Keressen minket

Mezőgazdaság

Nagyszabású mezőgazdasági konferenciát tartottak Bosznia-Hercegovinában

A térségben nagyon sok magasan kvalifikált kutató dolgozik, így a találkozónak a legfontosabb eleme a közös együttgondolkodás.

A térségben nagyon sok magasan kvalifikált kutató dolgozik, így a találkozónak a legfontosabb eleme a közös együttgondolkodás. A klíma, a talaj és a növénytermesztési kutatások egyre inkább előtérbe helyeződnek. Dr. Jolánkai Márton kiemelte; a munkaértekezlet jelentősége, hogy a tudományos publikációk, a szakmai munkán túl, a személyes kapcsolatok kialakítása révén, közös kutatásokat készíthetnek elő. A konferencián a nagy tapasztalatú vezető kutatók mellett, minden egyetem fiatal kutatói is bemutatkozhattak. Magyarországról a legrangosabb mezőgazdasági kutatóműhelyek vettek részt. Az eseményt Prof. Dr. Nagy János, a Debreceni Egyetem prorektora, a Magyar Tudományos Akadémia doktora nyitotta meg.

Prof. Dr. Nagy János, a Debreceni Egyetem prorektora elmondta, hogy a cívis város fakultása lassan 150 éve él, virágzik Debrecenben. A város lakói mindig arra törekedtek, hogy legyen egy tudományos műhelye a városnak és a régiónak. A kutatói értekezlet, a konferencia kiváló alkalom a szakmai munkán túl a személyes kapcsolatok kialakításra. Debrecenben kiemelt célkitűzés volt az elmúlt időszakban, hogy a kutatási irányok a termelés legfontosabb kérdéseire adjanak választ – mondta Dr. Nagy János. Ma, Európában, elismert és rangos egyetem a Debreceni Egyetem, ahol egyedülállóan együtt vizsgálják a szántóföldi, a vízgazdálkodási és a növénytermesztési kérdéseket. Emellett tartamkísérleteket állítanak be és évről évre vizsgálják, milyen hatással van a növényekre a tápanyagok hiánya. A nemesítés folyamatosan új és új vetőmagokkal jelenik meg, amelyeket be kell mérni a termelés számára. Meg kell állapítani, hogy mekkora egy-egy növény termőképessége és mi az az optimum, mi az a tápanyagszint, amely még jövedelmező a gazdáknak. Ahhoz, hogy ezt sikerüljön számszerűsíteni, az egyetemi oktatók a katedra mellett a szántóföldi kutatásokat is irányítják. Az elmúlt öt évtizedben a világ legnagyobb nemesítő házainak a vetőmagjait mérték be, ma az összes multinacionális cég kísérleteit, tesztjeit végzik, amelynek az a legkülönlegesebb része, hogy ebbe már az egyetemi oktatásban részvevő hallgatók is bekapcsolódhatnak a gyakorlati órák keretében. A vetőmag mellett ma már vegyszer, műtrágya és más kísérleteket is elvégeznek.

Prof. Dr. Nagy János összefoglalójában hangsúlyozta, hogy a világ növénytermesztésében Magyarország a minőségi termelés, a minőségi alapanyagok előállításában lehet sikeres és kiemelkedő. Debrecen három nagy tájegység találkozásánál fekszik; a nyírségi kutatások mellett dolgoznak a jó minőségű csernozjom területeken, a karcagi kutatások pedig már a Hortobágy széli száraz, arid területekre nemesít, a táj igényeinek megfelelő, speciális tűrőképességű növényeket. A 14. Alpok-Adria konferencia kapcsán elmondta, hogy a konferencia után lehetőség nyílik az Erasmus programok elindítására és a fiatal kutatók után, egymás problémáit megismerve, a jövőben már közös kutatások körvonalazódnak.

