Vadászat
KITEKINTŐ: Az egész EU-ban veszélybe kerülhetnek a farkasok, pedig a természetvédők szerint a likvidálásuk több kárt okoz, mint hasznot
Kitekintő: Szlovákia – 2025. január 1-jétől legálissá vált a farkasvadászat.
Január 1-jével lépett hatályba az a rendelet, amely több mint három év után újra lehetővé teszi Szlovákiában a legális farkasvadászatot. Ezzel párhuzamosan az EU a védett, de vadászható állatok kategóriájába sorolta vissza az eddig szigorúan védett ragadozót.
A farkasra kiadott vadászidény Szlovákiában január 15-ig tart, és az állami szervek összesen 74 egyed kilövésére adtak engedélyt. A következő szezonra, amely már szeptember 1-jén elkezdődik, az újabb kvótát a földművelésügyi minisztérium fogja meghatározni.
A farkas fontos szerepet játszik a vadállomány természetes szabályozásában. Fotó: Tomáš Hulík – Napunk
A lépés ellen több természetvédelmi szervezet is tiltakozott. Az Aevis, a My sme les és a WWF Szlovákia nemrég közös nyilatkozatot adtak ki, melyben rámutattak, hogy a minisztériumi döntést semmilyen szakmai érv nem támasztja alá. A szaktárca a farkaspopuláció gyérítésének gazdasági hasznát nem tudta bizonyítani, emellett figyelmen kívül hagyta a szlovákiai tudósok és természetvédelmi szakemberek érveit is.
„Ez a lépés egyáltalán nem a természetvédelemről, a gazdák vagy az emberek megvédéséről szól, hanem a hatalmi visszaélésről és a vadászati érdekek érvényesítéséről” – jelentette ki Rastislav Mičaník, az Aevis igazgatója. Több természetvédő is úgy véli, hogy a döntés egyedül a trófeavadászoknak kedvez, egyben felhívták a figyelmet, hogy a farkasok kilövésének engedélyezése nemcsak a szlovákiai, hanem az európai farkasállományt is veszélyezteti.
Nincs jó ok a levadászásukra
A természetvédők rendszeresen hangsúlyozzák, hogy a farkasok és más nagyragadozók kulcsszerepet játszanak a vadállomány gyérítésében, amely túlszaporodás esetén hatalmas gazdasági károkat okoz a gazdáknak és az erdészeknek egyaránt. Emellett segítenek megfékezni az olyan betegségek terjedését, mint például az afrikai sertéspestis.
A farkasok ennek ellenére nemcsak Szlovákiában, hanem az Európai Unió egész területén veszélybe kerülhetnek. A Berni Egyezmény Állandó Bizottságának decemberi döntése alapján a szürke farkas a fokozottan védett állatfajok listája helyett a védett, de vadászható fajok listájára került. A visszaminősítés nem lép hatályba automatikusan az EU területén, ahhoz szükséges az uniós élőhelyvédelmi irányelvet is módosítani.
A farkas kvóták szerinti vadászata ugyanakkor néhány tagországban eddig is bevett gyakorlat volt. Szlovákia még 2004-ben, az EU-ba lépése előtt kérvényezte a kvóták engedélyezését, ekkor a faj itt még semmilyen védettséget nem élvezett. A farkasvadászat egész éves tilalmát Ján Budaj (OĽaNO) környezetvédelmi miniszter 2021-ben vezette be.
A januártól érvényes módosítás kapcsán Michal Wiezik EP-képviselő rámutatott, hogy ha egy tagország elrendeli a populáció gyérítését, azt megfelelően meg kell indokolnia és releváns adatokkal alátámasztania. Vagyis bizonyítani, hogy az állomány elég erős, illetve hogy az elejtett egyedek valóban veszélyt jelentettek a haszonállatokra vagy az emberek testi épségére. Szlovákia esetében azonban a természetvédők szerint ez az indoklás hiányzik.
