A térségben nagyon sok magasan kvalifikált kutató dolgozik, így a találkozónak a legfontosabb eleme a közös együttgondolkodás. A klíma, a talaj és a növénytermesztési kutatások egyre inkább előtérbe helyeződnek. Dr. Jolánkai Márton kiemelte; a munkaértekezlet jelentősége, hogy a tudományos publikációk, a szakmai munkán túl, a személyes kapcsolatok kialakítása révén, közös kutatásokat készíthetnek elő. A konferencián a nagy tapasztalatú vezető kutatók mellett, minden egyetem fiatal kutatói is bemutatkozhattak. Magyarországról a legrangosabb mezőgazdasági kutatóműhelyek vettek részt. Az eseményt Prof. Dr. Nagy János, a Debreceni Egyetem prorektora, a Magyar Tudományos Akadémia doktora nyitotta meg.

Prof. Dr. Nagy János, a Debreceni Egyetem prorektora elmondta, hogy a cívis város fakultása lassan 150 éve él, virágzik Debrecenben. A város lakói mindig arra törekedtek, hogy legyen egy tudományos műhelye a városnak és a régiónak. A kutatói értekezlet, a konferencia kiváló alkalom a szakmai munkán túl a személyes kapcsolatok kialakításra. Debrecenben kiemelt célkitűzés volt az elmúlt időszakban, hogy a kutatási irányok a termelés legfontosabb kérdéseire adjanak választ – mondta Dr. Nagy János. Ma, Európában, elismert és rangos egyetem a Debreceni Egyetem, ahol egyedülállóan együtt vizsgálják a szántóföldi, a vízgazdálkodási és a növénytermesztési kérdéseket. Emellett tartamkísérleteket állítanak be és évről évre vizsgálják, milyen hatással van a növényekre a tápanyagok hiánya. A nemesítés folyamatosan új és új vetőmagokkal jelenik meg, amelyeket be kell mérni a termelés számára. Meg kell állapítani, hogy mekkora egy-egy növény termőképessége és mi az az optimum, mi az a tápanyagszint, amely még jövedelmező a gazdáknak. Ahhoz, hogy ezt sikerüljön számszerűsíteni, az egyetemi oktatók a katedra mellett a szántóföldi kutatásokat is irányítják. Az elmúlt öt évtizedben a világ legnagyobb nemesítő házainak a vetőmagjait mérték be, ma az összes multinacionális cég kísérleteit, tesztjeit végzik, amelynek az a legkülönlegesebb része, hogy ebbe már az egyetemi oktatásban részvevő hallgatók is bekapcsolódhatnak a gyakorlati órák keretében. A vetőmag mellett ma már vegyszer, műtrágya és más kísérleteket is elvégeznek.

Prof. Dr. Nagy János összefoglalójában hangsúlyozta, hogy a világ növénytermesztésében Magyarország a minőségi termelés, a minőségi alapanyagok előállításában lehet sikeres és kiemelkedő. Debrecen három nagy tájegység találkozásánál fekszik; a nyírségi kutatások mellett dolgoznak a jó minőségű csernozjom területeken, a karcagi kutatások pedig már a Hortobágy széli száraz, arid területekre nemesít, a táj igényeinek megfelelő, speciális tűrőképességű növényeket. A 14. Alpok-Adria konferencia kapcsán elmondta, hogy a konferencia után lehetőség nyílik az Erasmus programok elindítására és a fiatal kutatók után, egymás problémáit megismerve, a jövőben már közös kutatások körvonalazódnak.

Dr. Melisa Lyusa, a Sarajevói Egyetem kutatója nagyon jó kezdeményezésnek tartja a 14. Alpok-Adria konferencia bosznia-hercegovinai állomását, hiszen ezen a konferencián most itt tud lenni minden olyan kutató, aki azért dolgozik, hogy Bosznia-Hercegovina mezőgazdasága fejlődjön. Fontos, hogy a növénytermesztési kutatások mellett az öntözési vizsgálatok is folyamatosak legyenek, erre nagy szüksége van hazájának. Különösen fontosnak tartja Dr. Melissa Lyusa, hogy Bosznia-Hercegovina minden részéről a legfontosabb kutatók is elfogadták a meghívást. A legtapasztaltabb kutatókra mindig szükség van, hiszen rajtuk múlik, miképpen orientálódnak a fiatalok. Bosznia-Hercegovina területe kicsivel nagyobb, mint Magyarország fele, amelynek durván 20%-a alkalmas szántóföldi növénytermesztésre, amelyből ma mintegy 10%-ot tudnak megművelni. Az ország döntő többsége pedig hegyvidéknek számít. Bosznia-Hercegovinára jellemző, hogy nagyon sok, kicsi, apró gazdasága van, amelyeket jellemzően kisgépekkel művelnek a gazdák. Jelenleg azon dolgoznak, hogy legyen egy nemzeti stratégia, amely után a tudományos világ is el tudna indulni a szakmai munkában és a megoldandó problémákra, feladatokra tudnának koncentrálni. Jó kapcsolat van az egyetemek között, köztük sok külföldi oktatási műhellyel, ma is élő programokkal, amelyeket mobilizálva nagy sikereket tudna elérni Bosznia-Hercegovina. Nagyon fontosnak tartja Dr. Melissa Lyusa, hogy a mezőgazdaságba is olyan magasan képzett szakemberek kerülhessenek, mint az ipar más területeire. Ez jelentheti azt, hogy fejlődni tud az ágazat. Nagy szüksége van erre Bosznia-Hercegovinának. A Szarajevói Egyetem kutatója a Rádió7-nek elmondta, hogy olyan magyarországi egyetemeket keresnek, akikkel közös együttműködések mentén, közösen tudnak kutatni. Magyarország és Bosznia-Hercegovina nagyon közel van egymáshoz és az egyetemek közeledése mind a két ország számára minden bizonnyal jó eredményeket hozhat.

