Mezőgazdaság
Nagyszabású mezőgazdasági konferenciát tartottak Bosznia-Hercegovinában
A térségben nagyon sok magasan kvalifikált kutató dolgozik, így a találkozónak a legfontosabb eleme a közös együttgondolkodás.
A térségben nagyon sok magasan kvalifikált kutató dolgozik, így a találkozónak a legfontosabb eleme a közös együttgondolkodás. A klíma, a talaj és a növénytermesztési kutatások egyre inkább előtérbe helyeződnek. Dr. Jolánkai Márton kiemelte; a munkaértekezlet jelentősége, hogy a tudományos publikációk, a szakmai munkán túl, a személyes kapcsolatok kialakítása révén, közös kutatásokat készíthetnek elő. A konferencián a nagy tapasztalatú vezető kutatók mellett, minden egyetem fiatal kutatói is bemutatkozhattak. Magyarországról a legrangosabb mezőgazdasági kutatóműhelyek vettek részt. Az eseményt Prof. Dr. Nagy János, a Debreceni Egyetem prorektora, a Magyar Tudományos Akadémia doktora nyitotta meg.
Prof. Dr. Nagy János, a Debreceni Egyetem prorektora elmondta, hogy a cívis város fakultása lassan 150 éve él, virágzik Debrecenben. A város lakói mindig arra törekedtek, hogy legyen egy tudományos műhelye a városnak és a régiónak. A kutatói értekezlet, a konferencia kiváló alkalom a szakmai munkán túl a személyes kapcsolatok kialakításra. Debrecenben kiemelt célkitűzés volt az elmúlt időszakban, hogy a kutatási irányok a termelés legfontosabb kérdéseire adjanak választ – mondta Dr. Nagy János. Ma, Európában, elismert és rangos egyetem a Debreceni Egyetem, ahol egyedülállóan együtt vizsgálják a szántóföldi, a vízgazdálkodási és a növénytermesztési kérdéseket. Emellett tartamkísérleteket állítanak be és évről évre vizsgálják, milyen hatással van a növényekre a tápanyagok hiánya. A nemesítés folyamatosan új és új vetőmagokkal jelenik meg, amelyeket be kell mérni a termelés számára. Meg kell állapítani, hogy mekkora egy-egy növény termőképessége és mi az az optimum, mi az a tápanyagszint, amely még jövedelmező a gazdáknak. Ahhoz, hogy ezt sikerüljön számszerűsíteni, az egyetemi oktatók a katedra mellett a szántóföldi kutatásokat is irányítják. Az elmúlt öt évtizedben a világ legnagyobb nemesítő házainak a vetőmagjait mérték be, ma az összes multinacionális cég kísérleteit, tesztjeit végzik, amelynek az a legkülönlegesebb része, hogy ebbe már az egyetemi oktatásban részvevő hallgatók is bekapcsolódhatnak a gyakorlati órák keretében. A vetőmag mellett ma már vegyszer, műtrágya és más kísérleteket is elvégeznek.
Prof. Dr. Nagy János összefoglalójában hangsúlyozta, hogy a világ növénytermesztésében Magyarország a minőségi termelés, a minőségi alapanyagok előállításában lehet sikeres és kiemelkedő. Debrecen három nagy tájegység találkozásánál fekszik; a nyírségi kutatások mellett dolgoznak a jó minőségű csernozjom területeken, a karcagi kutatások pedig már a Hortobágy széli száraz, arid területekre nemesít, a táj igényeinek megfelelő, speciális tűrőképességű növényeket. A 14. Alpok-Adria konferencia kapcsán elmondta, hogy a konferencia után lehetőség nyílik az Erasmus programok elindítására és a fiatal kutatók után, egymás problémáit megismerve, a jövőben már közös kutatások körvonalazódnak.
