Mezőgazdaság
Világszínvonalú izraeli beruházás Csengelén
Dr. Fazekas Sándor, Magyarország Földművelésügyi Minisztériumának vezetője üdvözölte a zöldmezős beruházást. Kiemelte, hogy nagyon jó ütemben született döntés a beruházás megvalósítására. Összefoglalta, hogy amikor három éve megkeresték ezzel a projekttel kapcsolatban, nagyon jó elképzelésnek, nagyon jó ötletnek tartotta. De hatalmas terv volt ez, amit, lám összefogással, kitartással fel lehetett építeni.
Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter kifejtette: nagyon örül annak, hogy ilyen szerencsésen találkozott a minőségi magyar vízi szárnyas tenyésztés, a magyar hízott libatartás, a magyar hízott libamáj előállítás, az izraeli igényekkel. Ez is bizonyítja, hogy piacképes a magyar áru, a magyar termelés. Az ágazat nehéz időszakon van túl. Nagyon sok szakember dolgozott azon, hogy felszámolják, felszámoljuk a madárinfluenza okozta veszteségeket, hogy visszanyerje Magyarország exportpartnereit. Azt gondolom – folytatta a miniszter – hogy az állattenyésztési ágazat jól felkészült, ehhez megfelelő tudásháttér, közép- és felsőfokú oktatás áll rendelkezésre. A kormány elkötelezett a magyar fajták megőrzésében és annak pedig rendkívül örül, hogy a kiváló magyar termékek, a magyar minőség eléri azt a világszínvonalat, amelyet egy olyan különleges gasztronómiai kultúrával bíró nemzet, mint Izrael, keres. Ebben a relációban azonban nem szabad elfelejteni a termelőket sem, akik rendelkeznek azzal a gyakorlati tudással, ami nélkül ez az üzem, ez az ágazat nem működhetne. Egy jó találkozás, egy szerencsés együttállás kellett ehhez. Bízom abban, hogy más termékek esetében is megtaláljuk, megtalálják barátaink azokat a csatlakozási pontokat, ahol a magyar mezőgazdaság magas színvonalú termékei felkeltik az érdeklődését más nemzetek mellett Izraelnek is. Ebben a munkában, a magyar mezőgazdaság fejlesztésében, továbbra is számíthatnak a támogatásomra. A magyar állam jogszabályi háttérrel biztosítani fogja, hogy kiegyensúlyozott és stabil lehessen a termelés – zárta köszöntőjét Dr. Fazekas Sándor, Magyarország Földművelésügyi Minisztériumának vezetője.
Yosef Amrani, Izrael állam Magyarországra akkreditált nagykövete üdvözölte, hogy Magyarország kormánya támogatta ezt a beruházást. Sohasem szabad elfelejteni a múltat, – idézett a Bibliából József szavaival, – de hamarosan Magyarországra érkezik Benjamin Netanjahu, Izrael állam miniszterelnöke, hogy találkozzon Orbán Viktor miniszterelnökkel és a két ország kapcsolata tovább fejlődhet. Mi nagyon készülünk erre és bízunk benne, hogy a miniszterelnöki találkozót követően tovább épülhetnek a gazdasági kapcsolatok. Sokan dolgoztak ezen a projekten és köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik valamilyen formában támogatták ennek a beruházásnak a megvalósulását.
David Lau, Izrael állam askhenáz főrabbija köszöntőjében meleg szívvel üdvözölte a magyar kormányt és a vendégeket. Megszületett ez a beruházás és a vágóhíd után továbbfeldolgozó építését is tervezik. Eközben Magyarország és Izrael között együttműködések, kooperációk születnek, amelyek a hagyományokra és a kölcsönös tiszteletre épülnek. A zsidó nép az elmúlt évszázadban viszontagságos időket élt meg, de itt Magyarországon befogadják az Izraelből érkezőket. Az összefogásban mindig erő rejlik, abból mindig többet lehet kihozni és a háborúskodás elmúltával a kölcsönös tiszteletre, a barátságra lehet alapozni. A magyarok nyitottak, magas színvonalon termelnek és itt nagyon szívesen fektettek be. A főrabbi köszönetét fejezte ki a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak és az EXIM Banknak, hogy hitellel támogatta ezt a beruházást. Kiemelte, hogy Magyarországon, olyan színvonalon termelnek a magyar gazdák, hogy képesek a legmagasabb minőséget is elérni, amelyet éppen keresnek Európában, az USA-ban, Izraelben és a világ megannyi országában. Magyarország sokszínű. Különleges módon tisztelik a magyarok a különféle vallásokat, nemzeteket. Ebben óriási erő rejlik – dicsérte hazánkat Izrael askhenáz főrabbija, David Lau. Magyarország és Izrael népe évszázadokon keresztül kapcsolatban volt egymással. Közös hagyományok, közös történelem köt össze bennünket, ezért is történhetett az, hogy Magyarországra esett a választás, ennek a beruházásnak a megvalósítására.
