Vadászat
SIMI
VADÁSZIRODALOM | Fejes Zoltán 2015. irodalmi pályázatának nyertes novellája.

Egész éjjel esett a hó. Hol épp csak szállingózott, hol meg sűrű pelyhekben. Mire kivilágosodott, menyasszonyi fehérbe öltözött minden. Az öreg kan róka óvatosan csúszott be a halastó lecsapolójának nádcsíkjába. Lassan haladt a bevezető váltón majd egy elágazásnál megállt. Lerázta szőréről a vizet. Tömött téli bundája már nem volt hibátlan. Farka végéről hiányzott a fehér hegy, jobb füle meg úgy csüngött a nagy busa fején mintha rajzszeggel szúrták volna oda. Pofáján jó néhány forradás árulkodott arról, hogy rókáéknál ő volt a környék ura. Nem tűrte a betolakodókat.
Nappali pihenőjéül, most egy tisztást választott, melynek egyik oldalán meg volt dőlve a nád. Az alatt meg száraz volt a fű. A biztonság kedvéért tett még egy kört a szállása körül. Leellenőrizte a nagy betondarabot, hátha van rajta idegen szag. Nem volt. Felülbélyegezte régi jelölését, majd a kis tisztáson átkelve leült a ledőlt nád előtt. Nézelődött, hallgatózott. Hatalmasat ásított. Aztán felkelt, még egyszer megrázta magát és bemászott a fekvőhelyre. Ott meg karikába gömbölyödött, orrát a farka alá dugta és lassan álomba szenderült.
* * *
Az öreg – nehogy felébressze az asszonyt – óvatosan kelt fel az ágyból. Egy darabig csak a szélén ült, elgémberedett tagjait próbálta mozgásra bírni. Aztán belecsúszott a papucsába és kissé hajlott háttal az ablakhoz csoszogott. Az utcai lámpák beszűrődő fénye megvilágította napbarnított arcát. Vastag szemöldöke alatt barázdákkal szántott apró szemei csak sunyorogtak az éjszaka fényeiben. Megsimította kopasz fejét, tüskés bajsza alatt szája mosolyra húzódott. – Leesett az első hó – dörmögte alig hallhatóan. Ahogy öregedett egyre többször kapta rajta magát azon, hogy magában beszél. Olyankor mindig körülnézett, látta-e valaki. – Még a végén bolondnak nézik – gondolta… – Kiülök a lecsapolóhoz a nagy fa lesre, hátha elkapom az öreg Félfülűt! Tavaly is a bolondját járatta velem. Viszem Simont is – szőtte tovább a gondolatait, miközben visszafordult az ágyhoz. Ügyesen húzta magára a takarót, nehogy zajt csapjon. Aztán nagyokat sóhajtva visszazuhant az álmok világba.
Simon az egyetlen fiú unoka volt, a falu másik végén laktak. Az öreg fia, Zotya, elvette Pankát, aki egy lovardát vezetett, így aztán a fiú még alig múlt tíz éves, de már szépen ülte a lovat, nagyapja jóvoltából meg biztosan kezelte a puskát. Mindene volt a határjárás, csatangolás az erdőn, ilyenkor összeszedett kígyót-békát, varjúcsipaszt, mindenféle tojást. Estére, mire hazavergődött, úgy nézett ki mint egy ördögfióka. Az öreg sokszor vitte magával, okította, tanította. Többször meg is állapította: – Ebbe a gyerekbe van vér! Mintha magamat látnám! – mondta büszkén, fennhangon, ha szóba jött, hogy ki viszi tovább az örökséget, a puskát.
Kivirradt. Az öreg nyugtalanul aludt, épp úgy, mint gyerekként, mikor várta az első havat, s azon morfondírozott, mennyi is fog majd esni reggelre. Együtt kelt az asszonnyal. Felöltöztek, majd ment mindenki a maga dolgára. Lekotorta a hamut a kályhában, aztán tüzet gyújtott. Mikor már pattogott a tűz, magára kapta könnyű kis kabátját, fejébe nyomta kalapját és kiment havat söpörni. Többször tartott pihenőt, mert kifulladt. Meg is jegyezte magában, bezzeg régebben meg se kottyant a söprögetés, egy szuszra lecsapta az egész udvart. Mikor végzett, leverte csizmájáról a havat és bement. Ledobta magáról a felesleges gúnyát és jólesően huppant a kályha melletti karosszékbe. Elnyomta a meleg, elszundított. – Készen van az ebéd! – rázta meg az asszony, mire talpra is ugrott, úgy a maga módján. Ebéd után szedelőzködni kezdett. Szertartásosan tett-vett, pakolászott. Mikor úgy gondolta, hogy minden a hátizsákba került, vállára lökte az öreg vegyes csövűt és a pakkal kiment a kocsihoz. Bepakolt és elindult Simiért.
Szokás szerint először az istállóba vezetett az útja, végigszemlélte a lovakat. Mindegyiknek dörmögött valamit, némelyiket meg is paskolta, aztán ment a házba. Az ajtó előtt verte a lábáról a havat, mikor az hirtelen megnyílott. Egy gyerekfej jelent meg, de mindez olyan hirtelen történt, hogy majd hanyatt esett. – Nagyapa, nagyapa, ugye kiviszel magaddal? Megígérted!!! Meg azt is, hogy ha leesik az első hó, nyomokat olvasunk! Tudod!!? A abból a nagy fehér könyvből! Meg még azt is, hogy ha betöltöm a tíz évet, lőhetek majd vadra a puskáddal!!
Mint a nyári jégeső, úgy záporoztak az öreg fejére, vissza, ígéretei. – Megígérted!!! Meg …meg…. – mondta volna még tovább a mondókáját, mint akit felhúztak, de az öreg betessékelte a házba. – Na, adjon Isten, mindenkinek! – köszöntötte a háziakat, s máris kimondta a verdiktet. – Öltözz gyerek, mert megyünk! Lett is erre nagy örömujjongás, az anyja alig bírt vele. Gyorsan összepakolt mindent a kis hátizsákba, puszit nyomott szülője orcájára és hangos szóval kijelentette. – Mehetünk! Az ajtóból a gyerek anyja az öreg után kiáltott. – Aztán vigyázzon ám rá, mint a szeme fényére!!

