Mezőgazdaság
5 banánhéj, amin elcsúszhat a földvásárlás
Földvásárlásakor a lehetséges földtulajdonosok körére igen speciális jogszabályi előírások vonatkoznak. Érdemes tisztában lenni a részletekkel.
Föld Körüli Pálya: Mint bármilyen ingatlanvásárlási döntés, egy termőföld megvásárlása is egy alapos megfontolást igénylő, hosszú távra szóló befektetés. Ráadásul, mivel mind a termőföldek forgalmára, mind a lehetséges földtulajdonosok körére igen speciális jogszabályi előírások vonatkoznak, így különösen sok tényezőt kell egyidejűleg figyelembe venni, hogy sikeres legyen a földvásárlás és azt követően se érjen minket csalódás. Mostani bejegyzésünkben sorra vesszük azokat a feladatokat és szempontokat, amelyekre érdemes kiemelt figyelmet szentelni földvásárlás során és azt megelőzően.
1.) Aktuális tulajdoni lap és más hasznos adatbázisok
Hiába kecsegtető egy ingatlan hirdetése vagy az eladó ajánlása, ha komolyan felkelti az érdeklődésünket egy új tulajdonosra váró földterület, először mindenképpen ellenőrizzük annak tulajdoni lapját. Ügyfélkapus regisztrációval évente 2 db tulajdoni lapot ingyenesen, nem hiteles elektronikus tulajdoni lapot pedig már 1000 Ft/db áron meg tudunk tekinteni, ha ismerjük a helyrajzi számot. A tulajdoni lap szinte minden, az adásvételt alapvetően befolyásoló adatot tartalmaz, pl. a tulajdoni viszonyokról, az ingatlant érintő terhekről (pl. jelzálogjog, végrehajtási jog, stb.), esetleges szolgalmakról, vezetékjogokról, vagyis a föld értékét alapvetően befolyásoló tényezőkről. Az előzetes tájékozódást szolgálhatja még a földdel kapcsolatos agrártámogatások elérhetőségének előzetes vizsgálata, ezt a Mezőgazdasági Parcellaazonosító Rendszerben (MePAR) tudjuk ingyenesen – szintén a helyrajzi szám ismeretében – ellenőrizni, a rendszer ezen a linken elérhető: https://mepar.mvh.allamkincstar.gov.hu/#/ Ha pedig valamiért fontos, hogy megtudjuk, milyen közművek találhatók a kiszemelt földterület közelében, úgy azt is ellenőrizhetjük ingyenesen a https://www.e-epites.hu/e-kozmu oldalon, ügyfélkapus azonosítóval belépve, az adott helyrajzi számra rákeresve (ezen az oldalon az ingatlan környezete is jól látható, illetve viszonylag friss légifotókat is rávetíthetünk a felületre). Ha pedig erdőt szeretnénk vásárolni, annak adatait mindenképpen ellenőrizzük a szintén ingyenesen hozzáférhető, a http://erdoterkep.nebih.gov.hu/ linken elérhető adatbázisban, ahol a legkülönfélébb, az erdőkhöz kapcsolódó adatokat tudunk megtekinteni. Hasznos lehet a vágyott föld esetleges természetvédelmi oltalmának az ellenőrzése is (sajnos a védettség nem mindig szerepel a tulajdoni lapon, ettől még lehet egy ingatlan védett természeti terület), ezt a következő tematikus keresőben tudjuk ellenőrizni, az érintett település nevét a legördülő menüből kiválasztva: https://termeszetvedelem.hu/kereso/hrsz-kereso/.
2.) Megfelelő jogi segítség az adásvételhez
Termőföldre vonatkozó adásvételi szerződést csak ügyvéd által ellenjegyzett formában lehet érvényesen megkötni. Vagyis keresnünk kell egy – lehetőség szerint az adott szakterületen jártas – ügyvédet, aki megfelelő tartalommal és formai követelmények szerint képes elkészíteni az adásvételi szerződést. De az ügyvéd feladatai itt még messze nem érnek véget, hiszen szerencsés esetben a közel 300 napos adásvételi folyamat során végig „elkísér” minket, nyomon követi a szerződés útját és folyamatosan tájékoztat az elővásárlói jelentkezésekről, az egyes hatósági, agrárkamarai döntésekről és minden olyan tényezőről, ami fontos lehet az eladás során. Vevőként jellemzően nekünk kell gondoskodnunk az ügyvédről az adásvételhez és a fentiek miatt javasolt, hogy ne csak az ügyvédi munkadíj mértéke alapján döntsünk egy-egy jogi szakember mellett, hiszen egy termőföld adásvétel – ha megfelelő szakmai színvonalon zajlik – egy komplex jogi támogatást igénylő és több hónapos folyamat.
