Természetvédelem
Vadmacskát fotóztak a Visegrádi-hegységben
Hazánk fokozottan védett fajának, a vadmacskának egyik példányát kapta lencsevégre a Visegrádi-hegység védett területén egy, a Vadmacska Fajmegőrzési Program keretén belül kihelyezett vadkamera. A faj a hibridizáció, tehát a vad- és házimacskák kereszteződése miatt erősen veszélyeztetett. A vadmacska kutatása és védelme érdekében a Budakeszi Vadaspark, a Pilisi Parkerdő Zrt. és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szakmai együttműködésében fajmegőrzési program zajlik. A fotózott példány a kutatás egy fontos eredménye és arra ösztönzi az együttműködő feleket, hogy tovább bővítsék a kutatási és fajmegőrzési tevékenységet.
Fotó: Budakeszi Vadaspark
A Budakeszi Vadaspark a Pilisi Parkerdő Zrt. kezelésében működő vadaspark a Pest megyei Budakeszin, Budapest nyugati szomszédságában.
Szabó Péter, a Budakeszi Vadaspark ügyvezető igazgatója a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem docensével, dr. Biró Zsolttal egyeztetett a fotón látható állatról. A vadmacska sokban hasonlít a házimacskára, de a szakértői vélemény a most fotózott állatot – a külső jegyek (a farok vastagsága és az azon látható gyűrűk száma, a test mintázata) – alapján vadmacskaként azonosítja. Novák Adrián, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság tájegységvezetője elmondta: a képet a program keretében idén februárban kihelyezett egyik vadkamera rögzítette a Visegrádi-hegység egy zavartalan észak-keleti völgyében, a Pilisi Parkerdő Zrt. kezelésében álló, a Duna-Ipoly Nemzeti Park részeként védett erdőben, lakott településektől távol.
Fotó: Budakeszi VadasparkA fajmegőrzési kezdeményezés az erdei ökoszisztéma szabályozása és a biodiverzitás megőrzése érdekében is fontos. Az őshonos ragadozófajok – mint például a vadmacska – eltűnése megbonthatja az élőhelyeken kialakult ökológiai egyensúlyt, ami komoly károkhoz vezethet. Biró Zsolt és Burányi Virág, a Budakeszi Vadaspark vadmacska gondozója elmondták: éppen ezért nagyon fontos az őshonos ragadozók még fellelhető, gyakran elszigetelt vagy genetikailag erodált (lepusztult) populációinak védelme, genetikai frissítése, sőt, felmerül a már kihalt populációk újraalapozása, a repatriáció, azaz visszavadítás is.
A kisméretű és rejtőzködő viselkedésű vadmacskáknak tehát jelentős szerepük van az élőhelyi dinamika és a sokféleség fenntartásában, ám a vadmacska populációk száma alacsony Magyarországon: többnyire az Északi- és a Dunántúli-középhegységben, Belső-Somogyban, a Dunántúli-dombság, a Mecsek és a Villányi-hegység, valamint a Körösök vidékén, a Dráva és a Tisza ártéri területeiről ismert.
A három szervezet által 2021-ben indított Vadmacska Fajmegőrzési Program az 1974 óta védett, 2012-óta fokozottan védett, veszélyeztetett faj kutatását, fennmaradását és védelmét tűzte ki célul. Küldetése a “tisztavérű” vadmacska védelme, genetikai tisztaságának feltérképezése, rejtőzködő életmódjának tanulmányozása, a Pilis, a Visegrádi-hegység és a Budai-hegység területén. A program keretében a szakemberek kihelyezett vadkamerák segítségével vizsgálják a vadmacskák előfordulását, a populációkat és a megfigyelhető hibridizációt. A kisragadozók jelenlétének igazolásán túl (melyre jó példa a most bemutatott fotó is), a kutatás fontos eleme a genetikai vizsgálathoz szükséges szőrminták és gázolásból származó tetemek gyűjtése, elemzése is, továbbá a hosszú távú elképzelések között egy szaporító állomás felállítása is szerepel.
Forrás: Budakeszi Vadaspark
Természetvédelem
Uráli bagoly tűnt fel a Dévaványai-Ecsegi pusztákon
Uráli bagoly bukkant fel a Körös-Maros Nemzeti Parkban
Síkvidéki területeken ritkán látható ragadozó madár, egy uráli bagoly bukkant fel a közelmúltban a Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványai-Ecsegi puszták részterületén.
