Keressen minket

Mezőgazdaság

Kiss Gábor nagykövet a török agrársikerekről

Interjú

1. Néhány hete egy török mezőgazdasági csoport tett Magyarországon látogatást és tanulmányozták a magyar mezőgazdasági termelést. Milyen az együttműködés a török partnerekkel?

A kormány Keleti Nyitás politikájának a jegyében az utóbbi időben a törökországi magyar külképviseletek komoly erőfeszítéseket tesznek a gazdasági, azon belül is a mezőgazdasági kapcsolatok még szorosabbra fűzésére Törökországgal. Az említett török munkacsoport látogatása is e tevékenység keretébe illeszkedik. Összességében a török fogyasztók és kereskedők kedvelik és becsülik a magyar termékeket, különösen az állati eredetű termékeket, húsokat, ill. a Magyarországról származó élő állatokat, emellett komoly hírnévvel rendelkeznek a magyar mezőgazdasági fókuszú egyetemek, tanszékek. Az alapok tehát adottak a kétoldalú kapcsolatok további erősítésére, amit mi mind diplomáciai és kormányzati, mind üzleti vonalon meg is teszünk. A Török-Magyar Gazdasági Vegyesbizottság 2014 novemberében Ankarában, 2016 áprilisában pedig Budapesten tartotta, ill. tartja meg ülését, és új lendületet vettek a GVB alá tartozó munkacsoportok is:elsősorban a vízügyi, az energetikai, a közúti és vasúti közlekedési munkacsoportokban zajlanak gőzerővel a munkálatok. Ezekből olyan eredmények születnek és születhetnek, mint például a Fővárosi Vízművek szerepvállalása a török nagyvárosok ivóvíz- és szennyvízellátási rendszerének korszerűsítésében, a török nukleáris mérnökök tervezett magyarországi képzése, vagy a heti kétszer Sopron és Isztambul között közlekedő ún. félpótkocsis tehervonat-járat.

2. Törökország és Magyarország között nagyon élénk volt a marhahús export. Ennek a fellendítésére milyen erőfeszítéseket tesznek, milyen kérései vannak a török félnek?(kéknyelv betegség okozta problémák)

Valóban, a magyarországi élőállatok és hústermékek törökországi értékesítése az egyik olyan témakör, amely sok odafigyelést és erőfeszítést igényel, és ahol komoly akadályokat kell leküzdenünk.
Törökország immár közel két évtizede, 1998 óta hivatalosan behozatali tilalmat tart fenn az EU-tagállamokkal szemben, élő szarvasmarhákra és hústermékekre. A tilalmat ugyan részlegesen eltörölték azon tagállamok esetében, ahol nem volt jelen a szivacsos agyvelőgyulladásos (BSE – „kergemarhakór”) betegség, és Magyarország szerencsére ilyen, ám hazánk esetében az utóbbi néhány évben pedig a kéknyelv-betegség nehezíti meg a munkánkat. Sajnos a betegséggel érintett területekről Törökország semmilyen szállítmányt nem fogad két éven keresztül, és a török hatóságok minden esetben kiegészítő állategészségügyi tanúsítványokat is kérnek a szállítmányokhoz. Ez alól, részben Nagykövetségünk közbenjárására, 2014-15 telén csak az ún. vektormentes időszak képezett kivételt, amikor is nem kerülhet sor a kéknyelv-betegség továbbadására. Idén, az előzetes jelzések szerint, hasonló könnyítésre lehet számítani, ám a vektormentes időszak, ill. az erre adott török válasz hivatalos kommunikálása még nem történt meg.
További, az exportot nehezítő tényezőnek számított a vágásra szánt állatokat és a húsimportot érintő magas vámtarifa. Szerencsére 2015 második felében, a magas húsárak miatt a tenyészállatok vámtétele átmenetileg 0 százalékra, a továbbhizlalási célú, 300 kg alatti jószágoké pedig jellemzően 15-20 százalékra csökkent (az azonnali vágási célú marhák esetében továbbra is a 135 százalékos vám a meghatározó).
A törökországi magyar külképviseletek folyamatosan dolgoznak az említett akadályok elhárításán, és a néhány évvel ezelőtti, 100 millió USD éves magyar élőállat-exportvolumen ismételt elérésén. Mint említettük, ebben komoly akadályozó tényező a kéknyelv-betegség újabb és újabb feltűnése, ám a kezdeményezések hatása így is érezhető. Többek között sikerült elérni azt, hogy a török agrártárca a hozzá forduló kereskedőket, felvásárlókat nagyobb arányban irányítja magyar tenyésztőkhöz, és nagyobb készséggel adják ki a szükséges importengedélyeket is. Ezt mutatja, hogy a magyar statisztikák szerint a törökországi export 2015-ben, augusztus végéig 26,5 millió USD-t, a török statisztikák szerint pedig a magyarországi import október végéig mintegy 35 millió USD-t ért el.