A magas rangú vendégek között feltűnt Dr. Juhász Tünde kormánymegbízott, a Csongrád Megyei Kormányhivatal vezetője, aki kiemelte, hogy a megye nagyon nagy értékekkel rendelkezik. A mezőgazdaság teljes spektrumát nézve, szinte nincs olyan ágazat, amelyet ne lehetne megtalálni Csongrád megyében. Évszázados hagyományokra alapozva termelnek például paprikát, vagy éppen tenyésztenek különféle állatokat. Magyarország egyik legnagyobb tudásközpontja a megyeszékhelyen, Szegeden, számos karral bír, de külön foglalkoznak például Hódmezővásárhelyen mezőgazdasági képzéssel, illetve Szegeden a mérnöki karon belül élelmiszeripari oktatással. A nagyon változatos mezőgazdasági termelést egy jól fejlett állami adminisztrációval segíti a Csongrád Megyei Kormányhivatal. Megyeszerte a kormányablakokon keresztül nincs olyan ügy, amelyet a gazdák ne tudnának gyorsan, ütemesen elintézni. A beruházást Dr. Juhász Tünde kormánymegbízott üdvözölte, bízik benne, hogy a zöldmezős beruházás nem csak új munkahelyeket teremt, hanem bővülésével magával húzza a termelési ágazatot, amely további növekedést biztosít a térség kiskereskedelmi forgalmában is.
Az ünnepséget követően David Lau Izrael askhenáz főrabbija, Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, YosefAmrani, Izrael állam Magyarországra akkreditált nagykövete és Köves Slomó az EMIH főrabbija, ünnepélyes keretek között felavatták az üzemet.
A kóser vágóhíd kiemelten állít majd elő kóser libamájat és hízott libából készült termékeket, elsősorban export célra, de természetesen a hazai keresletet is kiszolgálja – ismertette David Lau az új üzem tevékenységét. Az EXIM Bank 1.75 milliárd forintnyi hitelt nyújtott a vállalat számára és a beruházás első fázisában 100 új munkahely megteremtését jelentette. A projekt kiteljesedésével pedig 260 új állás létrehozását biztosítja. A projekt második fázisában, 2018-tól a vágóhíd és a feldolgozó üzem mellé, egy úgynevezett továbbfeldolgozó termékek előállítására alkalmas részleg is épül majd. A feldolgozóban a szállító szalagok és a beérkező szállítmányok fogadására kialakított üzemrészleget elérve a főrabbi kiemelte, hogy a termelés a jelenlegi ütemezés alapján 2017. első felében indulhatott csak meg. Most a kóser vágóhídon a tervek szerint napi 2400 hízott libát dolgoznak fel, ennek köszönhetően 15%-kal növekszik az utóbbi években csökkenő, egyébként komoly hagyományokkal rendelkező magyar hízottliba hazai termelése.
Jászberény után, a világon a második olyan üzem lesz a csengelei, melynek kifejezetten ez a tevékenység jelenti a fő profilját. Az üzemben a kósersági előírásokat maximálisan betartják. Az üzem elsősorban exportra termeli a kóser baromfitermékeket, ugyanakkor kielégíti az egyre növekvő hazai igényeket is, hiszen a magyar minőség kiegészül az izraeli előírásokkal.
Az üzembejárás után különleges izraeli ízekkel kedveskedtek a vendégeknek.
Szilágyi Bay Péter
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.
Mezőgazdaság
Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek
Elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése
A hazai gyümölcsfaiskolákban elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja a figyelmet arra, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Ahhoz azonban, hogy az elültetett növény életképes maradjon, érdemes betartani a szakszerű faültetés szabályait is.
A kertészet, vagyis a kertészeti termesztés legspeciálisabb, a legtöbb felkészültséget és főleg a legnagyobb előre gondolkodást igénylő ágazata a faiskolai termesztés. A faiskolai ültetési anyagok előállítása két, három, de akár 4 évet is igénybe vehet fajtól, illetve technológiától függően. Az üzemi gyümölcsültetvények, de döntően a házikertek ültetési anyaga is gyümölcsfaiskolából származik. A gyümölcsfaiskolák jelentős szerepet játszanak abban, hogy milyen gyümölcskínálattal találkozhatnak a fogyasztók idehaza. Feladatuk sokrétű: nemesítőkkel állandó, naprakész kapcsolatot kell tartani, keresni kell az újdonságokat, a betegségeknek részben ellenálló, és a hazai klímában megbízhatóan termő fajtákat. A megfelelő fajtákból érési sorra van szükség. Szükséges a szaporított fajták termesztési tulajdonságainak ismerete, ami alapján az adott fajta egyáltalán ajánlható telepítésre.
A kitermelés előtt a leveles gyümölcs oltványokat minden esetben lelevelezni szükséges, ami jelentős kézi munkaerőt igényel még napjainkban is. Erre elsősorban növényélettani okok miatt van szükség, ugyanis a szabadgyökérrel kitermelt leveles oltványok, egyszerűen kiszáradnának a levelek általi párologtatásuk miatt. A lelevelezést követően a kitermelésre előkészített oltványokat, a kötegelésnek megfelelően jeltáblával látják el, így elkerülhető a fajtakeveredés. A kitermelés az ültetési növényanyag vermelésével fejeződik be.
