Keressen minket

Mezőgazdaság

Elindult a 10 éves erdészeti üzemtervek tervezése

egtudtuk, mit kell tenni az önerdősülés esetén, milyen lehetőségeink vannak, honnan kaphatunk segítséget, mi történik akkor, ha erdőnk bekerül az országos adattárba.

Közzétéve:

Feltöltő:

A terepi munka mellett felkerestük a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatóságát, ahol készségesen válaszoltak a megkeresésünkre. Megtudtuk, mit kell tenni az önerdősülés esetén, milyen lehetőségeink vannak, honnan kaphatunk segítséget, mi történik akkor, ha erdőnk bekerül az országos adattárba. Az interjú és a megyei kormányhivatalok országos elérhetőségei, további térképészeti adatok itt olvashatóak:

Most készülnek a 10 éves erdészeti üzemtervek, országosan mekkora munkát jelent ez a NÉBIH és a megyei kormányhivatalok erdészeti igazgatóságainak? Mekkora területekről van szó?

A tíz évre szóló körzeti erdőtervek készülnek: jelenleg a 2015. évre ütemezett tervezés terepi munkái zajlanak, mely összesen 15 erdőtervezési körzet 399 település 211 ezer hektár erdőterületét érintik. A terepi felvételeket a megyei kormányhivatalok Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztályainak erdőtervező kollégái végzik. Egy főre átlagosan mintegy 2500-3000 hektár erdőterület jut. Külön ki kell emelni, hogy az idei tervezés mintegy 63 700 hektár Natura 2000 területet is érint, mely területekre az EU-s előírásokkal összhangban körzetenként elővizsgálati tanulmányt is kell készíteni, ami a jelentős terepi feladatok mellett nagy kihívást jelent az erdőtervezőknek. A NÉBIH Erdészeti Igazgatósága a szakmai koordinációt és ellenőrzést végzi, valamint biztosítja az Erdészeti Szakigazgatási Információs Rendszer (ESZIR) működési feltételeit.

A terepi munkával párhuzamosan most kezdődtek a 2016. évre ütemezett erdőtervezési körzetek előzetes tárgyalásai, részletek itt olvashatók:

//www.nebih.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/erdeszeti_igazgatosag/nyitolap/etk-2016-m.html

Milyen erdőket keresnek fel a tervezők?

A tervező kollégák az Országos Erdőállomány Adattárban (továbbiakban: Adattár) nyilvántartott erdőterületeket keresik fel, melyről az erdőtervrendelet megjelenését követően hirdetményi úton a lakosságot is tájékoztatjuk.

Mi történik abban az esetben, ha olyan művelésre alkalmatlan, vagy más okból állandó mezőgazdasági művelés hiánya miatt önerdősülést találnak az erdészek, amelyek nem szerepelnek a nyilvántartásban?

Az Adatárban nem szereplő erdő terepi fellelésekor az erdészeti hatóság képviselője az erdőleírás szabályai szerint a területről leírólapot tölt ki, az erdőrészlet adataival és rögzíti a szükséges térképészeti adatokat.

Az erdészeti hatóságnak a nyilvántartásba vétel előtt meg kell vizsgálnia, hogy indokolt-e elrendelni a talált önerdősülés felszámolását.  Az alábbi esetekben kell az erdészeti hatóságnak elrendelnie a teljes vagy részleges felszámolást:

  • a talált erdő faállománya a termőhelyre vagy a környező erdőkre káros hatással van, vagy növekedése nyomán előre láthatóan káros hatással lesz,
  • illetve fennmaradása jogszabályba ütközik.

Amennyiben a felszámolást nem kell elrendelni, a hatóság a talált erdőt felveszi az Adattárba, ebben az esetben a döntés a nyilvántartásba való bejegyzés napján jogerőre emelkedik. Abban az esetben, ha az erdészeti hatóság a talált erdőről az Adattárban a bejegyzést 8 napon belül megteszi, az ügyfeleket az eljárás megindításáról nem értesíti.

Ingatlanügyi változást okozó adattári bejegyzés esetén az erdészeti hatóság az Adatárból kiállított szemle vagy teljes másolattal megkeresi a területileg illetékes ingatlanügyi hatóságot. Ilyenkor nem értesítik az ügyfelet az Adattárba történt bejegyzésről, mert az ingatlanügyi hatóság az eljárása során ezt mindenképpen megteszi. Az ügyfél jogai így nem sérülnek.

A talált erdők Adattárba történő felvétele két fajta ingatlanügyi változást okozhat:

  • az érintett földrészletre vagy annak részére „Az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület” jogi jelleg kerül feljegyzésre,
  • a földrészlet vagy alrészlet művelési ága változik meg.