Skizofrén állapot
Tamara Stohlová, a Progresszív Szlovákia képviselője kedden skizofrén állapotnak nevezte, hogy az új szabályozás értelmében a farkas csak a védett területeken élvez védelmet, de ahogy kilép onnan, le lehet lőni. Egyben rámutatott, hogy az új, módosított rendelet értelmében nem célzott beavatkozásról van szó, tehát bármelyik egyedet ki lehet lőni, függetlenül attól, hogy okozott-e valamilyen kárt, vagy fennáll-e a veszély, hogy a jövőben kárt okozna. Úgy véli, a nem célzott vadászatnak semmilyen kárcsökkentő hatása nincsen. „Sokkal fontosabbak és hatékonyabbak a megelőző intézkedések, például a juhászkutya alkalmazása, vagy villanypásztor felszerelése” – tette hozzá.
Egy jó pásztorkutya képes elriasztani a farkasokat. Fotó: Soňa Mäkká – Napunk
Stohlová kitért arra is, hogy a környezetvédelmi és az agrárminisztérium vonatkozó rendeletei nincsenek összhangban, a sebtében összerakott szabályozás tehát zavaros és ellentmondásos. A térképet, amely elvileg megmutatja, hol szabad farkast elejteni, és hol nem, késve tették közzé, ráadásul pontatlan, hibásan vannak rajta kijelölve az európai jelentőségű védett területek, ahol tilos a vadászat. „Ha kiderül, hogy egy vadász szabálytalanul lőtt ki egy farkast a hibás térkép miatt, közigazgatási eljárás keretében elveszítheti a vadászengedélyét is” – figyelmeztetett a képviselő, aki a farkasvadászat leállítására szólította fel Tomáš Taraba környezetvédelmi és Richard Takáč földművelésügyi minisztert.
A módosított rendelet hatályba lépése óta a természetvédők szerint hét farkast ejtettek el, köztük egy párt, amely egy 11 tagú falka utolsó két egyede lehetett. Wiezik ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az állami természetvédelmi szervezet és a farkasokat régóta monitorozó szakértők is arról számoltak be, hogy az utóbbi két évben az orvvadászat sokkal intenzívebbé vált Szlovákiában, gyanús körülmények között egész falkák tűntek el. Hozzátette: erről tudnia kell a környezetvédelmi minisztériumnak is, de ignorálja azt. „Botrányos és perverz, hogy Filip Kuffa államtitkár még biztatja is a vadászokat a farkasok elejtésére” – jegyezte meg a PS politikusa.
Wiezik egyben rámutatott, hogy a minisztérium a farkasok egyedszámának meghatározásakor egy négy-öt évvel ezelőtti becslésből indult ki, de a populáció csökkenése miatt a 600 egyedből mára reálisan csak mintegy 300 maradt.
A környezetvédelmi minisztérium TASR hírügynökségnek küldött reakciójában a keddi sajtótájékoztatón elhangzottakat hisztériakeltésnek nevezte, és tagadta, hogy a farkasok teljes körű vadászatáról lenne szó. A tárca szerint több tanulmány is bizonyítja a szlovákiai állomány növekvő tendenciáját. A kvóta szerinti vadászat engedélyezését Tomáš Taraba miniszter ismét azzal indokolta, hogy a farkasok jelentős károkat okoznak az állattartó gazdáknak, a juh- és kecsketenyésztőknek.
A vadászatnál hatékonyabb lenne a megelőzés
Az említett uniós módosítás egyébként szintén kiváltotta a természetvédők tiltakozását. A farkasok visszaminősítése ellen korábban több mint 300 civil szervezet, köztük a WWF is felszólalt. „A legfrissebb kutatások szerint a farkasokkal kapcsolatos gazdasági és társadalmi konfliktusok kezelésére a faj állományszabályozása nem hatékony – sőt, akár kontraproduktív – eszköz. A kilövések következtében a falkákból kiszakadt egyedek nagyobb eséllyel fordulnak a könnyebb prédát jelentő háziállatok felé. Hosszú távon a farkas jogszabályi védelmének csökkentése költségesebb megoldás, mint a már bizonyítottan hatékony, a haszonállatok védelmét szolgáló infrastruktúra – ötsoros villanypásztor és nagytestű őrkutyák – alkalmazása és telepítésének támogatása” – foglalt állást a módosítás kapcsán a WWF Magyarország.
