Mezőgazdaság
Nagyszabású mezőgazdasági konferenciát tartottak Bosznia-Hercegovinában
A térségben nagyon sok magasan kvalifikált kutató dolgozik, így a találkozónak a legfontosabb eleme a közös együttgondolkodás.
A térségben nagyon sok magasan kvalifikált kutató dolgozik, így a találkozónak a legfontosabb eleme a közös együttgondolkodás. A klíma, a talaj és a növénytermesztési kutatások egyre inkább előtérbe helyeződnek. Dr. Jolánkai Márton kiemelte; a munkaértekezlet jelentősége, hogy a tudományos publikációk, a szakmai munkán túl, a személyes kapcsolatok kialakítása révén, közös kutatásokat készíthetnek elő. A konferencián a nagy tapasztalatú vezető kutatók mellett, minden egyetem fiatal kutatói is bemutatkozhattak. Magyarországról a legrangosabb mezőgazdasági kutatóműhelyek vettek részt. Az eseményt Prof. Dr. Nagy János, a Debreceni Egyetem prorektora, a Magyar Tudományos Akadémia doktora nyitotta meg.

Prof. Dr. Nagy János, a Debreceni Egyetem prorektora elmondta, hogy a cívis város fakultása lassan 150 éve él, virágzik Debrecenben. A város lakói mindig arra törekedtek, hogy legyen egy tudományos műhelye a városnak és a régiónak. A kutatói értekezlet, a konferencia kiváló alkalom a szakmai munkán túl a személyes kapcsolatok kialakításra. Debrecenben kiemelt célkitűzés volt az elmúlt időszakban, hogy a kutatási irányok a termelés legfontosabb kérdéseire adjanak választ – mondta Dr. Nagy János. Ma, Európában, elismert és rangos egyetem a Debreceni Egyetem, ahol egyedülállóan együtt vizsgálják a szántóföldi, a vízgazdálkodási és a növénytermesztési kérdéseket. Emellett tartamkísérleteket állítanak be és évről évre vizsgálják, milyen hatással van a növényekre a tápanyagok hiánya. A nemesítés folyamatosan új és új vetőmagokkal jelenik meg, amelyeket be kell mérni a termelés számára. Meg kell állapítani, hogy mekkora egy-egy növény termőképessége és mi az az optimum, mi az a tápanyagszint, amely még jövedelmező a gazdáknak. Ahhoz, hogy ezt sikerüljön számszerűsíteni, az egyetemi oktatók a katedra mellett a szántóföldi kutatásokat is irányítják. Az elmúlt öt évtizedben a világ legnagyobb nemesítő házainak a vetőmagjait mérték be, ma az összes multinacionális cég kísérleteit, tesztjeit végzik, amelynek az a legkülönlegesebb része, hogy ebbe már az egyetemi oktatásban részvevő hallgatók is bekapcsolódhatnak a gyakorlati órák keretében. A vetőmag mellett ma már vegyszer, műtrágya és más kísérleteket is elvégeznek.

Prof. Dr. Nagy János összefoglalójában hangsúlyozta, hogy a világ növénytermesztésében Magyarország a minőségi termelés, a minőségi alapanyagok előállításában lehet sikeres és kiemelkedő. Debrecen három nagy tájegység találkozásánál fekszik; a nyírségi kutatások mellett dolgoznak a jó minőségű csernozjom területeken, a karcagi kutatások pedig már a Hortobágy széli száraz, arid területekre nemesít, a táj igényeinek megfelelő, speciális tűrőképességű növényeket. A 14. Alpok-Adria konferencia kapcsán elmondta, hogy a konferencia után lehetőség nyílik az Erasmus programok elindítására és a fiatal kutatók után, egymás problémáit megismerve, a jövőben már közös kutatások körvonalazódnak.