A Mostari Egyetem Bosznia-Hercegovina második legnagyobb egyeteme, tíz kar, 50 különböző szakkal várja a hallgatókat. Ma több, mint 10 000 hallgatója van. A Banja Lukai Egyetem szintén tradicionális felsőoktatási intézménye az országnak, ahol 16 karon folyik oktatás és kutatás. Jó kapcsolatban állnak több európai és tengeren túli felsőoktatási intézménnyel. A mezőgazdaságtól, az építészettől, a gazdaságtudományi képzéseken át, – mint erdészeti végzettségű újságíró, meg kell említsem -,  hogy önálló erdészeti karral is rendelkeznek. Széles kapcsolatrendszerükben ez idáig magyar egyetemekkel még nem vették fel a kapcsolatot. A Banja Lukai Egyetem 2007-ben vette fel a Pristinai Egyetemmel a hivatalos kapcsolatot, akik szintén ott voltak Neumban, Bosznia-Hercegovinában. Ma több, mint 10 000 diákkal, 700 főt meghaladó tantestülettel, szintén 10 karon lehet hallgatni egyetemi szinten a mezőgazdaságtól kezdődően, a bölcsészeten át a műszaki tudományokig. A térség rendkívül gazdag kulturális értékekben, amelyek minden egyetem esetében megtalálhatóak. Ezekbe a tradicionális felsőoktatási intézményekbe Bosznia-Hercegovina határain túlról is érkeznek hallgatók.

Prof. Dr. Jolánkai Márton a Rádió7-nek elmondta, hogy gyakorlatilag a 14. Alpok-Adria konferencia az MTA két tudományos bizottsága, a Talajtani, Vízgazdálkodási és Növénytermesztési Bizottság, valamint az MTA Növényvédelmi Bizottsága, illetve a bosznia-hercegovinai Talajtani Társaság és a Szarajevói Egyetem közös szervezésben jött össze. A talaj egy multifunkcionális rendszer és ennek konferencia sorozatnak az a célja, hogy a mezőgazdasági, ökológiai, vízi, és környezeti rendszerek tanulmányozása nyomán, közvetett, vagy közvetlen haszonnal járó eredmények szülessenek. A mostani tanácskozáson 10 regisztrált intézmény vett részt, a dolgozatokat a Növénytermelés c. folyóirat külön száma tartalmazza, amellyel egyszerre bekerül a nemzetközi vérkeringésbe is.

A szerkesztő bizottság szakmai színvonalát, a szerkesztő bizottság elnöke, Nagy János professzor mellett magyar kutatói elithez tartozó olyan nevek fémjelzik, mint Dr. Jolánkai Márton, Németh Tamás akadémikus, Dr. Várallyay György és Dr. Kőmíves Tamás. A most megjelent angol nyelvű kiadványban, három nagy témában jelentek meg a tudományos munkák. Talajtani, földművelési és földhasználati, növénytermesztési, növényélettani, botanikai és cönológiai, valamint környezetvédelemi ökológiai és technológia témák azok, amelyek megvitatásra kerültek.

Dr. Jolánkai Márton, mint a 14. Alpok-Adria konferencia szervezője hangsúlyozta, hogy a jövőben a mezőgazdaságra is nagy feladat hárul, hogy csökkentse a széndioxid kibocsátást. Konkrét javaslatok is elhangzottak a talajok és a vegetációs felületek kibocsátásával kapcsolatosan. Az emissziós kvóták, több millió eurós forgalmat jelentenek. További fontos téma lesz, hogy a különféle talaj- és növényszennyezések problémáit miképpen tudjuk megoldani? Kadmium és a krómszennyezésre úgy tűnik, lesznek megoldások. Ezekre az ipari eredetű szennyezésekre, sikerült olyan növényeket keresni, amelyek képesek felvenni, elviselni ezeket a vegyületeket s begyűjtve, elszállítva, mentesíteni lehet a termőföldeket. Magyarul: ki tudjuk vonni a talajból. Ezek a kutatások egyre inkább előtérbe kerülnek.

Összességében a konferenciát kiemelkedőnek értékelték mind magyar, mind bosznia-hercegovinai oldalról. Mindenki egyetértett abban, hogy a tudományos műhelymunka után, nagyobb ívű együttműködésekre, konzorciumokra van szükség, hiszen ahhoz, hogy az öntözés és talajerózió kutatásokban előre tudjunk lépni, szükség van támogatásokra. Bosznia-Hercegovina és Magyarország tudományos világa készen áll arra, hogy a gazdaság igényeire, kérdéseire, nehézségeire mind nemzeti szinten, mind a két ország közötti kapcsolatok felélénkítése útján válaszokat keressen. A fiatalok rendkívül nyitottak és a multikulturális értékek megtartásával, nagy eredmények születhetnek. Az Erasmus program mihamarabbi bővítésére, a magyar és bosznia-hercegovinai csereprogramok kiterjesztésére van szükség.