Dr. Melisa Lyusa, a Sarajevói Egyetem kutatója nagyon jó kezdeményezésnek tartja a 14. Alpok-Adria konferencia bosznia-hercegovinai állomását, hiszen ezen a konferencián most itt tud lenni minden olyan kutató, aki azért dolgozik, hogy Bosznia-Hercegovina mezőgazdasága fejlődjön. Fontos, hogy a növénytermesztési kutatások mellett az öntözési vizsgálatok is folyamatosak legyenek, erre nagy szüksége van hazájának. Különösen fontosnak tartja Dr. Melissa Lyusa, hogy Bosznia-Hercegovina minden részéről a legfontosabb kutatók is elfogadták a meghívást. A legtapasztaltabb kutatókra mindig szükség van, hiszen rajtuk múlik, miképpen orientálódnak a fiatalok. Bosznia-Hercegovina területe kicsivel nagyobb, mint Magyarország fele, amelynek durván 20%-a alkalmas szántóföldi növénytermesztésre, amelyből ma mintegy 10%-ot tudnak megművelni. Az ország döntő többsége pedig hegyvidéknek számít. Bosznia-Hercegovinára jellemző, hogy nagyon sok, kicsi, apró gazdasága van, amelyeket jellemzően kisgépekkel művelnek a gazdák. Jelenleg azon dolgoznak, hogy legyen egy nemzeti stratégia, amely után a tudományos világ is el tudna indulni a szakmai munkában és a megoldandó problémákra, feladatokra tudnának koncentrálni. Jó kapcsolat van az egyetemek között, köztük sok külföldi oktatási műhellyel, ma is élő programokkal, amelyeket mobilizálva nagy sikereket tudna elérni Bosznia-Hercegovina. Nagyon fontosnak tartja Dr. Melissa Lyusa, hogy a mezőgazdaságba is olyan magasan képzett szakemberek kerülhessenek, mint az ipar más területeire. Ez jelentheti azt, hogy fejlődni tud az ágazat. Nagy szüksége van erre Bosznia-Hercegovinának. A Szarajevói Egyetem kutatója a Rádió7-nek elmondta, hogy olyan magyarországi egyetemeket keresnek, akikkel közös együttműködések mentén, közösen tudnak kutatni. Magyarország és Bosznia-Hercegovina nagyon közel van egymáshoz és az egyetemek közeledése mind a két ország számára minden bizonnyal jó eredményeket hozhat.
A Mostari Egyetem Bosznia-Hercegovina második legnagyobb egyeteme, tíz kar, 50 különböző szakkal várja a hallgatókat. Ma több, mint 10 000 hallgatója van. A Banja Lukai Egyetem szintén tradicionális felsőoktatási intézménye az országnak, ahol 16 karon folyik oktatás és kutatás. Jó kapcsolatban állnak több európai és tengeren túli felsőoktatási intézménnyel. A mezőgazdaságtól, az építészettől, a gazdaságtudományi képzéseken át, – mint erdészeti végzettségű újságíró, meg kell említsem -, hogy önálló erdészeti karral is rendelkeznek. Széles kapcsolatrendszerükben ez idáig magyar egyetemekkel még nem vették fel a kapcsolatot. A Banja Lukai Egyetem 2007-ben vette fel a Pristinai Egyetemmel a hivatalos kapcsolatot, akik szintén ott voltak Neumban, Bosznia-Hercegovinában. Ma több, mint 10 000 diákkal, 700 főt meghaladó tantestülettel, szintén 10 karon lehet hallgatni egyetemi szinten a mezőgazdaságtól kezdődően, a bölcsészeten át a műszaki tudományokig. A térség rendkívül gazdag kulturális értékekben, amelyek minden egyetem esetében megtalálhatóak. Ezekbe a tradicionális felsőoktatási intézményekbe Bosznia-Hercegovina határain túlról is érkeznek hallgatók.
Prof. Dr. Jolánkai Márton a Rádió7-nek elmondta, hogy gyakorlatilag a 14. Alpok-Adria konferencia az MTA két tudományos bizottsága, a Talajtani, Vízgazdálkodási és Növénytermesztési Bizottság, valamint az MTA Növényvédelmi Bizottsága, illetve a bosznia-hercegovinai Talajtani Társaság és a Szarajevói Egyetem közös szervezésben jött össze. A talaj egy multifunkcionális rendszer és ennek konferencia sorozatnak az a célja, hogy a mezőgazdasági, ökológiai, vízi, és környezeti rendszerek tanulmányozása nyomán, közvetett, vagy közvetlen haszonnal járó eredmények szülessenek. A mostani tanácskozáson 10 regisztrált intézmény vett részt, a dolgozatokat a Növénytermelés c. folyóirat külön száma tartalmazza, amellyel egyszerre bekerül a nemzetközi vérkeringésbe is.
A szerkesztő bizottság szakmai színvonalát, a szerkesztő bizottság elnöke, Nagy János professzor mellett magyar kutatói elithez tartozó olyan nevek fémjelzik, mint Dr. Jolánkai Márton, Németh Tamás akadémikus, Dr. Várallyay György és Dr. Kőmíves Tamás. A most megjelent angol nyelvű kiadványban, három nagy témában jelentek meg a tudományos munkák. Talajtani, földművelési és földhasználati, növénytermesztési, növényélettani, botanikai és cönológiai, valamint környezetvédelemi ökológiai és technológia témák azok, amelyek megvitatásra kerültek.
