További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Baromfi című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 8. szám.
Forrás: AKI
20 éves jubileumát ünnepelte a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Tormay Béla Szakkollégiuma, amely az egyetemi kiválóságokat, a kar legképzettebb hallgatóit tömöríti. Az ünnepségen a hallgatóságot Dr. Stündl László dékán, Prof. Dr. Veres Szilvia tudományos dékánhelyettes is köszöntötte, de Prof. Dr. Nagy János prorektor is elfogadta a diákság invitálását.
Dr. Stündl László dékán az Agro Jager Newsnak kiemelte, hogy a szakkollégium névadója, Tormay Béla tehetsége már diák korában kitűnt. Például akadt olyan tanév, amikor engedéllyel ugyan, de egyszerre két évfolyamot is elvégezhetett. Külföldi munkái után tanított Keszthelyen, majd Debrecenben – a mai Debreceni Egyetem jogelődjéhez – az Országos Felsőbb Gazdasági Tanintézetbe került.
Munkásságának elévülhetetlen érdeme, hogy meghatározza az agrártudományok mai irányát, hiszen elérte, hogy az oktatásban tudományos igényeséggel adjanak órákat. Ma, ez a törekvés fokozottan jelentkezik – tette hozzá. A mezőgazdaságra eddig soha nem látott kihívások várnak, amelyben az ágazati problémákat csak jól képzett mérnökkel, mérnöki irányítással, mérnöki munkával lehet majd teljesítenie a szektornak.
Brassó Dóra Lili, a Tormay Béla Szakkollégium diákelnöke kiemelte, hogy a jelenleg aktív, nappali tagozatos hallgatóknak az összefogásával sikerült megrendezni a programot. Hangsúlyozta, hogy a diákság, az egyetemi polgárság számára mindig nagy megtiszteltetés, ha a tanórák után a tanáraik, vezető professzoraik, a kar vezetése jelenlétével megtiszteli a rendezvényeket. Mindezeken túl azonban egyfajta kötelességük is ápolni a szakkollégium hagyományait, hiszen 20 év távlatából nézve, a mostani első, másodéves hallgatók éppen akkor születtek, amikor ez a szakkollégium megkezdte a munkáját. A hagyományok ápolása, a történelem ismerete az agrárkaron is fontos feladat és ígéretet tett arra, hogy elnöksége alatt tovább öregbítik a szakkollégium jó hírét mind a kar, mind pedig a nagy egyetem, a Debreceni Egyetem vonatkozásában is.
Az ünnepségen feltűnt Prof. Dr. Pepó Péter egyetemi tanár és Dr. Terjék László egyetemi docens is, akik köszöntőjükben kiemelték, hogy a múlt, a jelen és a jövő, e három egység együtt képezi azt a harmóniát, amely minden közösség biztosítéka.
A szakkollégium lényegében – folytatta lapunknak Brassó Dóra Lili elnök – egy olyan önszerveződő szakmai csoport, ahol az oktatók a legjobb tanulmányi eredménnyel bíró hallgatókat továbbképzik s ha úgy vesszük, egy közös platformot teremt a szakkollégium, hidat képezve a kutatók és a diákság között. Működését a mindenkori vezetőség és tagság összefogása és aktivitása határozza meg.
Prof. Dr. Nagy János prorektor, a társszakkollégium, a Kerpely Kálmán Szakkollégium alapítója kiemelte, hogy a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karon két szakkollégium is működik. Dicsérte, hogy a hallgatók tudják, hogy mit szeretnének tanulni, kutatni. A jóízű tanulmányi verseny mellett, a legfontosabb a szakmai közösségek építése, közös programok szervezése. A két szakkollégium sok esetben közös tudományos programokat szervez. Jelenlétükkel megtisztelik egymás rendezvényeit, előadásait, amellyel nemcsak a kölcsönös elismerés mutatkozik meg, hanem eközben tanulnak is egymástól. A diákság a szakkollégiumokban, olyan tudományos műhelyekbe csöppen, hogy szinte észre sem veszik, de mire a doktori képzés kapujába kerülnek, már szinte igazi kutatókká válnak. Persze, minden tudományterületen, ahogy a Debreceni Egyetem megannyi kutatásában, rengeteget kell dolgozni, hogy új és újszerű eredményeket érjenek el. Valakinek ez könnyen megy, míg mások többet dolgoznak a sikerért, de a motiváció a tudományos kutatás felé hajtja a diákokat.
A problémák felismeréséhez, a kérdések megfogalmazásához, a megoldások megtalálásához az agrártudományokat és az egyes tudományterületeket nagyon alaposan meg kell ismerni. A mai kor azt is elhozta, hogy sokszor más, idegen tudományterületekről érkezik a helyes válasz. Ezért fontos az, hogy az universitason belül együtt legyenek a tudósok és a hallgatók, akik megismerik egymást és felhasználva, baráti és szakmai kapcsolataikat, megoldásokat találjanak az előttünk álló kihívásokra. A diákok kapcsolati tőkéjüket most alapozzák meg és a Debreceni Egyetem a XXI. század harmadik évtizedére ezt kontinentális léptékűvé tette. Teljesen tisztán és világosan látszik, hogy a tudomány és a nemzetközi kapcsolatok együttesen fogják meghatározni a magyar mezőgazdaság jövőjét – tájékoztatta az Agro Jager Newst, Prof. Dr. Nagy János prorektor.
Dr. Szilágyi Bay Péter
Fotó: Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Tormay Béla Szakkolégiuma
Az Európai Bizottság adatai alapján az unió (EU27) tojás- és tojástermékimportja 68 százalékkal 9 ezer tonnára nőtt 2024 januárjában az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Az import 82 százaléka Ukrajnából és az Egyesült Királyságból származott.
