Keressen minket

Természetvédelem

Jogászok és erdészek a magyar erdők fenntartható jövőjéért

Ismét szakmai-tudományos jogi konferenciának adott otthont a Pilisi Parkerdő Zrt.

Közzétéve:

Ismét szakmai-tudományos jogi konferenciának adott otthont a Pilisi Parkerdő Zrt., melyen számos neves szakértő és állami tisztségviselő vett részt, hogy megvitassák és felhívják a figyelmet az erdőgazdálkodás és vadászat aktuális jogi kérdéseire, mind hazai, mind nemzetközi tekintetben.

Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.

A kétnapos rendezvényt Reinitz Gábor, a Pilis Parkerdő vezérigazgatója és Dr. Gremsperger Gábor, a Gremsperger Ügyvédi Iroda vezetője nyitotta meg, akik emlékeztették a résztvevőket arra, hogy mintegy másfél éve ugyanezen a helyszínen alakult meg a jogász szakembereket tömörítő Lex Silvarum Jogászok az Erdőkért Egyesület. Az ügyvédi iroda és főváros és tágabb környezetének zöld infrastruktúráját kezelő erdőgazdaság között évek óta tartó közös műhelymunka eredményeként a jogalkalmazás területén számos sikeres és előremutató esettanulmány született, melyeket már a jogalkotás folyamata során is figyelembe vesznek az illetékes szakterületek.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára az eseményen tartott előadásában hangsúlyozta, hogy az erdőalapú gazdaság keretrendszerében gondolkodva az erdő terméke nem kizárólag a faanyag, hanem a teljes ökoszisztéma, vagyis az élő erdő maga. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a fával borított területek kiemelt fontossággal bírnak a klímasemlegességi célok elérésében, melyeket a meglévő erdők minőségének megőrzésével, állapotuk javításával, illetve területük bővítésével lehet biztosítani. Az államtitkár emlékeztetett: 2020 óta már 30 ezer hektár új erdőt telepítettek, a Településfásítási Program keretein belül pedig év végéig 56 ezer sorfát ültetnek el az erdészek segítségével közel 2000 településen, miközben országszerte jelentős siker az Újszülöttek erdeje program megvalósítása. Zambó Péter előadásában kiemelte, hogy az erdők az ország stratégiai fontosságú zöld vagyonát jelentik, amelynek kezelésében az állam a közcélokat szolgáló kiemelt szerepet vállal.

Dr. Andréka Tamás, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára előadásában felvázolta egy – elsősorban az erdészeti szakszemélyzetből álló – Magyar Erdészeti Kamara kialakításának lehetőségét, melynek célja az erdészek hatékonyabb érdekképviselete, főként hazai berkekben. Az államtitkár kitért továbbá az Erdőbirtokossági társulatok jövőbeni szerepének, illetve az osztatlan közös tulajdonú erdők rendezésére is, melyekkel ismét egy újabb lépést tesz a minisztérium a fenntartható, tartamos erdőgazdálkodás irányába, elsősorban a magánszektorban. Szintén az Agrárminisztérium részéről, a földügyek aktuális kérdéseiről Dr. Kovács Zita birtokpolitikáért felelős miniszteri biztos osztott meg hasznos információkat a jelenlévőkkel. A miniszteri biztos kiemelte: A Nemzeti Földügyi Központ feladatainak hatékonyabb ellátását várja az Agrárminisztériumba történő beolvadástól. Kiemelt feladat az elmúlt időszakban kialakult ügyhátralék ledolgozása.

A szakmai előadások során a résztvevők betekintést nyerhettek az Európai Unió zöld irányelvei mentén indított programjaiba is. Dr. Petrétei Kristóf, a Petrétei Ügyvédi Iroda vezetője gyakorlati példákon keresztül ismertette a GreenDeal keretében megfogalmazott uniós célokat, melyek operatív megvalósítása a hazai erdészeti ágazatra is feladatokat ró. Kiemelte, hogy a program elsősorban a passzív védelem helyett aktív természetvédelmi beavatkozásokat irányoz elő, melyekkel az élőhelyek helyreállítását kívánja szorgalmazni az EU.