Megkerestük ez ügyben dr. Sütő Dávidot, a WWF Magyarország Nagyragadozók programjának vezetőjét, aki szerint a nagyragadozók állományának helyreállása Európában sikertörténetnek tekinthető, és igazából senki sem számított arra, hogy ilyen mértékben fog növekedni az 1990-es éveket követően a populáció. „Olyan helyekre tértek vissza spontán módon ezek az állatok, ahol már generációk óta nem fordultak elő. Ez nyilvánvalóan kihívást jelent bizonyos csoportoknak, elsősorban az állattartóknak. A WWF Magyarország megítélése szerint bár az unió biztosít forrásokat a nagyragadozókkal való együttélés segítésére, tagállami szinten ezeket nem vagy nem feltétlenül hatékonyan használják fel” – jegyezte meg Sütő.
Hol marad a felháborodás?
Arra a kérdésre, hogy Szlovákiát fenyegeti-e szankció, ha nem tudja bizonyítani a több tucatnyi farkas elejtésének szükségességét, a szakértő Svédország példáját hozta fel. „Elég erőteljesen gyérítik évente az állományt, annak ellenére, hogy a svédországi populáció sokkal inkább beltenyésztett, tehát sokkal rosszabb genetikai állapotban van eleve, mint mondjuk a kárpáti populáció. Évek óta vitában állnak emiatt az EU-val, mégsincs előrelépés. A közelmúltban bekövetkezett, a farkas nemzetközi védettségi szintjét érintő változás fényében pedig nem látni még, hogy mi lesz a dologból” – mutatott rá Sütő.
A svéd farkasállományt az állami szervek 350-400 egyedszámúra becsülik. Az aktuális vadászidényben 30 egyed kilövésére adtak engedélyt, hattal kevesebbre, mint egy évvel korábban.
Egy fiatal farkas. Fotó: Tomáš Hulík – Napunk
A szakembertől megkérdeztük azt is, hogy vajon Szlovákiában és más uniós országokban miért nem vált ki a farkasok elpusztítása olyan felháborodást, mint tavaly Magyarországon a jeladós svájci farkas lelövése. Sütő szerint ez annak tudható be, hogy az említett egyedet sokan perszonifikálták, személyiségjegyekkel ruházták fel. „Az M237-es jelzésű farkas sztorija szinte forgatókönyvbe illő: elindult, átkóborolt fél Európán, keresztezett autópályákat anélkül, hogy bármi baja esett volna, vagy akár komolyabb konfliktusba keveredett volna az
emberekkel. Nagyon kitartóan haladt kelet felé, amíg le nem lőtték. Az emberek sokkal könnyebben tudnak azonosulni egy-egy konkrét egyeddel, mint magával a fajjal vagy annak egy nagyobb populációjával” – véli a szakember.
A jeladós farkas elpusztításáért felelős két vadász ellen egyébként folyamatban van a büntetőeljárás. Az ügyészség természetkárosítás, kiskorú veszélyeztetése és más bűncselekmények miatt decemberben többéves, letöltendő börtönbüntetést kért a vádlottakra. Ha ilyen büntetést kapnának, az a WWF munkatársa szerint precedens értékű lenne.
Forrás: Napunk
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Élet születik – malacoznak a kocák
Megszülettek az idei első vaddisznómalacok a SEFAG Zrt. területein.
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
Itt a tavasz, éled az erdő, a megújulás és a szaporodás időszaka ez.
A vaddisznó kocák az október-január közötti búgási időszakot követően kb. 115 napos vemhesség után, főként tavasszal – február-május – hozzák világra a csíkos, vagy olykor, ahogy a képen is látható – babos – malacaikat.
Fotó: SEFAG Zrt. – Kominek Róbert
Az erdőjárás ez idő tájt fokozott óvatosságot igényel!
A vaddisznók alapvetően kerülik az embert, így általában már messziről kitérnek utunkból. A malacos kocával való találkozás azonban veszélyes lehet, mert az anyai ösztönök felülírják a félelmet. A koca félti a malacait és támadóan, agresszíven léphet fel az emberrel szemben, ha fenyegetve érzi a kicsinyei életét.
‼️ Mit tegyünk, ha találkozunk velük?
