Mezőgazdaság
Az év első hét hónapjában több vizet tartottunk vissza a Tiszában, mint amennyi elhagyta az országot
Vízügyi szakemberek összegezték a Tisza havi átlagos vízhozamának különbségét
Folytatódik a csapadékszegény időjárás, de az öntözési menetrend keretében a vízigények továbbra is kielégíthetőek. Elkészült a Tisza vízmérlege az év első hét hónapjára. A rendkívül száraz vízháztartási helyzet következtében a hazai folyóink vízállása továbbra is igen alacsony és a következő 2-3 napban is stagnáló vagy lassan apadó vízjárási helyzetre lehet számítani. Az aszályhelyzet a következő napokban a száraz, meleg időjárás hatására romlani fog, a rendkívüli aszállyal jellemezhető területek kiterjedésének növekedése, az aszályhelyzet erősödése várható.
A szegedi Belvárosi híd a 2006-os nagyárvíz idején. (A fénykép illusztráció. Fotó: Országos Vízügyi Főigazgatóság – OVF Facebook oldala)
Az aszályhelyzet, a tavak, folyók rendkívül alacsony vízállása valamint a megnövekedett öntözési igények száma miatt folytatja munkáját a Vízügy Országos Műszaki irányító Törzse, hogy országosan összehangolja a vízhiánnyal összefüggésben végzett vízügyi tevékenységet.
Országosan a 12 vízügyi igazgatóságból 10 igazgatóság területén van vízhiány elleni védekezési készültségi fokozat érvényben. Jelenleg 7 db vízhiánykezelő körzetben I. fokú, 5 db vízhiánykezelő körzetben II. fokú, és 23 db vízhiánykezelő körzetben van III. fokú vízhiány elleni védekezési készültség érvényben.
A továbbra is jelen lévő vízigények kiszolgálása a korábban visszatartott és betározott vízmennyiségből elégíthetőek ki. A mellékelt ábrán az látható, hogy a Tisza vízgyűjtő területére a Tiszán és mellékfolyóin beérkező víz mennyiségéhez képest mennyi víz távozik a felszínen az év első hét hónapjában a vízgyűjtőről. Ahol pozitív az érték, ott több víz hagyta el az országot az adott hónapban, mint amennyi beérkezett.
Ábra: OVF
Jól látható, hogy ez csak 3 hónapon keresztül volt jellemző, de akkor sem túl nagy mértékben. A többi hónapban (ahol negatív értékek vannak), több víz folyik be a vízgyűjtőre, mint ami kifolyik a Tiszán az országból. Ezt a víztöbbletet betározzuk (pl. Kisköre), beszivárog (talajvíz), az öntöző csatornákon kivezetjük mezőgazdasági területre, illetve egy része egyszerűen elpárolog. A Tisza hazai vízgyűjtője esetében az éve első hét hónapjából négyben (februárban, áprilisban, júniusban és júliusban) kevesebb víz távozott a felszínen, mint érkezett.
Az óriási, az átlagoshoz képest körülbelül ötven százalékos csapadékhiány ellenére a vissszatartott víznek köszönhetően folytatni tudjuk a tudatos vízkormányzást, vízvisszatartást Szolnoknál a Tiszán. Ennek legfontosabb célja továbbra is az, hogy a kiskörei tározóból (Tisza-tó) Szolnok város ivóvíz ellátása és a mezőgazdasági vízigények kielégítése is biztosított legyen. Az öntözési menetrendeknek köszönhetően pedig sehol sem volt szükség vízkorlátozásra. Rendkívüli vízigények lekötésére viszont (melyeket az öntözési igény elején nem jeleztek) csak korlátozott mértékben van lehetőség és csak ott, ahol továbbra is van szabad vízkészlet.
A Dunán Budapest alatt a Kvassay-zsilipnél a folyó újra apadó vízállása miatt ismét megszűnt a gravitációs vízpótlás lehetősége, szivattyúkkal emelik be a vizet a Ráckevei-Soroksári- Duna-ágba. A hét elején a budapesti Vízügyi Igazgatóság bejelentést kapott halpusztulásról. A vízügyi szakemberek sok ponton végzett azonnali méréssel megállapították az oxigénhiányos víztér kiterjedését és ezeken a területeken hozzákezdtek a gépekkel végzett levegőztetéshez. A védekezés eredményes volt, mert a kezdeti halelhullást további nem követte.