A vadászható állat által okozott károk témakörét több előadás is érintette. Az előadás résztvevői több jogeset ismertetése révén betekinthettek a Kúria jogértelmezési gyakorlatába, valamint az igazságügyi vadkárszakértő mindennapi munkavégzése során tapaszalt gyakorlati nehézségekbe.

A jogi előadások mellett a jelenlévők Szabó Péter, a Budakeszi Vadaspark ügyvezető igazgatójának tolmácsolásában megismerhették a főváros közvetlen környezetében működő ökoturisztikai élményközpont működését és mindennapjait is. Az igazgató kitért a Vadaspark ügyfélkezelésére és kommunikációs tevékenységére, jogi esetek kezelése során történő alkalmazásukra.

A konferencián résztvevő szakemberek egyetértettek abban, hogy szükség van olyan fórumokra, melyek lehetőséget biztosítanak a szakmai kapcsolatok építésére, az aktuális kérdések megvitatására és a szakmai tudás bővítésére. Az erdőgazdálkodási ágazatban közel 100 jogász szoros együttműködésben dolgozik az erdők ügyéért, így fontos, hogy megtalálják a közös nyelvet, mely segíti az érintetteket az erdészeti és vadászati jogrendszer bonyolult világában való eligazodásban.

Forrás: Pilisi Parkerdő 

Természetvédelem

Rövid vendégség: batlacsapat pihent meg a Kisbogárzói-tavon

Nyolc példányból álló batlacsapatot sikerült megfigyelni a Körös-Maros Nemzeti Parkban.

Published

on

Április 24-én egy nyolc példányból álló batlacsapatot sikerült megfigyelni a Körös-Maros Nemzeti Parkban, a Kisbogárzói-tavon. A madarak csak rövid ideig tartózkodtak itt, másnap már továbbindultak költőhelyükre.

A fotó illusztráció. Készítette: Motkó Béla

Kardoskút térségében most a szárazság az úr, egyedül a nemzeti park igazgatóság Sóstói Állattartótelepének közelében található Kisbogárzói-tóban van víz. Nem csoda hát, hogy a batlák kis létszámú csapata éppen itt állt meg pihenni. A délutáni órákban érkeztek, majd táplálkozás után az éjszakát is a tavon töltötték, másnap viszont már nem láttuk őket.

A batlák a Szaharától délre eső területeken, a trópusi Afrikában töltik a telet, s áprilisban térnek vissza költőhelyükre. A XIX-XX. század fordulóján még nagy számban költöttek Magyarországon, a Kis-Balatonon például több százas telepük volt. Aztán hosszú kihagyás után, az 1980-as években jelentek meg ismét költőfajként. Napjainkban csak a Hortobágyon költenek rendszeresen, de csak kis számban, 10-15 pár. Az utóbbi évtizedekben néhány alkalommal a Kis-Sárréten is költöttek.

A batlák hazánkban is általában nádasokban fészkelnek, s mivel kevesen vannak, ezért a többi gémfajjal közös telepeken rakják le tojásaikat. Ha lehetőségük van rá, akkor próbálnak a nagyobb növényzetben maradni, rejtve a kíváncsi szemek elől. Táplálékul főként puhatestűeket és férgeket fogyasztanak, de megeszik a kétéltűeket, ebihalat is, szinte mindent, amit csak találnak a vízben.

A nemzeti park Kardoskúti Fehértó részterületén szinte minden évben megfigyelünk vonuló batlákat. Tavaly egy népesebb, 19 példányból álló csapatot is láttunk a Fehér-tó közelében található barackosi élőhelyen.

Forrás: KMNP

Tovább olvasom

Természetvédelem

Anyák napján érkezett a Körösvölgyi Állatpark legifjabb lakója

Anyák napján, a délelőtti órákban adott életet borjának egy gímszarvastehén a Körösvölgyi Állatparkban.

