dr. Lakatos Zoltán elnök-vezérigazgató

Kicsit álljunk most arrébb, mert érkezik egy traktor Zsadányból és a Lupsán László által behozott gabonát éppen most mintázzák meg.
Megijesztettek bennünket a korai érésű fajták, több minőségi paraméterben is problémát találtunk, de a középérésű fajták már szépen teljesítenek és jó minőséget hoznak.Tartottunk tőle, hogy az esős időjárás miatt belobbanhat a fuzárium, de hiába volt sok eső, a hideg idő miatt nem tudott a gomba felszaporodni. Mire megjöttek a meleg napok,  már el tudott párologni a nedvesség és elmaradt a fertőzés – értékelt Dr.Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója, miközben rutinos szakemberei folyamatosan mintázzák a beérkező szállítmányokat. A gomba nem tudott elszaporodni,   toxint sem termelt, tehát mindannyian egy jó év elé nézhetünk, mind a gazdák, mind pedig a malmos szakma. Hiszen egy dolog megtermelni a búzát, de azt megfelelően kell tárolni, no, és persze meg is kell őrölni.

Lupsán László zsadányi gazdálkodó gabonáját mázsálják, mintázzák Komádiban

Jelenleg öt telephelyen vásárolják  a búzát: Hajdúnánáson és Berettyóújfaluban a malomban, valamint   három telephelyen, Polgáron, Biharkeresztesen és Komádiban.    Egy-két gazda már rutinos, a táblájából szórtan mintát szed. Kidörzsöli a kalászokat és táblánként megjelölve behozza gyorstesztekre. Mi ezeket térítésmentesen el is végezzük, s ha a termelő számára megfelel az ajánlatunk, általában be is hozza a magtárainkba a terményét.

Balról Dr. Szilágyi Gergely PhD., az Agro Jager News főszerkesztője Dr. Lakatos Zoltán elnök-vezérigazgató társaságában

Magyarországon   jó minőségű búzát tudunk termelni, főleg akkor, ha a gazdák magyar nemesítésű fajtákat választanak. A két nagy nemesítőház közül, mi itt a Tiszántúlon inkább a szegedi fajtákat kedveljük az őrölhetősége és a sütőipari értékei miatt. Az elmúlt években jellemző volt, hogy a  takarmány és a malmi minőséget termő fajták között az árkülönbség elenyésző volt, ami végül azt vonta maga után, hogy inkább a külföldi búzákat kezdték a termelők előnyben részesíteni. Azok a fajták ugyan többet teremnek, de sajnos a minőségük sokkal alacsonyabb, mint a magyar fajtáké. Ráadásul egy-két külföldi búza maghéja vastag és a kiőrölhetősége is rosszabb a magyar fajtákénál, ami a malomipar szempontjából kedvezőtlen.

Minden évben más a probléma

Minden évjáratnak, itt a búzapiacon, ahogy a borászoknál is, van egy-egy emlékezetes problémája, amely miatt bizony megemlegetünk egy-egy évet. A kutatók megfejtettek már nagyon sok törvényszerűséget s már-már ősszel tudjuk, mire kell számítsunk. 2019-ben elhúzódott a kelés. Ez már megalapozta, hogy lesz némi gondunk a betakarításkor. A feltételezés be is igazolódott, hiszen a korai fajtáknál az elhúzódó kelés, egy elnyújtott kalászolást, majd érést eredményezett, amely miatt nem egységesen értek be a gabonatáblák. Mikor egy-egy kalász már megérett, sajnos voltak még a teljes érés előtt álló kalászok, s hogy össze kellett várni táblaszinten a gabonát, az esésszám leromlott. Valójában ez az érték – magyarázza Dr.Lakatos Zoltán elnök-vezérigazgató – a búzaszem a szemmel nem látható, de már megkezdődött csírázásáról és a csírázással együttjáró magban végbemenő biokémiai folyamatokról ad információt.

