Természetvédelem

A vadkárról kicsit másképp

Tapasztalatok a Vértesi Tájvédelmi Körzetből:

Közzétéve:

2025.03.04.

Feltöltő:

Dr. Szilágyi Gergely PhD

Tud-e a vad természetkárosítást okozni?

Sokan és sokféleképpen közelítik meg a vadlétszám kérdését, valamint egy adott terület vadeltartó képességének fogalmát. Másként látja ezt a vadgazdálkodó, akinek elsődleges érdeke a vadállomány védelme, a sportcélú vadászat, a vadgazdálkodás szervezése, valamint ennek szakmai, tárgyi és anyagi feltételeinek megteremtése. Másként ítélik meg a mezőgazdasági területeken és erdőkben gazdálkodók, akiknek elsődleges érdeke a hosszú távú, gazdaságos termelés biztosítása. Véleményt alkot a lakosság is, s bár e réteg a legnépesebb, szakmai hozzáértése a legtöbb esetben hiányos, inkább érzelmi alapon közelít a témához.

Fotó: Klébert Antal – Agro Jager News

Ábra: MME

Viszont napjainkban kevesebb szó esik a vad természeti értékekre gyakorolt hatásáról. Össze lehet hasonlítani a vadlétszámra vonatkozó adatokat és az azokban bekövetkezett változásokat, de sokszor hallhatjuk, hogy ezek a számok becsléseken alapulnak, és a valóság mást mutat. Megnézhetjük a terítékadatokat is, amelyek a legálisan elejtett vadlétszámról adnak reális képet. Anélkül, hogy konkrét számokat idéznénk, abban a legtöbb érintett egyetért, hogy mind a becsült vadlétszám, mind a terítékadatok évről évre növekvő tendenciát mutatnak. Véleményem szerint reális képet akkor kapunk, ha kimegyünk egy adott élőhelyre, és a saját szemünknek hiszünk, tapasztalatainkra támaszkodva vonunk le következtetéseket.

Így tettem én is, amikor a Vértesi Tájvédelmi Körzetben több évtizeden át mértem fel a természeti értékeket. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy mezőgazdasági, vadgazdálkodási és természetvédelmi ismeretekkel felvértezve, a Vértest évtizedekig járva, gyűjthettem tapasztalatokat az adott témakörben. Tapasztalatom szerint mind a vadlétszám, mind a vadfajok száma az elmúlt 40 évben drasztikusan megemelkedett. Megjelentek a Vértesben spontán visszatelepülő és szándékosan, vadászati érdekből betelepített vadfajok is. Elég, ha az aranysakálra, a dámra vagy a muflonra gondolunk. Mindeközben a gímszarvas és a vaddisznó létszámának erősödését is tapasztaltam. A vadlétszámot természetes úton szabályozó nagyragadozók teljesen hiányoznak a területről. Az állományszabályozó betegségek – gondolok itt a veszettségre és az afrikai sertéspestisre (ASP) – szintén elkerülték a Vértes térségét.

Fotó: Klébert Antal – Agro Jager News

Előbbi a légi úton történő vakcinázások miatt, utóbbi valószínűleg a vonalas létesítmények (autópálya, vasút) vadmozgást és vándorlást korlátozó hatása miatt. Ami a területet járva rögtön szembeötlik, az a vad nyomainak sokasága: túrások, rágások, kitaposott vadváltók, amelyek napjainkban a védett és fokozottan védett élőhelyeken is egyre nagyobb gyakorisággal fordulnak elő. Az erdőgazdálkodók kénytelenek vadkizáró kerítéssel körbevenni, nemcsak a vágásterületen nevelkedő fiatalosokat, hanem már a vágásra tervezett erdőrészleteket is. Ha néhány szerencsés évben olyan bőséges makktermés adódik, amelyet a vad sem tud teljesen elfogyasztani, a megjelenő csemeték csúcsrügyeit biztosan visszarágja. Vadkizáró kerítések nélkül nem jelenik meg értékelhető természetes újulat, amely a természetközeli erdőkben a fahasználat egyik előfeltétele. Az így bekerített területek tovább fokozzák a nem bekerített részeket terhelő vadnyomást. Ha a vadlétszám közelítene az erdő természetes eltartóképességéhez, az erdőgazdálkodók nem építenének milliókba kerülő kerítéseket, hiszen az nem állna érdekükben. Fontos tény, hogy a védett és fokozottan védett területeken az elsődleges cél az élőhely és az ott található természetvédelmi értékek védelme, megelőzve az erdő- és vadgazdálkodási érdekeket. A Vértesben odáig jutottunk, hogy szükséges bekeríteni egy-egy védett növényfaj termőhelyét is.

