Keressen minket

Mezőgazdaság

A FAO, az IMF, a Világbank csoport, a Világélelmezési Program és a WTO vezetőinek közös nyilatkozata az élelmezési válságról

Print Friendly, PDF & Email

FAO közleményt adott ki az élelmezési válságról. (Fotó: FAO)

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

FAO: Csü Tong-jü, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) főigazgatója, Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, David Malpass, a Világbank csoport (WBG) elnöke, David Beasley, a Világélelmezési Program (WFP) ügyvezető igazgatója és Ngozi Okonjo-Iweala, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) főigazgatója közös közleményben sürgetik a globális élelmezési válság megoldását.

FAO közleményt adott ki az élelmezési válságról. (Fotó: FAO)

Róma, 2022. július 19. – A COVID-19 járvány, az ellátási láncok zavarai és az ukrajnai háború komoly fennakadásokat okoztak az élelmiszer-, üzemanyag- és műtrágyapiacokon. A Világélelmezési Program (WFP) adatai szerint júniusban 345 millió embert és 82 országot érintett a súlyos éhezés, amikor az ételhez jutás akadályoztatása már az emberek életét és megélhetését veszélyezteti. Tovább rontja a helyzetet, hogy 25 országban a magas élelmiszerárakra exportkorlátozásokkal reagáltak, a globális élelmiszer-kereskedelem 8%-át érintve. Nehezíti még az élelmiszerellátást, hogy a műtrágya ára megduplázódott az elmúlt évben, tükrözve az inputok (pl. földgáz) rekordmagas árát. Az elmúlt évtizedben folyamatosan növekvő globális készletek elérhetővé tételére lenne szükség az árak csökkentéséhez. Mindez a koronavírus járvány után történik, amikor a kormányok pénzügyi cselekvési szabadsága eleve erősen korlátozott. Ezen rövid távú faktorok mellett a klímaváltozás számos országban strukturális változásokra kényszeríti a mezőgazdasági termelést.

A további problémákat elkerülendő, és a Fenntartható Fejlődési Célok eléréséért, rövid és hosszú távon négy kulcsterületen van szükség lépésekre: (i) azonnali támogatást biztosítani a rászorulóknak; (ii) az élelmiszer kereskedelmének és ellátásának elősegítése; (iii) a termelés fokozása és (iv) a klímaváltozásnak ellenálló mezőgazdaságba való befektetés.

Azonnali segítség a rászorulóknak: Sürgősen meg kell erősíteni a rászoruló családok szociális hálóját és biztosítani a Világélelmezési Program számára a szükséges erőforrásokat a legszegényebbek eléréséhez. A Világélelmezési Program működését egyéb intézkedések is segíthetik, mint legutóbb a WTO tagok egyezménye az importkorlátozások tilalmáról a humanitárius célokra szánt élelmiszereknél. Nem jól behatárolt célcsoportok esetén az  energia- és élelmiszerdotáció költséges és pazarló megoldás. Érdemes ehelyett a leginkább rászorulóknak biztosított készpénz támogatásokra fókuszálni. Idővel a hatékony szociális védőrendszert még több emberre ki lehet bővíteni. A jól működő védőháló erősen célzott és hatékony bekerülési és kifizetési rendszert alkalmaz, gyakran a technológia lehetőségeit kihasználva.

Elősegíteni az élelmiszer-kereskedelmet és -ellátást: Rövid távon a készletek megnyitása – a WTO szabályainak megfelelően – és egy esetleges diplomáciai megállapodás az Ukrajnában rekedt gabona és műtrágya kihozatalára biztosítanák az élelmiszerek elérhetőségét. A kereskedelem elősegítése és a globális élelmiszer- és mezőgazdasági piacok (beleértve a gabonafélék, műtrágyák és más inputok piacát) működése és ellenálló képessége kulcsfontosságú, amint azt a WTO miniszteri deklarációja az éhezésre adott sürgős lépésekről is kiemeli. A 2008-as válság megmutatta, hogy a globális kereskedelem korlátozása megdrágítja az élelmiszereket. A kiviteli korlátozások felszámolása és a rugalmasabb ellenőrzési és engedélyezési folyamatok bevezetése csökkentheti az ellátási problémákat és az árakat. Fontos még az átláthatóság növelése a WTO tájékoztatása révén és a kereskedelmi intézkedések jobb nyomon követése.