A lényeg az, hogy az előkészített mintában, egy ejtőtest süllyedésének időtartamát mérik meg. No, ez 2020-ban a korai fajtáknál alacsony lett, ami kizárta a malmi feldolgozás lehetőségét, de mint ahogy a cikk elején jeleztük, a középérésű fajtáknál ez a paraméter teljesen helyreállt. Az eddig beérkezett búzamennyiség vizsgálata alapján azt lehet mondani a 2020-as búzáról, hogy valamivel gyengébb az elmult évinél, de egy stabil jó minőséget tud adni.

Öt telephelyen, este nyolc óráig fogadják a szállítmányokat

A járvány alatt sem álltak 

Nem álltunk le – mondja Dr.Lakatos Zoltán elnök-vezérigazgató, de azt úgy, ahogy itt a Hajdúságban szokás. Ha valaki járt ezen a vidéken, netán itt nőtt fel, vagy van innen barátja, rokona, az tudhatja csak igazán, hogy Debrecenben és ebben a megyében a tisztességes, becsületes munkára igen büszkék az emberek. A debreceni központú cég malmai Hajdúnánáson és Berettyóújfaluban találhatók. A két malomban éves szinten 90-100 000 tonna búzát őrölnek, ez az országos őrlés 9 %-át jelenti, ami 1 millió ember kenyerét és lisztjét biztosítja.

A vírus okozta kihívás és pánik vásárlás óriási terhelést jelentett a két malomnak, a szokásos 8.000 tonnás őrlés helyett március hónapban 11.600 tonnát őröltek.  Ez azt jelentette, hogy a március április hónapot folyamatos műszakban dolgozta végig a két üzem, tehát szombat vasárnap is dolgoztak a molnárok. Csak így tudták  teljesíteni az elvárásokat, hiszen nem csak magyar piacra, hanem Erdélybe is nagyon sokat szállítanak. Dr.Lakatos Zoltán elnök-vezérigazgató megjegyezte, hogy itt a Hajdúságban a cégnél dolgozóknak kicsit rosszul esett, hogy a kormány eddig nem emelte ki az élelmiszeripart, de tudnia kell Budapestnek, hogy a református Tiszántúl is kivette a részét ebből a nagy küzdelemből. Ha még távol is vagyunk a járvány teljes felszámolásától, de eddig is nagyon sokat vállaltak az itteni emberek, hogy közösen át tudjuk vészelni ezt az időt. A növekvő igényeket aztán sikerült is kiszolgálni és minden boltban volt is, lesz is liszt. Azoknak a családoknak is jutott elegendő, akik többet szerettek volna vásárolni s ezzel a többletmunkával a biztonságérzetüket és a nyugalmukat is sikerült megőrizni.

Dr. Lakatos Zoltán elnök-vezérigazagtó

Persze, ezzel koronavírus-járvánnyal minden megváltozott s már látjuk, hogy a kenyeret jobban megbecsülik a magyar emberek. Sokan otthon is sütnek már kenyeret s jobban is vigyáznak rá, hogy ne menjen olyan hamar tönkre, és ha kicsit száradni kezd, előveszik a kenyérpirítót.

Árak 2020-ban itthon és a nagyvilágban

Soha nem gondoltam volna, hogy Hajdú-Bihar megyében egyszer több napraforgót vetnek, mint búzát,  – meséli az elnök.   A világ átmenő búzakészlete soha nem érte még el a 310 millió tonnát, és most úgy tűnik, hogy a 770 millió tonnás búza világtermés is az eddig mért legmagasabb lesz.

A megyében 54-56 000 hektár búzát vetettek a gazdák, míg napraforgóból 65 000 hektárt. Mindenki számol. A bevételek meghatározzák a gazdálkodás színvonalát, a fejlesztésekre fordítható pénzeket. Be kell látni, hogy a búza nem tud annyit teremni, nem hoz annyit a konyhára, mint más növények, így a vetésterülete csökkent. Az elmúlt évhez viszonyítva úgy 5%-kal nagyobbak a felvásárlási árak és ugyan kicsit később indult az aratás, de most már sorban állnak a kocsik: a mintázás és a betárolás folyamatos. Jelenleg tonnánként 50 000 forintot tudunk fizetni a jó minőségű malmi búzáért.