Dr. Melisa Lyusa, a Sarajevói Egyetem kutatója nagyon jó kezdeményezésnek tartja a 14. Alpok-Adria konferencia bosznia-hercegovinai állomását, hiszen ezen a konferencián most itt tud lenni minden olyan kutató, aki azért dolgozik, hogy Bosznia-Hercegovina mezőgazdasága fejlődjön. Fontos, hogy a növénytermesztési kutatások mellett az öntözési vizsgálatok is folyamatosak legyenek, erre nagy szüksége van hazájának. Különösen fontosnak tartja Dr. Melissa Lyusa, hogy Bosznia-Hercegovina minden részéről a legfontosabb kutatók is elfogadták a meghívást. A legtapasztaltabb kutatókra mindig szükség van, hiszen rajtuk múlik, miképpen orientálódnak a fiatalok. Bosznia-Hercegovina területe kicsivel nagyobb, mint Magyarország fele, amelynek durván 20%-a alkalmas szántóföldi növénytermesztésre, amelyből ma mintegy 10%-ot tudnak megművelni. Az ország döntő többsége pedig hegyvidéknek számít. Bosznia-Hercegovinára jellemző, hogy nagyon sok, kicsi, apró gazdasága van, amelyeket jellemzően kisgépekkel művelnek a gazdák. Jelenleg azon dolgoznak, hogy legyen egy nemzeti stratégia, amely után a tudományos világ is el tudna indulni a szakmai munkában és a megoldandó problémákra, feladatokra tudnának koncentrálni. Jó kapcsolat van az egyetemek között, köztük sok külföldi oktatási műhellyel, ma is élő programokkal, amelyeket mobilizálva nagy sikereket tudna elérni Bosznia-Hercegovina. Nagyon fontosnak tartja Dr. Melissa Lyusa, hogy a mezőgazdaságba is olyan magasan képzett szakemberek kerülhessenek, mint az ipar más területeire. Ez jelentheti azt, hogy fejlődni tud az ágazat. Nagy szüksége van erre Bosznia-Hercegovinának. A Szarajevói Egyetem kutatója a Rádió7-nek elmondta, hogy olyan magyarországi egyetemeket keresnek, akikkel közös együttműködések mentén, közösen tudnak kutatni. Magyarország és Bosznia-Hercegovina nagyon közel van egymáshoz és az egyetemek közeledése mind a két ország számára minden bizonnyal jó eredményeket hozhat.

A Mostari Egyetem Bosznia-Hercegovina második legnagyobb egyeteme, tíz kar, 50 különböző szakkal várja a hallgatókat. Ma több, mint 10 000 hallgatója van. A Banja Lukai Egyetem szintén tradicionális felsőoktatási intézménye az országnak, ahol 16 karon folyik oktatás és kutatás. Jó kapcsolatban állnak több európai és tengeren túli felsőoktatási intézménnyel. A mezőgazdaságtól, az építészettől, a gazdaságtudományi képzéseken át, – mint erdészeti végzettségű újságíró, meg kell említsem -,  hogy önálló erdészeti karral is rendelkeznek. Széles kapcsolatrendszerükben ez idáig magyar egyetemekkel még nem vették fel a kapcsolatot. A Banja Lukai Egyetem 2007-ben vette fel a Pristinai Egyetemmel a hivatalos kapcsolatot, akik szintén ott voltak Neumban, Bosznia-Hercegovinában. Ma több, mint 10 000 diákkal, 700 főt meghaladó tantestülettel, szintén 10 karon lehet hallgatni egyetemi szinten a mezőgazdaságtól kezdődően, a bölcsészeten át a műszaki tudományokig. A térség rendkívül gazdag kulturális értékekben, amelyek minden egyetem esetében megtalálhatóak. Ezekbe a tradicionális felsőoktatási intézményekbe Bosznia-Hercegovina határain túlról is érkeznek hallgatók.

Prof. Dr. Jolánkai Márton a Rádió7-nek elmondta, hogy gyakorlatilag a 14. Alpok-Adria konferencia az MTA két tudományos bizottsága, a Talajtani, Vízgazdálkodási és Növénytermesztési Bizottság, valamint az MTA Növényvédelmi Bizottsága, illetve a bosznia-hercegovinai Talajtani Társaság és a Szarajevói Egyetem közös szervezésben jött össze. A talaj egy multifunkcionális rendszer és ennek konferencia sorozatnak az a célja, hogy a mezőgazdasági, ökológiai, vízi, és környezeti rendszerek tanulmányozása nyomán, közvetett, vagy közvetlen haszonnal járó eredmények szülessenek. A mostani tanácskozáson 10 regisztrált intézmény vett részt, a dolgozatokat a Növénytermelés c. folyóirat külön száma tartalmazza, amellyel egyszerre bekerül a nemzetközi vérkeringésbe is.

