Mezőgazdaság
Kotorják a biharugrai Zöldhalmi tavat – GALÉRIA
5-10 évente illik egy-egy ilyen tókotrást elvégezni. Ilyenkor a tó közepétől a zsilipig húzódó, mélyebb, szinte csatornaszerű medret kotorják, mert az évek alatt a halak mozgása és a természetes folyamatok miatt a tófenék kisimul.
5-10 évente illik egy-egy ilyen tókotrást elvégezni. Ilyenkor a tó közepétől a zsilipig húzódó, mélyebb, szinte csatornaszerű medret kotorják, mert az évek alatt a halak mozgása és a természetes folyamatok miatt a tófenék kisimul. Most, ezt az úgynevezett belső halágyat kotorjuk ki, és amint lehet, megkezdjük a mintegy 145 hektáros, fokozottan védett tó feltöltését – tájékoztatta az Agro Jager Newst Csaba Szilárd, az Agropoint Kft. biharugrai haltermelési egységének főmérnöke.
Az Agropoint Kft. Biharugrán fokozottan védett területeket kezel. Belépés csak engedéllyel! Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Már olvad, de még nincs itt a tavasz. Hol esik, hol ködöl az idő, s ahol víz alatt állnak a tavak, azért még vastag jég borít mindent. Csak egy-egy helyen, ahol léket vágtak a halászok, mutatja meg magát, hogy mennyire meghízott. Az őszön azokról a tavakról, amelyekről leszaladtak vizek, ott, amerre a szem ellát, mocsár várja az éhes madarat. Szürkegémek, nagy kócsagok állnak mereven, s néha, néha levágnak egy-egy kishalra. A halászkunyhó körül most nincs egy madár se. Emberek jönnek, mennek, pakolnak, és odabent minden bizonnyal jó meleg lehet, mert a kémény füstöl, s aki kint van, annak jó lesz majd odabent megmelegedni egy kicsit.
Az Agroépker Kft. víz-, és mélyépítésben profi gépészei kotorják a Zöldhalmi-tavat. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
A halágy jelentősége a lehalászáskor
Mikor késő ősszel megkezdjük a tavak lehalászását – vág bele Csaba Szilárd főmérnök, addigra a víz lehűl, és a vízzel a hal szépen lassan idegyűlik. A halászok innen indulnak, és húzzák ki a hálókat. Nagyon fontos a jó halágy, mert a tó lapos részein akkor nem marad kint hal, és a víz lehúzódásával ide tudjuk húzni. Fontos a vízmélység. Sokáig nem is tarthatjuk rajta, mert olyankor zsúfolt a víz, de a hideg idő miatt nem fogyasztanak annyi oxigént. Ahhoz azonban, hogy ne törjük a halat, muszáj a jól kialakított halágyat karbantartani.
Jelenleg a halágy kialakítása az elsődleges feladata az Agroépker Kft. kotróinak. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Harc az idővel és az elemekkel
A másik nagyon fontos része ennek a munkának, hogy frissül a tó medre. Utoljára, itt, 2016-ban járt bent markoló, de akkor csak egy dolgozott, most három gép ereszkedett le. Szorít bennünket az idő. Ilyenkorra már a tó feltöltését indítani akartuk, de január elején megérkeztek a fagyok, majd havazott, és a nagy hideg miatt a gépek lánctalpai lefagytak. Lehetetlen volt mozogni a mederben. Úgy gondoltuk, hogy utána sikerül, de napok óta esik az eső. Ekkora tómederben elég pár milliméter csapadék, és itt a halágynál már jelentős mennyiség gyűlik össze.
Három műszakban, éjjel-nappal emelik át a vizet a halágyból, hogy a kotrók dolgozni tudjanak. A háttérben a halászok egyik kedves kisháza. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Emiatt már egy hete, 168 órája, folyamatos üzemben, napi 24 órában egy átemelő szivattyúval dolgoznak, amely másodpercenként 600–700 liter vizet képes átemelni, amellyel sikerül valamelyest csökkenteni a vízszintet. Sajnos az iszap nem tudott kiszikkadni, ezért kifejezetten nehéz körülmények között kell dolgozniuk a gépészeknek, de az Agroépker Kft. mint kivitelező, még így is elvállalta a munkát. Valaki a parton meg is jegyzi: „Ezek biz’a nem ma kezdték!”
