Keressen minket

Mezőgazdaság

Az MVH elnöke Kiszomborban – villáminterjú Dr. Gyuricza Csabával

Szilágyi László, a Gabonakutató ügyvezető igazgatója a Rádió7-nek elmondta, hogy öt éve vette át a cég vezetését, amely igen nehéz helyzetben volt. Legfontosabb feladat az volt 2010-ben, hogy megmentse a Gabonakutató intézetet, amely az első világháború óta folyamatosan kutatásokkal foglalkozott és az alföldi mezőgazdasági problémákra kereste mindig is a válaszokat. Komplex kutatások: a talajtantól a nemesítésig, nagyon sok problémára megtalálták a választ, amelyek elválaszthatatlanok ma is.

Szilágyi László a cég átszervezését 2010-ben a kereskedelem és az értékesítés újragondolásával indította, majd a külföldi, továbbá az európai unión kívüli piacokat vette célba. A régi és új kapcsolatokat mobilizálva sikerült beindítani egy stabil orosz és ukrán piacot. A déli szomszédainkkal Szerbiával, Horvátországgal, Szlovéniával a korábbi, nagyon jó kapcsolatokat felfrissítette és újra jelen vannak Szlovákiában és a Romániában is. Minden egyes országban meg kellett találni azt a fajta kínálatot, amely az ottani gazdák számára legkedvezőbb lehetett – mondta Szilágyi László ügyvezető igazgató. Jelenleg Ukrajnában három hibrid repcefajta kapott elismerést, amely kifejezetten az ukrán piaci igényekre lett nemesítve. A kereskedelemből, a vetőmag szaporításból és a vetőmagüzemi bérmunka bevételekből sikerült azonnal az eszközállományt fejleszteni. A vetőmag üzem eszközállományán túl a szántóföldi növénytermesztés gépeit és a laboratóriumi műszerpark fejlesztés is sikeresen megvalósult, amelynek korszerűsítése folyamatos. Ma már stabilan, nyereségesen, 240 főnek adnak munkát. A Gabonakutató azonban nem csak az öreg kontinensen hódít; a Közel-Keletről is nagy érdeklődést mutatnak, hiszen a lisztlaboratóriumban, diétás és gluténmentes élelmiszereket fejlesztenek. Az izraeli tárgyalások éppen most kezdődtek – tudtuk meg a beszélgetés alatt Szilágyi Lászlótól.


Szilágyi László a cég átszervezését 2010-ben a kereskedelem és az értékesítés újragondolásával indította, majd a külföldi, továbbá az európai unión kívüli piacokat vette célba. A régi és új kapcsolatokat mobilizálva sikerült beindítani egy stabil orosz és ukrán piacot. A déli szomszédainkkal Szerbiával, Horvátországgal, Szlovéniával a korábbi, nagyon jó kapcsolatokat felfrissítette és újra jelen vannak Szlovákiában és a Romániában is. Minden egyes országban meg kellett találni azt a fajta kínálatot, amely az ottani gazdák számára legkedvezőbb lehetett – mondta Szilágyi László ügyvezető igazgató. Jelenleg Ukrajnában három hibrid repcefajta kapott elismerést, amely kifejezetten az ukrán piaci igényekre lett nemesítve. A kereskedelemből, a vetőmag szaporításból és a vetőmagüzemi bérmunka bevételekből sikerült azonnal az eszközállományt fejleszteni. A vetőmag üzem eszközállományán túl a szántóföldi növénytermesztés gépeit és a laboratóriumi műszerpark fejlesztés is sikeresen megvalósult, amelynek korszerűsítése folyamatos. Ma már stabilan, nyereségesen, 240 főnek adnak munkát. A Gabonakutató azonban nem csak az öreg kontinensen hódít; a Közel-Keletről is nagy érdeklődést mutatnak, hiszen a lisztlaboratóriumban, diétás és gluténmentes élelmiszereket fejlesztenek. Az izraeli tárgyalások éppen most kezdődtek – tudtuk meg a beszélgetés alatt Szilágyi Lászlótól.

A fejlesztések, a stabil nyereség azonban nem adhatnak okot arra, hogy megpihenjünk – mondta Szilágyi László, a több mint 400 fős kukorica bemutatón. A piac és a gazdák igénye folyamatosan változik, változnak a trendek és változik a klíma. Be kell látni, hogy öntözés nélkül nem lehet stabilan termelni. A nemesítőknek most a szárazságtűrés problémakörének a megoldása a legfontosabb feladata, amelyet illeszteni kell az öntözésfejlesztés kutatásaihoz. A két területnek csatlakoznia kell a növénytermesztés színvonalának fokozásban, amelyhez kormányzati segítségre van szüksége az egész országnak. Ma a Gabonakutató Kiszomborban, mintegy 1050 hektár vízjogi engedéllyel rendelkező területet folyamatosan tudják öntözni. Ehhez az szükséges, hogy az ATIKÖVIZIG folyamatosan tudja biztosítani az öntözővizet.

