Vadászat
A külföldi vadászok távolmaradása komoly bevételkiesést jelent a vadásztársaságok számára
FEJÉR MEGYE | A koronavírus-járvány miatt a szokásosnál lényegesen kevesebb külföldi vadász érkezett a megyébe, így a vadásztársaságok jelentős bevételektől esnek el, és nem ez az egyetlen baj, ami a létüket veszélyezteti.

A megye északi és déli részén egymástól sokban eltérő vadászterületek vannak, ám a vírusjárvánnyal nehezített évben hasonló gondokkal küzdenek. Délen a Lajoskomáromi Hubertusz Vadász Egyesület titkára, Puskás Zoltán kérdésünkre elmondta: – A külföldi vendégvadászok távolmaradása nagyon komoly bevételkiesést jelent a vadásztársaságok számára. Gyakorlatilag az életképtelenség határára kerülnek a vadászatra jogosultak, mert ezzel a fő megélhetési forrásuktól estek el. A vadállomány növekedésére ez nem volt túlságosan nagy hatással, hiszen a kilövéseket úgymond házon belül meg tudtuk oldani, vagyis az előírt vadgazdálkodási tervet tudjuk teljesíteni. Természetesen a trófeás vad kilövését, amennyire lehet, nem szorgalmazzuk.
A titkártól azt is megtudtuk, hogy szinte kizárólag a tagdíjaikból látják el magunkat, hiszen más bevételi forrásuk nincsen, viszont kiadásaik annál inkább. Területi alapon fenn kell tartani egy vagy akár több hivatásos vadászt is. Ennek a bérköltsége jelentős anyagi terhet ró a vadásztársaságokra.
Hozzávetőleg kétezer vadász van a megyében, és őket mintegy százötven hivatásos vadász irányítja szakmailag. A másik komoly kiadás a vadkárkifizetések egész sora, és hiába nincs bevétele a társaságnak, a gazdák egymás után mennek bele különböző perekbe, amelyek akár évekig is elhúzódhatnak.
A megye északi szegletében is hasonlóan elkeserítő a helyzet. A vadállomány túlzott felszaporodásáról ott sem lehet beszélni, mert a magyar vadászok nem voltak korlátozva, de a trófeás vad elejtése szempontból mindenképpen jelentős kiesést jelent a külföldi vadászok távolmaradása. Ezt már a terület egyik hivatásos vadásza mondta el kérdésünkre. A szakember hozzátette, hogy a tavaszi–nyári időszakban leginkább az őzbakok kilövését érintette a vendégek távolmaradása, amiket a hazaiak kilőttek ugyan, de lényegesen nyomottabb áron tudták értékesíteni a vadászatra jogosultak általánosan az országban. Az őzbakot a külföldi vendégvadász eddig ezer euróért lőtte, míg egy magyar hatszázért. Ez is kiesés, ám ha a bak életben marad, az sem gond, hiszen jó esetben meglesz az jövőre is.
A szeptemberi gímszarvasvadászat talán a kétharmadát hozta a szokásosnak, hiszen itt is felvetődött a vírus okozta probléma. Nem lehetett tudni, hogy a külföldi vadászok jöhetnek vagy sem, illetve sokan féltek a betegségtől, a karanténtól. A gyakran szóba kerülő vadkár kifizetése súlyos összegeket jelent, ám a védekezés sem olcsó ellene. Fejér megyét véve górcső alá sem a déli, sem pedig az északi területén nem használnak villanypásztort a mezőgazdasági területek védelmében. A lajoskomáromi Puskás Zoltán azt mondta:
– Ez a védelmi mechanizmus nálunk egyáltalán nem jellemző. Túl nagyok a mezőgazdasági területek ahhoz, hogy ezeket meg tudjuk védeni ilyen módszerekkel. Kevés az erdőterület, így talán érdemesebb lenne bekeríteni azt a néhány kisebb erdőt vagy bozótost. Szinte kivitelezhetetlen, mert a vadásztársaságok ezt nem tudják kiépíteni, a gazdák meg nem igazán mutatnak ebben segítőkészséget. Nálunk inkább a kémiai védekezés, illetve az aktív fizikai jelenlét az, ami szerepet játszik a vadkár ellen.
Az őszi vetések bekerítése a megye északi területén sem jellemző, mert a taposási, illetve legelési kár az őszi kalászosokban nem szokott olyan mérvű lenni, ami befolyásolja a következő évi termést. Repcében inkább lehetséges az ilyen jellegű kár, ám ahhoz komoly nagyvadnyomásnak kell lenni, hogy ez jelentős károkat okozzon, és ahol ez jellemző, ott a vadászok számítanak erre.
feol.hu
Mezőgazdaság
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.
A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.
A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.
Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.
A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.
A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.
Forrás: FACE
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Visszatértek a jávorszarvasok Németországba
Egyre több jávorszarvast észlelnek Kelet-Németországban, miután Lengyelország és Csehország felől átvándorolnak az országba.
A jávorszarvasokat Németországban egykor teljesen kipusztították a vadászat miatt. Most azonban ismét megjelentek az országban – főként a lengyel természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően. Egy jávorszarvas akár napi 30 kilométert is képes megtenni.
Egyre több jávorszarvast észlelnek Kelet-Németországban, miután Lengyelország és Csehország felől átvándorolnak az országba. Ezek a hatalmas állatok akár a 700 kilogrammos testsúlyt is elérhetik, és egyre nagyobb figyelmet kapnak a német közvélemény részéről – több példánynak még nevet is adtak.