Dr. Melisa Lyusa, a Sarajevói Egyetem kutatója nagyon jó kezdeményezésnek tartja a 14. Alpok-Adria konferencia bosznia-hercegovinai állomását, hiszen ezen a konferencián most itt tud lenni minden olyan kutató, aki azért dolgozik, hogy Bosznia-Hercegovina mezőgazdasága fejlődjön. Fontos, hogy a növénytermesztési kutatások mellett az öntözési vizsgálatok is folyamatosak legyenek, erre nagy szüksége van hazájának. Különösen fontosnak tartja Dr. Melissa Lyusa, hogy Bosznia-Hercegovina minden részéről a legfontosabb kutatók is elfogadták a meghívást. A legtapasztaltabb kutatókra mindig szükség van, hiszen rajtuk múlik, miképpen orientálódnak a fiatalok. Bosznia-Hercegovina területe kicsivel nagyobb, mint Magyarország fele, amelynek durván 20%-a alkalmas szántóföldi növénytermesztésre, amelyből ma mintegy 10%-ot tudnak megművelni. Az ország döntő többsége pedig hegyvidéknek számít. Bosznia-Hercegovinára jellemző, hogy nagyon sok, kicsi, apró gazdasága van, amelyeket jellemzően kisgépekkel művelnek a gazdák. Jelenleg azon dolgoznak, hogy legyen egy nemzeti stratégia, amely után a tudományos világ is el tudna indulni a szakmai munkában és a megoldandó problémákra, feladatokra tudnának koncentrálni. Jó kapcsolat van az egyetemek között, köztük sok külföldi oktatási műhellyel, ma is élő programokkal, amelyeket mobilizálva nagy sikereket tudna elérni Bosznia-Hercegovina. Nagyon fontosnak tartja Dr. Melissa Lyusa, hogy a mezőgazdaságba is olyan magasan képzett szakemberek kerülhessenek, mint az ipar más területeire. Ez jelentheti azt, hogy fejlődni tud az ágazat. Nagy szüksége van erre Bosznia-Hercegovinának. A Szarajevói Egyetem kutatója a Rádió7-nek elmondta, hogy olyan magyarországi egyetemeket keresnek, akikkel közös együttműködések mentén, közösen tudnak kutatni. Magyarország és Bosznia-Hercegovina nagyon közel van egymáshoz és az egyetemek közeledése mind a két ország számára minden bizonnyal jó eredményeket hozhat.

A Mostari Egyetem Bosznia-Hercegovina második legnagyobb egyeteme, tíz kar, 50 különböző szakkal várja a hallgatókat. Ma több, mint 10 000 hallgatója van. A Banja Lukai Egyetem szintén tradicionális felsőoktatási intézménye az országnak, ahol 16 karon folyik oktatás és kutatás. Jó kapcsolatban állnak több európai és tengeren túli felsőoktatási intézménnyel. A mezőgazdaságtól, az építészettől, a gazdaságtudományi képzéseken át, – mint erdészeti végzettségű újságíró, meg kell említsem -, hogy önálló erdészeti karral is rendelkeznek. Széles kapcsolatrendszerükben ez idáig magyar egyetemekkel még nem vették fel a kapcsolatot. A Banja Lukai Egyetem 2007-ben vette fel a Pristinai Egyetemmel a hivatalos kapcsolatot, akik szintén ott voltak Neumban, Bosznia-Hercegovinában. Ma több, mint 10 000 diákkal, 700 főt meghaladó tantestülettel, szintén 10 karon lehet hallgatni egyetemi szinten a mezőgazdaságtól kezdődően, a bölcsészeten át a műszaki tudományokig. A térség rendkívül gazdag kulturális értékekben, amelyek minden egyetem esetében megtalálhatóak. Ezekbe a tradicionális felsőoktatási intézményekbe Bosznia-Hercegovina határain túlról is érkeznek hallgatók.

Prof. Dr. Jolánkai Márton a Rádió7-nek elmondta, hogy gyakorlatilag a 14. Alpok-Adria konferencia az MTA két tudományos bizottsága, a Talajtani, Vízgazdálkodási és Növénytermesztési Bizottság, valamint az MTA Növényvédelmi Bizottsága, illetve a bosznia-hercegovinai Talajtani Társaság és a Szarajevói Egyetem közös szervezésben jött össze. A talaj egy multifunkcionális rendszer és ennek konferencia sorozatnak az a célja, hogy a mezőgazdasági, ökológiai, vízi, és környezeti rendszerek tanulmányozása nyomán, közvetett, vagy közvetlen haszonnal járó eredmények szülessenek. A mostani tanácskozáson 10 regisztrált intézmény vett részt, a dolgozatokat a Növénytermelés c. folyóirat külön száma tartalmazza, amellyel egyszerre bekerül a nemzetközi vérkeringésbe is.
