Keressen minket

Természetvédelem

Öreg néne őzikéje

Őzsutát műtöttek meg a Hortobágyi Madárpark szakemberei.

Közzétéve:

Nem a Mátra alján, hanem a bihari határ mentén, Pocsajon, a falu szélén lakik az öreg néne, aki két éve fogadta magához a sete-suta őzgidát, mely mindeddig boldogan élt a kertben, kutyával, tyúkokkal, kacsákkal, libákkal békességben.

Fotó: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

Egy nem túl szép napon az eddig barátságos kutya megharapta az őz fejét, ahogy megugrott, a lába beszorult egy vaskarám alá, és a hátulsó lába lábtő ízületén nyílt ficam keletkezett. A bőr 12 cm-en felszakadt, és a csont kifordult. Az őz azon járt, mely szennyeződött, fertőződött, ha azonnal nem kap műtéti ellátást, amputálni kell. Gazdája egy nyolcvan éves öreg néni nem tudta elsősegélyben részesíteni, másnak az őzike nem hagyta magát megközelíteni.

A debreceni speciális állatmentők aznap nem tudták szállítani, altatás nélkül nem is lehet. Azonnal kocsiba ültem munkatársammal, és egy bő óra alatt odaértünk Pocsajra. Altató injekció az ólban a combjába, majd mosás, fertőtlenítés, antibiotikum, sínbe rakás, lepedőbe göngyölés és a Duster hátsó ülésén munkatársunk vigyázott rá útközben. Ha mozdult, kapott még egy kis altatót, mert mintegy fél óra a hatása, az út pedig 100 km. Hortobágyon még egy adag, mely már kockázatos volt, mert kérődzők hosszú altatás során felfúvódhatnak, de szükséges, mert azonnal meg kellett operálni.

Fotó: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

Mosás, fertőtlenítés, antibiotikumos lemosás még egyszer, csak jobban, szalagok, ízületi tok és bőr varrása után sínezés. Egy folyosót almoztunk be neki, a redőnyös falú kórtermeket összetörte volna, ha nekiugrik. Nem ugrál, de áll, járkál, eszik, iszik, és a gazdái másnaponta látogatják. Öreg néne simogatja, becézgeti, szeretgeti, két hét múlva hazaviszi.

Forrás: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

Természetvédelem

KITEKINTŐ: Hollandia – Fészerben alvó farkast találtak

Published

on

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
A részletekért kattintson!

Visszaengedték a vadonba azt a farkast, amelyre a hollandiai gelderlandi Hengelóban egy ház melletti fészerben bukkantak. Mikor megtalálták a farkas békésen szunyókált. Az állatot hétfő reggel fedezte fel a ház tulajdonosa, aki azonnal kihívta a rendőrséget. Gelderland tartomány szóvivője elmondta, hogy az állatot egy időre elaltatták, majd megvizsgálták és szabadon engedték. Az állatorvosi vizsgálat megállapította, hogy egészséges és sértetlen volt, ezért elvitték egy helyi erdőbe ahol hagyták, hogy magától felébredjen. A vizsgálatot végző állatorvos a helyi  Omroep Gelderland műsorszolgáltatónak kiemlte, hogy egy ház közelében menedéket kereső farkast találni még mindig „nagyon szokatlan helyzet”.

HENGELO – A farkast elviszik a közeli erdőbe. Fotó: Vincent Jannink ANP

Két évvel ezelőtt egy másik farkast is találtak már aludni egy doetinchemi ház hátsó kertjében, de egy ház közelében menedéket kereső farkast találni még mindig „nagyon szokatlan helyzet” – mondta az állatorvos az Omroep Gelderland helyi műsorszolgáltatónak.

Utóbb kiderült, hogy semmi baja nem volt a farkasnak. Egyszerűen csak leheveredett. Forrás: Geen wolf in cultuurlandschap

Egyes helyiek azt mondták, hogy aggódnak a farkas házak közelében való jelenléte miatt:

– Szemben van egy játszótér. Soha nem tudhatod, mi történhet, ha egy sebesült állatról van szó – mondta az egyik szomszéd. Egy másik azt mondta, hogy aggódik a juhai és a lovai miatt.