Az elmúlt esztendőben ünnepeltük a cég 90. évfordulóját. Ebben az évtizedben az innovációnak kell főszerepet kapni, annak érdekében, hogy lépést tudjunk tartani a konkurenciával. A Gabonakutatónak ugyanazon a piacon kell versenyben maradni, ahol a multinacionális cégek kínálják vetőmag fajtájaikat. A Gabonakutató eddig szárazságtűrésre és alkalmazkodóképességre nemesített és a jövőben is ez az egyik fő iránya a nemesítésének. A klimatikus változások ezt követelik meg– tájékoztatta a vendégeket és a Rádió7-et Szilágyi László ügyvezető igazgató.

A bemutató alatt Dr. Gyuricza Csabával, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnökével beszélgettem:

Kérem, értékelje, milyen munkán vannak túl az idei nyáron és hogyan sikerült az idei támogatások benyújtása az MVH megyei és fővárosi igazgatóságain?

2015-ben a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal életében a legnagyobb átalakításokra került sor, melyek nagyon nagy kihívások elé állították a hivatalt, amely az egyik legnagyobb országos hatáskörű közigazgatási szerv, egyúttal az egyik legtöbb agrárszakembert foglalkoztató szervezet. Országosan, mintegy 1700 munkatárs dolgozik az agrár- és vidékfejlesztési támogatások felosztásán. A megváltozott támogatási feltételrendszer  bevezetésével egyidejüleg meg kellett szüntetni azt az anomáliát, hogy nagyon nehezen tudták elérni a hivatalt a gazdák. Ma már munkaidőben telefonon is azonnal kapcsolatot tudnak teremteni velünk az ország bármely pontjáról és azonnal reagálunk a felmerült kérdésekre. Óriási energiákra és kapacitásbővítésre volt szükségünk ahhoz, hogy az idei pályázatokat gördülékenyen és ütemesen feldolgozzuk. Elmondhatom, hogy éles helyzetben kellett teljesítenie a munkatársaimnak, folyamatosan megoldva a gyakorlatban felmerülő kérdéseket. Bízom benne, hogy a gazdatársadalom is megelégedéssel fogadta a változásokat.

Információnk szerint több problémát menet közben is képesek voltak azonnal megoldani. Beszéljen kicsit ennek a hátteréről! Milyen szakmai grémiumra támaszkodik a hivatal?

Ahhoz, hogy a mezőgazdasági ágazat minden szektorát megfelelően tudjuk támogatni és a gazdák felvetéseit azonnal, kellő szakmaisággal tudjuk kezelni, nagyon komoly szakembergárdát foglalkoztatunk. Ők az állattenyésztésen át, a növénytermesztésen keresztül, a zöldségtermesztésig bezáróan specializálódtak. Még olyan kis, de igen fontos ágazatokban is jártasak, mint a gyógy- és fűszernövények szegmense. Persze állandó és napi kapcsolatban állunk a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával, és a felelős kormányzati szervekkel

Kérem, mondjon néhány szót a Miniszterelnökségről és hogyan sikerül azonnal még jogszabály módosításokat is eszközölni ?

A kormány elkötelezett abban, hogy a mezőgazdaság, az agrárszektor, a lehető legnagyobb forrásokat tudja lehívni. Ahhoz, hogy beindítsuk és fokozzuk a termelést, az Európai Unió Magyarország számára biztosított teljes keretösszegét le kell tudnunk hívni. Képesek voltunk mobilizálni a még 2007-2013-as pénzügyi ciklusban bent ragadt összegeket is. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal kiváló munkakapcsolatot alakított ki a Lázár János vezette Miniszterelnökséggel akik az irányító hatósági feladatkört is ellátják. Az elmúlt időszakot értékelve úgy gondolom, hogy a kormánytól minden segítséget megkapott a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, így egy nagyon sikeres benyújtási időszakon vagyunk túl.

A területalapú támogatások benyújtása megtörtént, a kisgazdaságok egyszerűsített támogatása most zárult augusztus 15-én, s hamarosan indulnak a következő pénzügyi ciklus forrásainak megnyitása. Miket lehet tudni, mire figyeljünk, mi termelők?