A csapadékos, hideg idő mellett a sár nehezíti a napi munkavégzést. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Természetközeli haltermelés: Ponty, mint 100 éve
Jelenleg a Szilas és a Csík még jég alatt áll. Ott, karnyújtásra kétnyaras pontyokat teleltetnek, s ahogy elérik a Zöldhalmi-tóban a vízmélységet, megkezdik a halászatot. Ám ahhoz egy hónapon keresztül éjjel-nappal érkeznie kell a víznek a Sebes-Körösről, ahol szintén folyamatosan mennie kell az átemelő szivattyúknak. A tórendszer másik kiemelt feladata, hogy mire megindul a költési időszak, addigra a nádasok víz alá kerüljenek, mert például itt, a Zöldhalmiban, gémtelepeket is őrzünk. Azt is hozzá kell tenni, hogy semmiféle kemikáliát, gyógyszert nem használunk, ami azt jelenti, hogy pontosan olyan halat termelünk, mint 100 éve.
Már-már kritikus körülmények között dolgoznak Biharugrán. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Az extenzív tavakra 300–500 kétnyaras halat helyeznek ki hektáronként, ritkábban népesítünk – meséli Csaba Szilárd főmérnök, és mi tudjuk: ha valaki azt mondja, hogy ez a hal pont olyan, mint amit gyerekkorában evett, akkor valójában teljesen igaza van. Ez a technológia rendkívül ízletes, finom, puha húsú pontyot ad, amit nagyon szívesen visznek az üzletek. A halfogyasztás, ha nem is robbanásszerűen, de évről évre nő, az értékesítés emelkedése pedig annak köszönhető, hogy a vásárló visszatér és keresi a biharugrai halat.
Nincs megállás: Papp Lajos, az Agropoint Kft. biharugrai gazdaságának biztonsági főnöke. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
A 2026-os idénykezdés kihívásai
Ahhoz azonban, hogy mindig legyen friss hal, itt, Biharugrán, szinte minden nap kint vannak az emberek a gáton, és egy-egy halászaton minimum 25 főnek kell együtt dolgoznia. A halászatnak is olyan trükkjei, fogásai vannak, amiket az öreg halászoktól lesnek el a fiatalabbak. Mindig van valami új, mindig van valami más, ahogyan ezt a 2026-os idénykezdetet sem fogjuk elfelejteni, mert ahhoz, hogy be tudjuk indítani az évet, megfeszített munkára és az összes szakemberre szükség van. Most rendkívül nehéz körülmények között dolgozunk, de megoldjuk ezeket a problémákat – tájékoztatta lapunkat Csaba Szilárd főmérnök.
Írta és fényképezte:
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
tulajdonos-lapigazgató
Mezőgazdaság
Állattetemet találtak az egyik medencében, átmenetileg bezárták a tatabányai uszodát
Átmenetileg bezárták a tatabányai Gyémántfürdő uszodáját, mivel állattetemet találtak az egyik medencében
TELEX: Átmenetileg bezárták a tatabányai Gyémántfürdő uszodáját, mivel állattetemet találtak az egyik medencében, írta vasárnap este közzétett bejegyzésében a fürdő. Közleményük szerint „egy kisebb, valószínűleg frissen vízbe fulladt állattetemet találtak, amit az észlelést követően azonnal eltávolítottak”. A történtek után extra fertőtlenítéssel kezelték a vizet a nap folyamán.
Fotó: Telex
Amint az ügyvezető értesült az esetről, biztonsági okokból elrendelte a medence átmeneti lezárását, majd az uszoda ideiglenes bezárásáról döntött. „Az uszoda újbóli használatára az illetékes hatóságokkal való egyeztetést követően kerülhet majd sor” – írta a fürdő.
A Boldogulj Tatabányán nevű portál a fürdő ügyvezetőjétől úgy tudja, vaddisznótetemről van szó, amelyet a reggeli műszakos alkalmazottak találtak meg. Az ügy részleteivel kapcsolatban megkerestük a fürdőt, ha érdemi választ kapunk, beszámolunk róla.
Szintén vasárnap a fürdő uszodájában egyébként országos bajnoki vízilabda mérkőzéseket is tartottak, a tatabányai VSE három korosztályban csapott össze a gödöllői MATE-GEAC-MSA-val. Ezt megkeresésünkre a gödöllőiek szakosztályvezetője, Kiss Gergely olimpiai bajnok is megerősítette. Azt írta, a történtekről csupán a sajtóból értesültek. „Nem tapasztaltunk semmilyen, a megszokottól eltérőt a mérkőzések előtt és alatt” – írta Kiss Gergely a Telexnek.