A közösség tojás- és tojástermékexportja 30 százalékkal 29 ezer tonnára emelkedett 2024 első hónapjában 2023 januárjához képest. Az Európai Bizottság adatai szerint az unióban az étkezési tojás csomagolóhelyi ára 227 euró/100 kilogramm volt 2024 első tizennégy hetében, 11 százalékkal múlta alul az előző év azonos időszakának értékét.
A KSH adatai alapján Magyarország 2,6 ezer tonna héjas tojást (+14 százalék) vásárolt a nemzetközi piacról 2024 első hónapjában, ezen belül 71 százalékkal több, 1,6 ezer tonna friss tojást szállított be. A héjas tojás exportja 70 százalékkal 1,5 ezer tonnára emelkedett, míg ezen belül a friss tojás kivitele 30 százalékkal 117 tonnára csökkent 2024. januárban az előző év hasonló hónapjához viszonyítva. Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a ketreces tartásból származó étkezési tojás (M+L) csomagolóhelyi ára 55,13 forint/darab volt 2024 első tizenöt hetében, ami 16,8 százalékkal maradt el a 2023. év azonos időszakának átlagárától.
Lopás miatt indult büntetőeljárás egy 29 éves férfival szemben.
Lopás miatt indult büntetőeljárás egy 29 éves férfival szemben.
Egy ágyneműhuzatba tekert, furcsa alakú csomag keltett gyanút a járőröző körzeti megbízottakban, és igazoltatták a tulajdonosát 2024. április 26-án délelőtt. A Veszprémben gyalogló férfi kibontotta a csomagot, amelyben hét szarvasagancs volt.
Állítása szerint februárban a környékbeli erdőkben gyűjtötte azokat, több mint százezer forinttal megkárosítva a vadásztársaságot. Az egyenruhások lefoglalták az agancsokat, a 29 éves helyi férfit pedig előállították a Veszprémi Rendőrkapitányságra, ahol lopás miatt gyanúsítottként hallgatták ki.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a hullajtott agancsok a területen vadászati jogú társaság tulajdonát képezik, azok gyűjtését kizárólag az erdészetek szakemberei, vadászok vagy az erdőgazdaságok írásos engedélyével rendelkező személyek végezhetik.
Forrás: Rendőrség
A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar jelenlegi és volt hallgatói számára fotópályázatot hirdet. A legjobban sikerült fotó készítője egyebek mellett bérletet nyerhet Magyarország egyik legkedveltebb és legizgalmasabb debreceni zenei és kulturális nyári rendezvényére, a Campus Fesztiválra – tájékoztatta az Agro Jager News Debrecenből Fekete István a DE MÉK Kommunikációs Csoport vezetője.
A pályázatra több kategóriában nyújthatják be fényképeiket a jelenlegi és volt hallgatók – mondta el Fekete István, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Kar munkatársa. Így a termesztett növények sokszínűsége, gazdasági állataink világa, az élő környezet, a vidéki Magyarország, sőt a gasztronómia éppen olyan fontos, mint a munka legszebb pillanatai. Abból az aspektusból pedig különösen, hogy ma már élelmiszertudománnyal kapcsolatos kutatásokat is végez az egyetem s végül, de nem utolsó sorban pedig várják a pályamunkákat az „élet az agráron” kategóriában, azaz az egyetemi évek alatt készült fotók is szerepelhetnek.
Fekete István kiemelte, hogy a pályázó kizárólag saját alkotásával pályázhat és maximum három fotóval nevezhetnek.
A pályázatokat elektronikusan úton kell beküldeni. Részletek ITT!
A fotók mellé szükséges elküldeni a készítés helyét (ország, település, földrajzi megnevezés).
A pályázat beküldésének határideje május 10. A beérkező fotókból a kari vezetés előválogatást tart, majd a legjobbnak megítélt fotókat kiállítják, amelyeket a Debreceni Egyetem MÉK főépületében 2024. május 15. – 2024. május 31. lehet majd megtekinteni.
A pályázaton értékes belépőket sorsolnak ki a Campus Fesztiválra, amely Magyarország egyik legnagyobb és legnépszerűbb fesztiválja. Közönségdíjat a legtöbb szavazatot kapott fotót benyújtott pályázó kapja. Az elektronikus közönségszavazás a hivatalos kari Facebook felületen kerül meghirdetésre.
A díjátadóra ünnepélyes keretek között a Debreceni Egyetem MÉK, B épület üvegfolyosó, 2024. június 5. 10:00-tól kerül sor.
Díjazás
Közönségdíjak: Campus Fesztivál Bérlet
Különdíjak: Élménynapok a Hortobágyi Nemzeti Parkban, a Tisztatáj Közalapítvány Szamárháti Látogatóközpontjában, a Nagyerdei Kultúrparkban és további ajándéktárgyak.
Fekete István, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Kar munkatársa hozzátette, hogy nem titkolt célja a pályázatnak, hogy akiknek az élete valamilyen módon kapcsolódik a debreceni agrártudományi karhoz, azokat összegyűjtse és értelemszerűen összegyűjtse azokat az értékes fényképeket is, amelyek a kar történelméhez hozzátartozhatnak. Megjegyezte, hogy máris sok érdekes fénykép érkezett, amelyek agrártörténeti vonatkozása mindenképpen figyelemre méltó – tájékoztatta az Agro Jagert News Fekete István Debrecenből.
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. – lapigazgató
Fotó: Agro Jager News