A szerkesztő bizottság szakmai színvonalát, a szerkesztő bizottság elnöke, Nagy János professzor mellett magyar kutatói elithez tartozó olyan nevek fémjelzik, mint Dr. Jolánkai Márton, Németh Tamás akadémikus, Dr. Várallyay György és Dr. Kőmíves Tamás. A most megjelent angol nyelvű kiadványban, három nagy témában jelentek meg a tudományos munkák. Talajtani, földművelési és földhasználati, növénytermesztési, növényélettani, botanikai és cönológiai, valamint környezetvédelemi ökológiai és technológia témák azok, amelyek megvitatásra kerültek.

Dr. Jolánkai Márton, mint a 14. Alpok-Adria konferencia szervezője hangsúlyozta, hogy a jövőben a mezőgazdaságra is nagy feladat hárul, hogy csökkentse a széndioxid kibocsátást. Konkrét javaslatok is elhangzottak a talajok és a vegetációs felületek kibocsátásával kapcsolatosan. Az emissziós kvóták, több millió eurós forgalmat jelentenek. További fontos téma lesz, hogy a különféle talaj- és növényszennyezések problémáit miképpen tudjuk megoldani? Kadmium és a krómszennyezésre úgy tűnik, lesznek megoldások. Ezekre az ipari eredetű szennyezésekre, sikerült olyan növényeket keresni, amelyek képesek felvenni, elviselni ezeket a vegyületeket s begyűjtve, elszállítva, mentesíteni lehet a termőföldeket. Magyarul: ki tudjuk vonni a talajból. Ezek a kutatások egyre inkább előtérbe kerülnek.

Összességében a konferenciát kiemelkedőnek értékelték mind magyar, mind bosznia-hercegovinai oldalról. Mindenki egyetértett abban, hogy a tudományos műhelymunka után, nagyobb ívű együttműködésekre, konzorciumokra van szükség, hiszen ahhoz, hogy az öntözés és talajerózió kutatásokban előre tudjunk lépni, szükség van támogatásokra. Bosznia-Hercegovina és Magyarország tudományos világa készen áll arra, hogy a gazdaság igényeire, kérdéseire, nehézségeire mind nemzeti szinten, mind a két ország közötti kapcsolatok felélénkítése útján válaszokat keressen. A fiatalok rendkívül nyitottak és a multikulturális értékek megtartásával, nagy eredmények születhetnek. Az Erasmus program mihamarabbi bővítésére, a magyar és bosznia-hercegovinai csereprogramok kiterjesztésére van szükség.

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Jövőre új nemzeti importrendszert kell majd használni

NAK: Az Uniós Vámkódex (UVK) létrehozásáról szóló 952/2013/EU rendelet 6. cikke előírja, hogy a vámhatóságok közötti, valamint a vámhatóságok és gazdálkodók közti információcserének és adattárolásnak elektronikus adatfeldolgozási eljárás igénybevételével kell történnie. Az ehhez szükséges informatikai rendszereket frissíteni kell, a korszerűsítést pedig 2022. december 31.-ig kell elvégezni.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara látja el a magyar agrár- és élelmiszerszektor egységes és hatékony képviseletét. (Ábra: NAK)

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a mostani vámáru-nyilatkozatokat feldolgozó rendszer (CDPS) behozatali vámáru-nyilatkozatokat kezelő modulját fogja felváltani az eVám rendszer, viszont érdemes rá figyelni, hogy a kiviteli vámkezelésekhez várhatóan 2023. november 30-ig továbbra is a CDPS-t kell majd használni.