A termelés bővítése: Ösztönözni kell a fejlődő és fejlett országok termelőit és halászait a fenntartható élelmiszer-termelésre, továbbá az ellátási lánc javításával összekapcsolni őket a 8 milliárdnyi fogyasztóval. Ehhez elengedhetetlen a megfizethető műtrágya, vetőmagok és más termelési eszközök a privát szektor révén. A versenyképes termelők támogatása prioritást élvez. Hosszabb távon a FAO, a Világbank csoport és mások által összegyűjtött tudás megosztása által hatékonyabbá tehető a műtrágya-felhasználás, melyben segíthetnek a talajtérképek, a mezőgazdasági tanácsadók és a precíziós gazdálkodás, hogy felvértezze a termelőket tudással a termelés szinten tartásához és a fenntartható természeti erőforrás-használathoz.

Befektetés a klímaváltozásnak ellenálló mezőgazdaságba: Az agrárium ellenálló képességét segítő befektetések és az alkalmazkodás, a kistermelők, az élelmezési rendszerek és az éghajlatbarát technológiák támogatása esszenciálisak a klímatudatos mezőgazdaság kialakításához, ami garantálná a stabil termelést az előttünk álló években. Az élelmiszerbiztonságra és az értéklánc infrastruktúrára (tárolás, hűtés, pénzügyi és biztosítási infrastruktúra) vonatkozó normák és szabványok javítása fontos a hozzáférhetőség és az egyenlőtlenségek felszámolása érdekében.

Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy fontos a drágulás és hiányok sújtotta fejlődő országok támogatása, hogy azok fedezni tudják alapvető szükségleteiket a hosszabb távú fejlesztési célok veszélyeztetése nélkül. Alapvető jelentőségű, hogy a financiálisan instabil helyzetű rászoruló országok képesek legyenek az élelmiszer-importjuk fedezésére, ezzel is csökkentve a társadalmi feszültségeket. A fejlesztési forrásoknak működő alternatívákat kell kínálni a bezárkózó lépésekkel szemben, mint az exporttilalmak vagy a műtrágya import általános támogatása. A befektetés a skálázható védőhálóba és a klímabarát mezőgazdaságba vagy fenntartható halászatba és akvakultúrába ilyen példák.

Felszólítjuk az országokat, hogy erősítsék meg a szociális hálójukat, serkentsék a kereskedelmet és a termelést, és invesztáljanak az ellenálló mezőgazdaságba. Az országspecifikus szükségleteket belülről jövő folyamatok révén kell meghatározni és ezen rövid, közepes és hosszú távú célokhoz forrást találni fejlesztési bankoktól. És mi folytatjuk a közös munkát ennek támogatásáért a G7 elnökség és a Világbank csoport által életre hívott élelmezésbiztonsággal foglalkozó globális szövetség keretein belül, nyomon követve a drágulás okait és hatását, ezzel is elősegítve, hogy a befektetések, finanszírozás, adatok és bevált jógyakorlatok elérhetők legyenek a rászoruló országoknak.

Forrás: FAO

***

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

 

Mezőgazdaság

Új eszközök és szankciók segítik a termelőket a felvásárlókkal szemben

Print Friendly, PDF & Email

Az Országgyűlés elfogadta a termelővédelmi törvénycsomagot

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Szankcionálhatóvá válnak a felvásárlók általi, 30 napon túli késedelmes fizetések a gazdálkodók felé az Országgyűlés által elfogadott termelővédelmi törvénycsomagnak köszönhetően – közölte Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár. A szabályozás új lehetőségek megteremtésével javítja a termelők felvásárlókkal szembeni kiszolgáltatott helyzetét és jogi eszközökkel biztosít erősebb védelmet számukra. A legtöbb új szabály a szükséges felkészülési idő biztosítása érdekében 2025. január 1-jétől lép életbe.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Feldman Zsolt kiemelte, világszerte jellemző az, hogy az élelmiszer előállítási láncban a termelők arányaiban nagyobb kockázatokat viselnek, az eredményekből pedig kisebb mértékben részesülnek. Ennek oka, hogy a termelők legtöbbször kisebb alkuerővel és érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek, mint a láncban felettük álló feldolgozók vagy a kereskedők. A kockázatok és az eredmények arányosabb megosztása érdekében szükség van a termelők szabályokkal történő támogatásra, azért, hogy a felvásárlók, feldolgozók ne háríthassanak minden kockázatot a termelőkre. A termelők számára emellett átláthatóbbá és tervezhetőbbé kell válnia a felvásárlási folyamatoknak – tette hozzá.