3.) Elővásárlói ranghely meghatározása
Az előző pontban leírtakkal annyiban függ össze, hogy már ehhez is érdemes egy hozzáértő, tapasztalt jogi szakember segítségét kérni. Az elővásárlási ranghelyet mindig a vevő személye, aktuális helyzete (üzemközpontja, életkora, esetleges állatállománya, stb.) és a megvásárolni tervezett föld viszonylatában kell meghatározni és nem mellesleg magába az adásvételi szerződésbe is bele kell foglalni, hiszen más érdeklődők ehhez képest tudják meghatározni saját elővásárlási ranghelyüket. Az elővásárlási ranghely pontos és mielőbbi meghatározása azért is fontos, mert akár magát a vásárlási döntést is befolyásolhatja, hiszen ha egy relatíve nagy földforgalommal bíró helyen vásárolnánk és nincs előkelő ranghelyünk, az valószínűsíti, hogy akár több elővásárló-jelölt is meg tud majd előzni minket a rangsorban.
4.) Az adásvétellel járó összes költség kiszámítása
Ne feledjük, hogy a vételár csak egy összetevője a földvásárlás költségeinek. Emellett vevőként számolnunk kell még olyan díjakkal is, mint az ügyvédi közreműködés költsége, a földhivatali eljárás díja (jelenleg alapesetben 6600 Ft ingatlanonként), valamint az esetleges vagyonszerzési illeték költsége. Annak is érdemes utánanézni, hogy kell-e valamilyen helyi adót fizetni a megvásárolni fizetett föld után, ami szintén a kiadásainkat növelheti. Ugyanígy, a használat formájától és a gazdálkodási formától függően érdemes a földből származó jövedelmeinket esetlegesen terhelő személyi jövedelemadót is előzetesen kalkulálni. Emellett további állandó költségként jelentkezhet akár már a birtokba lépéstől a mezőgazdasági biztosítás díja vagy akár a terület öntözésével járó kiadások is. Ha pedig hitelt vennénk igénybe a földvásárláshoz, akkor javasolt már az adásvételi szerződés megkötése előtt egyeztetni a hitelt nyújtó pénzintézettel és felmérni a hitel felhasználásával összefüggő feltételeket és költségeket is.
5.) Földhasznosítás hosszú távon
A földtulajdon-szerzés általában egy hosszú távra szóló döntés, ezért érdemes jó előre átgondolni a tervezett hasznosítási módot mind a bevételeink és költségeink tervezése, mind saját földművelési tevékenységünk szempontjából. Teljesen máshogy alakulnak pl. az előző pontban említett adózási kötelezettségek egy hosszú távra haszonbérbe bérbeadott terület és egy, a tulajdonos által megművel föld esetén. Az erdők kapcsán az üzemtervi előírások alapvetően meghatározzák a művelés peremfeltételeit, de ehhez képest is több gazdálkodási döntést meg kell hozni, pl. harmadik személy bevonásáról és annak formájáról a gazdálkodásba. Érdemes a tervezett földhasználati módozatot idejében összehangolni az egyéb gazdálkodási terveinkkel (pl. állatlétszám várható jövőbeni növekedése miatt elemelkedő takarmány-szükséglet, stb.) és a meglévő partneri szerződéseinkkel is. 2023. január 1-jétől pedig felmerülhet a majdani gazdaságátadás kérdéskörének időben történő rendezése is, amely szintén érinti a tulajdonunkban álló földek sorsát is, de erről részletesen majd egy későbbi posztban értekezünk.
Fontos tehát, hogy időben vizsgáljuk meg a földvásárlás lehetséges kockázatait, mérjük fel az azzal járó összes költséget, tervezzünk minél hosszabb távra a hasznosítási stratégiánkkal és időben kérjünk megfelelő jogi segítséget egy tapasztalt szakembertől, mindezek hozzásegíthetnek a megfelelő földvásárlási döntéshez és így minimalizálhatjuk a ránk váró kockázatokat.
Forrás: Föld Körüli Pálya
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.
Mezőgazdaság
Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek
Elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése
A hazai gyümölcsfaiskolákban elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja a figyelmet arra, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Ahhoz azonban, hogy az elültetett növény életképes maradjon, érdemes betartani a szakszerű faültetés szabályait is.
A kertészet, vagyis a kertészeti termesztés legspeciálisabb, a legtöbb felkészültséget és főleg a legnagyobb előre gondolkodást igénylő ágazata a faiskolai termesztés. A faiskolai ültetési anyagok előállítása két, három, de akár 4 évet is igénybe vehet fajtól, illetve technológiától függően. Az üzemi gyümölcsültetvények, de döntően a házikertek ültetési anyaga is gyümölcsfaiskolából származik. A gyümölcsfaiskolák jelentős szerepet játszanak abban, hogy milyen gyümölcskínálattal találkozhatnak a fogyasztók idehaza. Feladatuk sokrétű: nemesítőkkel állandó, naprakész kapcsolatot kell tartani, keresni kell az újdonságokat, a betegségeknek részben ellenálló, és a hazai klímában megbízhatóan termő fajtákat. A megfelelő fajtákból érési sorra van szükség. Szükséges a szaporított fajták termesztési tulajdonságainak ismerete, ami alapján az adott fajta egyáltalán ajánlható telepítésre.