Fotó: Motkó Béla – KMNP
Az uráli bagoly alapvetően hideg, mérsékelt övi madár. Elsősorban Oroszország területén terjedt el, ahogyan erre a neve is utal. Európai állománya főként a Kárpátok vonulatára és az észak-balkáni hegységekre terjed ki. Magyarországon is költ, elsősorban az Északi-középhegységben. Első hazai költését 1962-ben jegyezték fel, 1983-tól pedig már rendszeres fészkelőként tartjuk számon.
Az uráli bagoly a hazánkban előforduló bagolyfajok közül az uhu után a második legnagyobb termetű. A síkvidéki területeken ritka kóborlóként láthatjuk, általában csak télen vetődik errefelé. A Dévaványai-Ecsegi pusztákon legutóbb öt évvel ezelőtt figyeltünk meg egy példányt. Az utóbbi években Biharugra térségében is volt néhány előfordulása. A Körös-Maros Nemzeti Park területén megjelenő uráli baglyok valószínűleg az Északi-középhegységből, vagy az Erdélyi-szigethegységből érkeznek rövid látogatásra.
Az uráli bagoly nagyon közeli rokona a nálunk is állandóan jelenlévő macskabagolynak. A Körösvölgyi Állatparkban mindkét bagolyfaj megtalálható, így akik testközelből is szeretnék őket megnézni, azok egy téli hétvégén ezt Szarvason megtehetik.
Forrás: KMNP
Természetvédelem
Fiatal csüllő repült át a Kardoskúti-puszta felett
Magyarországon rendkívül ritkán látható madárfajt figyeltek meg a napokban a Körös-Maros Nemzeti Park területén
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Magyarországon rendkívül ritkán látható madárfajt, csüllőt figyeltek meg a napokban a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai. A fiatal, tengerparti madár a Kardoskúti-puszta felett repült át.
Fotó: KMNP
A sirályok családjába tartozó csüllő tipikus tengerparti madár. Az északi féltekén a skandináv országokban, Oroszországban és Alaszkában egyaránt költ, jellemzően igen nagy, esetenként több tízezres telepekben. Cirkumpoláris faj, ami azt jelenti, hogy jellemzően a sarkvidékhez közeli tájakon költ, de az egész földön elterjedt. Az elmúlt két évtizedben az európai állomány költési területének déli határa egy kicsit északabbra húzódott. Fő táplálékául a halak szolgálnak, de időnként gerincteleneket is elfogyaszt.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Csüllők jellemzően október vége és december eleje között bukkannak fel Magyarországon. Évente országos szinten 10-15 megfigyelés van, 2012 azonban inváziós év volt, akkor 26 alkalommal láttak csüllőt. Az esetek döntő többségében fiatal, kóborló példányokról van szó, öreg madarak csak elvétve fordulnak elő, ők már a megszokott útvonalakon mennek telelni a délebbi tengerpartokra.
A kardoskúti Fehér-tó térségében a korábbi években is felbukkantak már csüllők. Ez azért is érdekes, mert hazánkban általában a nagyobb kiterjedésű tavaknál (Balaton, Tisza-tó, Szegedi Fehér-tó) jelenik meg, a kardoskúti Fehér-tó viszont egy kisebb kiterjedésű állóvíz. Ráadásul idén november közepén, amikor a kóborló példány felbukkant, a tó teljesen ki volt száradva, ezért a madár valószínűleg le sem szállt. Röptében figyeltük meg, amint a tó irányából Békéssámson felé haladt.
A csüllő a térségünkben is költő dankasirálynál nagyobb testméretű sirályféle. A fiatal példányoknak fekete gallérjuk van a nyakuknál és repülés közben felülről nézve jellegzetes, fekete, W-alakú mintázat látható a hátukon és a szárnyukon. Hátuk szürke, szárnyuk belülről fehér, illetve szürke.
Forrás: KMNP
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Természetvédelem
50 éves a Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor
Sikeresen lezajlott az „50 éves a Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor” megemlékező konferencia
Sikeresen lezajlott az „50 éves a Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor” megemlékező konferencia november 23-án a kisújszállási Vigadóban, ahol méltóképpen ünnepeltük meg a Kutatótábor fél évszázados fennállását. A konferencia résztvevőit dr. Fazekas Sándor országgyűlési képviselő, kormánybiztos, Kapocsi István a HNPI igazgatóhelyettese és Tóth József, a Móricz Zsigmond Református Kollégium, Gimnázium, Technikum, Általános Iskola és Óvoda igazgatója köszöntötte.