Az államtitkár szerint a magyar kormány az agrárium vonatkozásában arra törekszik, hogy ne csak a támogatáspolitikában, hanem a hazai termékpályák működésében is előrelépés történjen. Ezért folyamatosan fejleszti a hazai szabályozási rendszert, mely megalapozza a hazai termelők felvásárlókkal szembeni védelmét, helyzetük jogi eszközökkel történő javítását és integrációjuk erősítését. Ezt szolgálja a most elfogadott termékpiacokról szóló törvény módosítása is, mely számos, a termelők védelmét erősítő, kézzelfogható szabályozási elemet tartalmaz. Ezek közé tartozik a kockázatmegosztási rendelkezések kötelező alkalmazása a zöldség-gyümölcs, valamint sertés- és baromfi ágazati szerződésekben, a 30 napnál későbbi késedelmes fizetések hatékonyabb szankcionálása 2025. január 1-jétől, valamint bizonyos esetekben a felvásárló tevékenységtől történő eltiltásának bevezetése. A cél mindezzel az, hogy ne egyedül a termelő viselje a termékpálya működésének teljes kockázatát. Fontos cél, hogy a szerződések a jövőben egyértelműen tartalmazzák ezeket a kockázatokat és a teherviselés arányait. A termelők védelmének javítását szolgálja az is, hogy az ágazati érdekképviseleti szervezetek mintaszerződéseket vezethetnek be a jó gyakorlatok széleskörű elterjesztése érdekében – hangsúlyozta.

Kifejtette, ez a törvénymódosítás kiterjed a vertikális együttműködésekre vonatkozó, önkéntesen alkalmazható termeltetői szerződés kategóriájának és szabályainak megteremtésére is. Ez az új szerződéstípus keretet ad a termeltetői együttműködéseknek, ami nemcsak a termelők helyzetét teszi kiszámíthatóbbá, hanem a feldolgozók alapanyag ellátottságának biztonságához is hozzájárul, valamint csökkenti a piaci túltermelés kockázatát is. A termeltetői együttműködésekre vonatkozó előírások alapján az árat olyan módon kell meghatározni, hogy az a szerződés egész időtartamára vonatkozóan biztosítsa az átláthatóságot és kiszámíthatóságot – ismertette Feldman Zsolt.

Az agrártárca azt kívánja elérni, hogy ezek a szabályok gyorsan és sikeresen beépüljenek a magyar mezőgazdasági gyakorlatba és átláthatóbb, tervezhetőbb viszonyokat teremtsenek országszerte.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Aszály információk: 2024. május 2.

Print Friendly, PDF & Email

Az aszály alakulása május elején

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A mögöttünk álló egy hétben nagyrészt száraz, többnyire napos időjárás volt a jellemző hazánkban. A múlt csütörtökön, pénteken és szombaton kevés helyen előfordultak még gyenge záporok, majd országszerte száraz napok következtek, és csak szerda estétől eredt el néhol ismét az eső.

Ábra: MME

A talaj felső fél méteres rétege sokat száradt az elmúlt egy hét során, a felszínközeli néhány centiméter ismét teljesen kiszáradt. Kritikusan száraz felső 20 cm-es talajréteg a déli országrész középső tájain található, míg máshol egyelőre kielégítő a talaj felső 20 illetve 50 cm-es rétegének nedvességtartalma.
Az említett területen tapasztalhatók aszály jelei a tavaszi vetésű növényeknél.
A folytatásban változékonyabbra fordul az idő, növekszik a csapadékhajlam, elsősorban záporos jellegű csapadékra van kilátás. Csütörtökön és pénteken főként az ország délnyugati felén kell ismétlődő záporokra, zivatarokra számítani, így a déli országrészben is enyhül az aszály, majd vasárnap az északi országrészben várhatók nagyobb számban záporok, zivatarok. A záporos időjárás a jövő hét első felében is folytatódik.