Dr. Jolánkai Márton, mint a 14. Alpok-Adria konferencia szervezője hangsúlyozta, hogy a jövőben a mezőgazdaságra is nagy feladat hárul, hogy csökkentse a széndioxid kibocsátást. Konkrét javaslatok is elhangzottak a talajok és a vegetációs felületek kibocsátásával kapcsolatosan. Az emissziós kvóták, több millió eurós forgalmat jelentenek. További fontos téma lesz, hogy a különféle talaj- és növényszennyezések problémáit miképpen tudjuk megoldani? Kadmium és a krómszennyezésre úgy tűnik, lesznek megoldások. Ezekre az ipari eredetű szennyezésekre, sikerült olyan növényeket keresni, amelyek képesek felvenni, elviselni ezeket a vegyületeket s begyűjtve, elszállítva, mentesíteni lehet a termőföldeket. Magyarul: ki tudjuk vonni a talajból. Ezek a kutatások egyre inkább előtérbe kerülnek.
Összességében a konferenciát kiemelkedőnek értékelték mind magyar, mind bosznia-hercegovinai oldalról. Mindenki egyetértett abban, hogy a tudományos műhelymunka után, nagyobb ívű együttműködésekre, konzorciumokra van szükség, hiszen ahhoz, hogy az öntözés és talajerózió kutatásokban előre tudjunk lépni, szükség van támogatásokra. Bosznia-Hercegovina és Magyarország tudományos világa készen áll arra, hogy a gazdaság igényeire, kérdéseire, nehézségeire mind nemzeti szinten, mind a két ország közötti kapcsolatok felélénkítése útján válaszokat keressen. A fiatalok rendkívül nyitottak és a multikulturális értékek megtartásával, nagy eredmények születhetnek. Az Erasmus program mihamarabbi bővítésére, a magyar és bosznia-hercegovinai csereprogramok kiterjesztésére van szükség.
Mezőgazdaság
Lengyelország: megjelent az első import szamóca az üzletekben
Csúszik az európai szamócaszezon
Az időjárási viszonyok miatt csúszik az európai szamócaszezon, egyelőre csak Egyiptom szállít az európai piacokra.
November végén jelentek meg az első, nagyon kis tételben importált friss szamócatételek a lengyel nagybani piacokon. Ez az áru teljes egészében Egyiptomból származik, és koraisága miatt nagyon drága. Az évnek ebben a szakában az európai piacra kizárólag Egyiptom szállít friss szamócát. Elvileg már Dél-Olaszországban is hamarosan kezdődnie kellene a szezonnak, de idén az állományok kiültetése késedelmesen történt meg, ezért elhanyagolható mennyiségű olasz szamóca kerül a belföldi piacokra, exportra nem marad áru. Belgiumban és Hollandiában is megkezdődött az üvegházi szamóca termesztése, de egyelőre itt is csak igen korlátozottan áll rendelkezésre a gyümölcs – ez a mennyiség egyelőre még a helyi piacok igényeinek is túl kevés. Az árak pedig, bár az utóbbi napokban kissé csökkentek, még mindig magasak, átlagosan 8 eurót kérnek egy 500 grammos dobozért (6000 Ft/kg). A piacon még nincsenek jelen azok a nagy szereplők, akik a téli szezon későbbi szakaszában a kínálat és az árak alakulását döntően meghatározzák: Spanyolország és Görögország. Ezek az országok csak később, december második felében jelennek majd meg az európai piacokon.
Lengyelországban továbbra is korlátozott marad a szamóca kínálata, még az előző években tapasztaltnál is kevesebb árut forgalmaznak majd a nagybani piacok (december folyamán 50 tonna alatti mennyiséget). Nem is várható, hogy a kínálat jelentősen bővülne, főleg, mivel az időjárási viszonyok miatt a vegetáció az idei évben késni fog (nem csak Olaszországban).
A legtekintélyesebb lengyel nagybani piac, Bronisze pultjain idén december első napjaiban átlagosan 40 PLN/kg (3500 Ft/kg), ami 30%-kal magasabb, mint a tavaly ilyenkor érvényes 30 PLN/kg (2600 Ft/kg) körüli átlagár.
