Mezőgazdaság
Elindult a 10 éves erdészeti üzemtervek tervezése
egtudtuk, mit kell tenni az önerdősülés esetén, milyen lehetőségeink vannak, honnan kaphatunk segítséget, mi történik akkor, ha erdőnk bekerül az országos adattárba.
A terepi munka mellett felkerestük a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatóságát, ahol készségesen válaszoltak a megkeresésünkre. Megtudtuk, mit kell tenni az önerdősülés esetén, milyen lehetőségeink vannak, honnan kaphatunk segítséget, mi történik akkor, ha erdőnk bekerül az országos adattárba. Az interjú és a megyei kormányhivatalok országos elérhetőségei, további térképészeti adatok itt olvashatóak:
Most készülnek a 10 éves erdészeti üzemtervek, országosan mekkora munkát jelent ez a NÉBIH és a megyei kormányhivatalok erdészeti igazgatóságainak? Mekkora területekről van szó?
A tíz évre szóló körzeti erdőtervek készülnek: jelenleg a 2015. évre ütemezett tervezés terepi munkái zajlanak, mely összesen 15 erdőtervezési körzet 399 település 211 ezer hektár erdőterületét érintik. A terepi felvételeket a megyei kormányhivatalok Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztályainak erdőtervező kollégái végzik. Egy főre átlagosan mintegy 2500-3000 hektár erdőterület jut. Külön ki kell emelni, hogy az idei tervezés mintegy 63 700 hektár Natura 2000 területet is érint, mely területekre az EU-s előírásokkal összhangban körzetenként elővizsgálati tanulmányt is kell készíteni, ami a jelentős terepi feladatok mellett nagy kihívást jelent az erdőtervezőknek. A NÉBIH Erdészeti Igazgatósága a szakmai koordinációt és ellenőrzést végzi, valamint biztosítja az Erdészeti Szakigazgatási Információs Rendszer (ESZIR) működési feltételeit.
A terepi munkával párhuzamosan most kezdődtek a 2016. évre ütemezett erdőtervezési körzetek előzetes tárgyalásai, részletek itt olvashatók:
//www.nebih.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/erdeszeti_igazgatosag/nyitolap/etk-2016-m.html
Milyen erdőket keresnek fel a tervezők?
A tervező kollégák az Országos Erdőállomány Adattárban (továbbiakban: Adattár) nyilvántartott erdőterületeket keresik fel, melyről az erdőtervrendelet megjelenését követően hirdetményi úton a lakosságot is tájékoztatjuk.
Mi történik abban az esetben, ha olyan művelésre alkalmatlan, vagy más okból állandó mezőgazdasági művelés hiánya miatt önerdősülést találnak az erdészek, amelyek nem szerepelnek a nyilvántartásban?
Az Adatárban nem szereplő erdő terepi fellelésekor az erdészeti hatóság képviselője az erdőleírás szabályai szerint a területről leírólapot tölt ki, az erdőrészlet adataival és rögzíti a szükséges térképészeti adatokat.
Az erdészeti hatóságnak a nyilvántartásba vétel előtt meg kell vizsgálnia, hogy indokolt-e elrendelni a talált önerdősülés felszámolását. Az alábbi esetekben kell az erdészeti hatóságnak elrendelnie a teljes vagy részleges felszámolást:
- a talált erdő faállománya a termőhelyre vagy a környező erdőkre káros hatással van, vagy növekedése nyomán előre láthatóan káros hatással lesz,
- illetve fennmaradása jogszabályba ütközik.
Amennyiben a felszámolást nem kell elrendelni, a hatóság a talált erdőt felveszi az Adattárba, ebben az esetben a döntés a nyilvántartásba való bejegyzés napján jogerőre emelkedik. Abban az esetben, ha az erdészeti hatóság a talált erdőről az Adattárban a bejegyzést 8 napon belül megteszi, az ügyfeleket az eljárás megindításáról nem értesíti.