A kisgazdaságok egyszerűsített támogatása nagyon jó lehetőség volt, hiszen gyorsabban és effektíve nagyobb támogatáshoz tudnak jutni azok a termelők, akik ezt a támogatási formát választották. A beadási véghajrában, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara segítségével, mintegy 50 000 kisgazdaság választotta ezt a formát, amely nagyságrendjét tekintve nagyon sikeres. Az új vidékfejlesztési program pályázatainak megnyitása hamarosan indul. Már a nyár folyamán is gőzerővel dolgoztak a pályázat előkészítő munkacsoportok. Minden termelő folyamatosan figyelje az MVH honlapján a megjelenő új pályázati kiírásokat, kérje falugazdásza segítségét.

A magyar agrárium jövője szempontjából létfontosságú, hogy a Vidékfejlesztési Program forrásait minél hatékonyabban fel tudjuk használni. A rendelkezésre álló 1300 milliárd forintból 20% AKG programra fordítható, 50-55 milliárd forint pedig ökológiai gazdálkodásra igényelhető. Most jelenik meg a NAK és a Miniszterelnökség Vidékfejlesztési Programot bemutató közös kiadványa, amely 90 oldalon mutatja be a lehetőségeket. Az Agrár-környezetgazdálkodási Program pályázata szeptember 15-én indul, míg az elektronikus felületet november elején nyitjuk meg.

Az elmúlt évben is hatalmas érdeklődés mutatkozott a fiatal gazda pályázatok iránt, most mi lesz a helyzet?

Miniszterelnök úr és a teljes magyar kormány egységesen kiáll a magyar vidék fejlesztéséért és további forrásokkal kívánják bővíteni a fiatal gazdák támogatását. Egész Európában óriási probléma, hogy a fiatalok eltűnnek az agrárszektorból. Magyarország adottságai, hagyományai alapján óriási tartalékokkal rendelkezik, amit a pályázatok iránti fokozott érdeklődés is mutat. Bízunk benne, hogy a korábbi programozási időszak maradványösszegére kiírt pályázat 10 milliárdos keretösszegét még az utolsó pillanatban is tudjuk majd növelni.

Mekkora források állnak rendelkezésre az ágazat szereplőinek?

Az állattenyésztésre 75 milliárd áll maximálisan rendelkezésre és gazdaságonként 500 millió forint igényelhető. Egyes esetekben, konzorciumokban ez megkétszereződhet. Kiemelendő azonban; a kormány célja, hogy a kis- és közepes termelőket támogassa. Öntözésfejlesztésre 54 milliárd forintot sikerült Brüsszelnél elérni a magyar kormánynak. Azt gondolom, – figyelembe véve az unió ez irányú elképzeléseit, – messze magasan nagyobb összeg, mint amit számunkra ide kívántak adni. Ez az eredmény nagyon erős magyar szakmai lobby eredménye. Minden lehetőség adott ahhoz, hogy a támogatás segítségével  a jelenleg öntözhető területek nagyságát akár 50%-kal tudjuk növelni  2020-ra.

Itt vagyunk Csongrád megyében. Az MVH új épületét Hódmezővásárhely szívében, patinás környezetben, most alakítják ki.. Pillanatnyilag hogyan állunk?

Hódmezővásárhely mindig is nagyon fontos mezőváros volt az Alföldön. Ma is nagyon magas a mezőgazdaságból élők aránya. Földrajzilag a megye közepén helyezkedik el. Jelenleg folyik az épület felújítása, úgy tudom, hogy éppen a napokban cserepezett a kivitelező. A cél az, hogy egy teljesen korszerű, a gazdák számára gyors, ütőképes megyei hivatalt állítsunk fel. Egész nyáron folyamatosan dolgoztak a szakemberek. Az infrastrukturális fejlesztések, valamint személyi állomány készen áll, és hamarosan birtokba vehetjük az új megyei székhelyet. De nem csak mi, hanem a megye gazdái is. Remélem, hogy Csongrád megye is nagyon sikeres lesz a következő ciklusban, ehhez az MVH Csongrád Megyei Kirendeltsége minden segítséget meg fog adni. Kérek minden gazdát, hogy észrevételeivel és bármilyen problémával, bizalommal keresse a falugazdászokat, a hivatal munkatársait. Megígérhetem, hogy a jogszabályi kereteken belül maximális segítséget fogunk nyújtani a pályázóknak.