A Balaton 2022. augusztus 5-i átlagvízállása 80 cm. A következő egyhetes időszakban folytatódik a tó vízállásának lassú csökkenése. A legfrissebb augusztusi előrejelzések alapján az üdülési idény végére (szeptember 1.) a tó átlagvízállása 70-75 cm között várható. A Balaton vizsgálatát jelenleg heti egy alkalommal, 5 ponton (4 tóközépen, valamint a Zala-torkolat környékén) vett mintákból végzik. Felszíni algavirágzásokat a mintavétel során nem észleltek, és lakossági bejelentések sem érkeztek.
A Velencei-tó ma reggeli vízállása 61 cm. A Velencei-tó alacsony vízszintje mellett az oxigénellátás kritikus fontosságú. Az oxigénellátást sem külső szervesanyag-terhelés, sem a túlszaporodó algák mennyisége nem veszélyezteti, de elővigyázatosságból a tó több pontján levegőztető, vízforgató berendezéseket telepítettek a vízügyi szakemberek és azokat a kritikus 4-5 órától délelőtt 10 óráig terjedő időszakban továbbra is minden nap üzemeltetik, hogy egészen biztosan el lehessen kerülni a hajnali oxigénhiány kialakulását.
Forrás: OVF
Mezőgazdaság
A 2024. évi kárenyhítő juttatás iránti kérelmek benyújtása
Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2024. december 2. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók
Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2024. december 2. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók (tekintettel arra, hogy 2024. november 30. munkaszüneti napra esik), kizárólag a Magyar Államkincstár (Kincstár) MKR (Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer) elektronikus kérelembenyújtó felületén.
Fontos, hogy az említett benyújtási határidő jogvesztő. A benyújtási határidőt követően kizárólag a kárenyhítő juttatás összegének a csökkentésére irányuló módosítási kérelem nyújtható be. Felhívjuk a gazdálkodók figyelmét, hogy a Kincstár és az agrárkár-megállapító szerv eljárásában hiánypótlásra és utólagos iratpótlásra nincs lehetőség!
A 2024. évre vonatkozó kárenyhítő juttatás iránti kérelmek az alábbi útvonalon érhetőek el: Elektronikus kérelemkezelés → Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer → MKR Mezőgazdasági termelők bizonylatai 2025 → MKR2420 Kárenyhítő juttatás iránti kérelem 2024. A kérelem benyújtásáról ide kattintva érhető el részletesebb tájékoztatás. Szükség esetén a falugazdászok segítségét is kérhetik a benyújtáshoz.
A kárenyhítő juttatás iránti kérelem kitöltéséhez ide kattintva érhetőek el a 2019-2024. kárenyhítési években alkalmazandó referenciaárak és átlaghozam-adatok, valamint fajlagos költségmegtakarítási összegek. A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben a növénykultúra tárgyévi- és referencia hozamértéke a megadott referenciaárak felhasználásával állapítható meg. Azon növénykultúrák esetén, amelyeknél a referenciaár mellett ársáv is megadásra került, a számításhoz a referenciaártól eltérő, az ársávba eső és számlával, illetve termeltetési szerződéssel igazolt ár is használható.
Ha egy növénykultúrára vonatkozóan a termelőnek nem áll rendelkezésre a referencia-időszak valamelyik évére vonatkozóan saját hozamadat, akkor a referenciahozam meghatározásához a most közzétett 2019-2023. évi átlaghozam-adatok használhatóak fel.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 2019-2023. évi átlaghozam-adatok mellett a 2024. évi átlaghozam-adatok is elérhetőek, amelyeket kizárólag akkor kell alkalmazni a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben, ha a termelőnek azért nem áll rendelkezésre az idei évi saját hozamadata, mert a növénykultúra betakarítási szintje nem haladja még meg az 50 %-ot. Amennyiben a betakarítás szintje meghaladja az 50 %-ot, abban az esetben a betakarított összes termésmennyiséget tonnában kell megadni.
A biztosítással rendelkező gazdálkodók esetében idei évtől új előírások léptek hatályba.
A mezőgazdasági termelő a neki járó kárenyhítő juttatás (amely legfeljebb a hozamérték-csökkenés 80 százalékáig terjedhet) felére jogosult, amennyiben
- a kárenyhítési évben a hozamcsökkenést kiváltó káresemény bekövetkezte előtt nem köt az üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően az adott növénykultúrára jellemző – aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar miatt bekövetkező – káreseményre kiterjedő mezőgazdasági biztosítást (fontos, hogy kizárólag a díjrendezett biztosítás fogadható el), vagy
- nem rendelkezik a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerben tárgyévi tagsággal (fontos, hogy kizárólag azon évek tekintetében fogadható el a tagsági jogviszony, ahol a krízisbiztosítási hozzájárulási kötelezettségének határidőben eleget tett a termelő).