A korábbi várakozásokkal szemben lehetséges, hogy az új rendszert nem 2023. január 1-től kell majd használni, hanem 2023. július 1.-től, mert Magyarország derogációs kérelmet nyújtott be az Európai Bizottságnak, hogy hat hónappal elhalaszthassa az új nemzeti importrendszer kötelező bevezetését, így legyen elég idő a gazdálkodók számára a tesztelésre és bevezetésre- írja a NAV. Ágazati információ szerint ezt több tagállam is kérte. Az átmeneti időszakban a gazdálkodók választhatnának, hogy a jelenlegi CDPS rendszerben, vagy az új eVám modulban nyújtják be, azonban a kérelmet még nem bírálták el.

Az új rendszer fontos eleme, hogy az adatkövetelmények az UVK-hoz kapcsolódó rendeletek szerint változnak. Az eVám rendszer nem lesz ismeretlen azok számára, akik e-kereskedelemmel foglalkoznak, hiszen ez a modul kerül továbbfejlesztésre.

Az átálláshoz szükséges információk elérhetőek az OpenKKK oldalon. Különösen ajánlott azon gazdálkodók számára ismerkedni a témával, akik vámszoftverei összeköttetésben állnak különböző vállalatirányítási rendszerekkel.

Forrás: NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Jelentős szakpolitikai eszközök segítik a kertészeti ágazat modernizációját

A mostani kihívások, többek között az aszály és a drasztikusan emelkedő inputárak felhívják a figyelmet az inputhatékonyságot és a termelési biztonságot növelő fejlesztések fontosságára – mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára a FruitVeB Kertészeti Évzáró Konferenciáján, csütörtökön, Kecskeméten.

Fotó: Fekete István – AM Sajtóiroda

Az államtitkár rámutatott, az elmúlt két évben a mezőgazdaság, benne a zöldség-, gyümölcstermesztés és -feldolgozás több súlyos kihívással szembesült. Drágítják a termelést a rendkívül magas inputárak, és az orosz-ukrán konfliktus, valamint az elhibázott brüsszeli szankciók következményeivel is számolni kell. A háború világszerte alapvetően meghatározza a mezőgazdaság és élelmiszeripar helyzetét, kilátásait. A korábban megindult, de a háború által a termény-, gáz-, áram- és a műtrágyapiacon világszerte felerősített extrém szintű áremelkedések hatásainak és következményeinek kezelése kulcsfontosságú és központi kérdése az agrárpolitikának – szögezte le.

Farkas Sándor arról beszélt, hogy a közép- és hosszú távú versenyben maradáshoz a jelenlegi rendkívüli körülmények között egy út van: modernizálni kell az ágazatot, ugyanakkor a beruházásokat az eddigieknél is körültekintőbben szükséges megtervezni. A következő időszakban jelentős szakpolitikai eszközök segítik az agrárpolitikai célok megvalósulását, köztük a kertészeti üzemek modernizációját is. Mindezeken felül történelmi lehetőséget biztosít az, hogy az Európai Bizottság egy hónapja elfogadta a magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervet, amely több mint 5300 milliárd forint felhasználási feltételeit tartalmazza. Farkas Sándor az öntözésfejlesztés kérdéskörével zárta előadását, felhívta a figyelmet arra, hogy kötelességünk a vizeinket megőrizni. Növelni kell az öntözött területek nagyságát, vissza kell tartani a vizet. Ahogy az agrárium egészében, úgy a vízgazdálkodás terén is igaz, hogy fejlesztés nélkül nincs jövő – tette hozzá.

A rendezvényen Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára előadásában a KAP Stratégiai Tervben elfogadott kertészeti ágazatot érintő támogatásokról beszélt. Elmondta, a terv átfogó célja a tudásátadás, az innováció és a digitalizáció. Az új KAP I. pillérében a gazdasági fejlődés és a zöld jövő elérését tűzte ki a szaktárca. A II. pillér pedig a támogatási alapelveket rögzíti, többek között a pénzügyi megalapozottság növelését, a költséghatékonyságot, a hozzáadott érték növelését, a termékpálya szemlélet érvényesítését, illetve a termelői együttműködések közös fejlesztéseinek támogatását. A helyettes államtitkár leszögezte, kormányzati elvárás szerint a rendelkezésre álló forrás 52%-t gazdaságfejlesztésre költik, ami közel 1500 milliárd forintot jelent. A 2014-2020 közötti időszakhoz képest ez négyszeres forrásnövekedés. Uniós elvárás alapján a forrás több, mint harmadát, 36%-át zöld intézkedésekre szánják, és a vidék megújulása is folytatódik, erre több mint 285 milliárd forintot szánnak – fűzte hozzá Juhász Anikó.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Rendőrséggel közösen csapott le a Nébih az illegális élelmiszer-előállítóra