Forrás: Fruitveb
Mezőgazdaság
A hazai cégek fele tervez béremelést 2024-ben – A mezőgazdaságban romló eredményességre számítanak
A 2024-es évi munkaerőpiaci trendekről kérdeztek meg vállalati vezetőket
A magyarországi vállalatok 53 százalékánál szerepel a 2024-re vonatkozó tervek között a bérfejlesztés. A Profession.hu a HR Körkép felmérése szerint az érintett cégek átlagosan 12 százalékkal emelnék a fizetéseket A mezőgazdasági szektor romló pénzügyi eredményre számít jövőre.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A június és szeptember között zajlott, online kutatásban 449 vállalatot kérdeztek meg. A munkaerőpiaci trendek sürgetik a fizetések és a kapcsolódó egyéb juttatások mielőbbi rendezését.
Az idei HR Körkép felmérés szerint szinte minden második cégnél van cafeteria rendszer. Ez a juttatási forma az átlagosnál nagyobb arányban érhető el a legalább 1 milliárd forint éves bevételű cégeknél és a gyártó szektorban működőknél, miközben elmarad ettől a kereskedelemben és a vendéglátásban tevékenykedő szereplőknél.
A leggyakrabban kiosztott béren kívüli juttatás havonta 16-20 ezer forint közötti, valamint az 50 ezer forintot meghaladó összeg, amelyek a vállalatok 18-18 százalékánál vannak érvényben; a legalacsonyabb csomag, a 10 ezer forintot meg nem haladó összeg a cégek 10 százalékánál fordul elő.
Béren kívüli juttatást a cégek 80 százaléka nyújtott vagy fog nyújtani még idén munkavállalóinak. A legelterjedtebb formája ennek a mobiltelefon biztosítása, amely a vállalatok csaknem felénél elérhető, ezt követi a munkába járás költségeinek megtérítése, a laptop/notebook biztosítása és a juttatási összeg SZÉP-kártyára történő utalása. Jutalmat a vállalatok harmadánál, prémiumot pedig negyedénél adnak, a 13. havi fizetést a cégek egy hatoda említette, a 14. havi kifizetés viszont százból már csak két céget érint.
Azonban arra is rámutattak, tízből három munkaadó 2024-es tervei között nem szerepelnek béren kívüli juttatások. Ugyanakkor azok körében, akik élnek ezzel a lehetőséggel, továbbra is népszerű a mobiltelefon, a laptop, a jutalom, a munkába járással kapcsolatos költségek (céges autó, saját autó, parkolás, helyi közlekedés) megtérítése, valamint a SZÉP-kártya is.
A HR körképből az is kiderült, hogy a megkérdezett cégek 45 százaléka jövőre javulásra számít pénzügyi eredményeit tekintve, harmada pedig az idei évhez hasonló helyzetet prognosztizál. Csökkenésre az építőipar, élelmiszeripar és az oktatás képviselői számítanak magasabb arányban, növekedésre viszont az adminisztratív szektor válaszadói.
Forrás: MBTT
Mezőgazdaság
Lengyelország: a gazdák lennének az ukrán csatlakozás legfőbb vesztesei
Lengyelországi vélemények Ukrajna uniós csatlakozásáról
Wielkopolska vajdaság agrárkamarája szerint elsősorban a lengyel külpiacokat és a termelőket érintené hátrányosan Ukrajna uniós csatlakozása.

Ábra: Fruitveb
A Nagy-Lengyelországi Agrárkamara (Wielkopolskiej Izby Rolniczej, WIR) november 17-én nyilvánosságra hozott álláspontja szerint a lengyel gazdák lennének a vesztesei Ukrajna uniós csatlakozásának. A közlemény szerint:
“Ukrajna hatalmas agrár-élelmiszeripari termelési potenciállal rendelkezik. A gabonafélék és más mezőgazdasági termékek ellenőrizetlen beáramlásával kapcsolatos tapasztalatok után már tudjuk, hogy ez mit jelenthet a piacainkra nézve, és nem csak Lengyelország esetében. Az Európai Bizottság javasolta a csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával. A csatlakozási folyamat felgyorsítása Oroszország Ukrajna elleni agressziójának, valamint az ukrán elnök és az ukrán kormány által folytatott igen hatékony diplomáciai tevékenységnek az eredménye. A tárgyalások megkezdése nem jelenti azt, hogy az Unió már holnap egy új tagállamot venne fel, a csatlakozási tárgyalások több évig is eltarthatnak. A Nagyszombat (Trnava) székhelyű agrárkamara vezetősége szerint, ha az egész Európai Unió és Lengyelország érdekei szempontjából nézzük ezt a folyamatot, akkor ez egy lépés a helyes irányba. Ukrajna nagy ország és nagy értékesítési piac a többi tagállam számára. Az EU-hoz való csatlakozása fellendíti az EU stagnáló gazdaságát, és újabb fejlődési lökést ad. Lengyelország és más szomszédos országok biztonsága jelentősen nőni fog. Ebből uniós polgárokként mindannyian profitálni fogunk.