3. Európába, Magyarországon keresztül, Röszke országhatáron át érkeznek a friss fogyasztásra szállított élelmiszerek, milyen a magyar hatóságok megítélése a török külkereskedelem szempontjából?

Őszintén szólva nagy örömömre szolgál, hogy erre a kérdésre csak röviden tudok válaszolni. Éspedig azért, mert a hatóságok munkájáról a világ minden részén inkább akkor szokás sokat beszélni, ha panasz éri azt. Szerencsére a magyar vám- és egyéb hatóságok működésével kapcsolatosan semmilyen kritika, észrevétel nem érkezett hozzám török barátainktól, a török mezőgazdasági termékek bebocsátása az Unió területére gördülékenyen, minden fennakadás nélkül zajlik. A vámügyi együttműködést mind bilaterális, mind multilaterális keretek között természetesen rendszeresen áttekintjük, és ez alapján is azt mondhatom, hogy semmilyen nehézség nem tapasztalható.

4. A török exportőrök nagyon jó minőségű és egyöntetű termékekkel jelennek meg az európai piacokon. Hogyan és miként működik a mezőgazdasági termelés összehangolása? Milyen piackutatást végeznek a török kereskedők?

A Török Kormány nemcsak az agrárium, hanem a gazdaság valamennyi területén erősen támogatja a török vállalatok külföldi piacra jutását, ennek első lépéseként pedig a vállalatok piackutatásait. A támogatások részleteit a 2011/1 számú, „Piackutatás és Piacra Lépési Támogatás” nevű közleményben tették közzé. Az exportőrök piackutatási költségeinek akár a 70 százalékát fedezheti az állam, ami nemzetközi összevetésben is kimagasló arány. Igény szerint, utazásonként két alkalmazott utazási és szállásköltségeit pedig az úgynevezett Támogatási és Árstabilizációs Alap (DFIF) finanszírozza. Évente tíz piackutató célú utazásra igényelhető támogatás.
Az exporttevékenységet elősegíti még a vállalatok regionális exportőr-szövetségekbe tömörülése. Ezen szövetségek tagjai tapasztalataikkal támogatják egymást, közös megoldásokat keresnek a felmerülő problémákra és együttes erővel növelik az exporttevékenységeket. Ezeket a szövetségeket az országos Török Exportőrök Tanácsa (TIM) fogja össze. A TIM elsődleges feladata az exporttevékenység körüli problémák meghatározása, a kijavítás érdekében kutatások folytatása, valamint a felmerülő, exporttal összefüggő nehézségek legmagasabb szintű képviselete, mind üzleti, mind politikai-kormányzati vonalon.

5. Törökország GDP-jének 8,2%-át a mezőgazdaság adja, 25,5%-a a munkavállalóknak ebben a szektorban dolgozik. Hogyan segítik, és hogyan működik a vidéken élők megtartása, amellett, hogy a nagyvárosok lakossága dinamikusan növekszik?