Mezőgazdaság

A magyartarka szarvasmarha-tenyésztés lehetőségei a 2023-után

Stratégiai Tervről tartott előadást az Agrárminisztérium helyettes államtitkára

Az Agrárminisztérium a környezet- és klímatudatos mezőgazdaság előtérbe helyezése érdekében még több hangsúlyt fektet az önkéntes és ösztönző jellegű programokra. Juhász Anikó a Tolna-megyei agrárfórumon a magyartarka szarvasmarha-tenyésztés lehetőségeiről beszélt.

Fotó: AM

Az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára az mezőgazdaság következő öt évét meghatározó Közös Agrárpolitikáról (KAP), az ennek részleteit tartalmazó Stratégiai Tervről tartott előadást a XXIV. Bonyhádi Állategészségügyi és Állattenyésztési Tanácskozáson. A helyettes államtitkár szólt a következő öt évet meghatározó KAP főbb jellemzőiről, azokról a változásokról, amelyekhez alkalmazkodva kell majd a jövőben gazdálkodni, amelyek meghatározzák az agrártámogatások igénybe vételének feltételeit.

Juhász Anikó jelezte: nagyon fontos lenne, hogy a még tavaly decemberben benyújtott magyar Stratégiai Tervet az Európai Bizottság minél hamarabb elfogadja azért, hogy a gazdálkodóknak legyen idejük felkészülni a változásokra. Az őszi termelési döntéseket, a következő gazdálkodási évet jelentősen meghatározó megváltozott feltételeket az agrártárca folyamatosan közzéteszi, érdemes ezeket a gazdálkodóknak figyelni. A fenntarthatósági célok és feltételek hangsúlyos elemei a KAP-nak. Juhász Anikó úgy fogalmazott: az állattenyésztés nincs könnyű helyzetben, a zömében városlakó nyugati társadalmak megítélése nem túl kedvező. Fontos cél velük megismertetni és elfogadtatni a szintén fenntarthatóságra törekvő állattenyésztés helyzetét, nehézségeit.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Aszályindex információk: 2022. augusztus 11-e

Az elmúlt hét közepén meleg, nagyrészt száraz időben volt részünk, a szombat reggel erős széllel érkezett hidegfront csapadékot sajnos csak kevés helyre hozott, vasárnaptól keddig elszórtan alakultak ki záporok, melyekből 5 mm-nél nagyobb mennyiség csak nagyon kis területen hullott.

Ábra: MET

Az Országos Meteorológiai Szolgálat a meteorológiával kapcsolatos kormányzati feladatok ellátásáért felelős, Magyarország teljes területére kiterjedő tevékenységet folytató központi költségvetési szerv. (Ábra: OMSZ)

A Duna-Tisza közén nagy területen 5 mm csapadék sem hullott az elmúlt 30 napban, és az Alföld jelentős részén a 130 mm-t is meghaladja az elmúlt 90 nap csapadékösszegének sokéves átlagtól vett negatív eltérése.

A száraz, meleg, sokszor szeles időben a lehullot kevés nedvesség is hamar elillan a talajokból, csak az Északi-középhegység északi oldalán, illetve egy-két komolyabb zápor által érintett foltban maradt nyoma a nedvességnek a fölső talajrétegben. A mélyebb rétegek a legtöbb helyen kritikusan szárazak.
Az szárazság területi kiterjedése és mértéke egyaránt növekszik, az ország területének mintegy háromnegyed részén tapasztalható súlyos vagy nagyfokú aszály.
A folytatásban egészen keddig marad térségünkben a keleties áramlás, mellyel mérsékelten meleg, de jobbára száraz levegő érkezik fölénk. Szórványosan alakulnak majd ki záporok, zivatarok, legnagyobb számban talán vasárnap, de országos, számottevő csapadékra továbbra sincs kilátás. Keddtől nyugatiasra, délnyugatira fordul az áramlás, mellyel egyre melegebb, de száraz levegő érkezik fölénk, jellemzően tovább fokozódik az aszály.

Forrás: MET

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Egyetemi tudás a Farmer Expón

Látványos standokkal és szakmai programokkal készül a Debreceni Egyetem agrárkara és több szervezeti egysége az augusztus 17-én nyíló Farmer Expóra. A Böszörményi úti campus fejlesztésének köszönhetően minden idők legnagyobb hazai, 4-es és 5-ös fogatokból álló lovasbemutatója is összeállhat a rendezvényen.

Fotó: Debreceni Egyetem

Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának címere (Ábra: Debreceni Egyetem)

Az elmúlt hónapok aszályos időjárása nyomán létfontosságú kérdéssé vált az öntözés és a vízgazdálkodás, az idei Farmer Expón egyebek mellett a kertészeti ágazat vonatkozásában foglalkoznak a témával.