Fotó: Pixabay
Talán a legismertebb közülük a „Knutschi” nevű jávorszarvas volt, amely 2008-ban érkezett Lengyelországból, majd több német tartományon is átvonult, mielőtt 2009-ben elpusztult.
Az utóbbi időben az „Emil” nevű jávorszarvas vált ismertté, amelynek mozgását már külön internetes oldalon is követik. Tavaly ősszel Ausztriában látták először, később pedig a Cseh-erdő és a Bajor-erdő térségében is megjelent. Rajongói szerint utoljára 2025 októberében észlelték a Bajor-erdőben található frauenaui ivóvíztározónál.
A jávorszarvas alapvetően magányosan élő állat, amely nagy távolságokat képes megtenni – akár napi 30 kilométert is.
A jávorszarvasok németországi megjelenése nagyrészt a lengyel és cseh természetvédelmi munkának köszönhető. A NABU (Német Természet- és Biodiverzitás-védelmi Szövetség) szerint jelenleg mintegy 30 ezer jávorszarvas él Lengyelországban. Az állomány a védelmi intézkedések hatására jelentősen megerősödött, ezért az állatok egyre inkább nyugat felé terjeszkednek.
A WWF szerint a jávorszarvasok a középkorig egész Németország területén elterjedtek voltak, később azonban a vadászat és az élőhelyek eltűnése miatt teljesen kipusztultak.
Lengyelországban ugyanakkor nem mindenki örül a jelenlétüknek – számolt be róla a Deutsche Welle. Sok jávorszarvas érintett közúti balesetekben, ezért a létszám és a veszélyek csökkentése érdekében ismét engedélyezték a vadászatukat.
Németországban is a közúti forgalom jelenti a legnagyobb veszélyt a jávorszarvasokra – figyelmeztet a NABU. Az állatok marmagassága 1,4 és 2 méter között lehet, ezért az autókkal történő ütközések rendkívül súlyosak.
A Die Welt szerint ugyanakkor a szakértők egyelőre nem tartják akut problémának a helyzetet, mivel a németországi állomány még nagyon kicsi. Egyelőre kérdéses, hogy hosszú távon is megtelepednek-e az országban. Ez nagyban attól függ, hogyan alakul tovább a lengyelországi állomány. Ha egyre több állat indul nyugat felé, akkor nő az esélye annak, hogy tartósan Németországban maradnak.
Németország a jávorszarvas elterjedési területének nyugati határán fekszik. A WWF szerint évente körülbelül 10–15 állat vándorol át Északkelet-Németországon, de a legtöbbjük később visszatér. A jávorszarvasok alapvetően sokféle élőhelyhez képesek alkalmazkodni, amennyiben erdő és víz is rendelkezésükre áll.
Németországban különösen Brandenburg tartomány kedvelt számukra, mivel a ritkán lakott erdős és mocsaras területek megfelelő életfeltételeket biztosítanak az állatoknak.
Bár egyre több jávorszarvast figyelnek meg, a becslések szerint jelenleg mindössze 15–20 példány él tartósan Németországban.
Forrás: Euronews
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Rendőrnapi elismerések
Kiemelkedő szakmai tevékenységük elismeréseként kitüntették a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság rendőreit.
Április 24-e, Szent György napja, Magyarországon a rendőrség ünnepe. Ebből az alkalomból a kiemelkedő szakmai tevékenységükért elismerésben részesítették a rendőröket – adta hírül a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság.

Fotó: OMVK
A tavalyi évben a vadvédelem és természeti értékek megóvása érdekében végzett tevékenysége elismeréséül a Vadászkamara által alapított vándordíjat a Rendészeti Igazgatóság, Közrendvédelmi Osztály, Műveleti Alosztálya kapta, amely elismerést Csaby Balázs rendőr őrnagy, megbízott alosztályvezető, Kaszás György rendőr törzszászlós, szolgálatparancsnok és Molnár Ádám rendőr főtörzsőrmester, járőrparancsnok vehette át.
A Veszprém Vármegyei Vadászkamara emléktárgyat adományozott a Veszprémi Rendőrkapitányság, Zirci Rendőrörs állományából Komenda József rendőr főtörzszászlós szolgálatirányító parancsnoknak és Poltné Szakács Anett rendőr törzszászlós körzeti megbízottnak.A díjazottaknak gratulálunk, köszönjük a vármegye minden rendőrének az egész éves áldozatos és eredményes munkát!
Forrás: OMVK
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