Vadászat
Az otthon készített lőszereket árulta
Lőszerrel visszaélés miatt emelt vádat a Ceglédi Járási Ügyészség
A Ceglédi Járási Ügyészség lőszerrel visszaélés bűntette miatt emelt vádat azzal a férfival szemben, aki az engedély kereteit túllépve lőszereket töltött újra és azokat értékesítette.

Fotó: Ügyészség
A vádirat szerint a ceglédi férfi több sörétes, golyós és vadász lőfegyver tartására rendelkezett engedéllyel, továbbá házilagos lőszerelésre és újratöltésre is engedélyt szerzett 2022-ben. Ez utóbbi engedély birtokában a vádlott kizárólag saját felhasználás céljából gyárthatott a fegyvertartási engedélyében meghatározott fegyvereihez lőszereket.
A férfi 2024 októberétől több mint hat hónapon keresztül otthonában legalább 500 darab lőszert gyártott le és azt egyik ismerősének közel 130.000 forintért értékesítette.
A Ceglédi Járási Ügyészség a férfit lőszerrel visszaélés bűntettével vádolja és vele szemben végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását, valamint a bűncselekmény elkövetéséhez használt eszközök elkobzását indítványozta. A vádlott bűnösségéről a Ceglédi Járásbíróság fog dönteni.
A rendőrségi szemlefotón a vádlott által készített lőszerek láthatók.
Forrás: Ügyészség
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Erdésztechnikus diákjaink az OSZTV soproni döntőjében
Sopronban rendezték meg az Erdésztechnikus/Erdőgazdálkodás szakmairány Országos Szakmai Tanulmányi Verseny döntőjét.
Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
2026. április 14–16. között Sopron és a Roth Gyula Erdészeti Technikum adott otthont az Erdésztechnikus/Erdőgazdálkodás szakmairány Országos Szakmai Tanulmányi Verseny döntőjének. Az évente megrendezett megmérettetést körforgásos rendszerben az öt tradicionális iskola szervezi: Ásotthalom, Szőcsénypuszta, Barcs, Szeged és Sopron. A verseny kiírója és felelőse a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Az írásbeli fordulóban közel 60 diák vett részt, közülük a legjobb 15 versenyző jutott a döntőbe.

