Szabó Pál kétszeres Kossuth díjas írója hazánknak, itt született Biharugrán. Hányatott sorsa, a Független Kisgazdapárt indulásának krónikája, s megannyi népszokás, hagyomány beleszőve regényeibe, olyan kincse a községnek, amellyel Szabó Pál egy nyitott ajtót hagyott maga után, hogy az őt követő generációk visszapillanthassanak milyen is volt Biharugra 100 éve. A régi történetek főszereplőinek kalandjaiból, régi szavakból, komoly fejtörőt állítottak össze a község pedagógusai, nyugdíjas tanárai, könyvtárosa és helytörténésze, amelyet három fős csapatokban kellett megoldania a versenyzőknek.
Amíg odabent prózamondó versenyt zajlott, a Bölönyi Kastély padján Vígh Ilonával beszélgettem, aki polgármesterként, az elmúlt időszakban, 44 beadott pályázatból 42 pályázatot nyert meg Biharugra számára. Vígh Ilona Szeghalomról indult 1998-ban és egyéni körzetében egymás után háromszor nyert a választásokon. Orbán Viktor kérésére vezette a FIDESZ női tagozatát, majd 2010-ben úgy döntött, hogy három ciklus után továbbfolytatja a közösségi munkát és hazatér a Kis-sárrétbe, illetve Biharugrára. A fővárosi „nagypolitika” után egyfajta szolgálatnak tekintve, választókörzetének egy kisközségében, Biharugrán polgármester, ahol immáron harmadik ciklusát tölti.
A biharugraiak legnagyobb tervei között szerepel, hogy rehabilitálják a Sebes-Körös holtágát, amely méltatlan körülmények között tekereg Körösnagyharsány és Biharugra között úgy, hogy eközben, mind a két községet átszeli. Beszélgetésünk közepén érkezik a köröszakáli Bihar Nemzetiségi Általános Iskola igazgatóhelyettese, aki pedagógus szemszögből is nagy jelentőségűnek tartaná, hiszen úgy lehetne bemutatni a gyerekeknek a Rétköz világát, értékeit, hogy kenuból, csónakból végig evezve, azt a környezet közvetlen közelségében figyelhetnék meg annak minimális terhelése mellett. Túl azon, hogy a holtágon horgász egyesület gazdálkodhatna és a falu élettere is bővülne.
Mivel a falu Trianon miatt szinte elzárt és ezt az európai uniós csatlakozás sem oldotta meg, hiszen az uniós forrásokból megépített határátkelőt sem nyitották meg, a közlekedésfejlesztés szerepel fontos napirendi ponton. Nincs buszforduló, pedig az erősödő turizmus miatt s hogy a falu a Körös Maros Nemzeti Park egyik legfontosabb bázisa, nehézkes megközelíteni tömegközlekedéssel a falut.
Jelenleg a falu apraja-nagyja azon dolgozik, hogy a pályázatírókkal közösen sikerüljön a falu turisztikai programjában a Bölönyi kastélyt felújítani, ami a faluközepén áll és amelyet a községnek 100 esztendeje a báró átadott, hogy a kisgyerekeknek legyen itt, helyben egy egészséges iskolája.
Vígh Ilona az iskola témát felhozva üdvözölte Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter minapi bejelentését, hogy vissza kell adni az iskolákat a falvaknak. A témára felfigyelve odalépett hozzánk egy pedagógus, aki elmondta, hogy a községből, ebből a kisfaluból volt olyan osztály, hogy több évfolyam tanult együtt. Számos ügyvéd, orvos, mérnök és megannyi jó szakember került ki a biharugrai padokból is. Mára bebizonyosodott, hogy a kiscsoportos foglalkoztatásokkal vagy azzal, hogy több korosztály tanul együtt, rendkívül eredményesen lehet fejleszteni a gyermekeket. Amit tudott a magyar felsőoktatás, már évtizedekkel ezelőtt, drága külföldi iskolák vették át oktatási rendszerükbe. Iskola mindig is volt Biharugrán s ki az a fiatal pár, aki olyan településre fog költözni, ahol még iskola sincs helyben és 15-20 kilométert kell utazni a gyerekeknek – tette fel a kérdést. Arról nem is beszélve, hogy a pedagógus is az iskolához kötődik, s az értelmiség el fogja hagyni a vidéket.
A határ menti együttműködésekkel folytattuk, amelyek átnyúlva képesek a 100 éve elcsatolt községek között a kapcsolatot újra feléleszteni. Egy ilyen határ menti egyeztetésen, Oláhszentmiklóson beszélgetve, hozta szóba Vígh Ilona, hogy Biharugrán nincsen háziorvos és a felújított egészségügyi centrum mellett üresen áll a szolgálati lakás. Ekkor került képbe egy partiumi magyar család, akik négy kisgyermekkel a rákövetkező hetekben át is költöztek Biharugrára. A falu új orvost kapott s az üresen álló parókia is újra gyerekszótól lett hangos, hiszen az orvosunk jó barátja református tiszteletesként kérte a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökét, hogy szolgálatot vállalna itt Biharugrán.