Forrás: Pupli Anna Sára – TELEX
Mezőgazdaság
Halálos balesetet okoztak a kiszökött lovak
Kiszökött lovak okoztak halálos balesetet egy főúton
A Kazincbarcikai Járási Ügyészség halált okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt emelt vádat egy férfi ellen. Az elkövető telephelyéről kiszökött lovak a főúton személyautóval ütközve halálos balesetet okoztak.
A fénykép illuztráció. Fotó: Pixabay
A vádirat szerint a férfi ügyvezetőként lótenyésztési tevékenységet irányított, egy borsodi városban lévő telephelyén közel 200 lovat tartott. Az állatok részben nyitott fémkeretes elemekből álló, tetején fedett karámban voltak elhelyezve. A telephely nem rendelkezett olyan kerítéssel, amely a lovak kiszökését megakadályozta volna. 2022-ben és 2024-ben is előfordult, hogy az állatok kiszabadultak, feljutottak a 26-os számú közlekedési útra, és ott vágtattak.
2024 augusztusában, hajnalban, a karámból öt ló kiszabadult, a 26-os számú főútra mentek, majd három ló egy autóval összeütközött.
Az ütközés következtében a gépjármű utasa a helyszínen meghalt, vezetője 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett el. A három ló elpusztult.
A vádlott – annak ellenére, hogy tudta, miszerint a lovak korábban is köszöktek – nem intézkedett az állatok szökésének megakadályozása érdekében, és ezzel foglalkozása gyakorlásából eredő kötelezettségét elmulasztotta.
Az ügyészség a büntetlen előéletű vádlottal szemben felfüggesztett fogházbüntetést, pénzbüntetést, valamint a lótartás és lótenyésztés foglalkozás gyakorlásától eltiltást indítványozott.
Forrás: Ügyészség
Mezőgazdaság
DEBRECEN: A klímaváltozás átrendezi a mezőgazdaságot – GALÉRIA + VIDEÓ
Kelet-Magyarországon az átlagos csapadék alig 10 százaléka hullott le tavasszal. A Debreceni Egyetem búzatanácskozásán az aszály, a vízhiány és a búzatermesztés jövője állt a középpontban.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Súlyos aszályhelyzet, csökkenő terméshozamok és romló exportkilátások jellemzik a hazai búzatermesztést – hangzott el a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara, valamint az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság által szervezett idei búzatanácskozáson. Kelet-Magyarországon az átlagos csapadék alig 10 százaléka hullott le tavasszal, ami már az őszi vetésű kalászosokat is veszélyezteti.
Dr. Pepó Péter, a DE MÉK professzor emeritusa.
Aszály és vízhiány állt a búzatanácskozás középpontjában
A Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara (MÉK), valamint az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság (AKIT) által szervezett búzatanácskozás immár 33. alkalommal hívta fel a figyelmet a mezőgazdaság legaktuálisabb kihívásaira.
Az idei konferencia középpontjában az aszály, a vízhiány és a rendkívüli csapadékhiány állt, amelyek egyre komolyabb veszélyt jelentenek a hazai növénytermesztésre.
Kelet-Magyarországon az átlagos csapadék alig 10 százaléka hullott le
Kelet-Magyarország nagy része súlyos aszállyal küzd. A Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepének mérései szerint márciusban mindössze 5, áprilisban 2, míg májusban 11 milliméter eső esett a térségben. Az átlagos csapadék mindössze 10 százaléka hullott le. A klímaváltozás miatt már nemcsak a nyári növények, a kukorica, a napraforgó, a szója, hanem az őszi vetésű kalászosok is veszélybe kerültek. Míg korábban a búza és más kalászosok még kihasználhatták az őszi-téli csapadékot, ma már ezek a növények is egyre inkább aszálykitettséggel szembesülnek – mondta megnyitó beszédében Pepó Péter, a MÉK Növénytermesztési, Nemesítési és Növénytechnológiai Intézet professor emeritusa.
A búza felvásárlási ára 68–70 ezer forint körül alakulhat
A szakmai rendezvény főszervezője hozzátette: szeretnék kutatási eredményeikkel segíteni a gazdákat az alkalmazkodásban. A Debreceni Egyetem 1983-ban indított látóképi tartamkísérletének köszönhetően jelentős tapasztalat gyűlt össze arról, hogyan lehet mérsékelni az aszály hatásait.
A Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója úgy látja, a világpiaci árak, folyamatok, valamint az erős forint árfolyam miatt a búza induló felvásárlási ára mindössze 68-70 ezer forint között fog alakulni.