Forrás: MME

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Mérsékelt emelkedés a FAO élelmiszerár-indexben

Print Friendly, PDF & Email

A hús- és gabonafélék és növényi olajok magasabb jegyzése túlszárnyalta a cukor és tejtermékek árcsökkenését

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Róma, 2024. május 3. – Feljebb kúszott áprilisban az élelmiszer-alapanyagok nemzetközi piaci árainak mutatója, miután a hús jelentős és a növényi olajok és gabonafélék mérsékelt drágulása érvényesült a cukor és tejtermékek alacsonyabb árával szemben az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) ma frissített indexében.

©FAO/Rijasolo

FAO élelmiszerár-index, ami a nemzetközi kereskedelem legjelentősebb élelmiszer-alapanyagainak havi árváltozását követi le, március óta 0,3%-kal erősödött, de még így is 9,6%-kal múlja alul az egy évvel korábbi értékét.

A gabonafélék árindexe szintén 0,3%-kal emelkedett márciushoz képest, megszakítva a három hónapja tartó árcsökkenését. A búza exportpiaci ára stabilizálódott áprilisban miután a főbb exportőrök közötti verseny ellensúlyozta az Európai Unióban, Oroszországban és az Amerikai Egyesült Államokban tapasztalt kedvezőtlen időjárási körülményeket. A kukorica külpiaci ára nőtt a nagy kereslet hatására és az ukrán infrastruktúrában bekövetkezett károk  okozta logisztikai fennakadások és a betakarítás előtt a brazil termés körüli aggályok miatt. A rizsfélék almutatója 1,8%-kal csökkent főleg az Indica alacsonyabb jegyzésének köszönhetően az aratás jelentette nyomás közepette.

A növényi olajok árindexe is 0,3%-kal erősödött áprilisban 13 hónapja nem látott szintre érve, ahogy a napraforgó- és repceolaj drágulása ellentételezte a pálma- és szójaolaj árcsökkenését.

A FAO húsárindexe 1,6%-kal nőtt az elmúlt hónapban, mivel mind a szárnyas-, a szarvasmarha és a birkahús is megdrágult a nemzetközi piacokon. A sertéshús ára globálisan valamelyest csökkent, tükrözve a lanyha keresletet Nyugat-Európában és a főbb importpiacokon, például Kínában.

A cukor indexe 4,4 %-kal esett, így 14,7%-kal múlva alul a tavaly áprilisi értékét. A csökkenés főként a javuló ellátási helyzetnek köszönhető, kiemelten a vártnál nagyobb indiai és thai termésnek és a kedvező brazil időjárásnak.

A FAO tejtermék árindex 0,3%-kal csökkent, pontot téve egy féléves drágulási ciklusra. A fő okok között találjuk a sovány tejpor gyengélkedő importkeresletét és az amerikai dollár erősödése miatti alacsonyabb nemzetközi sajtárakat. A stabil importkereslet által fűtve a vaj nemzetközi ára ezzel szemben nőtt.

További részletek itt.

Megnyirbált búza-előrejelzés

Megjelent a FAO új Gabonakínálati- és keresleti gyorsjelentése is, amelyben 2846 millió tonnára növelte a szezon globális gabonatermelésre vonatkozó előrejelzését, ami 1,2%-os bővülést jelentene éves szinten. A frissített számok a Mianmarból és Pakisztánból érkező adatokra reflektálnak.

A FAO szakértői valamelyest csökkentették a 2024-es globlis búzakibocsátásra vonatkozó előrejelzést, ami a várható 791 millió tonnával még így is félszázalékos éves bővülést jelentene.

A szemestermények esetében a fő betakarítási szezon a déli félteke országaiban hamarosan kezdődik, ám a nem megfelelő időjárás lehűtötte a hozammal kapcsolatos várakozásokat a főbb termelő országokban, mint Brazília és Dél-Afrika.

További részletek itt.

Forrás: FAO

Tovább olvasom