A Szabó Pál Irodalmi versenyt a faluban élő idősek is minden módon támogatták és Bagdi Gyuláné Kati néni biharugrai különlegességgel érkezett, s a kapros lepényből engem is megkínált, aztán leült mellénk. A nagy sietség után elmondta, hogy nagyon reméli, hogy sikerül kijárnia a falunak, hogy felépüljön egy Idősek Otthona. Sok fiatal elment s amikor eljön azaz idő, hogy segítségre szorulnak a falu lakói, akkor el kell innen menni. Egész életét itt élte le az ember s most, amikor legjobban ragaszkodnánk egymáshoz, a falunkhoz, a templomunkhoz, akkor menjünk el. Nem, nem akarunk. Ezért is segítjük Ilonkát – mert 20 éve kiáll értünk. Látjuk, hogy sokat tett a faluért, akkor is amikor ellenzékben voltak – mondta Bagdi Gyuláné Kati néni.
Polgármester asszony átveszi a szót és elmondja, hogy az óvodát egy társulással még sikerül itt tartani, amelyben fűtéskorszerűsítést hajtottak végre, akadálymentesítették a polgármesteri hivatalt, felszámolták az illegális hulladéklerakót és a mellette lévő elhanyagolt Vásár-tó medrét kitakarítva egy, a falu és a környék számára is jelentős közösségi teret alakítottak ki, ahol a fiatalok esküvői képeket is készítenek. Ide, ebbe a színvonalas parkba halászléfőző fesztivált terveznek, hiszen a biharugrai hal, még mindig fogalomnak számít.
A közmunka programban, mintegy húsz fővel sikerült elindítani a konyhakert programot is, amelyben ma jelentős mennyiségű zöldséget termelnek. Az itt keletkezett terményeket a közkonyhára adják be, valamint a falu közepén, a kastéllyal szemben álló fedett új piacon értékesítenek, amelynek bővítése a szomszédos telek megvásárlásával tovább szélesedik, hiszen az árusok és a vásárlók miatt a jelenlegi teret kinőtte a kis falu.
Vígh Ilona elmondta, hogy az elmúlt időszakban rendkívül sokat változott a közigazgatás rendszere. A Hivatal teljes stábja azon dolgozik, hogy ezt lekövesse, jogszerűen gyakorolja, alkalmazza. Felhívta a figyelmet arra, hogy a pályázatok esetében az új pontozási és elbírálási rendszerben a kisközségek nem tudnak pályázni, hiszen egy-egy pontot lehetetlen teljesíteni, holott Magyarország szíve a vidéken, ezekben a kisközségekben dobog.
Az országgyűlésben eltöltött tizenkét év arra tanított meg, hogy mindent, minden kérést jogszerűen, hivatalos formában lehet a leggyorsabban megoldani. Nem lehet és nincs is más út a jogrend fenntartására. Azonban, ahhoz, hogy a határ menti magyarlakta falvak, községek és a még összekapcsolható családi, rokoni szálak ne vesszenek el, hogy Nagyvárad újra a Rétköz kulturális és gazdasági központja lehessen, hogy Biharugra ne szakadjon le és fejlődhessen, meg kell nyitni a Körösnagyharsány és Nagyvárad között már elkészült határátkelőt. Nincs más lehetősége ennek a vidéknek. A mezőgazdaság fejlődése, erősödése meg fogja hozni azt a várt eredményt, hogy magával húzza a szolgáltatások fejlődését, a szakemberek megtelepedését, ami fel fogja élénkíteni a kereskedelmet. A világon mindenütt a kis és közepes vállalkozások hozták fel az országokat.
Bertalanné Bujdosó Tünde Biharugra könyvtárosa és főszervező elmondta, a Szabó Pál Irodalmi- és Prózamondó versenyen 17 (3 fős) csapat és 26 prózamondó, 10 iskolából (Békés és Hajdú Bihar megyéből) képviseltette magát a Bölönyi kastélyban megrendezésre kerülő Emlékversenyen, mely immár 9.alkalommal került megrendezésre Szabó Pál népi írónkra emlékezve. A gyerekek nagyon ügyesek voltak, köszönet a felkészítő tanároknak. Köszönet a támogatóknak, a szervezőbizottsági társaimnak és a sok szorgos kéznek, hogy az idei évben is segítették a rendezvény zökkenőmentes szervezését és lebonyolítását – mondta Bujdosó Tünde.
Topa Sándorné a szervezőbizottság tagja, Biharugra könyvtárosa, aki nyugdíjazás után is vállalta, hogy ápolja, gondozza a község gyűjteményét úgy nyilatkozott a Szabó Pál Irodalmi verseny után: „Szép élményekben gazdag nap volt. Köszönet a gyerekeknek, a felkészítő tanároknak és mindenkinek, aki segített, hogy felejthetetlenné tegye ezt a mai napot!”