Megbízható, jó minőségű, szervizelt autót keres? Keresse Csúcs Gábort a +36 30 323 38 52 – es telefonszámon! Kattintson!

Decemberben az Európai Bizottság javasolta a farkasok védelmére vonatkozó szabályok enyhítését, miután megszaporodtak a juhok és szarvasmarhák elleni támadások.

Hollandia sűrűn lakott részén otthonosan érezte magát a farkas. Forrás: Geen wolf in cultuurlandschap

Jean Rummenie holland mezőgazdasági miniszter, a BBB gazdálkodópárti képviselője sürgette a bizottságot, hogy gyorsan terjessze elő a javaslatot, és azt mondta, hogy „már elkezd dolgozni a nemzeti jogszabályok módosításán”.

Jean Rummenie holland mezőgazdasági miniszter. Forrás Hollandia Kormánya

„Úgy gondolom, hogy sürgősen több intézkedésre van szükség a támadások megelőzése és az incidensek esetén történő gyors beavatkozás érdekében” – mondta.

A BBB korábban azt kívánta, hogy Hollandia legyen farkasmentes övezet.

Forrás:
Dutch News Hollandia

Fordította: 
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Agro Jager News

 

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Természetvédelem

Fehér árnyak: nagy kócsagok vadásznak a nagylaki gyepeken

Szép számban figyeltek meg nagy kócsagokat a Körös-Maros Nemzeti Parkban.

Published

on

A Körös-Maros Nemzeti Park Maros-ártér részterületén elterülő nagylaki gyepeken, január közepén szép számban láttunk nagy kócsagokat. A kecses madarak türelmesen várták, hogy a zsákmányul szolgáló rágcsálók a közelükbe jöjjenek. 

Fotó: Fotó: Balla Tihamér – KMNP

A nagy kócsag a magyar természetvédelem címermadara. Alapvetően vízimadár, a vizes élőhelyekhez kötődik és nemzeti parkunk területén is több helyen költ, kisebb csoportokban. Általában bányatavak, kubikgödrök nádasaiban fészkel. A régió legjelentősebb állománya azonban az országhatár túloldalán, de közvetlen közelünkben, a Nagylaki-halastavak területén fészkel.

Megbízható, jó minőségű, szervizelt autót keres? Keresse Csúcs Gábort a +36 30 323 38 52 – es telefonszámon! Kattintson!

Bár a nagy kócsagok vízimadarak és alapvetően halakat, egyéb vízben élő állatokat zsákmányolnak, mégis viszonylag gyakran láthatjuk őket a szántóföldeken, vagy a gyepeken álldogálni. Ez azonban csak látszólag álldogálás, valójában így vadásznak. Akár órákig egyhelyben, szinte mozdulatlanul állnak és várják, hogy a potenciális zsákmány nagyon közel kerüljön hozzájuk. Ilyenkor aztán egy villámgyors mozdulattal, hegyes csőrükkel lecsapnak rá. A száraz területeken alapvetően rágcsálókra lesnek, ugyanis a halak mellett a mezei pockok és egyéb apró rágcsálók is kiváló táplálékot nyújtanak számukra.

Általában olyankor használják zsákmányszerzésre ezeket a vizektől távol eső területeket, ha ott nagyon jelentős táplálékforrás (rágcsáló) áll rendelkezésére, illetve ha az egyébként megszokott vizes élőhelyük nem nyújt elegendő élelmet. Jelenleg is ez a helyzet áll fenn, mert az elmúlt néhány napban még a nappali órákban is kitartóan nulla Celsius-fok alatt volt a hőmérséklet, ezért a nagy kiterjedésű sekély vizek többnyire befagytak, így ott nem tudnak halászni a kócsagok. Ezért jönnek át tehát a határ innenső oldalán elterülő, nagy kiterjedésű gyepterületekre vadászni. Mostanában itt könnyűszerrel megfigyelhetünk akár 15-20 nagy kócsagot is viszonylag kis területen. Reggelente 2-3 példányos, kis csapatokban érkeznek, éjszakára azonban visszahúzódnak a nagylaki tavak nádasaiba.