Fotó: Klébert Antal – Agro Jager News

Ilyen például az egyik jégkorszaki maradványnövényünk, a kiemelt természetvédelmi oltalom alatt álló cifra kankalin (Primula auricula), amelynek utolsó két termőhelyét a muflonok veszélyeztetik. Élőhelyét évezredeken át védte sziklás, meredek, ember és vad által is nehezen járható volta, de a kizárólag vadászati érdekből, átgondolatlanul betelepített muflon ellen ez már nem elég, hiszen ez a faj, a hazai vadfajokkal ellentétben, ezeket a termőhelyeket is rendszeresen látogatja, lerágva és letaposva azokat. Egy másik szembeötlő jelenség, tavasszal, a vaddisznótúrásokkal érintett területek nagysága. A legérzékenyebb élőhelyek közé tartoznak a dolomit sziklagyepek, amelyek bővelkednek védett és fokozottan védett állat- és növényfajokban. Például itt él a vértesi nyílt dolomit sziklagyepek legértékesebb bennszülött növénye, a magyar gurgolya (Seseli leucospermum), valamint hazánk legtermetesebb rovarfaja, a fűrészlábú szöcske (Saga pedo).

Fotó: Klébert Antal – Agro Jager News

A vaddisznók rendszeresen feltúrják ezeket az élőhelyeket, komoly természetvédelmi károkat okozva. Az erózióra is érzékeny dolomit sziklagyepeknél, a gyepzóna sérülése miatt, a csapadék lemossa a termőtalajt, végérvényesen megváltoztatva az élőhelyet. Összegezve kijelenthetjük, hogy a felduzzadt vadlétszám nemcsak a mező- és erdőgazdálkodóknak, hanem a természetvédelmi értékeknek is kárt okoz. A megoldás a vadlétszám szabályozása, amely kizárólag a döntéshozók és a vadgazdálkodók felelőssége. A megoldás kulcsa pedig a vadászok kezében van.

Írta és fényképezte: Klébert Antal természetvédelmi szakember

Érdekli a Magyar Madártani Egyesület munkája? Olvasson naprakész híreket ITT!

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Következő cikk

KITEKINTŐ: Az egész EU-ban veszélybe kerülhetnek a farkasok, pedig a természetvédők szerint a likvidálásuk több kárt okoz, mint hasznot

Ne hagyd ki

Beszámoló a Baranya vármegyei Dúvadhétről 2025.

Természetvédelem

A megfelelő tájgazdálkodás segíthet megelőzni az erdőtüzeket

Az Európai Bizottság integrált erdőtűzkockázat-kezelésre vonatkozó új megközelítéséről tárgyaltak az Európai Parlament ENVI Bizottságának június 1-jei ülésén.

Published

15 óra

2026.07.15.

Dr. Szilágyi Gergely PhD

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Az erdő- és vegetációtüzek megelőzése nem csupán azt jelenti, hogy reagálunk, amikor a tűz már fellángolt. A megelőzés azon is múlik, hogyan kezelik Európa vidéki tájait az év egészében.

Fotó: FACE

Ez volt az egyik legfontosabb üzenete az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottsága, az ENVI június 1-jei ülésének. A képviselők az Európai Bizottság integrált erdőtűzkockázat-kezelésre vonatkozó új megközelítéséről cseréltek véleményt Jessika Roswall környezetvédelemért, vízügyi rezilienciáért és versenyképes körforgásos gazdaságért felelős biztossal, valamint Hadja Lahbib felkészültségért, válságkezelésért és egyenlőségért felelős biztossal.

A stratégiát 2026 márciusában fogadták el, azt követően, hogy az előző évben Európa-szerte több mint egymillió hektárnyi terület égett le.

Roswall biztos hangsúlyozta, hogy az erdő- és vegetációtüzekkel kapcsolatos szakpolitika középpontjában a megelőzésnek, a felkészültségnek és a hosszú távú ellenálló képességnek kell állnia. A tűzállóbb tájak kialakítását összekapcsolta a fenntartható mezőgazdasággal és erdőgazdálkodással, a változatos területhasználattal, az éghető növényi anyag felhalmozódásának csökkentésével, valamint a gazdaságilag életképes vidéki térségek fenntartásával. Kiemelte azt is, hogy a földterületek felhagyása jelentősen növeli az erdőtüzek kockázatát.

A vita során a Natura 2000 hálózatról is szó esett. Az Európai Bizottság egyértelművé tette, hogy a természetvédelemnek és az erdőtűzkockázat kezelésének kölcsönösen erősítenie kell egymást. Olyan iránymutatásokra is hivatkozott, amelyek szerint a legeltetés és az ellenőrzött égetés védett területeken is alkalmazható, amennyiben ezek összeegyeztethetők a természetvédelmi célkitűzésekkel.

A FACE szerint a vita azt mutatja, hogy a természet védelme és a területek aktív kezelése kéz a kézben járhat. A gazdálkodók, erdészek, vadászok, földtulajdonosok és helyi közösségek egyaránt hozzájárulnak az ellenállóbb tájak fenntartásához, a területek felhagyásának mérsékléséhez és a vadon élő állatok élőhelyeinek megőrzéséhez.

Forrás: FACE

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Természetvédelem

Szélerőmű–madár konfliktustérképet készített az MME

Az MME szakemberei levélben keresték meg Kapitány István gazdasági és energetikai minisztert.

Published

20 óra

2026.07.15.