1. Maradjunk higgadtak és láthatóak: ne próbáljunk a malacok közelébe lopakodni! Ha normál hangerővel beszélünk, a koca hallani fog és elvezeti a malacait, megelőzve az emberrel való közvetlen kontaktot. Ne kiabáljunk, ne hadonásszunk, az csak megzavarja a vadat!
2. Tartsunk távolságot, ám ha mégis megpillantjuk a malacokat, csendben kezdjünk el távolodni, ne akarjunk közel menni hozzájuk, ne próbáljuk megfogni, megérinteni őket!
3. Kutyát csak pórázon! Ez a legfontosabb szabály! Egy szabadon futó kutya ösztönösen meghajtja a malacokat, a koca pedig megvédi őket, ilyenkor az eb a gazdájához menekül vissza, esetleg odacsalva hozzá a vadat. A saját, illetve a kutya biztonsága érdekében is tartsuk pórázon az ebet, mert a dühös koca félelmetes ellenfél és komoly, akár életveszélyes sérüléseket okozhat az embernek és a kutyának egyaránt!
4. Adjunk utat: ha keresztezi az utunkat a konda, álljunk meg, és várjuk meg, amíg az utolsó malac is elhalad! Fontos, hogy semmiképpen ne érezzék sarokba szorítva magukat a vaddisznók!
‼️ Válasszunk forgalmasabb turistautakat és kerüljük a bozótos területeket!
Ne feledjük: mi vagyunk a vendégek az erdőben! Tiszteljük a vad nyugalmát, hogy a természet megfigyelése biztonságos élmény maradjon! 🌳
Forrás: SEFAG Zr.t
Fotó: Kominek Róbert
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Őzgidamentéssel kapcsolatos szakmai napot tartottak Békéscsabán, az Országos Magyar Vadászati Védegylet Drón Szakbizottsága közreműködésével
2026. március 12-én Őzgidamentéssel kapcsolatos Szakmai Nap került megrendezésre Békéscsabán
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
2026. március 12-én Őzgidamentéssel kapcsolatos Szakmai Nap került megrendezésre Békéscsabán, az Országos Magyar Vadászkamara Békés vármegyei Területi Szervezetének szervezésében és koordinálásával. A konferenciának a Békés Vármegyei Vadászszövetség székháza adott otthont. A szakmai nap megtartásának szükségességét a májusi kaszálások alkalmával áldozatul eső őzgidák és fészekaljak minél nagyobb számban történő megmentésének igénye motiválta.
Fotó: OMVK
Boros Ferenc Zsolt, az OMVK Békés vármegyei Területi Szervezetének titkára, a szakmai nap ötletgazdája köszöntötte a meghívott és megjelent előadókat, vendégeket. Elmondta, hogy az eredményes mentési folyamatnak és hatékonyságnak mára már szinte nélkülözhetetlen eszköze a hőkamerás drónok alkalmazása. Boros Ferenc Zsolt az őzgidamentés és a drónok vadgazdálkodásban való alkalmazása témakörökben jártas és képzett szakembereket kért fel az előadások megtartására.
Ezt követően Hrabovszki János, az OMVK Békés Vármegyei Területi Szervezete és a Békés Vármegyei Vadászszövetség elnöke köszöntötte a rendezvény előadóit, vendégeit. Hrabovszki János elmondta, hogy még vélhetően az idén elkészülő és átadásra kerülő Ifjúságnevelési Centrumban realizálható a drónok alkalmazásával, használatával kapcsolatos ismeretterjesztő előadások megtartása is, megcélozva ezzel a digitalizációval könnyebben azonosuló fiatal generációt, akik érdekeltek a vadászat és vadgazdálkodás témakörében.
A szakmai nap első előadója Szabó László volt, az OMVK Nógrád vármegyei Területi Szervezetének titkára, továbbá az Országos Magyar Vadászati Védegylet Drón Szakbizottságának elnöke, aki ismertette az Őzgida- és fészekaljmentési Program legfontosabb ismérveit.
Fotó: OMVK
Elmondta, hogy 2024. novemberében alakult meg a Drón Szakbizottság, az Országos Magyar Vadászati Védegylet égisze alatt az Országos Magyar Vadászkamara támogatásával. A Bizottság célul tűzte ki a drónok használatának bevezetését a vadgazdálkodásban.
Az őzgida- és fészekaljmentési akcióprogram fontos pillérei: a vármegyei koordinátorok felkérése, az eszközök (drónok) beszerzése – Vadgazdálkodási Pályázati Rendszer keretén belül -, továbbá a vadászatra jogosultak országos szintű tájékoztatása a program elindításáról.
Szabó László ismertette az őzgidamentés folyamatát: a gazda értesíti a kaszálás időpontjáról a vadászatra jogosultat, a vadászatra jogosult jelzi a koordinátor felé a tervezett mentés dátumát és helyszínét. A mentőcsapat összetétele a következő: 1 drónpilóta, 2-3 segítő (hivatásos vadász, vadász, civil segítő). A fellelt gidákat szigorúan gumikesztyűvel lehet megfogni, ezt követően fűvel bélelt ládába helyezik, behelyezésre kerül a fülébe a füljelző, majd a kaszálást követően visszahelyezik a fellelés helyére.
Fotó: OMVK
Elmondta, hogy a becsült adatok alapján évente 3.000-3.500 őzgidát kaszálnak el!!! Ismertette a 2025. év eredményeit, miszerint országosan 278 db őzgidát és 26 fészekaljat sikerült megmenteni.
Szabó László felhívta a figyelmet a kommunikáció fontosságára, ezen belül az online világban és a médiában való megjelenésre, a civil társadalom felé lehetséges kapcsolódási pontokra, továbbá a vadászatra jogosultak és a gazdálkodó minél szélesebb körben való tájékoztatására.
A szakmai nap másik szakmai előadója Szatmári Ákos volt, az Agrárminisztérium Vadgazdálkodási Főosztályának tájegységi fővadásza. Szatmári Ákos előadásában többek között ismertette a drónok használatának előnyeit a vadgazdálkodásban.
Fotó: OMVK
A dróntechnológia forradalmasítja a vadgazdálkodást, lehetőséget biztosítva a precíziós adatgyűjtésre. A dróntechnológia lehetővé teszi a precíziós vadgazdálkodást. A drónok lehetővé teszik az objektív adatgyűjtést a vadállományról, ami segíti a szakembereket a pontos döntések meghozatalát. Ez a típusú adatgyűjtés csökkenti a szubjektív értékelésekből adódó hibalehetőségeket. Ezen túlmenően csökkenti a gazdálkodói konfliktusokat, mert a pontos adatok segítenek a vadgazdálkodás során kialakult vitás helyzetek tisztázását.
Kiemelte, hogy a drónok használata külön engedélyhez kötött.
Elmondása alapján a drónhasználat stratégiai előnyei:
Az objektív adatgyűjtés, a visszakereshető dokumentáció, a tervezhető gazdálkodási stratégiák, valamint a fiatal generációk bevonása. Ezt célozta meg többek között, hogy a regisztrált résztvevők között részt vettek a Gál Ferenc Egyetem Technikum, Szakközépiskola és Gimnázium, valamint a Mezőhegyesi Technikum Szakközépiskola és Kollégium erdésztechnikus és vadgazdálkodási technikus hallgatói is.
A szakmai nap végén Boros Ferenc Zsolt megköszönte a megjelenteknek a részvételt, és hozzátette, hogy ismét egy rendkívül hasznos és tartalmas szakmai napot tudhatunk magunk mögött. Kiemelte továbbá, hogy azok a vadászatra jogosultak, akik szeretnének részt venni az őzgidamentési programban, jelezzék a Békés vármegyei Területi Szervezetnek.
Írta: Kovácsné Nagy Katalin vadászati szakreferens – OMVK Békés vármegyei Területi Szervezete
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Március végén tavaszi rókavakcinázás indul
2026. március 28-án kezdődik a rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázása az ország déli és keleti vármegyéiben
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
2026. március 28-án kezdődik a rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázása az ország déli és keleti vármegyéiben. Az érintett térségekben a hatóság az immunizálással egyidőben ebzárlatot és legeltetési tilalmat is elrendel. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a figyelmet, hogy a veszettség gyanújának jelentése jogszabályban előírt kötelezettség, a megelőző intézkedések betartása pedig közös társadalmi érdek.