Ingatlanügyi változást okozó adattári bejegyzés esetén az erdészeti hatóság az Adatárból kiállított szemle vagy teljes másolattal megkeresi a területileg illetékes ingatlanügyi hatóságot. Ilyenkor nem értesítik az ügyfelet az Adattárba történt bejegyzésről, mert az ingatlanügyi hatóság az eljárása során ezt mindenképpen megteszi. Az ügyfél jogai így nem sérülnek.
A talált erdők Adattárba történő felvétele két fajta ingatlanügyi változást okozhat:
- az érintett földrészletre vagy annak részére „Az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület” jogi jelleg kerül feljegyzésre,
- a földrészlet vagy alrészlet művelési ága változik meg.
Amennyiben az Adattárba történő bejegyzés ingatlanügyi változást nem okoz, akkor az erdészeti hatóságnak értesítenie kell az ügyfeleket nyilvántartásba vételről az Adatárból kiállított szemle vagy teljes másolat megküldésével.
Jogorvoslati lehetőségek:
Önerdősülés nyilvántartásba vételénél önálló határozat nem készül, az ügyfél vagy az erdészeti hatóság tájékoztatása, vagy – ingatlanügyi változást okozó önerdősülés esetén – az ingatlanügyi hatóság döntése alapján szerez tudomást a bejegyzésről. Az ügyfél (az ingatlan tulajdonosa, dologi jogi jogosultja vagy más ügyfélnek minősülő személy) jogorvoslati kérelmének benyújtására nyitva álló határidő akkor kezdődik, amikor a bejegyzés tudomására jut, mivel az ügyfél csak ekkor tudja vitatni az erdészeti hatóság döntését, miszerint az adott terület erdőnek minősül. A nyilvántartásba vétel az erdészeti hatóság ellen indított közigazgatási perben támadható meg. Ebben az esetben a felperes ügyfélnek azt kell bizonyítania, hogy az érintett földrészlet a felvételkor nem minősült erdőnek.
Hogyan lehet erdővé minősíteni, milyen lehetőségek vannak a gazdálkodóknak? Lehet-e európai uniós forrásokat lehívni?
Az erdő tulajdonosa az erdészeti hatóságnál kérelmezheti a terület erdőként történő nyilvántartását, amennyiben az önerdősülés az erdő kritériumának egyébként megfelel (főszabályként: 50%-nál nagyobb záródású, átlagosan 2 métert meghaladó erdei fafajokból álló faállománnyal borított terület). Önerdősülés nyilvántartásba vételéért támogatást lehívni jelenleg nem lehet.
Erdőtelepítésre viszont létezik támogatási lehetőség: A 2007-2013 közötti költségvetési időszakban a gazdálkodóknak az EMVA-ból a mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 88/2007. (VIII.17.) FVM rendelet alapján volt lehetőségük támogatási kérelmet és ehhez kapcsolódó kifizetési igényt benyújtaniuk. A költségvetési időszak lezárultával 2014. és a 2015. évben azonban már csak a korábbi években jóváhagyott támogatási kérelmekhez kapcsolódó kifizetési kérelmet lehetett benyújtani. (Az NVT Mezőgazdasági Területek első erdősítése (132/2004. (IX.11.) FVM rendelet) jogcímhez kapcsolódóan a 2008. évtől már csak kifizetési kérelmet lehetett benyújtani.)
Az új költségvetési időszak terhére a 2015. évben támogatás, illetve forrás lehívására még nem volt lehetőség.
Hol lehet megnézni, van-e arra lehetőség, hogy műholdas felvételeken megkeressük saját ingatlanjainkat, hogy azok szerepelnek-e a nyilvántartásban?
Tájékoztató jelleggel a //erdoterkep.nebih.gov.hu című oldalon lehet megkeresni az erdőterületeket. Itt különböző térképi alapra (pl.: Google maps, turistatérkép, Bing maps) vetítve lehet megtekinteni az erdőterületeket, és számos témát lehet rajtuk megjeleníteni, mint például a tervezett fakitermeléseket, a tűzveszélyességi besorolást, vagy ami egy kirándulás, és például gombászás tervezéséhez segítséget nyújthat: A nyilvántartott közjóléti létesítményeket (parkerdők, kilátók, stb.) és a tulajdonviszonyokat. Meg kell jegyezni, hogy ez a térkép tájékoztató jellegű, jogi ügy kapcsán feltétlenül keressük fel a területileg illetékes erdészeti hatóságot.