Forrás: KMNP

Tovább olvasom

Természetvédelem

Visszanéző (2024): Kígyászölyvet figyeltek meg Apajon

Apajon kígyászölyvet figyeltek meg:

Published

on

Kőhegyi Dániel amatőr természetfotós kígyászölyvet figyelt meg az Apaji tórendszer területén. A szerencsés fotós beszámolt élményeiről:

Fotó: Kőhegyi Dániel – Agro Jager News

Aznap, a tavak közötti gátrendszeren cserkeltem az autómmal, ami általában eredményre szokott vezetni. Mivel nincs teljesítménykényszer, minden közönséges madárfajnak úgy tudok örülni, mintha az lenne a legritkább Magyarország területén. Sok év alatt megtanultam, hogy amilyen korán csak lehet, ki kell menni a területre és a napfelkeltét már kint kell fogadnom. A másik lehetőség, hogy késő délután érek ki a területre – ezt minden esetben a munkám határozza meg.

Nagyon sok madárfaj figyelhető meg, főleg tavasszal és az őszi hónapokban. Az Apaji tórendszer azért különleges, mert a tavak közvetlen szomszédságában legelők találhatók sok-sok kilométeren át. Ez, a távolság és a takarás hiánya miatt különösen nehézzé teszi a madarak megfigyelését és megörökítését.

A területet csatornák is színesítik, amelyek számos madárnak különleges élőhelyet biztosítanak, főleg a tavaszi és őszi vonulás időszakában.
Aznap is a megérzéseimre hallgattam, és egyszer csak megláttam a tavak között egy kígyászölyvet egy oszlopon, amely pontosan engem nézett. Bár évek óta fényképezek, ilyenkor mindig furcsa érzés fut végig rajtam. Tudom, hogy ez egy különleges pillanat, és ha óvatlan vagyok, soha többé nem láthatom az adott fajt. Ennek ellenére ez a fiatal madár megvárta, hogy megálljak, kivegyem sebességből az autót, lenyúljak a fényképezőgépemért és azzal a csillogó fekete tárggyal felé nézzek és fényképezzek. Ez a madár annyira komolyan gondolta ezt, hogy percekig nem repült el, csak kíváncsian figyelt.

Fotó: Kőhegyi Dániel – Agro Jager News

A fotósok számos alkalommal beszámoltak hasonló élményekről más fajok esetében is, legyen az madár vagy emlős. Valahogy megérzik az ember szándékait. Ami egy vadásznak szinte kizárt, azt egy fotós  megteheti.

A kígyászölyv azonban az érzékeny fajok közé tartozik, sokáig nem lehet egy helyben tartani. Néhány igazán jó fényképet tudtam készíteni róla. A madarat körülbelül 70 méterről tudtam lefényképezni a 800 mm-es objektívemmel. Majd hirtelen elrepült. Ez a madár nagyjából egy hetet tartózkodott a területen, majd eltűnt. Mások is látták, próbálták megfigyelni kisebb-nagyobb sikerrel, de végül nyoma veszett.

Valószínűleg ez a madár északabbról vándorolt ide. Magyarországon megközelítőleg 40-45 párról beszélnek a szakemberek, amelyek főként az Északi-középhegységben találhatók. Egyesek szerint a Kiskunságban is költ. A többi fotóstársam is csak ezt az egy példányt tudta megörökíteni. Az is előfordulhat, hogy a közelben él egy pár, bár gyűrűt sajnos egyik madáron sem tudtunk megfigyelni.

Remélem, idén a nyári hónapokban újra találkozunk” – zárta beszámolóját Kőhegyi Dániel.

További részletek a kígyászölyvről itt érhető el.

Kőhegyi Dániel amatőr természetfotós oldala itt érhető el

Agro Jager News

 

Tovább olvasom