Igazodunk a világpiaci árakhoz. Követjük a legnagyobb tőzsdéket, a Milánóit, vagy éppen a Matif árait. A magyar búza versenyképes, a magyar nemesítőknek viszont a minőség mellett a mennyiségi paraméterek javítását kellene megcélozni, hogy ezzel a gazdáknak is kedvezzenek és hogy az élelmiszeripar is megfelelő alapanyagból tudjon termelni.

Minden szállítmányt egyesével és pótkocsinként külön-külön mintáznak a szakemberek

Továbbképzésekkel fejlesztik partnereiket

A magyar termelők stabilak. A nagy földcserék, a spekulánsok elfogytak körülöttünk. Most tényleg csak azok gazdálkodnak, akik szeretik és értik is a növénytermesztést. A búza tápanyagutánpótlását, növényvédelmét a termelők úgy gondolom elsajátították – mondja Dr.Lakatos Zoltán elnök. Évről, évre lassan megtanuljuk. Jobb gépek, elővetemény, vetésváltás és számos agrotechnikai megoldás az, amit megtanulnak, ellesnek egymástól a gazdák. Jó szakemberek kerülnek ki, például Debrecenből is. A szakma ugyan öregszik, de az élelmiszer ellátásban biztosan lesz jövő. Ahhoz azonban kiváló minőség kell, jó árak, hogy a termelésben is maradjon. Már-már mondhatjuk azt is, hogy a sikeresebb termelésnek a költségek szabnak határt. A minőség évről évre jó. Amit az idő elvett például 2020-ban, azt most a sok esővel vissza is adta, s szép, kitelt szemekkel érkeztek be a termelők.

2020-ban a közép és kései érésű búzák adták a jó minőséget

Az elmúlt években a terménytárolók építésére meghirdetett pályázatok soha nem érkezhettek volna jobbkor. A kormány látta, hogy a raktározás kérdésével és ezzel a problémakörrel is foglalkozni kell. Sok termelő élt is ezzel a lehetőséggel, azonban be kell látni azt is, hogy ahogy a búza egyszerűnek látszó termelése sem olyan könnyű feladat, úgy a raktározás is sok buktatót rejt magában. Ezért úgy döntöttünk, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Gabonaszövetség segítségével és közreműködésével elindítunk egy programot. A raktározás problémáiról előadásokat, továbbképzéseket és gyakorlati bemutatókat fogunk tartani a gazdáknak.

Nekünk a Hajdú Gabona Zrt.-nél nagyon fontos, hogy jó minőségű lisztet szolgáljunk ki a vevőinknek,  de ehhez kiváló minőségű búzára van szükségünk. A betárolás, a búza megóvása egy nagyon komoly feladat, amiben úgy gondoljuk, hogy segítenünk kell a gazdáinknak is. A jövő az együttműködésben, a kommunikációban és az integrációban lesz. Az előadásokon a legjobb szakembereink fogják bemutatni azokat a fogásokat, technikákat amellyel együtt, itt a református Tiszántúlon még sikeresebbek lehetük.

Dr. Szilágyi Péter
Fotó: Agro Jager News

Mezőgazdaság

Itt az újabb rendkívüli intézkedés: tilos kivinni tűzifát az országból

A háború és a brüsszeli szankciók okozta energiaválság miatt a kormány kiviteli tilalmat rendel el az energiahordozókra, így a tűzifára is. Az energia-ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű tűzifa külföldre történő kivitelét a kormány kontroll alatt tartja, szükség esetén korlátozni is tudja és elővásárlási jogával is élhet – közölte Nagy István agrárminiszter.

Fotó: AM

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy az elhúzódó orosz-ukrán háború és a brüsszeli szankciók miatt energiaválság alakult ki Európában. Brüsszel elismerte, hogy gázhiány van, és akár gázfelhasználási korlátozásokat rendelhet el a tagállamokban. Magyarországon is energia-veszélyhelyzet van érvényben és rendkívüli intézkedések szükségesek a magyar családok biztonságos energiaellátása érdekében. Amellett, hogy a kormány újabb gázkészleteket vásárol és növeli a gázkitermelést, a rendkívüli intézkedések része az is, hogy a hazai tüzelőanyag ellátás biztosítása érdekében a tűzifa külföldre történő kivitelének kontrollját, szabályozását és szükség esetén akár tilalmát is biztosítja – tette hozzá Nagy István.