A szerkesztő bizottság szakmai színvonalát, a szerkesztő bizottság elnöke, Nagy János professzor mellett magyar kutatói elithez tartozó olyan nevek fémjelzik, mint Dr. Jolánkai Márton, Németh Tamás akadémikus, Dr. Várallyay György és Dr. Kőmíves Tamás. A most megjelent angol nyelvű kiadványban, három nagy témában jelentek meg a tudományos munkák. Talajtani, földművelési és földhasználati, növénytermesztési, növényélettani, botanikai és cönológiai, valamint környezetvédelemi ökológiai és technológia témák azok, amelyek megvitatásra kerültek.
Dr. Jolánkai Márton, mint a 14. Alpok-Adria konferencia szervezője hangsúlyozta, hogy a jövőben a mezőgazdaságra is nagy feladat hárul, hogy csökkentse a széndioxid kibocsátást. Konkrét javaslatok is elhangzottak a talajok és a vegetációs felületek kibocsátásával kapcsolatosan. Az emissziós kvóták, több millió eurós forgalmat jelentenek. További fontos téma lesz, hogy a különféle talaj- és növényszennyezések problémáit miképpen tudjuk megoldani? Kadmium és a krómszennyezésre úgy tűnik, lesznek megoldások. Ezekre az ipari eredetű szennyezésekre, sikerült olyan növényeket keresni, amelyek képesek felvenni, elviselni ezeket a vegyületeket s begyűjtve, elszállítva, mentesíteni lehet a termőföldeket. Magyarul: ki tudjuk vonni a talajból. Ezek a kutatások egyre inkább előtérbe kerülnek.

Összességében a konferenciát kiemelkedőnek értékelték mind magyar, mind bosznia-hercegovinai oldalról. Mindenki egyetértett abban, hogy a tudományos műhelymunka után, nagyobb ívű együttműködésekre, konzorciumokra van szükség, hiszen ahhoz, hogy az öntözés és talajerózió kutatásokban előre tudjunk lépni, szükség van támogatásokra. Bosznia-Hercegovina és Magyarország tudományos világa készen áll arra, hogy a gazdaság igényeire, kérdéseire, nehézségeire mind nemzeti szinten, mind a két ország közötti kapcsolatok felélénkítése útján válaszokat keressen. A fiatalok rendkívül nyitottak és a multikulturális értékek megtartásával, nagy eredmények születhetnek. Az Erasmus program mihamarabbi bővítésére, a magyar és bosznia-hercegovinai csereprogramok kiterjesztésére van szükség.
Mezőgazdaság
Állattetemet találtak az egyik medencében, átmenetileg bezárták a tatabányai uszodát
Átmenetileg bezárták a tatabányai Gyémántfürdő uszodáját, mivel állattetemet találtak az egyik medencében
TELEX: Átmenetileg bezárták a tatabányai Gyémántfürdő uszodáját, mivel állattetemet találtak az egyik medencében, írta vasárnap este közzétett bejegyzésében a fürdő. Közleményük szerint „egy kisebb, valószínűleg frissen vízbe fulladt állattetemet találtak, amit az észlelést követően azonnal eltávolítottak”. A történtek után extra fertőtlenítéssel kezelték a vizet a nap folyamán.

Fotó: Telex
Amint az ügyvezető értesült az esetről, biztonsági okokból elrendelte a medence átmeneti lezárását, majd az uszoda ideiglenes bezárásáról döntött. „Az uszoda újbóli használatára az illetékes hatóságokkal való egyeztetést követően kerülhet majd sor” – írta a fürdő.
A Boldogulj Tatabányán nevű portál a fürdő ügyvezetőjétől úgy tudja, vaddisznótetemről van szó, amelyet a reggeli műszakos alkalmazottak találtak meg. Az ügy részleteivel kapcsolatban megkerestük a fürdőt, ha érdemi választ kapunk, beszámolunk róla.
Szintén vasárnap a fürdő uszodájában egyébként országos bajnoki vízilabda mérkőzéseket is tartottak, a tatabányai VSE három korosztályban csapott össze a gödöllői MATE-GEAC-MSA-val. Ezt megkeresésünkre a gödöllőiek szakosztályvezetője, Kiss Gergely olimpiai bajnok is megerősítette. Azt írta, a történtekről csupán a sajtóból értesültek. „Nem tapasztaltunk semmilyen, a megszokottól eltérőt a mérkőzések előtt és alatt” – írta Kiss Gergely a Telexnek.