Ahhoz azonban, hogy a faiskolában szakszerűen kitermelt, több évig nevelt növény a telepítőnél, vagy a ház körül elültetve életképes maradjon, tavasszal kihajtson és leveles hajtást hozzon, néhány dologra figyelni kell. Fontos, hogy az ültetéssel ne várjunk sokáig. Az őszi ültetés ideje a lombhullástól a fagyokig terjedő időszakra korlátozódik, fagyos időben és talajban mindenképpen kerüljük az ültetést. Ha nem szabadgyökerű, hanem konténeres gyümölcsfát vásároltunk, burkolt gyökérzetének köszönhetően elvileg bármikor elültethetjük, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy ez esetben is biztosítsunk a növény számára elegendő időt, hogy még a fagyokig megindulhasson a begyökeresedés a talajban.
Azt, hogy tavasszal, vagy ősszel eredményesebb az ültetés, a gyümölcsfafaj alapján kell eldönteni. A mandula, az őszibarack, a kajszi, a dió és a gesztenye nagyon érzékeny a téli kiszáradásra, ezért ezen fajokat ajánlott tavasszal ültetni. Az almatermésűeknél, bogyósoknál, (kivétel a szamóca, melyet tavasszal, vagy nyár végén ültetünk) az őszi telepítés a kedvezőbb. A berkenyét és a bodzát a gyakorlati megfigyelések alapján érdemesebb ősszel telepíteni.
Fontos, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Az ültetni kívánt gyümölcsfajta termékenyülési viszonyairól mindig tájékozódjunk, és amennyiben nem öntermékeny a fajta, úgy megfelelő pollenadó fajtát is kell ültetnünk, ami a kiválasztott fajtánkkal egyidőben virágzik. Ebben a faiskolák készséggel segítenek.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra buzdít minden gazdálkodót és házikert tulajdonost, hogy bátran ültessen gyümölcstermő növényeket, amelyek a hazai klímánkon különleges beltartalmi értékű gyümölccsel örvendeztetnek meg. Az üzemi gyümölcstelepítést a KAP ST keretében nemrég megjelent Ültetvénytelepítési pályázat is támogatja. De legyen szó kiskertről, vagy több hektáros ültetvényről, ne feledjük, hogy minden egyes fa szakszerű elültetésével és gondozásával hozzájárulunk az élhető környezetünk fenntartásához.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára
Emelkedett a kakaó, kávé és a tea ára
Róma, 2024. november 15. – A globális élelmiszerimport-számla az előző évhez képest várhatóan 2,2%-kal, több mint 2 billió dollárra fog nőni 2024-ben, amit a kakaó, kávé és a tea áremelkedése, valamint a gyümölcsök és zöldségek magasabb importköltségei eredményeznek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) csütörtökön tette közzé Élelmezési kilátások jelentését.
A kakaó, kávé és tea importkiadásai várhatóan 22,9%-kal fognak emelkedni, amely a teljes import-értéknövekedés több mint felét teszi ki. Ez elsősorban az időjárási viszonyok és a logisztikai problémák miatt megugrott nemzetközi árakat tükrözi ezen áruk esetében. A kakaó ára a tízéves átlag közel négyszeresét érte el az év elején; a kávéé közel a duplájára, a teáé pedig 15%-kal emelkedett a hosszú távon megszokott szintjük fölé.
Ezen áruknak az exportja számos ország gazdaságában fontos szerepet játszik, jegyzik meg a FAO közgazdászai. Burundiban és Etiópiában a kávéexportból származó bevételek általában e két ország élelmiszerimport számláinak közel 40%-át fedezik; a tea exportja hasonló módon Srí Lanka számlájának több mint felét teszi ki, Elefántcsontpart kakaóexportja pedig könnyedén ellensúlyozza az ország élelmiszerimport-költségeit.
Ezzel párhuzamosan a gabonafélék és olajos magvak importszámláinak csökkenése könnyebbséget jelent az alacsonyabb jövedelmű országok számára. A magas jövedelmű országok felelnek a globális élelmiszerimport-kiadások kétharmadáért, mely esetében ezen országoknak 4,4%-os növekedéssel kell szembenézniük 2024-ben, míg a felső-közepes jövedelmű, alsó-közepes jövedelmű és az alacsony jövedelmű országok költései valószínűleg csökkenni fognak.
A FAO Élelmezési kilátások jelentése, mely egy kétévente megjelenő kiadvány, frissített előrejelzéseket közöl a főbb élelmiszerek előállítására, kereskedelmére, felhasználására és készleteire vonatkozóan, valamint számos aktuális témát dolgoz fel. A legújabb számban különösen az olívaolaj és a műtrágyák kerülnek górcső alá.