A WIR igazgatótanácsa azonban megjegyzi, hogy mint az ilyen társadalmi-gazdasági folyamatok esetében az lenni szokott, itt is lesznek olyan szakmai csoportok, amelyek vesztesként jönnének ki az ukrán csatlakozás elfogadásából. Kétségtelen, hogy ezen csoportok közé tartoznak a gazdálkodók, mint az élelmiszerlánc leggyengébb láncszemei. Az ukrán mezőgazdaság kedvező természeti és talajviszonyainak, valamint az agrárium szerkezetének köszönhetően rendkívül versenyképesen, alacsony árakon képes termelni: ezek a költségek Ukrajnában sokkal alacsonyabbak, a gazdaság és az üzleti élet pedig könyörtelen, és ezt ki akarja majd használni. Ez a folyamat részben már el is kezdődött, ezért fel kell készülnünk rá, és sajnos feltételeznünk kell azt is, hogy nem fogjuk tudni megállítani.
A Nagy-Lengyelországi Agrárkamara vezetősége szerint Ukrajna európai uniós csatlakozása óriási veszélyt jelent a lengyelországi családi gazdaságokra. Az Ukrajnából származó olcsóbb mezőgazdasági termékek elsősorban a lengyel termékeket fogják kiszorítani a külső piacokról. Lengyelország jelenleg az egyik legnagyobb baromfihús-, tej- és tejtermék-, zöldség- és gyümölcsexportőr. Emellett gabonaféléket, repcét és cukrot is exportálunk. A külpiaci értékesítésnek köszönhetően több százezer gazdálkodó családnak van jövedelme, így képesek eltartani magukat és fejleszteni gazdaságaikat. Ukrajna uniós csatlakozása után mezőgazdasági termékeink értékesítési árai csökkenni fognak, exportlehetőségeink pedig jelentősen beszűkülnek majd. A lengyel gazdáknak nem lesz hol eladniuk a termékeiket, pozíciónk pedig az EU agrárpiacán meginog – jelenlegi pozíciónk a gazdák sokéves munkájának, valamint a külső forrásoknak, köztük a hitelalapoknak köszönhető. A lengyel gazdaságok és az agrár-élelmiszeripar több milliárd zlotyt fektetett be a termelés szintjének és minőségének növelése érdekében. Ezek a szervezetek még mindig törlesztik kötelezettségeiket, és Ukrajna csatlakozásával szemben pénzügyi likviditásuk csökkenésével kell szembenézniük.
A fentiekkel összefüggésben a Nagy-Lengyelországi Agrárkamara igazgatótanácsa sürgős tárgyalásokat indítványoz Ukrajna csatlakozásának az uniós mezőgazdasági termelőkre, köztük a lengyel mezőgazdasági termelőkre gyakorolt hatásainak enyhítését célzó következményekről és eszközökről. Az egyik ilyen, hogy Ukrajnának is meg kelljen felelnie az uniós termelési előírásoknak, ami önmagában növeli a termelési költségeket és csökkenti az ágazat versenyképességét. Másodszor, a közös agrárpolitika (KAP) kerete és a közvetlen kifizetések rendszere is megvitatásra szorul. Továbbra is nyitott kérdés, hogy Ukrajnában létre fognak-e jönni családi gazdaságok. Meg kell vitatni egy kompenzációs rendszert azon uniós mezőgazdasági termelők számára, akik Ukrajna uniós csatlakozásával jelentős pénzeket veszítenek. Ezek az államigazgatás és a diplomáciánk feladatai. Ebben a tekintetben nagyon aktívan kell fellépnünk az Európai Parlamentben, az Európa Tanácsban és az Európai Bizottságban, hogy megvédjük a lengyel gazdákat Ukrajna uniós csatlakozásának hatásaitól. Feltételezve, hogy a mezőgazdasági termékek árában nem tudunk versenyezni Ukrajnával, a minőségükre és elismertségükre kell összpontosítanunk a hazai és a külföldi piacokon. Lengyel márkákat kell építenünk, és agrár-élelmiszeriparunkat jövedelmezőbbé kell tennünk. Ezek az elkövetkező évek kihívásai, de a munkát most kell elkezdeni!”
Forrás: Fruitveb