Az alkalmazkodás lehet a magyar mezőgazdaság kulcsa
A legfontosabb kulcsszó az adaptáció. Ugyanazon körülmények között ugyanis akár 3-4 tonnás terméskülönbséget is el lehet érni a megfelelő fajta vagy hibrid kiválasztásával. Ez bevételkülönbségben is jelentős. A másik fontos tényező az agrotechnikai eszközök, mint a vetésváltás, az öntözés, a talajművelés, a tápanyagellátás és a növényvédelem használata. Az öntözést ugyan hazánkban a leghatékonyabb aktív beavatkozásnak tartják, ezen a téren jelentős lemaradásunk van. Miközben a világ szántóterületeinek csaknem 35 százalékát öntözik, addig Magyarországon az öntözött területek aránya nagyon alacsony, mintegy 2 százalék, és a meglévő infrastruktúra is rossz állapotban van – fejtette ki Pepó Péter.
A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara professor emeritusa hangsúlyozta: szükség van a lassú öntözés-fejlesztések felgyorsítására és a termelők adminisztrációs kötelezettségeinek lazítására. Mint mondta: a magyar mezőgazdaság jövőjét meghatározza, hogy milyen gyorsan és hatékonyan tud az aszályhoz, a vízhiányhoz alkalmazkodni.
Az 5 millió tonnás búzatermés elérése lehet reális
Május elején még hektáronkénti 5,4-5,5 millió tonnás termést várt hazánk az egymillió hektárnyi búzavetésen, mára azonban már az 5 millió tonna elérése a reális a rendkívül aszályos időszak miatt. Nemzetközi szinten, például Németországban, Franciaországban és Romániában is csökkent a várható termésmennyiség. Az európia közösségben előreláthatólag mintegy 145 millió tonna búza fog teremni, ami elegendő a lakossági fogyasztás igényeinek kielégítésére, továbbá mintegy 20 millió tonnányi árualap, exportkészlet is elkülöníthető – vázolta a nemzetközi helyzetet Lakatos Zoltán.
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
Az erős forint nem segíti a magyar búzaexportot
Jelenleg egy 1100 forintos kilós kenyérben nincs 100 forint értékű liszt. Véleményem szerint azonban éppen ezért lenne mozgástér a liszt árának emelésére, ami lehetővé tenné, hogy a malmok magasabb árat fizessenek a termelőknek a jó minőségű búzáért.
Nem vagyok azonban optimista, azért sem, mert hazánk erősen export fókuszú. A 350 forint körüli euró árfolyam azonban egyértelműen nem segíti az exportot, az importot támogatja.
Hazánk a 2024-25-ös szezonban mintegy 2,66 millió tonna búzát exportált, ennek nagyrészét Olaszországba, Ausztriába és Németországba. Idén azonban január végéig csak 1 millió tonna búzát sikerült kivinni az országból – fejtette ki a malomipari vállalat vezetője.
Prémium minőségű búzára lenne szükség
A tanácskozáson elhangzott, hogy hazánkban mintegy 200 elismert búzafajtát termesztenek, Lakatos Zoltán szerint elég lenne mindössze 5.
A termelőknek egyetlen céljuk lehet, hogy prémium, kiváló minőségű búzát próbáljanak termelni, mivel annak jobb ára van Európa-szerte.
Az előadásokat követően a tanácskozás hagyományaihoz híven gyakorlati bemutatót tartottak az egyetem Látóképi Kísérleti Telepén, ahol fajtatesztelési, vetésváltási, trágyázási, öntözési és egyéb tartamkísérleteket ismerhettek meg a résztvevők.
Debreceni Egyetem
Éles Erika
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Visszanéző (2026): Zubogyi vadászat
Baranya vármegyei versenyző sikere az Eszéken megrendezett koronglövő U-18 Európa Bajnokságon
Hivatásos vadászok szakmai versenye Fejér vármegyében
Állattetemet találtak az egyik medencében, átmenetileg bezárták a tatabányai uszodát
Halálos barnamedve-támadások Európában
Megnyitotta kapuit kecskeméti ifjúsági központunk
Ragadozó madarakkal kapcsolatos természetkárosítás
Inváziós faj vagy őshonos faj?
Halálos balesetet okoztak a kiszökött lovak
Élete első nyestjét ejtette el vadkárelhárító vadászaton
Nem volt elejtési jogosultsága
Lőttek az elvárásnak
Lemondott dr. Semjén Zsolt, a Védegylet elnöke
Rekord pontyok a Pilismaróti öbölből
Új kutyajóléti szabályok: ezt kell tudniuk a vadászoknak
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Min változtat a hangtompító?
Vadat és halat is lopott egy orvvadász
Itt a Vadászkamara négyéves feladatterve!