Az új rendelet értelmében a tűzifa-kivitelt végző szervezetek és magánszemélyek minden tervezett külföldi értékesítésről bejelentési kötelezettséggel tartoznak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) felé, ami erről tájékoztatást ad az Agrárminisztériumnak. Amennyiben a magyar lakosság és a közületek ellátása érdekében szükség van a bejelentő által külföldön értékesíteni kívánt fára, úgy a kormány él a rendeletben biztosított elővásárlási jogával, és a kijelölt állami erdőgazdálkodón keresztül a hazai közcélokra megvásárolja a mennyiséget. Nagyon fontos, hogy nem általános tilalomról, hanem a magyar emberek energia-szükségletét biztosító veszélyhelyzeti szabályozásról van szó – foglalta össze Nagy István. A rendelkezés értelmében felvásárolt tűzifát szociális célokra vagy az állami és önkormányzati közfeladatok ellátásának zavartalan biztosítására használják fel.

A tárcavezető emlékeztetett, a faanyag, mint fenntartható gazdálkodásból származó, megújítható energiaforrás fontos szerepet tölt be a magyar családok számára szükséges hőenergia biztosításában. A hazai erdőkből évente mintegy nettó 6,5 millió köbméter fát termelnek ki a gazdálkodók, amely minden évben kevesebb, mint az erdők természetes növekménye, így az ország hosszú távon számíthat a fenntartható módon hozzáférhető faanyagra. Az idei évben csak az állami erdőgazdaságok még mintegy 1,3 millió köbméter tűzifa kitermelésére rendelkeznek engedéllyel, amely a veszélyhelyzeti intézkedéseknek köszönhetően megfelelő hatósági kontroll mellett az erdők károsításának veszélye nélkül növelhető – hívta fel a figyelmet az agrártárca vezetője.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Agrárminisztérium: Rendkívüli intézkedések segítik az aszálykár sújtotta termelőket

Hitelmoratórium és kamattámogatott hitel is segíti az aszály sújtotta mezőgazdaságot és felgyorsulnak az biztosítások után igényelhető kártérítések kifizetései is – közölte az agrárminiszter. A biztosítóknak a kárbejelentéstől számított 14 napon belül kárelőleget kell fizetniük az aszálybiztosítások után, a hitelmoratórium iránti igényt pedig szeptember 15-ig kell a gazdáknak jelezni a bankok felé.

Fotó: Fábián Károly – Agro Jager News

A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy a kormány a történelmi léptékű aszály következményeinek kezelésére létrehozott Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzs által elfogadott intézkedési csomag keretében a gazdálkodók részére 2023. december 31-ig hitel visszafizetési moratóriumban való részvétel lehetőségét biztosítja. A moratóriumban való részvétel mindazon gazdálkodók számára segítséget jelenthet, akik már rendelkeznek hitellel és a jelenlegi rendkívüli helyzetben a gazdálkodási tevékenységük fenntartását és folytatását hitelfizetési kötelezettségeik átmeneti szüneteltetésével látják csak biztosíthatónak.

Kifejtette, az érintetteknek maguknak kell mérlegelniük, hogy a törlesztőrészletek fizetésének folytatását választják, vagy a hitellel belépnek a moratóriumba. A gazdáknak 2022. szeptember 15-ig kell nyilatkozniuk személyesen bankfiókban vagy online formában arról, hogy élni kívánnak-e a lehetőséggel. A fizetési haladék a 2022. augusztus 31. napján fennálló hitel- és kölcsönszerződés, illetve pénzügyi lízingszerződés alapján már folyósított kölcsönök tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettségek teljesítésére vonatkozik. Az adós a szerződésből eredő teljesítésre 2022. szeptember 1-jétől kap fizetési haladékot, egészen 2023. december 31. napjáig – húzta alá Nagy István.