Megyei bontásban hol és kihez fordulhatunk segítségért?
Azt, hogy melyik település környékén melyik Kormányhivatal illetékes, legegyszerűbben a NÉBIH honlapján deríthetjük ki, a
//www.nebih.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/erdeszeti_igazgatosag/altalanos_informaciok/igazgatosag_valaszto linken. Itt akár az adott település erdőterületein illetékes erdőfelügyelő nevét, ügyfélfogadási idejét, és elérésének adatait is lekérdezhetjük a település nevének beírásával.
Mezőgazdaság
Állattetemet találtak az egyik medencében, átmenetileg bezárták a tatabányai uszodát
Átmenetileg bezárták a tatabányai Gyémántfürdő uszodáját, mivel állattetemet találtak az egyik medencében
TELEX: Átmenetileg bezárták a tatabányai Gyémántfürdő uszodáját, mivel állattetemet találtak az egyik medencében, írta vasárnap este közzétett bejegyzésében a fürdő. Közleményük szerint „egy kisebb, valószínűleg frissen vízbe fulladt állattetemet találtak, amit az észlelést követően azonnal eltávolítottak”. A történtek után extra fertőtlenítéssel kezelték a vizet a nap folyamán.
Fotó: Telex
Amint az ügyvezető értesült az esetről, biztonsági okokból elrendelte a medence átmeneti lezárását, majd az uszoda ideiglenes bezárásáról döntött. „Az uszoda újbóli használatára az illetékes hatóságokkal való egyeztetést követően kerülhet majd sor” – írta a fürdő.
A Boldogulj Tatabányán nevű portál a fürdő ügyvezetőjétől úgy tudja, vaddisznótetemről van szó, amelyet a reggeli műszakos alkalmazottak találtak meg. Az ügy részleteivel kapcsolatban megkerestük a fürdőt, ha érdemi választ kapunk, beszámolunk róla.
Szintén vasárnap a fürdő uszodájában egyébként országos bajnoki vízilabda mérkőzéseket is tartottak, a tatabányai VSE három korosztályban csapott össze a gödöllői MATE-GEAC-MSA-val. Ezt megkeresésünkre a gödöllőiek szakosztályvezetője, Kiss Gergely olimpiai bajnok is megerősítette. Azt írta, a történtekről csupán a sajtóból értesültek. „Nem tapasztaltunk semmilyen, a megszokottól eltérőt a mérkőzések előtt és alatt” – írta Kiss Gergely a Telexnek.
Forrás: Pupli Anna Sára – TELEX
Mezőgazdaság
Halálos balesetet okoztak a kiszökött lovak
Kiszökött lovak okoztak halálos balesetet egy főúton
A Kazincbarcikai Járási Ügyészség halált okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt emelt vádat egy férfi ellen. Az elkövető telephelyéről kiszökött lovak a főúton személyautóval ütközve halálos balesetet okoztak.
A fénykép illuztráció. Fotó: Pixabay
A vádirat szerint a férfi ügyvezetőként lótenyésztési tevékenységet irányított, egy borsodi városban lévő telephelyén közel 200 lovat tartott. Az állatok részben nyitott fémkeretes elemekből álló, tetején fedett karámban voltak elhelyezve. A telephely nem rendelkezett olyan kerítéssel, amely a lovak kiszökését megakadályozta volna. 2022-ben és 2024-ben is előfordult, hogy az állatok kiszabadultak, feljutottak a 26-os számú közlekedési útra, és ott vágtattak.
2024 augusztusában, hajnalban, a karámból öt ló kiszabadult, a 26-os számú főútra mentek, majd három ló egy autóval összeütközött.
Az ütközés következtében a gépjármű utasa a helyszínen meghalt, vezetője 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett el. A három ló elpusztult.