Amennyiben az Adattárba történő bejegyzés ingatlanügyi változást nem okoz, akkor az erdészeti hatóságnak értesítenie kell az ügyfeleket nyilvántartásba vételről az Adatárból kiállított szemle vagy teljes másolat megküldésével.

Jogorvoslati lehetőségek:

Önerdősülés nyilvántartásba vételénél önálló határozat nem készül, az ügyfél vagy az erdészeti hatóság tájékoztatása, vagy – ingatlanügyi változást okozó önerdősülés esetén – az ingatlanügyi hatóság döntése alapján szerez tudomást a bejegyzésről. Az ügyfél (az ingatlan tulajdonosa, dologi jogi jogosultja vagy más ügyfélnek minősülő személy) jogorvoslati kérelmének benyújtására nyitva álló határidő akkor kezdődik, amikor a bejegyzés tudomására jut, mivel az ügyfél csak ekkor tudja vitatni az erdészeti hatóság döntését, miszerint az adott terület erdőnek minősül. A nyilvántartásba vétel az erdészeti hatóság ellen indított közigazgatási perben támadható meg. Ebben az esetben a felperes ügyfélnek azt kell bizonyítania, hogy az érintett földrészlet a felvételkor nem minősült erdőnek.

Hogyan lehet erdővé minősíteni, milyen lehetőségek vannak a gazdálkodóknak? Lehet-e európai uniós forrásokat lehívni?

Az erdő tulajdonosa az erdészeti hatóságnál kérelmezheti a terület erdőként történő nyilvántartását, amennyiben az önerdősülés az erdő kritériumának egyébként megfelel (főszabályként: 50%-nál nagyobb záródású, átlagosan 2 métert meghaladó erdei fafajokból álló faállománnyal borított terület). Önerdősülés nyilvántartásba vételéért támogatást lehívni jelenleg nem lehet.

Erdőtelepítésre viszont létezik támogatási lehetőség: A 2007-2013 közötti költségvetési időszakban a gazdálkodóknak az EMVA-ból a mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 88/2007. (VIII.17.) FVM rendelet alapján volt lehetőségük támogatási kérelmet és ehhez kapcsolódó kifizetési igényt benyújtaniuk. A költségvetési időszak lezárultával 2014. és a 2015. évben azonban már csak a korábbi években jóváhagyott támogatási kérelmekhez kapcsolódó kifizetési kérelmet lehetett benyújtani. (Az NVT Mezőgazdasági Területek első erdősítése (132/2004. (IX.11.) FVM rendelet) jogcímhez kapcsolódóan a 2008. évtől már csak kifizetési kérelmet lehetett benyújtani.)

Az új költségvetési időszak terhére a 2015. évben támogatás, illetve forrás lehívására még nem volt lehetőség.

Hol lehet megnézni, van-e arra lehetőség, hogy műholdas felvételeken megkeressük saját ingatlanjainkat, hogy azok szerepelnek-e a nyilvántartásban?

Tájékoztató jelleggel a //erdoterkep.nebih.gov.hu című oldalon lehet megkeresni az erdőterületeket. Itt különböző térképi alapra (pl.: Google maps, turistatérkép, Bing maps) vetítve lehet megtekinteni az erdőterületeket, és számos témát lehet rajtuk megjeleníteni, mint például a tervezett fakitermeléseket, a tűzveszélyességi besorolást, vagy ami egy kirándulás, és például gombászás tervezéséhez segítséget nyújthat: A nyilvántartott közjóléti létesítményeket (parkerdők, kilátók, stb.) és a tulajdonviszonyokat. Meg kell jegyezni, hogy ez a térkép tájékoztató jellegű, jogi ügy kapcsán feltétlenül keressük fel a területileg illetékes erdészeti hatóságot.

Megyei bontásban hol és kihez fordulhatunk segítségért?

Azt, hogy melyik település környékén melyik Kormányhivatal illetékes, legegyszerűbben a NÉBIH honlapján deríthetjük ki, a

//www.nebih.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/erdeszeti_igazgatosag/altalanos_informaciok/igazgatosag_valaszto linken. Itt akár az adott település erdőterületein illetékes erdőfelügyelő nevét, ügyfélfogadási idejét, és elérésének adatait is lekérdezhetjük a település nevének beírásával.

Mezőgazdaság

Fontos a hazai juhállomány védelme

A juh- és kecskehimlő továbbra is jelen van egyes európai országokban.