Fotó: NÉBIH
Az ország déli és keleti vármegyéinek érintett területein március 28-tól kisrepülőgépekről történik a vakcinatartalmú csalétkek szórása. A művelet nem érinti a lakott, sűrűn beépített övezeteket. Az egyes területekre vonatkozó konkrét időpontokról, valamint az ebzárlat és a legeltetési tilalom elrendeléséről az illetékes járási állategészségügyi hivatal és a települési önkormányzat tájékoztatja a lakosságot. A külterületeken plakátok figyelmeztetik majd a kirándulókat. A programba bevont területek tájékoztató jellegű térképe és az érintett települések vármegyei bontású listája a Nébih weboldalán is megtalálható.
A vakcinázás hatékonyságát a kilőtt rókák laboratóriumi vizsgálatával ellenőrzi a Nébih. A korábbi évek eredményei szerint az immunizálásban érintett területeken a rókák több mint háromnegyede felvette a vakcinát tartalmazó csalétket.
Hazánkban a veszettség fő terjesztője az itthon több mint ötvenezer egyedet számláló vörös róka. A betegség a vadon élő állatok mellett egyaránt veszélyes a házi emlősállatokra, sőt az emberre is, ezért a kutyák veszettség elleni védőoltása kötelező, a macskáké pedig kifejezetten ajánlott.
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, az ukrán és a román határ közelében 2022-ben 4, 2023-ban 16, 2024-ben 18, 2025-ben 2 veszettségeset igazolódott. A betegség vélhetően a vadállomány Ukrajna és Románia felőli mozgása révén került Magyarországra. Tekintettel arra, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye elveszítette a betegségtől való mentességét, 2022 óta a vakcinázás dupla csaléteksűrűséggel történik ebben a vármegyében, amíg a járványügyi helyzet indokolja.
Az érintett szomszédos országokban továbbra is jelen van a betegség, ami a keleti országhatárhoz közeli területeken folyamatos kockázatot jelent. A hazai állategészségügyi védekező intézkedések fenntartása éppen ezért kulcsfontosságú: továbbra is elengedhetetlen a vadon élő rókák vakcinázása, az ebek kötelező oltása, valamint a veszettség gyanús esetek haladéktalan jelentése az állategészségügyi hatóság felé. Az idegrendszeri tüneteket mutatott elhullott háziállatok, valamint az elhullottan talált vadállatok esetében a mintavételről az állategészségügyi hatóság gondoskodik.
A Nébih felhívja a lakosság figyelmét, hogy a betegség gyanújának jelzése jogszabályban előírt kötelezettség.
A Nébih veszettséggel foglalkozó tematikus aloldalán (www.veszettsegmentesites.hu) további információk érhetőek el a betegség tüneteiről, terjedéséről és megelőzéséről.
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Élet születik – malacoznak a kocák
Égető kérdések az ipari zöldség termékpályán: Helyzetkép és jövőbeli stratégiák
A hamis növényvédő szerek veszélyeire hívja fel a figyelmet a Nébih
A seregélyek már párba álltak, s reggelente vidám strófákat zengenek
Sasnap a Hortobágyon
Tojáshiány – A madárinfluenza és a Newcastle-betegség teljesítőképessége határára sodorja a német piacot
Őzgidamentéssel kapcsolatos szakmai napot tartottak Békéscsabán, az Országos Magyar Vadászati Védegylet Drón Szakbizottsága közreműködésével
Elkészült az erdőGIS™, a magánerdőgazdálkodást segítő webes rendszer
Mi is pontosan a nyomon követés és hogyan működik?
Új fejlesztési támogatás nyílik az erdőgazdálkodók számára
Jogszabályi változások a moduláris tűzfegyerekkel kapcsolatban
Közlemény a mogyoródi medveészleléssel kapcsolatban:
Összefogás az illegális agancsozás ellen
Közös ellenőrzés az erdőben
Tovább terjed az afrikai sertéspestis a hazai vaddisznóállományban
Beszámoló a VII. Alpokaljai-Rábamenti-kemenesháti dúvadgyérítési hétről
Véget ért a 2026. évi Kaszó Kupa Országos Véreb Fővizsga!
Egy emlékezetes januári hajtás Sárospatakon
Agancshullás idején… 🦌