Fotó: Sopron Média – AASZC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum
A gyakorlati versenyszámokat kedden Göbös-majorban rendezték meg, ahol a versenyzők többek között trófeabírálatban, lövészetben, fakészlet-meghatározásban, felismerésben, választékolásban és számbavételben, motorfűrész-szerelésben, gyérítésjelölésben, valamint határazonosításban mérték össze tudásukat. Szerdán a portfólióvédés és a szakmai problémamegoldó feladatok következtek, amelyeket Sopronban, a Roth Gyula Technikumban tartottak.
Összetett eredmények alapján:
Tóbiás Botond a 10. helyen,
Karsai Márk Szilárd a 7. helyen,
Herman Erik a 6. helyen végzett, míg a csapat negyedik tagja,
Parrag Levente dobogós helyezést ért el.
Felkészítésüket vezette: Svéda Gergely tanár úr
Azok a tanulók, akik összesítésben 71%-nál jobb eredményt értek el, jeles technikus minősítő bizonyítványt kapnak. Idén az első hat helyezett érte el ezt az eredményt, emellett a többi versenyző is teljesítette a technikusi vizsga egyes részeit, ahol elérte a szükséges szintet. Az első három helyezett pontos sorrendjét, így Parrag Levente helyezését is a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara április 24-i záróünnepségén hirdetik ki – izgatottan várjuk.

Fotó: Sopron Média – AASZC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum
Tisztelettel gratulálunk a döntősöknek és felkészítő tanáraiknak!
Fiúk, büszkék vagyunk rátok!
Hajrá Kiss Ferenc! Hajrá Levente!
Forrás: Sopron Média – AASZC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Tudósítás a Drón napról
„Drónok a vadgazdálkodásban” címmel szervezett szakmai programot az OMVK Baranya vármegyei Területi Szervezete.
Drónok a vadgazdálkodás szolgálatában címmel tartalmas és számos alkalmazási lehetőséget bemutató szakmai program zajlott az OMVK Baranya vármegyei Területi Szervezete rendezésében.

Fotó: OMVK
2026. április 14-én látványos és informatív terepi bemutatóval kezdődött a szakmai program. Az érdeklődőket Agyaki Gábor kamarai elnök köszöntötte, aki néhány mondatban saját tapasztalatairól is beszámolt a drónos szolgáltatások kapcsán, majd átadta a szót Pukánszki Zoltánnak, aki nemcsak vadgazdálkodási szakember, hanem emellett igazságügyi vadkárszakértő, vérebvezető, képzett és nagy gyakorlattal-, ezen a szakterületen mérnöki képzettséggel rendelkező drónpilóta.
A hűvösebb időjárás adta lehetőséget kihasználva – a látható fény spektrumban és hőkamerás üzemmódban is – a terepen monitoron élőképen figyelemmel kísérve, valós körülmények között tartott bemutató repüléssel kezdődött az ismerkedés ezzel a mára már egyre elterjedtebb, korszerű eszközzel.

Fotó: OMVK
A program második felében a kamara előadótermében a drónok számos alkalmazási lehetőségét ismerhették meg a résztvevők. A vadkárfelmérések, vadállomány becslés, vagyonvédelem, sebzett vad utánkeresése és az őzgidamentés csak néhány olyan terület, aminél a drónok hasznára válhatnak a vadgazdálkodóknak. Bemutató videók, ábrák és fotók mellett értékes gyakorlati tapasztalatokat is megosztott a szakember. Kiemelte, hogy a technika rendkívüli ütemben fejlődik, a terepi információszerzés, adatgyűjtés már önmagában rendkívül hasznos lehet és sok esetben rengeteg időt és költséget takarít meg, de rendelkezésre állnak már olyan alkalmazások, szolgáltatások is, amik az adatok feldolgozásával teszik teljessé a felhasználás lehetőségeit.
Az előadás során számos kérdés is elhangzott és bizonyára több gondolat is szárbaszökkent a drónok gyakorlati felhasználásával kapcsolatban. A technológia mára már elérhetővé vált akár a hivatásos vadászok számára is, akik a saját kezelésük alatt álló vadászterület sajátságai alapján saját eszközzel, vagy igénybe vett drónos szolgáltatás formájában tudják a vadgazdálkodás szolgálatába állítani a „zümmögő masinákat”.
Forrás: Horváth Csaba kamarai titkár – OMVK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?