Dr. Szilágyi Gergely PhD

Levélben kerestük meg Kapitány István gazdasági és energetikai minisztert arra a bejelentésére reagálva, miszerint augusztus végén a kormány jelentős szélerőmű-építési pályázatot ír ki. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület konfliktustérképet készített, hogy a károkozás minimalizálása érdekében a jogszabályalkotásnál és a szélerőművek tervezésénél is kellő súllyal figyelembe tudják venni a döntéshozók a természetvédelmi szempontokat.

Fotó: MME

Az energetikai és környezetvédelmi célok közül kiemelkedik a megújuló energiaforrások minél nagyobb arányú bevezetése, amelyen belül Magyarországon aktuálisan a szélenergia kihasználásának jelentős növelése kapott teret a hírekben. Az MME üdvözli és támogatja a megújuló energiaforrások, köztük a szélenergia arányának növelését – ez fontos lépés a fenntartható és klímabarát energiatermelés felé –, ugyanakkor ez csak úgy valósulhat meg felelősen, ha a fejlesztések nem okoznak jelentős természetvédelmi károkat. A szélerőművek elővilágra – és azon belül is a veszélyeztett madárfajokra – gyakorolt negatív hatásai már az 1970-es évek óta ismertek, és az utóbbi évtizedben már a Kárpát-medencében is születtek vizsgálatok a ragadozómadarak, vagy éppen a túzokállomány érintettségéről. Ezek a vizsgálatok kimutatták, hogy az ütközések okozta közvetlen pusztulás mellett a szélerőművek és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra kiépülése miatt jelentős élőhelyvesztést is okoznak az ilyen fejlesztések.

A közeljövőben kialakítandó szélerőmű-hálózat évtizedeken keresztül fogja befolyásolni az hazai élővilágot, és egyes veszélyeztetett madár- vagy denevérfajok esetében akár kritikus szintű és visszavonhatatlan hatásokat is okozhat, ha a tervezésnél nem veszik kellő súllyal figyelembe a természetvédelmi szempontokat. A jogszabályalkotási és tervezési folyamat elősegítése érdekében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) értékelte a madárfajok szélerőművek általi veszélyeztetettségét és természetvédelmi helyzetét, feldolgozta a potenciálisan érintett madárfajok előfordulási adatait, és egy súlyozásos pontrendszer alapján 2,5 km-es felbontású országos térképet (ún. konfliktustérképet) állított össze.

A cél az, hogy a hazai szélerőmű-hálózat fejlesztése során a természetvédelmi, és azon belül a madárvédelmi szempontokat a gazdasági érvekkel egyenrangú súllyal vegyék figyelembe a beruházók, tervezők és döntéshozók. A körültekintő tervezéssel most még könnyen megelőzhető, hogy az olyan természeti értékeink, mint az Európai Unióban elsősorban Magyarországon élő parlagi sas, kerecsensólyom, kék vércse, túzok, vagy éppen a közkedvelt fehér gólya hazai állományai jelentősen károsodjanak.

Fontos hangsúlyozni, hogy a most közreadott konfliktustérkép egy a politikai folyamatokra válaszul, a már rendelkezésre álló adatok alapján gyorsan összeállított munkaanyag, amely egy esetleges szakmai együttműködés keretében folyamatosan frissítendő, és további terepi és tudományos adatokkal szükséges kiegészíteni.

Az elkészült szakanyagot az Élő Környezetért felelős, valamint a Gazdasági és Energetikai Minisztériumoknak is átadtuk, illetve felajánljuk szakmai együttműködésünket a madarak és szélerőművek jövőbeli konfliktusának csökkentése érdekében.

A tanulmány és térkép honlaphírben érhető el: https://mme.hu/hirek/2026/07/14/level_kapitany_istvannak_szeleromumadar_konfliktusterkepet_keszitett_az_mme

Forrás: MME

Tovább olvasom

Természetvédelem

KITEKINTŐ – Németország: Farkasok testközelből

Published

2 nap

2026.07.14.

Dr. Szilágyi Gergely PhD

Seregély József élménybeszámolója Észak-Bajorországból:

Nyár közepén kedves ismerősök meghívtak egy vadfotós workshopra egy észak-bajorországi vadrezervátumba, ahol az volt a kitűzött cél, hogy nagyragadozókat kapjunk lencsevégre. Kaptam a lehetőségen, hiszen meglehetősen megterhelő munkám mellett, gyakran csak a vadfotózás képes igazán kikapcsolni. A lehetőség pedig, hogy olyan fajokat is fényképezhessek, amelyeket idehaza jó esetben csak állatkertben láthatnék, egészen feldobott.

Nyolcórás autóút és két ország átszelése után megérkeztünk a szálláshelyünkre, egy kis faluba. Ezzel kezdetét vette a szűk egyhetes, ám kalandokban gazdag alvásmegvonásunk, hiszen a ragadozók legfőképpen a kora hajnali, illetve az alkonyat utáni órákban aktívak. Ilyenkor azonban még a fényképezőgépeink szenzorai és nagy fényerejű objektívjeink is képesek megörökíteni őket. A túra egyik fénypontját, a számos megfigyelhető faj közül, természetesen a szürke farkas jelentette.