Pest megyei illegális élelmiszer-előállítón ütöttek rajta 2022 novemberében a rendőrséggel együttműködve a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrei. A helyszínen bejelentés nélkül, jogsértően számos állatfajt tartottak, az állategészségügyi és járványvédelmi követelményeket sem teljesítve. Az ingatlanon, szintén szabálytalanul kialakított körülmények között, többek között illegális vágást, feldolgozást és füstölést végeztek megdöbbentő higiéniai körülmények között.

Fotó: Nébih

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

Súlyosan jogsértő, állategészségügyi, járványügyi és higiéniai szempontból is kifogásolt, a szakembereket is próbára tevő körülményekkel szembesültek a Nébih ellenőrei egy Pest megyei helyszínen. Az afrikai sertéspestis szempontjából magas kockázatú területen fekvő ingatlanon tartottak ellenőrzést a hivatal szakemberei a rendőrséggel együttműködve.

Már az ingatlanon tartott állatok (szarvasmarha, sertés, juh, baromfi) kapcsán számos jogsértést állapítottak meg az ellenőrök. A bejelentés nélkül, szabálytalanul tartott haszonállatokról többek között sem az előírt dokumentáció, sem az állategészségügyi információk nem álltak rendelkezésre, a sertések és juhok jelöletlenek is voltak. Az udvaron bomló szarvasmarhafej, míg a trágyában az állati eredetű maradványok közt belek is voltak.

Fotó: Nébih

Az ismeretlen állategészségügyi státusz önmagában súlyos járványügyi és élelmiszer-biztonsági kockázatot jelent, azonban az ellenőrzés során kiderült, hogy az ingatlanon illegálisan több egyéb tevékenységet is végeztek. A vágás, bérvágás, húsfeldolgozás, húskészítmény előállítás, füstölés és bérfüstölés döbbenetes higiéniai körülmények között zajlott.

Az érintett teljes tevékenységét szabálytalanul végezte, mivel az élelmiszer-előállításhoz szükséges hatósági engedéllyel, regisztrációval nem rendelkezett. Az előírtak közül semmilyen dokumentációt nem vezetett, így az élelmiszer-biztonság egyik alapkövetelménye, a nyomonkövethetőség nem teljesült.

Az ellenőrök az udvaron kopasztó gépet, üstöt, húshorgos állványt, valamint téglaépítésű füstölő is találtak. Az ingatlan más részein többek között rozsdás, szennyezett kolbásztöltő gép és nagyméretű húsdaráló volt. A füstölőben az ellenőrzés során épp kolbász készült. A szakemberek egy 120 l es műanyag hulladéktárolóban rothadó, bűzös sertéshúst is találtak, az ellenőrzött elmondása szerint a pácolás alatt lévő termék megromolhatott.

Az élelmiszer-előállításra szolgáló épületrész maga is takarítatlan, szennyezett, rendezetlen volt. Az ingatlanon még olyan alapvető higiéniai feltétel, mint a higiénikus kézmosási lehetőség sem volt megfelelően biztosított.

A Nébih a súlyos és többszörös állategészségügyi és élelmiszerlánc-biztonsági jogsértések miatt az ellenőrzés során haladéktalanul forgalmi korlátozást rendelet el az állatállomány valamennyi egyedére. A helyszínen fellelt jogsértő élelmiszertételeket azonnali hatállyal a forgalomból kivonta, forgalomba hozatalukat, felhasználásukat megtiltotta, valamint hatósági zár alá vette.

A Nébih az érintettel szemben hatósági eljárást indított. Az eljárás, valamint a bírság megállapítása folyamatban van.

Az érintett adatai elérhetőek a jogsértés listán.

Forrás: Nébih

Tovább olvasom