A miniszter hangsúlyozta, az aszály az agrárium minden ágazatában súlyos nehézségeket okoz, így a mezőgazdasági termelők mellett az erdőgazdálkodók, és halgazdálkodók számára is elérhetővé válik az intézkedés. A részletes jogosultsági feltételeket a vonatkozó kormányrendeleti szabályozás tartalmazza. Azon mezőgazdasági termelők számára pedig, akik eddig nem szorultak hitelfelvételre vagy jelenleg is hitelképesek, az Agrárminisztérium kamattámogatásával működő Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitel és az MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram 2020 igénybevételét ajánljuk. E hitelprogramok hamarosan még kedvezőbbé válnak a gazdálkodók számára, hiszen az orosz-ukrán háború miatti átmeneti uniós szabályok alkalmazásával az Agrárminisztérium növelni tudja a mezőgazdasági termelők számára lehívható kamattámogatási kereteket. A kormányzati intézkedések célja mindkét esetben a mezőgazdasági munkák finanszírozásának biztosítása és ezzel a hazai élelmezésbiztonság fenntartása – emelte ki a tárcavezető.

A miniszter kitért arra is, hogy az operatív törzs a biztosítói kártérítések soron kívüli kifizetéséről is döntött, a kárelőleg eszközének alkalmazásával. Az ennek érdekében megszületett új, aszály veszélyhelyzeti szabályozásnak köszönhetően a kormány felgyorsítja és rugalmasabbá teszi a biztosítói kártérítési folyamatot, ezzel segítve a gazdálkodók finanszírozási  helyzetét. Az aszálykárra kiterjedő növénybiztosítási szerződéssel rendelkező és kárt szenvedett gazdálkodók számára ugyanis lehetőség nyílik a biztosítói kárrendezés folyamatának lezárulta előtt a kártérítési előleg igénylésére. Erre az előlegre azok a kukorica vagy napraforgó termesztésével foglalkozó gazdálkodók jogosultak, akiknél az elszenvedett kár üzemenként és növénykultúránként eléri a 80%-os kárátlagot, és erről a kárbejelentésében felelősen nyilatkoznak. A kárbejelentést 2022. október 31-ig kizárólag elektronikus formában, rendeletileg meghatározott nyomtatványon lehet megtenni a biztosítótársaság felé – hangsúlyozta a miniszter.

Hozzátette, a biztosítónak az előleget a kárbejelentéstől számított 14 napon belül ki kell fizetnie, melynek összege a megállapítható kártérítés mértékének legalább a fele. Fontos, hogy a kártérítési előleg kifizetése nem jelenti azt, hogy a biztosító ne vizsgálná az aszálykár tényleges bekövetkeztét és annak mértékét. A kártérítés végleges összegének megállapításakor a kártérítési összeg és a kárelőleg különbözetével minden esetben el kell számolnia a biztosítónak és a gazdálkodónak. Nagy István felhívta az érintett gazdálkodók figyelmét arra, hogy az előlegfizetés igénybevétele során a lehető legnagyobb körültekintéssel járjanak el, csatoljanak minden szükséges dokumentumot, és a biztosítói megkeresések  esetén álljanak rendelkezésre, hiszen csak így garantálható a gyors kárrendezés. A kárelőleg részletszabályairól a biztosítótársaságoknak részletes tájékoztatást kell nyújtaniuk az érintettek számára.

Az agrártárca mindent megtesz annak érdekében, hogy az aszálykárral sújtott gazdákat támogassa. A biztonságos élelmiszer-ellátás, ugyanis hazánk stratégiai érdeke – húzta alá a miniszter.

Forrás: Agrárminisztérium

***

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Agrárminisztérium: Mentességi lehetőségek egyes vetésváltási szabályok alól

A tagállamok kérésére az Európai Bizottság a bizonytalan globális élelmiszer-ellátási helyzet miatt 2023-ban átmeneti mentességet tesz lehetővé a gazdálkodók számára a területalapú támogatásokhoz kötelezően betartandó egyes vetésváltási és parlag kialakítási szabályok alól annak érdekében, hogy a rendelkezésükre álló szántóterületüket minél nagyobb mértékben élelmiszertermelésre használhassák.

(A fénykép illusztráció. Forrás: Pixabay)

Az uniós részletszabályok még készülnek, de az Agrárminisztérium fontosnak tartja a már ismert legfontosabb információk összefoglalását és megismertetését a szakmával. A Közös Agrárpolitika szabályai eleve megváltoznak a 2023-as támogatás igénylési évtől, így értelemszerűen ezen új szabályok alóli jövő évi átmeneti mentesülési lehetőségekről kell beszélnünk.