Forrás: Pupli Anna Sára – TELEX
Mezőgazdaság
Halálos balesetet okoztak a kiszökött lovak
Kiszökött lovak okoztak halálos balesetet egy főúton
A Kazincbarcikai Járási Ügyészség halált okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt emelt vádat egy férfi ellen. Az elkövető telephelyéről kiszökött lovak a főúton személyautóval ütközve halálos balesetet okoztak.

A fénykép illuztráció. Fotó: Pixabay
A vádirat szerint a férfi ügyvezetőként lótenyésztési tevékenységet irányított, egy borsodi városban lévő telephelyén közel 200 lovat tartott. Az állatok részben nyitott fémkeretes elemekből álló, tetején fedett karámban voltak elhelyezve. A telephely nem rendelkezett olyan kerítéssel, amely a lovak kiszökését megakadályozta volna. 2022-ben és 2024-ben is előfordult, hogy az állatok kiszabadultak, feljutottak a 26-os számú közlekedési útra, és ott vágtattak.
2024 augusztusában, hajnalban, a karámból öt ló kiszabadult, a 26-os számú főútra mentek, majd három ló egy autóval összeütközött.
Az ütközés következtében a gépjármű utasa a helyszínen meghalt, vezetője 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett el. A három ló elpusztult.
A vádlott – annak ellenére, hogy tudta, miszerint a lovak korábban is köszöktek – nem intézkedett az állatok szökésének megakadályozása érdekében, és ezzel foglalkozása gyakorlásából eredő kötelezettségét elmulasztotta.
Az ügyészség a büntetlen előéletű vádlottal szemben felfüggesztett fogházbüntetést, pénzbüntetést, valamint a lótartás és lótenyésztés foglalkozás gyakorlásától eltiltást indítványozott.
Forrás: Ügyészség
Mezőgazdaság
DEBRECEN: A klímaváltozás átrendezi a mezőgazdaságot – GALÉRIA + VIDEÓ
Kelet-Magyarországon az átlagos csapadék alig 10 százaléka hullott le tavasszal. A Debreceni Egyetem búzatanácskozásán az aszály, a vízhiány és a búzatermesztés jövője állt a középpontban.
Súlyos aszályhelyzet, csökkenő terméshozamok és romló exportkilátások jellemzik a hazai búzatermesztést – hangzott el a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara, valamint az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság által szervezett idei búzatanácskozáson. Kelet-Magyarországon az átlagos csapadék alig 10 százaléka hullott le tavasszal, ami már az őszi vetésű kalászosokat is veszélyezteti.
Dr. Pepó Péter, a DE MÉK professzor emeritusa.
Aszály és vízhiány állt a búzatanácskozás középpontjában
A Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara (MÉK), valamint az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság (AKIT) által szervezett búzatanácskozás immár 33. alkalommal hívta fel a figyelmet a mezőgazdaság legaktuálisabb kihívásaira.
Az idei konferencia középpontjában az aszály, a vízhiány és a rendkívüli csapadékhiány állt, amelyek egyre komolyabb veszélyt jelentenek a hazai növénytermesztésre.
Kelet-Magyarországon az átlagos csapadék alig 10 százaléka hullott le
Kelet-Magyarország nagy része súlyos aszállyal küzd. A Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepének mérései szerint márciusban mindössze 5, áprilisban 2, míg májusban 11 milliméter eső esett a térségben. Az átlagos csapadék mindössze 10 százaléka hullott le. A klímaváltozás miatt már nemcsak a nyári növények, a kukorica, a napraforgó, a szója, hanem az őszi vetésű kalászosok is veszélybe kerültek. Míg korábban a búza és más kalászosok még kihasználhatták az őszi-téli csapadékot, ma már ezek a növények is egyre inkább aszálykitettséggel szembesülnek – mondta megnyitó beszédében Pepó Péter, a MÉK Növénytermesztési, Nemesítési és Növénytechnológiai Intézet professor emeritusa.