Törökországnak a 2023-as évre, tehát a köztársaság kikiáltásának centenáriumára kitűzött céljai között több nagyszabású mezőgazdasági cél is szerepel. Törökország a világ első öt legnagyobb mezőgazdasági termelője közé kíván kerülni, a hazai mezőgazdasági termékek értékét évi 150 milliárd USD-re kívánja növelni, ki akar alakítani 8,5 millió hektár öntözhető területet (a jelenlegi szám 5,4 millió hektár), ill. el kívánja érni a 40 milliárd USD-s agrárexportot.
Ezen célok megvalósításának érdekében igyekeznek kedvező feltételeket teremteni mind a befektetőknek, mind a termelőknek a különböző mezőgazdasági ágazatokban. Ennek érdekében állattenyésztési támogatásokat, hitelesített mag és palánta támogatásokat, organikus termelési támogatásokat, üzemanyag, trágya és talajvizsgálati támogatásokat működtetnek.
2003 és 2014 között a mezőgazdasági támogatások összege összesen 70 milliárd TRY-t tett ki, 2015-re a tervezett támogatási összeg 10 milliárd TRY. Ennek megoszlása kapcsán néhány adat: 2003 és 2014 között 5,3 mrd TRY üzemanyag-, 2002 és 2014 között 5 mrd TRY trágyázási, 2009 és 2014 között fél milliárd TRY ún. földelemzési támogatást fizettek ki. Az általános, már-már alanyi jogon igénybe vehető támogatások mellett léteznek specifikus, dotált területek is. A török mogyorótermelést 2009 óta 8 mrd TRY összeggel támogatta a török állam, az olyan stratégiai terményeket, mint a gyapot, az olíva vagy a szója, pedig 20,5 mrd TRY-vel dotálták az utóbbi 11 évben. 2003 óta az állattenyésztést 15 mrd TRY-vel támogatták, aminek hatására a legalább 50 állatot tenyésztő telepek száma 6,3-szeresére emelkedett.
Mindezek mellett meg kell jegyezni, hogy a török társadalomban, a dinamikus urbanizáció ellenére, még mindig jelentős a vidéki, falusi életmódot folytatók aránya, és sokszor inkább e rétegek felemelkedése és városiasodása számít kívánatos célnak, semmint azok helyben maradása.

6. A török zöldség-gyümölcsre, amelyek elérik hazánkat és Európát még a nagyon szigorú német laborok sem adnak ki riasztást. Hogyan működik a török növényvédő szer piac szabályozása, hogyan jutnak növényvédő szerhez a termelők?

Törökországban a növényvédő szereket receptre lehet beszerezni. A recepteket erre engedéllyel rendelkező technikusok állíthatják ki. A növényvédő szert az Élelmezési, Mezőgazdasági és Állattenyésztési Minisztérium által forgalmazási engedéllyel ellátott kereskedőktől lehet megvásárolni. Engedély nélküli, csempész vagy hamis szerek értékesítése bűncselekménynek minősül.
A növényvédő szerek használatához engedély kiváltása szükséges, ezt vagy személyesen kell kiváltani, vagy a növényvédő szerek használatát engedéllyel rendelkező professzionális felhasználókkal kell elvégeztetni. Ez egy jogi kötelezettség, megszegése esetében büntetőeljárás indítható.
A növényvédő szerek használatáról nyilvántartást kell vezetni a termelői regisztrációs könyvben. A nyilvántartás vezetése jogi kötelezettség, megszegése esetén szintén büntetőeljárás indítható.
A török Növényvédő szer Gyártók Szövetsége (ZIMID) a European Crop Protection Association (ECPA) és a CropLife International tagja. A szövetség nemzetközi gyártási, forgalmazási és felhasználási szabályozásoknak megfelelő cégekből áll, célja az egészséges és biztonságos növényvédelem.

7. Törökország a mezőgazdasági felsőoktatásban és kutatásban nagyon nagy erőket csoportosít át. Például Ziraat Fakültesi Antalyában vagy az Ege Egyetem Izmirben külföldön kutató oktatókat hívott vissza és a mezőgazdaság minden szintjén fejleszt. Milyen lehetőségek vannak közös kutatás-fejlesztésre, kutatók, hallgatók csereprogramjára? Milyen területekre összpontosítanak most leginkább a kutatás-oktatás terén?