Amennyiben a biztosítást olyan konstrukcióban kötötték meg, amelynek díjához támogatás is igénybe vehető, akkor a szerződés adatait a biztosító már megküldte a Kincstár részére, így a szerződés adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelem elektronikus bizonylata automatikusan megjeleníti, és ilyen esetben a biztosítás kapcsán semmilyen dokumentumot nem kell csatolni a kérelemhez.
Amennyiben a mezőgazdasági termelő „hagyományos” (azaz nem díjtámogatott) mezőgazdasági biztosítási szerződéssel rendelkezik, akkor annak adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben fel kell tüntetni. Továbbá hagyományos biztosítás esetén az alábbi dokumentumokat kell csatolni a kérelemhez:
a) nem integrátori biztosítás esetén a szerződés ajánlati nyomtatványát és a kötvényt;
b) integrátori biztosítás esetén a szerződő fél (integrátor) vagy a biztosító által kiállított igazolást (amely kiváltható ajánlati nyomtatvány és kötvény csatolásával), továbbá az integrátor által kiállított díjrendezettséget igazoló dokumentumot.
Kárenyhítő juttatás kizárólag az elfogadott kárbejelentéssel rendelkező növénykultúrákra adható. Azok a növénykultúrák, amelyekre a 2024. kárenyhítési évben nem volt elfogadott kárbejelentése a termelőnek, nem lesznek láthatóak a kérelemben.
Abban az esetben, ha az ügyfél rendelkezik kárbejelentéssel, de arra még nem érkezett döntés az agrárkár-megállapító szerv részéről, a növénykultúra megjelenik a felületen, azonban a káros sor 0 ha területtel lesz látható. A kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásával javasolt megvárni az agrárkár-megállapító szerv döntését, azonban a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtását ennek hiányában is (pl. jogorvoslati eljárás van folyamatban) meg kell tenni legkésőbb az előírt határidőig!
A Kincstár a kárenyhítő juttatás iránti kérelmekről legkésőbb 2025. március végéig dönt, valamint teljesíti a kifizetéseket.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
A kérelembenyújtásban segíthet az AKG kézikönyv
2025. január 1.-től indul az új 5 éves kötelezettségvállalási időszak
Az Agrár-környezetgazdálkodási program (AKG) felhívása alapján 2025. január 1.-től indul az új 5 éves kötelezettségvállalási időszak a feltételeknek megfelelő gazdálkodók számára. A részvétel érdekében a támogatási kérelmeket november 25-étől december 23-ig nyújthatják be a termelők a MÁK felületén elektronikus úton.
Fotó: NAK
Annak érdekében, hogy a gazdálkodók felelősségteljes döntést hozva, a számukra a legmegfelelőbb csomagokat válogathassák össze a NAK segítségül elkészítette az AKG kiadványát, amely online formában bárki számára elérhető és összefoglalja mindazon tudnivalókat, amelyek az AKG programhoz való csatlakozáshoz szükségesek.
Az Agrár környezetgazdálkodás kézikönyv a támogatási kérelem benyújtáshoz 2024 kiadvány a linkre kattintva letölthető.
Forrás: Sztahura Erzsébet – NAK
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Fotó: AM
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.
Földesi János: az első mátyásmadaram és a “bajomi avatás”
Elindult a #vadateszem kampány
A hátráltató tényezők ellenére is eredményesen zárult a barcogás Kelebián
Nagy bagoly a Mecsekben
A 2024. évi kárenyhítő juttatás iránti kérelmek benyújtása
A kérelembenyújtásban segíthet az AKG kézikönyv
Harcsázás a Pó-folyón
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Őrizzük Geges István emlékét!
A bronzérmes kan
Az ormánsági szarvas nyomában: trófeabemutató a Drávamentén – GALÉRIA
Komádiban végéhez közeledik a búza vetése
A reformáció napján: Visszatért a Tisza-család Gesztre – GALÉRIA
Mezei nyúl vadászata hajtásban – íjjal Dusnokon
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
I. Abaúj térségi Vadásznap és Trófeaszemle
A diplomaosztós kos
A csitári barkás gímbika
Harmadik vérebfajtánk: az alpesi tacskókopó