A kitermelés előtt a leveles gyümölcs oltványokat minden esetben lelevelezni szükséges, ami jelentős kézi munkaerőt igényel még napjainkban is. Erre elsősorban növényélettani okok miatt van szükség, ugyanis a szabadgyökérrel kitermelt leveles oltványok, egyszerűen kiszáradnának a levelek általi párologtatásuk miatt. A lelevelezést követően a kitermelésre előkészített oltványokat, a kötegelésnek megfelelően jeltáblával látják el, így elkerülhető a fajtakeveredés. A kitermelés az ültetési növényanyag vermelésével fejeződik be.
Ahhoz azonban, hogy a faiskolában szakszerűen kitermelt, több évig nevelt növény a telepítőnél, vagy a ház körül elültetve életképes maradjon, tavasszal kihajtson és leveles hajtást hozzon, néhány dologra figyelni kell. Fontos, hogy az ültetéssel ne várjunk sokáig. Az őszi ültetés ideje a lombhullástól a fagyokig terjedő időszakra korlátozódik, fagyos időben és talajban mindenképpen kerüljük az ültetést. Ha nem szabadgyökerű, hanem konténeres gyümölcsfát vásároltunk, burkolt gyökérzetének köszönhetően elvileg bármikor elültethetjük, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy ez esetben is biztosítsunk a növény számára elegendő időt, hogy még a fagyokig megindulhasson a begyökeresedés a talajban.
Azt, hogy tavasszal, vagy ősszel eredményesebb az ültetés, a gyümölcsfafaj alapján kell eldönteni. A mandula, az őszibarack, a kajszi, a dió és a gesztenye nagyon érzékeny a téli kiszáradásra, ezért ezen fajokat ajánlott tavasszal ültetni. Az almatermésűeknél, bogyósoknál, (kivétel a szamóca, melyet tavasszal, vagy nyár végén ültetünk) az őszi telepítés a kedvezőbb. A berkenyét és a bodzát a gyakorlati megfigyelések alapján érdemesebb ősszel telepíteni.
Fontos, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Az ültetni kívánt gyümölcsfajta termékenyülési viszonyairól mindig tájékozódjunk, és amennyiben nem öntermékeny a fajta, úgy megfelelő pollenadó fajtát is kell ültetnünk, ami a kiválasztott fajtánkkal egyidőben virágzik. Ebben a faiskolák készséggel segítenek.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra buzdít minden gazdálkodót és házikert tulajdonost, hogy bátran ültessen gyümölcstermő növényeket, amelyek a hazai klímánkon különleges beltartalmi értékű gyümölccsel örvendeztetnek meg. Az üzemi gyümölcstelepítést a KAP ST keretében nemrég megjelent Ültetvénytelepítési pályázat is támogatja. De legyen szó kiskertről, vagy több hektáros ültetvényről, ne feledjük, hogy minden egyes fa szakszerű elültetésével és gondozásával hozzájárulunk az élhető környezetünk fenntartásához.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára
Emelkedett a kakaó, kávé és a tea ára
Róma, 2024. november 15. – A globális élelmiszerimport-számla az előző évhez képest várhatóan 2,2%-kal, több mint 2 billió dollárra fog nőni 2024-ben, amit a kakaó, kávé és a tea áremelkedése, valamint a gyümölcsök és zöldségek magasabb importköltségei eredményeznek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) csütörtökön tette közzé Élelmezési kilátások jelentését.
A kakaó, kávé és tea importkiadásai várhatóan 22,9%-kal fognak emelkedni, amely a teljes import-értéknövekedés több mint felét teszi ki. Ez elsősorban az időjárási viszonyok és a logisztikai problémák miatt megugrott nemzetközi árakat tükrözi ezen áruk esetében. A kakaó ára a tízéves átlag közel négyszeresét érte el az év elején; a kávéé közel a duplájára, a teáé pedig 15%-kal emelkedett a hosszú távon megszokott szintjük fölé.
Ezen áruknak az exportja számos ország gazdaságában fontos szerepet játszik, jegyzik meg a FAO közgazdászai. Burundiban és Etiópiában a kávéexportból származó bevételek általában e két ország élelmiszerimport számláinak közel 40%-át fedezik; a tea exportja hasonló módon Srí Lanka számlájának több mint felét teszi ki, Elefántcsontpart kakaóexportja pedig könnyedén ellensúlyozza az ország élelmiszerimport-költségeit.
Ezzel párhuzamosan a gabonafélék és olajos magvak importszámláinak csökkenése könnyebbséget jelent az alacsonyabb jövedelmű országok számára. A magas jövedelmű országok felelnek a globális élelmiszerimport-kiadások kétharmadáért, mely esetében ezen országoknak 4,4%-os növekedéssel kell szembenézniük 2024-ben, míg a felső-közepes jövedelmű, alsó-közepes jövedelmű és az alacsony jövedelmű országok költései valószínűleg csökkenni fognak.
A FAO Élelmezési kilátások jelentése, mely egy kétévente megjelenő kiadvány, frissített előrejelzéseket közöl a főbb élelmiszerek előállítására, kereskedelmére, felhasználására és készleteire vonatkozóan, valamint számos aktuális témát dolgoz fel. A legújabb számban különösen az olívaolaj és a műtrágyák kerülnek górcső alá.