Fotó: Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor
Az esemény fényét jelenlétével emelte dr. Rácz András úr, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára és Szűcs Tamás úr, Kisújszállás város polgármestere. A program kezdetén Tóth Csaba táborvezető-helyettes előadásában bepillantást nyerhettünk a tábor gazdag 50 éves történetébe, aki egyben bemutatta a tábor immár hatodik tábortörténeti és publikációs kötetét. Ezt követően Ulicsni Viktor hússzoros táborozó élményekkel teli történetekkel elevenítette fel a tábori élet mindennapjait.
Fotó: Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor
A rendezvén fénypontjaként a tábor ötvenéves fennállása során kiemelkedő támogatást nyújtó négy szervezet és két táborszervező magánszemély emlékplakettet és elismerő oklevelet vehetett át:
• Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság
• Kisújszállási Móricz Zsigmond Református Kollégium, Gimnázium, Technikum, Általános Iskola és Óvoda
• SOE ERTI Püspökladányi Kísérleti Állomás
• Agrárminisztérium
• Papp Gyula tanár úr, aki közel 30 évig vett részt a tábor szervezésében.
Ábra: Facebook
Végül elismerésben részesült Dr. Tóth Albert, a Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor megálmodója és táborvezetője, az Alföldkutatásért Alapítvány alapító elnöke, akinek kitartó lankadatlan lelkesedéssel végzett munkája nélkül ez a tábor nem élhette volna meg ötvenéves jubileumát. Az emlékplakettet Győrfi Sándor Kossuth-díjas szobrászművész készítette.
A konferencia szakmai programjának keretében a táborban zajló kutatómunka legfrissebb eredményeit bemutató tudományos előadások hangoztak el a kunhalmok és a Hortobágy botanikai viszonyairól, az alföldfásítás múltjáról és jövőjéről, a szikes talajok talajtérképezéséről és vizsgálatairól, a Tisza-tó halfaunájának változásairól, a hortobágyi vízterek makrogerinctelen élőlény-együtteseiről, az etnoökológiai kutatások eredményeiről és a hagyományos legeltetés természetvédelmi hatásairól, Ágota-puszta csárdáinak sorsáról, valamint a Hortobágyi Nemzeti Park területén zajló tájrehabilitációról.
Előadók voltak: Keserű Zsolt, Tóth Tibor, Novák Tibor, Olasz Ákos, Kis Szabolcs, Sallai Zoltán, Csányi Béla, Ulicsni Viktor, Biró Marianna, Csiha Sára, Pethe Mihály és Hoffmann Károly.
Fotó: Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor
A konferenciát Agócs Gergely, Kecskés-Bába Hajnalka és Kecskés Gergő népzenei előadásai foglalták ünnepélyes keretbe. Optimistán tekintünk a jövőbe, bízunk a folytatásban, találkozzunk 2025 nyarán az 51. Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótáborban!
Forrás: Bak-Csiha Sára & Tóth Csaba
Fotók: Széll Antal, Szűcs Tamás, Kozmáné Tóth Györgyi, Csiha Sára
Társas vadászati figyelemfelhívás 2024/2025
Uráli bagoly tűnt fel a Dévaványai-Ecsegi pusztákon
Megalakult a Védegylet drónos szakbizottsága
Segítünk eligazodni az e-GN-re vonatkozó kötelezettségek között
Kiemelt lehetőség a fejlődő országoknak a FAO és az AM ösztöndíjprogramja
Dr. Polgár Kálmán vadászkutyás emlékverseny Siófok-Balatonszabadiban
Egy hihetetlen vadlibavadászat története
Jogsegély-szolgálat a Védegyletnél
Visszanéző: Az érsekvadkerti vadkan
Fát vágtak, bozótot irtottak Komádi, Zsadány és Körösújfalu között – VIDEÓ
Komádiban végéhez közeledik a búza vetése
Farkas Imre a Bakony vadásza
Mezei nyúl vadászata hajtásban – íjjal Dusnokon
Harmadik vérebfajtánk: az alpesi tacskókopó
Komádi aranysakál
Béldi Balázs: Utánkeresés Dorkával
Visszanéző: Az érsekvadkerti vadkan
A bronzérmes kan
Vadkamera buktatta le az orvvadászokat