– Magyarországon mintegy 80 ezer hektáron termelnek gyümölcsöt és csaknem 85 ezer hektáron zöldséget. A kertészeti területek jelentős része ki van téve az extrém szárazságnak és az aszálynak, mivel a gyümölcsösök mindössze 20-25 százaléka, míg a zöldségtermő területek 80 százaléka öntözött. A kertészeti ágazatban az egy hektáron megtermelt áru értéke jelentős, emiatt ilyen időjárási körülmények között létfontosságú az öntözés. Ezért is kapta idén a „Lenni vagy nem lenni…” címet a Farmer Expó kertészeti szakkiállítása, a HORTICO – mondta el a hirek.unideb.hu-nak Apáti Ferenc, a Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) Kertészettudományi Intézet vezetője, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.

A szakmai konferencián elsősorban a meglévő vízkészletek helyzetének feltérképezésével és a vízjogi engedélyezési eljárás menetével foglalkoznak a szakemberek.

Apáti Ferenc, a Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) Kertészettudományi Intézet vezetője, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. Fotó: Debreceni Egyetem

– A jelenleg nehéz helyzetben lévő kertészeti ágazat számára kiemelten fontos a vízkivételi és vízjogi létesítési engedélyek beszerzésének megkönnyítése, és ezáltal az öntözésfejlesztés előmozdítása. Ezen jogosultságok azonban a vízkészletek nagyságától függnek. Olyan racionális javaslatokat kell tenniük a szakmai szervezeteknek, amelyek ebből a helyzetből előremozdítják a zöldség-gyümölcs ágazat fejlődését – fejtette ki Apáti Ferenc.

Az augusztus 18-i HORTICO Zöldség–Gyümölcs Kertészeti Konferencia keretében szó lesz egyebek mellett Magyarország hidrológiai adottságairól, a felszíni és felszín alatti vízkészleteiről, különös tekintettel az Észak-Alföldre, illetve az öntözésfejlesztés jövőbeni kilátásairól, az öntözés szabályozásának átalakulásáról, az öntözés és az öntözhetőség racionalizálásának lehetőségeiről.

A 31. Farmer Expó szakmai programjába bekapcsolódik a DE Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság (AKIT) Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet, juhtenyésztési workshopot rendez az EuroSheep projekt keretében.

Fotó: Debreceni Egyetem

Az egyetem szakemberei a Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület programjában is közreműködnek, ahol 40 különböző állatot lehet majd látni, például a magyar muraközit és az óriásokat. A kapcsolódó konferencián előadást tartanak a DE MÉK és az AKIT szakemberei. Pataki Balázs, a kar tiszteletbeli docense a magyar hidegvérű fajta kialakulását, történetét és értékeit ismerteti, Mihók Sándor professor emeritus pedig azt állítja középpontba, milyen kötelezettséggel jár egy történelmi lófajta fenntartása. Oláh János, az AKIT tudományos főmunkatársa a magyar hidegvérű lófajta és a klímaváltozás kapcsolatát elemzi.

A DE MÉK és az AKIT közös standon mutatkozik majd be a közönségnek, ahol megismerhetik a kar oktatási-kutatási portfólióját, emellett drónokkal, hőkamerával, akvapóniával és saját termesztésű zöldségekkel, gyümölcsökkel várják a látogatókat.

Fotó: Debreceni Egyetem

Standot állít a DE Balásházy János Gyakorló Technikuma, Gimnáziuma és Kollégiuma is a kiállításon. Asztalra kerülnek a diákok által a gyakorlókertben termelt zöldségek és gyümölcsök, valamint gyógynövények és virágok, illetve maguk a tanulók válaszolnak a képzésekkel kapcsolatos kérdésekre. A szervezők a kisgyerekre is gondolnak, többek között traktor-szimulátorral, ló- és fejhető tehén-makettel, valamint állatokkal kapcsolatos, QR-kódos kincskereső játékkal készülnek.

Idén újra lesz Karneváli Lovaskupa a Farmer Expón. Miután a Debreceni Egyetem közreműködésével több mint kétszeresére növelték a rendelkezésre álló pálya nagyságát, már nagy fogatok is elférnek és a gyep minőségén is sokat javítottak. A tervek szerint olyan nagy volumenű, 4-es és 5-ös fogatokból álló lovasbemutató állhat össze a Karneváli Lovas Kupa Fogathajtó- és Díjugrató Versenyen, amilyen még nem volt Magyarországon.

A nemzetközi mezőgazdasági és élelmiszeripari szakkiállításnak ezúttal is a DE Böszörményi úti campusa ad otthont, augusztus 17. és 20. között.

Forrás: Debreceni Egyetem

Tovább olvasom