A vádlott – annak ellenére, hogy tudta, miszerint a lovak korábban is köszöktek – nem intézkedett az állatok szökésének megakadályozása érdekében, és ezzel foglalkozása gyakorlásából eredő kötelezettségét elmulasztotta.
Az ügyészség a büntetlen előéletű vádlottal szemben felfüggesztett fogházbüntetést, pénzbüntetést, valamint a lótartás és lótenyésztés foglalkozás gyakorlásától eltiltást indítványozott.
Forrás: Ügyészség
Mezőgazdaság
DEBRECEN: A klímaváltozás átrendezi a mezőgazdaságot – GALÉRIA + VIDEÓ
Kelet-Magyarországon az átlagos csapadék alig 10 százaléka hullott le tavasszal. A Debreceni Egyetem búzatanácskozásán az aszály, a vízhiány és a búzatermesztés jövője állt a középpontban.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Súlyos aszályhelyzet, csökkenő terméshozamok és romló exportkilátások jellemzik a hazai búzatermesztést – hangzott el a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara, valamint az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság által szervezett idei búzatanácskozáson. Kelet-Magyarországon az átlagos csapadék alig 10 százaléka hullott le tavasszal, ami már az őszi vetésű kalászosokat is veszélyezteti.
Dr. Pepó Péter, a DE MÉK professzor emeritusa.
Aszály és vízhiány állt a búzatanácskozás középpontjában
A Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara (MÉK), valamint az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság (AKIT) által szervezett búzatanácskozás immár 33. alkalommal hívta fel a figyelmet a mezőgazdaság legaktuálisabb kihívásaira.
Az idei konferencia középpontjában az aszály, a vízhiány és a rendkívüli csapadékhiány állt, amelyek egyre komolyabb veszélyt jelentenek a hazai növénytermesztésre.
Kelet-Magyarországon az átlagos csapadék alig 10 százaléka hullott le
Kelet-Magyarország nagy része súlyos aszállyal küzd. A Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepének mérései szerint márciusban mindössze 5, áprilisban 2, míg májusban 11 milliméter eső esett a térségben. Az átlagos csapadék mindössze 10 százaléka hullott le. A klímaváltozás miatt már nemcsak a nyári növények, a kukorica, a napraforgó, a szója, hanem az őszi vetésű kalászosok is veszélybe kerültek. Míg korábban a búza és más kalászosok még kihasználhatták az őszi-téli csapadékot, ma már ezek a növények is egyre inkább aszálykitettséggel szembesülnek – mondta megnyitó beszédében Pepó Péter, a MÉK Növénytermesztési, Nemesítési és Növénytechnológiai Intézet professor emeritusa.
A búza felvásárlási ára 68–70 ezer forint körül alakulhat
A szakmai rendezvény főszervezője hozzátette: szeretnék kutatási eredményeikkel segíteni a gazdákat az alkalmazkodásban. A Debreceni Egyetem 1983-ban indított látóképi tartamkísérletének köszönhetően jelentős tapasztalat gyűlt össze arról, hogyan lehet mérsékelni az aszály hatásait.
A Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója úgy látja, a világpiaci árak, folyamatok, valamint az erős forint árfolyam miatt a búza induló felvásárlási ára mindössze 68-70 ezer forint között fog alakulni.
Az alkalmazkodás lehet a magyar mezőgazdaság kulcsa
A legfontosabb kulcsszó az adaptáció. Ugyanazon körülmények között ugyanis akár 3-4 tonnás terméskülönbséget is el lehet érni a megfelelő fajta vagy hibrid kiválasztásával. Ez bevételkülönbségben is jelentős. A másik fontos tényező az agrotechnikai eszközök, mint a vetésváltás, az öntözés, a talajművelés, a tápanyagellátás és a növényvédelem használata. Az öntözést ugyan hazánkban a leghatékonyabb aktív beavatkozásnak tartják, ezen a téren jelentős lemaradásunk van. Miközben a világ szántóterületeinek csaknem 35 százalékát öntözik, addig Magyarországon az öntözött területek aránya nagyon alacsony, mintegy 2 százalék, és a meglévő infrastruktúra is rossz állapotban van – fejtette ki Pepó Péter.