A magyar kormány Keleti és Déli Nyitás politikájának eredményeképpen több más szakterülettel együtt az agrártudományos együttműködési lehetőségek is a külképviseletek tevékenységének homlokterébe kerültek. Az MTA Agrártudományi Kutatóközpontja többek között az alábbi szakmai fókuszok mentén javasolja a török-magyar mezőgazdasági együttműködés fejlesztését: kalászos gabona- és kukorica-nemesítés, fitotron és növénybiológia, új kórokozók felderítése, oltóanyag- és gyógyszerfejlesztési kísérletek, hulladékok talajvonatkozású hasznosítása, ill. célorientált termőhely-felvételezés és digitális talajtérképezés.
Az együttműködés alapjainak a megteremtése javarészt az előttünk álló hónapok feladata lesz. A külképviseleteken dolgozó, a külgazdaság fejlesztésével megbízott kollégák 2016-ban ellátogatnak mintegy 15, meghatározó jelentőségű mezőgazdasági, élelmiszeripari és agrártudományos vásárra szerte Törökországban, Isztambultól Bursán, Ankarán és Antalyán át Gaziantepig, és felmérik az üzleti együttműködési lehetőségeket. Ezzel párhuzamosan két-három vásárra kormányzati és üzleti magyar delegáció szervezését is tervezzük.
A mezőgazdasági kutatásokban élen járó mintegy tíz török egyetemmel is szorosabbra fűzzük a kapcsolatokat, és a tervek szerint 2016 tavaszán a török szakembereket Budapesten fogadják a biotechnológiában és agrártudományos tevékenységekben érintett magyar szervezetek, intézetek képviselői, és itt lehetőség nyílik a konkrét oktatási és kutatási együttműködések meghatározására.
Mindezek mellett erősítjük a kapcsolatokat olyan meghatározó törökországi állami szervezetekkel, mint a TÜBİTAK Géntechnológiai és Biotechnológiai Kutató Intézete, a TTGV Török Technológiai Fejlesztési Alapítvány, a TUBA Török Tudományos Akadémia, valamint a Tudományos, Ipari és Technológiai Minisztérium Tudományos és Technológiai Főosztály.

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Folyamatos a tűzifa szállítás a Szociális Tüzelőanyag Program keretében

A szankciós energiaválság miatt idén még nagyobb a jelentősége a szociális tűzifaprogramnak, amely az 5.000 fő alatti településeken élő rászoruló családok részére nyújt segítséget. A program keretében 2374 településen mintegy 180-190 ezer rászoruló család kap a téli tüzelőjéhez segítséget. Ehhez a kormány 5 milliárd forint támogatást biztosít.

A féánykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A tűzifa több mint 50 százaléka már november végéig már el is jutott az önkormányzatokhoz. Emellett a kormány országszerte hatósági árassá tette a tűzifát, hogy ezzel is segítse a lakosságot a rezsicsökkentésben.

A szociális tűzifa program 2011 óta működik, a támogatási keret azóta az ötszörösére emelkedett. November végéig a program keretében az állami erdőgazdaságoktól 1.956 önkormányzat igényelt tűzifát mindösszesen 181.796 m3 mennyiségben. Ennek legnagyobb része keménylombos, míg kisebb részben lágylombos faanyag. A legtöbb igény eddig a Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar valamint Borsod-Abaúj megyékben gazdálkodó NYÍRERDŐ Zrt. és  ÉSZAKERDŐ Zrt.-hez érkezett.

A pályázatok beadási határideje 2022. augusztus 31-e volt, az önkormányzatok a tüzelőanyagot legkésőbb 2023. február 15-éig oszthatják ki a rászorulók részére, a támogatás teljes összegének pénzügyi felhasználása pedig március 31-éig történhet meg.

Az elmúlt 12 év időszaka alatt az állami erdőgazdaságok több mint másfél millió köbméter, fenntartható módon kezelt erdőkből származó tűzifát biztosítottak az igénylő önkormányzatok számára, hogy minden évben minél többen meleg otthonban tölthessék az ünnepeket és a téli időszakot.

Forrás: AM Sajtóiroda

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Nem drágult a globális élelmiszerkosár novemberben

Róma, 2022. december 2. – Jórészt mozdulatlan maradt a globális élelmiszeralapanyag-árak összesített mutatója novemberben, miután a gabonafélék, a húsok és tejtermékek nemzetközi árának csökkenése ellensúlyozta a növényi olajok és a cukor drágulását – jelentette az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).

Rizsföld a Fülöp-szigeteken. ©FAO/Veejay Villafranca

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete az ENSZ szakosított szervezete, amelynek fő feladata az élelmezésbiztonság megvalósítása. (Ábra: FAO)

Így valamelyest alacsonyabban zárt novemberben a nemzetközi élelmiszerkosár legfontosabb tételeinek árváltozását lekövető FAO élelmiszerár-index, az azt megelőző hónaphoz képest. Az index alig 0,3%-kal haladja meg a tavaly novemberi szintet.

A gabonafélék árindexe 1,3%-kal csökkent egy hónap alatt, ám még így is 6,3%-kal szárnyalta túl az egy évvel korábbi értéket. November hónapban kevesebbért cserélt gazdát a búza és kukorica a nemzetközi piacokon (2,8 és 1,7%-os csökkenés), főként a fekete-tengeri gabonaszállítási kezdeményezés kiterjesztése miatt. Ezzel szemben a rizs globális ára 2,3%-kal nőtt.

A növényi olajok árindexe 2,3%-kal drágult novemberben, megtörve hét hónapnyi emelkedést. Drágult a pálma- és szójaolaj, míg a repce- és napraforgóolaj ára csökkent.  

A tejtermékek árindexe 1,2%-kal zárt alacsonyabban november végén, mivel a vaj, és a sovány és teljes tejpor iránti importkereslet bezuhant, míg a sajt drágult a főbb nyugat-európai termelők szűkös exportkészletei miatt.

A húsfélék árindexe 0,9%-kal zsugorodott egy hónap alatt, miután csökkent a szarvasmarhahús nemzetközi ára a bőséges ausztrál exportkészleteknek köszönhetően, melyek még jobban ráerősítettek a Brazília által fűtött kínálati piacra, ellensúlyozva a Kínából jövő erős keresletet. Ezzel szemben más húsfélék ára erősödött, élén a birkáéval.

Az erős kereslet és a betakarítás csúszása, illetve az indiai exportmennyiség korlátozása miatt szűkös globális készletek kombinációja okán a cukor árindexe 5,2%-kal ugrott meg november során. A magasabb brazil bioetanol ár szintén ebbe az irányba nyomta a mutatót.

További részletek itt; a FAO élelmiszerár-index megfigyelő és elemző eszköze itt érhető el.

Csökkenhet a világ gabonakibocsátása 2022-ben

A legfrissebb Gabonakészletek és -igények gyorsjelentésben a tovább FAO csökkentette a 2022-es globális gabonatermelésre vonatkozó előrejelzését 2 756 millió tonnára, ami 2%-os csökkenés tavalyhoz képest.

A levonás főként a zsugorodó ukrán kukoricatermelést tükrözi, ahol a háború jelentősen megdrágította a betakarítás utáni munkálatokat. A FAO mérsékelte a globális búzakibocsátásra vonatkozó becslését is, ám ennek ellenére a 781,2 millió tonna várható mennyisége történelmi csúcsot jelent. A rizstermelésben 2,4%-os csökkenés várható a tavalyi rekordértékhez képest.

A 2022–2023 őszi gabonái esetében a legfőbb aggodalmat a fontosabb mezőgazdasági inputok és a kedvezőtlen időjárás az Amerikai Egyesült Államokban és Oroszországban okozzák, ám a magasabb gabonaárak hozzájárulhatnak a megművelt területek átlag fölötti szinten tartásához. A déli féltekén főként szemesterményeket vetettek, Brazíliában például rekord nagyságú területen termelnek kukoricát.

További információ a szezon gabonakibocsátásáról itt érhető el.

45 ország szorul élelmiszersegélyre

Szerte a világon összesen 45 ország – köztük 33 afrikai, kilenc ázsiai, kettő latin-amerikai és karib-szigeteki, és egy európai – szorul élelmiszersegélyre konfliktusok, időjárási szélsőségek vagy az elszabaduló infláció miatt – olvasható a FAO most megjelent termelési kilátásokat és az élelmezési helyzetet elemző jelentésben.

Az élelmezési helyzet különösen aggasztó Kelet- és Nyugat-Afrikában.

Forrás: FAO

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A Dunántúlra összpontosul a szelídgesztenye-termesztés

NAK: Vas, Somogy és Zala megyében termesztik a legnagyobb felületen a szelídgesztenyét. Eme héjas gyümölcs egyedi íze mellett kiváló beltartalmi értékekkel is rendelkezik – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a zöldség- és gyümölcsfogyasztást népszerűsítő programja, az Európai Friss Csapat.

A fénykép illsuztráció. Fotó: Pixabay

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara látja el a magyar agrár- és élelmiszerszektor egységes és hatékony képviseletét. (Ábra: NAK)

 A szelídgesztenye Dél-Európában, Kelet-Ázsiában és Észak-Amerikában őshonos. A Bükkben fellelt Anna-barlangban feltárt leletek alapján az ősemberek már a neolitikus korban is ismerték. Hazánkban már a XIII. században termesztésben volt.

A szelídgesztenye várható életkora kiemelkedően magas, akár több száz év is lehet, Kőszeg környékén 5-600 éves gesztenyefák is találhatók. A szelídgesztenye hazánkban is honos, ám termesztéséhez speciális ökológiai követelményeknek kell megfelelni, mivel csapadékosabb időjárást, magasabb páratartalmat és savanyú talajt igényel. Emiatt csak az ország néhány táján lehetséges az üzemi méretű termesztése, így a dél-dunántúli, a nyugat-dunántúli és a Börzsöny-hegységi termesztőtájakon. Jellemzően kisüzemi növény, hasonlóan a mogyoróhoz. Az 1970-es években telepített, összesen mintegy 450 hektár felületű áruültetvények mára szinte teljesen kipusztultak. Az éves termés nagy részét ma is főként a ligetes szórványgesztenyések és a vad állományok adják.

Hazánkban mintegy 276 hektáron termesztenek szelídgesztenyét, a legnagyobb területen Vas és Somogy megyében (74-74 hektáron), valamint Zalában (58 hektáron). A magyar szelídgesztenye-fajták jól mutatják a főbb hazai termőtájakat: az Alpokalja vidékét, melyet a Kőszegszerdahelyi 29, és a Dél-Dunántúlt, melyet az Iharosberényi fajták uralnak. Észak-Magyarországon a Nagymarosi fajták álltak termesztés alatt, itt azonban mára nagyon elenyésző a termesztés volumene. Tájfajtákkal is találkozhatunk, mint például a Nemeshetési korai (Nemeshetés, Zala megye), a Maróti kései (Dunakanyar) és a Maróti nagy szemű (Dunakanyar).

Az országos éves termésmennyiség jellemzően 150-300 tonna közötti, mely a kevés számú üzemi ültetvénynek és a termesztéstechnológiai fejlesztések hiányának tudható be. Exportunk elhanyagolható, azonban jelentős a feldolgozóipari igény, így behozatalra szorulunk gesztenyéből. Az import évente 2000-2500 tonna között mozog, 1-1,2 milliárd forint értékben, jellemzően Olaszországból.

Egyedi ízével jellegzetesen elmaradhatatlan karácsonyi csemege, vásárokban a sült gesztenye, az ünnepi asztalokon a gesztenyetöltelékes sütemények. Beltartalmi értékeit tekintve zsiradékot csak nagyon kis mennyiségben tartalmaz, koleszterint pedig egyáltalán nem – tájékoztat az Európai Friss Csapat program. Magas szénhidráttartalmának köszönhetően étrendünkben helyettesíthetjük vele a gabona- és burgonyaféléket. B1-, B2-, B6, C-, és E-vitamin tartalma, folát (a B9 vitamin természetben előforduló formája) tartalma nem elhanyagolható, továbbá bővelkedik élelmi rostban. Kálium- és magnéziumforrás, valamint kiváló forrása a nátriumnak, a réznek, a vasnak, a kalciumnak, a mangánnak, a foszfornak és a cinknek.

Forrás: NAK

***

Háttérinformáció:

NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA 2013 tavaszán alapított, kötelező tagsággal rendelkező szervezet. A köztestület tagja valamennyi mezőgazdasági, élelmiszeripari és vidékfejlesztési tevékenységet folytató természetes és jogi személy. A kamara mintegy 400 ezer fős tagsága révén a teljes hazai élelmiszerláncot lefedi, közülük több mint 50 ezren foglalkoznak zöldség- és gyümölcstermeléssel. Rugalmas és szakmailag felkészült szervezetként a NAK az alapítása óta azon dolgozik, hogy lendületet adjon a magyar agráriumnak. Legfontosabb feladata a magyar agrár- és élelmiszerszektor erősítése, a magyar termékek versenyképességének javítása itthon és a nemzetközi piacokon. Vezető szerepet tölt be a nemzeti agrár- és élelmiszer-stratégia alakításában és megvalósításában, továbbá a kormányzat első számú szakmai tárgyalópartnereként széles körű igazgatási és szolgáltatási közfeladatokat lát el.

Tovább olvasom