Published

on

Különleges és megható eseménynek lehettek tanúi a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság szarvasi bemutatóhelyének, a Körösvölgyi Állatparknak a látogatói május első vasárnapján. Anyák napján ugyanis a délelőtti órákban adott életet borjának az egyik gímszarvastehén.

Fotó: KMNP

Az új jövevény érkezése nemcsak a természet örök körforgásának szép példája, hanem szimbolikus üzenetet is hordoz ezen a jeles napon. A szarvasborjak általában késő tavasszal, kora nyáron jönnek világra, így az időzítés teljesen természetes – mégis különleges, hogy éppen Anyák napjára esett az első borjú érkezése. A nőivarú kisborjú egészséges, már az első órákban lábra állt, és anyja gondoskodó közelségében tölti első napjait.

A szarvastehenek rendkívül odaadó anyák: a néhány perces ellést követően gondosan tisztogatják borjukat, majd biztonságos, rejtett helyen pihentetik. A kicsinyek bundája kezdetben pettyes, ami kiváló rejtőszínt biztosít számukra a fűben és az aljnövényzetben. Az első hetekben a ragadozók elleni védelemként a borjak „szagmentesek” és többnyire mozdulatlanul lapulnak, míg anyjuk táplálkozni jár, majd visszatér hozzájuk szoptatni.

A Körösvölgyi Állatpark látogatói az elkövetkező hetekben megpillanthatják a fiatal állatot, amint anyja közelében fedezi fel környezetét. Az állatpark munkatársai arra kérik a vendégeket, hogy fokozott figyelemmel és nyugalommal közelítsenek a kifutóhoz, hiszen ebben az érzékeny időszakban különösen fontos az anya és borja zavartalan együttléte.

Látogassanak el a parkba és ismerjék meg közelebbről az állatpark legifjabb lakóját!

Forrás: KMNP

Tovább olvasom

Természetvédelem

Szalakóta Zalában

Természetvédelmi szakemberek szalakótát figyeltek meg a Nyugat-Zala Tájegységben

Published

on

Április 29-én munkatársaink, Schneidler Viktor és Magyari Máté a Nyugat-Zala Tájegységben igencsak meglepődve fékeztek le, majd tolattak vissza egy helyi faiskola melletti kerítésnél, ugyanis annak egyik oszlopán egy szalakóta (Coracias garrulus) üldögélt.

Magyari Máté, BfNPI

A szalakóta a Dunántúlon vonulási időben is különösen ritkának számít, kivéve Fejér megyét, ahol az utóbbi évtizedben stabil és növekvő állománya alakult ki. Egykoron, amikor még a legeltetéses gazdálkodás hétköznapi volt és a hatalmas, vegyszerezett monokultúrás szántók helyett változatos és fajgazdag, öreg fákkal tarkított legelők borították a tájat, valamennyi dunántúli megyében előfordult kisebb-nagyobb számban. Azonban a gazdálkodási szerkezet gyökeres megváltozása és a rovarok totális irtására törekvő gyakorlat, mely ragadozómadarainkat is megtizedelte, az 1970-80-as évekre a Dunántúlon kvázi megszüntette a faj állományait. Valaha Zala megyében is előfordult, különösen a Hetés környékén, az emberek népiesen „ződ bákány”-nak nevezték. Napjainkban keletről lassacskán terjed újra a gyönyörű, kék tollú faj, működési területünkön Veszprém megyében tavalyelőtt öt, Észak-Somogyban tavaly két költőpár telepedett meg és várhatóan tovább terjeszkednek. Zalában az utóbbi évtizedben vonulási időszakban került megfigyelésre mindössze 4-5 alkalommal , olykor a megfigyelő számára is csak pár pillanatra. Most másodszor sikerült fényképpel dokumentálni e csodálatos madár példányát megyénkben.

Megtelepedését és védelmét odúkihelyezéssel igyekszünk elősegíteni az arra alkalmas élőhelyeken, ahol még kiterjedt legelők és az azokhoz kapcsolódó gazdag rovarvilág található.

Szöveg és fotó: Magyari Máté, BfNPI

Tovább olvasom