A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara professor emeritusa hangsúlyozta: szükség van a lassú öntözés-fejlesztések felgyorsítására és a termelők adminisztrációs kötelezettségeinek lazítására. Mint mondta: a magyar mezőgazdaság jövőjét meghatározza, hogy milyen gyorsan és hatékonyan tud az aszályhoz, a vízhiányhoz alkalmazkodni.
Az 5 millió tonnás búzatermés elérése lehet reális
Május elején még hektáronkénti 5,4-5,5 millió tonnás termést várt hazánk az egymillió hektárnyi búzavetésen, mára azonban már az 5 millió tonna elérése a reális a rendkívül aszályos időszak miatt. Nemzetközi szinten, például Németországban, Franciaországban és Romániában is csökkent a várható termésmennyiség. Az európia közösségben előreláthatólag mintegy 145 millió tonna búza fog teremni, ami elegendő a lakossági fogyasztás igényeinek kielégítésére, továbbá mintegy 20 millió tonnányi árualap, exportkészlet is elkülöníthető – vázolta a nemzetközi helyzetet Lakatos Zoltán.
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
Az erős forint nem segíti a magyar búzaexportot
Jelenleg egy 1100 forintos kilós kenyérben nincs 100 forint értékű liszt. Véleményem szerint azonban éppen ezért lenne mozgástér a liszt árának emelésére, ami lehetővé tenné, hogy a malmok magasabb árat fizessenek a termelőknek a jó minőségű búzáért.
Nem vagyok azonban optimista, azért sem, mert hazánk erősen export fókuszú. A 350 forint körüli euró árfolyam azonban egyértelműen nem segíti az exportot, az importot támogatja.
Hazánk a 2024-25-ös szezonban mintegy 2,66 millió tonna búzát exportált, ennek nagyrészét Olaszországba, Ausztriába és Németországba. Idén azonban január végéig csak 1 millió tonna búzát sikerült kivinni az országból – fejtette ki a malomipari vállalat vezetője.
Prémium minőségű búzára lenne szükség
A tanácskozáson elhangzott, hogy hazánkban mintegy 200 elismert búzafajtát termesztenek, Lakatos Zoltán szerint elég lenne mindössze 5.
A termelőknek egyetlen céljuk lehet, hogy prémium, kiváló minőségű búzát próbáljanak termelni, mivel annak jobb ára van Európa-szerte.
Az előadásokat követően a tanácskozás hagyományaihoz híven gyakorlati bemutatót tartottak az egyetem Látóképi Kísérleti Telepén, ahol fajtatesztelési, vetésváltási, trágyázási, öntözési és egyéb tartamkísérleteket ismerhettek meg a résztvevők.
Debreceni Egyetem
Éles Erika
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Visszanéző (2026): Zubogyi vadászat
Baranya vármegyei versenyző sikere az Eszéken megrendezett koronglövő U-18 Európa Bajnokságon
Hivatásos vadászok szakmai versenye Fejér vármegyében
Állattetemet találtak az egyik medencében, átmenetileg bezárták a tatabányai uszodát
Halálos barnamedve-támadások Európában
Megnyitotta kapuit kecskeméti ifjúsági központunk
Ragadozó madarakkal kapcsolatos természetkárosítás
Inváziós faj vagy őshonos faj?
Halálos balesetet okoztak a kiszökött lovak
Élete első nyestjét ejtette el vadkárelhárító vadászaton
Nem volt elejtési jogosultsága
Lőttek az elvárásnak
Lemondott dr. Semjén Zsolt, a Védegylet elnöke
Rekord pontyok a Pilismaróti öbölből
Új kutyajóléti szabályok: ezt kell tudniuk a vadászoknak
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Min változtat a hangtompító?
Vadat és halat is lopott egy orvvadász
Itt a Vadászkamara négyéves feladatterve!