A búza felvásárlási ára 68–70 ezer forint körül alakulhat
A szakmai rendezvény főszervezője hozzátette: szeretnék kutatási eredményeikkel segíteni a gazdákat az alkalmazkodásban. A Debreceni Egyetem 1983-ban indított látóképi tartamkísérletének köszönhetően jelentős tapasztalat gyűlt össze arról, hogyan lehet mérsékelni az aszály hatásait.
A Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója úgy látja, a világpiaci árak, folyamatok, valamint az erős forint árfolyam miatt a búza induló felvásárlási ára mindössze 68-70 ezer forint között fog alakulni.
Az alkalmazkodás lehet a magyar mezőgazdaság kulcsa
A legfontosabb kulcsszó az adaptáció. Ugyanazon körülmények között ugyanis akár 3-4 tonnás terméskülönbséget is el lehet érni a megfelelő fajta vagy hibrid kiválasztásával. Ez bevételkülönbségben is jelentős. A másik fontos tényező az agrotechnikai eszközök, mint a vetésváltás, az öntözés, a talajművelés, a tápanyagellátás és a növényvédelem használata. Az öntözést ugyan hazánkban a leghatékonyabb aktív beavatkozásnak tartják, ezen a téren jelentős lemaradásunk van. Miközben a világ szántóterületeinek csaknem 35 százalékát öntözik, addig Magyarországon az öntözött területek aránya nagyon alacsony, mintegy 2 százalék, és a meglévő infrastruktúra is rossz állapotban van – fejtette ki Pepó Péter.
A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara professor emeritusa hangsúlyozta: szükség van a lassú öntözés-fejlesztések felgyorsítására és a termelők adminisztrációs kötelezettségeinek lazítására. Mint mondta: a magyar mezőgazdaság jövőjét meghatározza, hogy milyen gyorsan és hatékonyan tud az aszályhoz, a vízhiányhoz alkalmazkodni.
Az 5 millió tonnás búzatermés elérése lehet reális
Május elején még hektáronkénti 5,4-5,5 millió tonnás termést várt hazánk az egymillió hektárnyi búzavetésen, mára azonban már az 5 millió tonna elérése a reális a rendkívül aszályos időszak miatt. Nemzetközi szinten, például Németországban, Franciaországban és Romániában is csökkent a várható termésmennyiség. Az európia közösségben előreláthatólag mintegy 145 millió tonna búza fog teremni, ami elegendő a lakossági fogyasztás igényeinek kielégítésére, továbbá mintegy 20 millió tonnányi árualap, exportkészlet is elkülöníthető – vázolta a nemzetközi helyzetet Lakatos Zoltán.
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
Az erős forint nem segíti a magyar búzaexportot
Jelenleg egy 1100 forintos kilós kenyérben nincs 100 forint értékű liszt. Véleményem szerint azonban éppen ezért lenne mozgástér a liszt árának emelésére, ami lehetővé tenné, hogy a malmok magasabb árat fizessenek a termelőknek a jó minőségű búzáért.
Nem vagyok azonban optimista, azért sem, mert hazánk erősen export fókuszú. A 350 forint körüli euró árfolyam azonban egyértelműen nem segíti az exportot, az importot támogatja.
Hazánk a 2024-25-ös szezonban mintegy 2,66 millió tonna búzát exportált, ennek nagyrészét Olaszországba, Ausztriába és Németországba. Idén azonban január végéig csak 1 millió tonna búzát sikerült kivinni az országból – fejtette ki a malomipari vállalat vezetője.
Prémium minőségű búzára lenne szükség
A tanácskozáson elhangzott, hogy hazánkban mintegy 200 elismert búzafajtát termesztenek, Lakatos Zoltán szerint elég lenne mindössze 5.
A termelőknek egyetlen céljuk lehet, hogy prémium, kiváló minőségű búzát próbáljanak termelni, mivel annak jobb ára van Európa-szerte.
Az előadásokat követően a tanácskozás hagyományaihoz híven gyakorlati bemutatót tartottak az egyetem Látóképi Kísérleti Telepén, ahol fajtatesztelési, vetésváltási, trágyázási, öntözési és egyéb tartamkísérleteket ismerhettek meg a résztvevők.
Debreceni Egyetem
Éles Erika
