Published

on

A juh- és kecskehimlő továbbra is jelen van egyes európai országokban, azonban Magyarországra történő behurcolását eddig nem igazolták. Tavasszal Romániában ismét kimutatták a betegséget. A magyar juh- és kecskeállomány védelme érdekében dr. Nemes Imre országos főállatorvos elrendelte az élő kiskérődző szállítmányok fokozott ellenőrzését, együttműködve a Nemzeti Adó és Vámhivatallal, valamint az Országos Rendőrfőkapitánysággal. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kéri az állattartókat, hogy kizárólag legális forrásból és módon vásároljanak állatot. Betegséggyanú esetén, pedig haladéktalanul értesítsék a szolgáltató vagy hatósági állatorvost.

Fotó: NÉBIH

A juh- és kecskehimlő Európában széles körben előfordult, míg a 70-es évek végére sikerült megszabadulni a fertőzéstől. A mentesség elérése óta azonban a betegség rendszeresen megjelenik egyes európai országokban. Bulgáriában, a török határhoz közeli részen, 2023 szeptembere óta van jelen a betegség. Görögországban szintén 2023 őszén indult egy nagyobb járvány, melynek részeként a mai napig jelentenek kitöréseket.

Romániában az állategészségügyi hatóság 2025. június 17-én mutatta ki először a juh- és kecskehimlő vírusának jelenlétét a dél-romániai Teleorman megyében. Ezt követően a betegség további két szomszédos megyében is megjelent a kiskérődző állományokban, majd 2026. április 25-én a betegség ismételten megjelent, ezúttal Maros megyében, egy 398 egyedet számláló juhállományban.

A Nébih kéri az állattartókat, hogy a juh- és kecskehimlő megelőzése és korai felismerése érdekében gyanú esetén haladéktalanul értesítsék a szolgáltató vagy hatósági állatorvost! Emellett a hatóság kéri a magyar gazdákat, állatkereskedőket, hogy szigorúan tartsák be a járványvédelmi szabályokat és ismeretlen eredetű élőállatot ne vásároljanak! Az illegális juh- és kecskeszállítmányok esetében a lehető legszigorúbb fellépést alkalmazza a hatóság, a járványügyi kockázatot mérlegelve.

A juh- és kecskehimlőről röviden:
Az emberre nem veszélyes, azonban juhokban és kecskékben súlyos, akár halálos kimenetelű betegség lehet. Tünetei közé tartoznak a himlőre jellemző vörös kiütések mellett a láz, a nyirokcsomók megnagyobbodása, szemhéjduzzanat és savós-nyálkás orrváladék. A kiütések főként a gyapjúval nem fedett bőrterületeken (fej, hónalj, has, farok alatti terület) jelentkeznek, de súlyosabb esetben akár az egész testfelületre kiterjedhetnek.
A betegség 4-14 napos lappangás után lép fel, gyakran a tüdőt és a tőgyet is megtámadja nehézlégzést és csökkent tejtermelést okozva.
A juh-és kecskehimlő tüneteiről, gazdasági jelentőségéről és megelőzéséről hasznos információk olvashatóak a Nébih tematikus oldalán: https://portal.nebih.gov.hu/juh-es-kecskehimlo

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

2026-ban is elindultak a határszemle ellenőrzések

A kormányhivatalok megkezdték a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtását.

Published

on

A kormányhivatalok megkezdték a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtását. A törvény értelmében a földet a művelési ágnak megfelelő termeléssel kell hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül megakadályozni a gyomnövények megtelepedését.

Fotó: AM

Az Agrárminisztérium felhívja az ingatlantulajdonosok és a földhasználók figyelmét arra, hogy megkezdődött a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtása. Ezeket az ingatlanügyi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatalok hajtják végre, melynek során elsősorban a termőföld védelméről szóló törvényben előírt hasznosítási, ideiglenes hasznosítási és mellékhasznosítási kötelezettség teljesítését ellenőrzik.

A törvény hivatkozott rendelkezései arra kötelezik a földhasználót, hogy a termőföldet a művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítsa, vagy termelés folytatása nélkül – a talajvédelmi előírások betartása mellett – a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozza.

A határszemle ellenőrzések – a hasznosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése mellett – kiterjednek a termőföldek engedély nélküli igénybevételének feltárására, valamint a művelési ágak természetbeni és ingatlan-nyilvántartási egyezőségének vizsgálatára is.

A hasznosítási kötelezettség elmulasztása földvédelmi bírság kiszabását vonja maga után.

A felhvívás ide kattintva érhető el.

Forrás: AM Sajtóiroda

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról

Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.

A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.

A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.

Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.

A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.

A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.

Forrás: FACE

Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom