1. Néhány hete egy török mezőgazdasági csoport tett Magyarországon látogatást és tanulmányozták a magyar mezőgazdasági termelést. Milyen az együttműködés a török partnerekkel?

A kormány Keleti Nyitás politikájának a jegyében az utóbbi időben a törökországi magyar külképviseletek komoly erőfeszítéseket tesznek a gazdasági, azon belül is a mezőgazdasági kapcsolatok még szorosabbra fűzésére Törökországgal. Az említett török munkacsoport látogatása is e tevékenység keretébe illeszkedik. Összességében a török fogyasztók és kereskedők kedvelik és becsülik a magyar termékeket, különösen az állati eredetű termékeket, húsokat, ill. a Magyarországról származó élő állatokat, emellett komoly hírnévvel rendelkeznek a magyar mezőgazdasági fókuszú egyetemek, tanszékek. Az alapok tehát adottak a kétoldalú kapcsolatok további erősítésére, amit mi mind diplomáciai és kormányzati, mind üzleti vonalon meg is teszünk. A Török-Magyar Gazdasági Vegyesbizottság 2014 novemberében Ankarában, 2016 áprilisában pedig Budapesten tartotta, ill. tartja meg ülését, és új lendületet vettek a GVB alá tartozó munkacsoportok is:elsősorban a vízügyi, az energetikai, a közúti és vasúti közlekedési munkacsoportokban zajlanak gőzerővel a munkálatok. Ezekből olyan eredmények születnek és születhetnek, mint például a Fővárosi Vízművek szerepvállalása a török nagyvárosok ivóvíz- és szennyvízellátási rendszerének korszerűsítésében, a török nukleáris mérnökök tervezett magyarországi képzése, vagy a heti kétszer Sopron és Isztambul között közlekedő ún. félpótkocsis tehervonat-járat.

2. Törökország és Magyarország között nagyon élénk volt a marhahús export. Ennek a fellendítésére milyen erőfeszítéseket tesznek, milyen kérései vannak a török félnek?(kéknyelv betegség okozta problémák)

Valóban, a magyarországi élőállatok és hústermékek törökországi értékesítése az egyik olyan témakör, amely sok odafigyelést és erőfeszítést igényel, és ahol komoly akadályokat kell leküzdenünk.
Törökország immár közel két évtizede, 1998 óta hivatalosan behozatali tilalmat tart fenn az EU-tagállamokkal szemben, élő szarvasmarhákra és hústermékekre. A tilalmat ugyan részlegesen eltörölték azon tagállamok esetében, ahol nem volt jelen a szivacsos agyvelőgyulladásos (BSE – „kergemarhakór”) betegség, és Magyarország szerencsére ilyen, ám hazánk esetében az utóbbi néhány évben pedig a kéknyelv-betegség nehezíti meg a munkánkat. Sajnos a betegséggel érintett területekről Törökország semmilyen szállítmányt nem fogad két éven keresztül, és a török hatóságok minden esetben kiegészítő állategészségügyi tanúsítványokat is kérnek a szállítmányokhoz. Ez alól, részben Nagykövetségünk közbenjárására, 2014-15 telén csak az ún. vektormentes időszak képezett kivételt, amikor is nem kerülhet sor a kéknyelv-betegség továbbadására. Idén, az előzetes jelzések szerint, hasonló könnyítésre lehet számítani, ám a vektormentes időszak, ill. az erre adott török válasz hivatalos kommunikálása még nem történt meg.
További, az exportot nehezítő tényezőnek számított a vágásra szánt állatokat és a húsimportot érintő magas vámtarifa. Szerencsére 2015 második felében, a magas húsárak miatt a tenyészállatok vámtétele átmenetileg 0 százalékra, a továbbhizlalási célú, 300 kg alatti jószágoké pedig jellemzően 15-20 százalékra csökkent (az azonnali vágási célú marhák esetében továbbra is a 135 százalékos vám a meghatározó).
A törökországi magyar külképviseletek folyamatosan dolgoznak az említett akadályok elhárításán, és a néhány évvel ezelőtti, 100 millió USD éves magyar élőállat-exportvolumen ismételt elérésén. Mint említettük, ebben komoly akadályozó tényező a kéknyelv-betegség újabb és újabb feltűnése, ám a kezdeményezések hatása így is érezhető. Többek között sikerült elérni azt, hogy a török agrártárca a hozzá forduló kereskedőket, felvásárlókat nagyobb arányban irányítja magyar tenyésztőkhöz, és nagyobb készséggel adják ki a szükséges importengedélyeket is. Ezt mutatja, hogy a magyar statisztikák szerint a törökországi export 2015-ben, augusztus végéig 26,5 millió USD-t, a török statisztikák szerint pedig a magyarországi import október végéig mintegy 35 millió USD-t ért el.

3. Európába, Magyarországon keresztül, Röszke országhatáron át érkeznek a friss fogyasztásra szállított élelmiszerek, milyen a magyar hatóságok megítélése a török külkereskedelem szempontjából?

Őszintén szólva nagy örömömre szolgál, hogy erre a kérdésre csak röviden tudok válaszolni. Éspedig azért, mert a hatóságok munkájáról a világ minden részén inkább akkor szokás sokat beszélni, ha panasz éri azt. Szerencsére a magyar vám- és egyéb hatóságok működésével kapcsolatosan semmilyen kritika, észrevétel nem érkezett hozzám török barátainktól, a török mezőgazdasági termékek bebocsátása az Unió területére gördülékenyen, minden fennakadás nélkül zajlik. A vámügyi együttműködést mind bilaterális, mind multilaterális keretek között természetesen rendszeresen áttekintjük, és ez alapján is azt mondhatom, hogy semmilyen nehézség nem tapasztalható.

4. A török exportőrök nagyon jó minőségű és egyöntetű termékekkel jelennek meg az európai piacokon. Hogyan és miként működik a mezőgazdasági termelés összehangolása? Milyen piackutatást végeznek a török kereskedők?

A Török Kormány nemcsak az agrárium, hanem a gazdaság valamennyi területén erősen támogatja a török vállalatok külföldi piacra jutását, ennek első lépéseként pedig a vállalatok piackutatásait. A támogatások részleteit a 2011/1 számú, „Piackutatás és Piacra Lépési Támogatás” nevű közleményben tették közzé. Az exportőrök piackutatási költségeinek akár a 70 százalékát fedezheti az állam, ami nemzetközi összevetésben is kimagasló arány. Igény szerint, utazásonként két alkalmazott utazási és szállásköltségeit pedig az úgynevezett Támogatási és Árstabilizációs Alap (DFIF) finanszírozza. Évente tíz piackutató célú utazásra igényelhető támogatás.
Az exporttevékenységet elősegíti még a vállalatok regionális exportőr-szövetségekbe tömörülése. Ezen szövetségek tagjai tapasztalataikkal támogatják egymást, közös megoldásokat keresnek a felmerülő problémákra és együttes erővel növelik az exporttevékenységeket. Ezeket a szövetségeket az országos Török Exportőrök Tanácsa (TIM) fogja össze. A TIM elsődleges feladata az exporttevékenység körüli problémák meghatározása, a kijavítás érdekében kutatások folytatása, valamint a felmerülő, exporttal összefüggő nehézségek legmagasabb szintű képviselete, mind üzleti, mind politikai-kormányzati vonalon.

5. Törökország GDP-jének 8,2%-át a mezőgazdaság adja, 25,5%-a a munkavállalóknak ebben a szektorban dolgozik. Hogyan segítik, és hogyan működik a vidéken élők megtartása, amellett, hogy a nagyvárosok lakossága dinamikusan növekszik?

Törökországnak a 2023-as évre, tehát a köztársaság kikiáltásának centenáriumára kitűzött céljai között több nagyszabású mezőgazdasági cél is szerepel. Törökország a világ első öt legnagyobb mezőgazdasági termelője közé kíván kerülni, a hazai mezőgazdasági termékek értékét évi 150 milliárd USD-re kívánja növelni, ki akar alakítani 8,5 millió hektár öntözhető területet (a jelenlegi szám 5,4 millió hektár), ill. el kívánja érni a 40 milliárd USD-s agrárexportot.
Ezen célok megvalósításának érdekében igyekeznek kedvező feltételeket teremteni mind a befektetőknek, mind a termelőknek a különböző mezőgazdasági ágazatokban. Ennek érdekében állattenyésztési támogatásokat, hitelesített mag és palánta támogatásokat, organikus termelési támogatásokat, üzemanyag, trágya és talajvizsgálati támogatásokat működtetnek.
2003 és 2014 között a mezőgazdasági támogatások összege összesen 70 milliárd TRY-t tett ki, 2015-re a tervezett támogatási összeg 10 milliárd TRY. Ennek megoszlása kapcsán néhány adat: 2003 és 2014 között 5,3 mrd TRY üzemanyag-, 2002 és 2014 között 5 mrd TRY trágyázási, 2009 és 2014 között fél milliárd TRY ún. földelemzési támogatást fizettek ki. Az általános, már-már alanyi jogon igénybe vehető támogatások mellett léteznek specifikus, dotált területek is. A török mogyorótermelést 2009 óta 8 mrd TRY összeggel támogatta a török állam, az olyan stratégiai terményeket, mint a gyapot, az olíva vagy a szója, pedig 20,5 mrd TRY-vel dotálták az utóbbi 11 évben. 2003 óta az állattenyésztést 15 mrd TRY-vel támogatták, aminek hatására a legalább 50 állatot tenyésztő telepek száma 6,3-szeresére emelkedett.
Mindezek mellett meg kell jegyezni, hogy a török társadalomban, a dinamikus urbanizáció ellenére, még mindig jelentős a vidéki, falusi életmódot folytatók aránya, és sokszor inkább e rétegek felemelkedése és városiasodása számít kívánatos célnak, semmint azok helyben maradása.

6. A török zöldség-gyümölcsre, amelyek elérik hazánkat és Európát még a nagyon szigorú német laborok sem adnak ki riasztást. Hogyan működik a török növényvédő szer piac szabályozása, hogyan jutnak növényvédő szerhez a termelők?

Törökországban a növényvédő szereket receptre lehet beszerezni. A recepteket erre engedéllyel rendelkező technikusok állíthatják ki. A növényvédő szert az Élelmezési, Mezőgazdasági és Állattenyésztési Minisztérium által forgalmazási engedéllyel ellátott kereskedőktől lehet megvásárolni. Engedély nélküli, csempész vagy hamis szerek értékesítése bűncselekménynek minősül.
A növényvédő szerek használatához engedély kiváltása szükséges, ezt vagy személyesen kell kiváltani, vagy a növényvédő szerek használatát engedéllyel rendelkező professzionális felhasználókkal kell elvégeztetni. Ez egy jogi kötelezettség, megszegése esetében büntetőeljárás indítható.
A növényvédő szerek használatáról nyilvántartást kell vezetni a termelői regisztrációs könyvben. A nyilvántartás vezetése jogi kötelezettség, megszegése esetén szintén büntetőeljárás indítható.
A török Növényvédő szer Gyártók Szövetsége (ZIMID) a European Crop Protection Association (ECPA) és a CropLife International tagja. A szövetség nemzetközi gyártási, forgalmazási és felhasználási szabályozásoknak megfelelő cégekből áll, célja az egészséges és biztonságos növényvédelem.

7. Törökország a mezőgazdasági felsőoktatásban és kutatásban nagyon nagy erőket csoportosít át. Például Ziraat Fakültesi Antalyában vagy az Ege Egyetem Izmirben külföldön kutató oktatókat hívott vissza és a mezőgazdaság minden szintjén fejleszt. Milyen lehetőségek vannak közös kutatás-fejlesztésre, kutatók, hallgatók csereprogramjára? Milyen területekre összpontosítanak most leginkább a kutatás-oktatás terén?

A magyar kormány Keleti és Déli Nyitás politikájának eredményeképpen több más szakterülettel együtt az agrártudományos együttműködési lehetőségek is a külképviseletek tevékenységének homlokterébe kerültek. Az MTA Agrártudományi Kutatóközpontja többek között az alábbi szakmai fókuszok mentén javasolja a török-magyar mezőgazdasági együttműködés fejlesztését: kalászos gabona- és kukorica-nemesítés, fitotron és növénybiológia, új kórokozók felderítése, oltóanyag- és gyógyszerfejlesztési kísérletek, hulladékok talajvonatkozású hasznosítása, ill. célorientált termőhely-felvételezés és digitális talajtérképezés.
Az együttműködés alapjainak a megteremtése javarészt az előttünk álló hónapok feladata lesz. A külképviseleteken dolgozó, a külgazdaság fejlesztésével megbízott kollégák 2016-ban ellátogatnak mintegy 15, meghatározó jelentőségű mezőgazdasági, élelmiszeripari és agrártudományos vásárra szerte Törökországban, Isztambultól Bursán, Ankarán és Antalyán át Gaziantepig, és felmérik az üzleti együttműködési lehetőségeket. Ezzel párhuzamosan két-három vásárra kormányzati és üzleti magyar delegáció szervezését is tervezzük.
A mezőgazdasági kutatásokban élen járó mintegy tíz török egyetemmel is szorosabbra fűzzük a kapcsolatokat, és a tervek szerint 2016 tavaszán a török szakembereket Budapesten fogadják a biotechnológiában és agrártudományos tevékenységekben érintett magyar szervezetek, intézetek képviselői, és itt lehetőség nyílik a konkrét oktatási és kutatási együttműködések meghatározására.
Mindezek mellett erősítjük a kapcsolatokat olyan meghatározó törökországi állami szervezetekkel, mint a TÜBİTAK Géntechnológiai és Biotechnológiai Kutató Intézete, a TTGV Török Technológiai Fejlesztési Alapítvány, a TUBA Török Tudományos Akadémia, valamint a Tudományos, Ipari és Technológiai Minisztérium Tudományos és Technológiai Főosztály.