A derogáció, azaz átmeneti mentesség a 7. HMKÁ-előírás (Helyes mezőgazdasági és környezeti állapot) egyes követelményeire („Vetésforgó a szántóterületeken, kivéve a víz alatt fekvő növényeket”), valamint a 8. HMKÁ-előírás első követelményére („Nem termelési célú területek vagy tájképi elemek minimális aránya”) vonatkozik, ezek vannak közvetlen hatással a szántóterületek termelési célú használatára. A vetésforgó azáltal, hogy a talajpotenciál megőrzése érdekében minimumkövetelményeket határoz meg a vetésváltásra vonatkozóan, míg a másik előírás első követelménye oly módon, hogy a szántóterületek egy minimális részén nem termelési célú területeket (tehát parlagot) vagy tájképi elemeket kíván meg.

Fontos, hogy növényegészségügyi és talajvédelmi szempontból a burgonya, a napraforgó, a repce, a szója, a cukorrépa, az olajtök és a dinnye önmaga utáni termesztése 2023-ban sem lehetséges. E növényfajok megkülönböztetett kezelését biológiájuk és tipikus károsítóik teszik szükségessé. Minden más szántóföldi növénykultúra vetése lehetséges 2023-ban annak ellenére, hogy 2022-ben vagy azt megelőzően is ugyanazt termesztették a területen.

A másik átmeneti mentességgel érintett terület a 2023-tól alkalmazandó szabályok szerinti nem termelési célú területek vagy tájképi elemek kijelölési gyakorlata, nagyon hasonlít a jelenlegi zöldítés keretében működő ökológiai jelentőségű terület (EFA) kijelölés gyakorlatára. Ugyanis az előírás kimondja, hogy a gazdálkodóknak nem termelési célú területeket vagy tájképi elemeket kell kijelölniük a szántóterületük egy minimális százalékában. Magyarország stratégiai tervében az uniós szabályok alapján az szerepel, hogy:

– A gazdaságok szintjén a szántóterület legalább 4 %-ának megfelelő nem termelési célú területet vagy tájképi elemet kell kijelölni, beleértve a parlagon hagyott földterületeket is,

vagy

– A gazdaságok szintjén a szántóterület legalább 7 %-ának megfelelő, növényvédő szerek használata nélkül termesztett ökológiai jelentőségű másodvetés vagy nitrogénmegkötő növényeket is tartalmazó területet kell kijelölni, amelynek 3 %-a kötelezően parlagon hagyott földterület vagy nem termelési célú tájképi elem kell, hogy legyen. A tagállamoknak az ökológiai jelentőségű másodvetések esetében 0,3-as súlyozási tényezőt kell alkalmazniuk.

Ezek alapján a nem termelési célú területek vagy tájképi elemek kijelölési előírására vonatkozó könnyítés nagyon hasonló az idei év márciusában hatályba lépett, ún. zöldítési EFA-parlag derogációhoz. Vagyis, ha a gazdálkodó az előzőekben részletezett, valamely százalékos arány teljesítéséhez parlagon hagyott területet is tervez bejelenteni 2023-ban, azt akkor is beszámíthatja ennek a HMKÁ-előírás teljesítésébe, ha azon az egyébként parlagon hagyni tervezett területen mégis termeszteni fog olyan szántóföldi növénykultúrát, ami az élelmezésbiztonsághoz hozzájárul. Az Európai Bizottság tájékoztatása alapján jelenleg egyetlen ismert korlátozás várható, mégpedig az, hogy ezeket a parlagon hagyott területeket nem lehet kukorica és szójabab termesztésére használni. Az élelmiszer célú szántóföldi növénykultúrák listája, mely növénykultúrákat a szóban forgó parlagon hagyott területeken vetni lehet, itt található.

A részletszabályok tisztázását követően további tájékoztatásra számíthatnak a gazdálkodók, ezért kérjük, kövessék figyelemmel erre vonatkozó tájékoztatásunkat.

Forrás: Agrárminisztérium

***

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

Tovább olvasom