Mezőgazdaság
Arany fokozatot kapott és hazai harmadik lett a Soproni Egyetem a fenntartható egyetemek világranglistáján
A Soproni Egyetem 2022-ben hazai 3. legzöldebb egyetemként került az UI GreenMetric – a komoly elismertséggel bíró környezetvédelmi és fenntarthatósági fókuszú – világranglistára. Az elért 7575 ponttal idén első alkalommal világ szinten arany fokozatban kvalifikálta magát (Gold cluster: 7501-10000 pont), globális 206. helyezettként (TOP 20%), a 85 országot és 1050 intézményt számláló nemzetközi rangsorban. A Soproni Egyetem csupán három értékelési ciklust követően került 2022-ben a legmagasabb minősítési kategóriába, mely a Zöld Egyetem filozófia gyakorlatban való hatékony megvalósításának és a fenntarthatósággal kapcsolatos célirányos fejlesztéseinek köszönhető.
Rangos elismerért nyert el a Soproni Egyetem. (Fotó: Google Maps)
A Soproni Egyetem egy soproni székhellyel működő alapítványi fenntartású közhasznú magán felsőoktatási intézmény, mely az 1962–1996 között létezett Erdészeti és Faipari Egyetem alapjain jött létre. Az Egyetem campusa egy botanikus kert közepén található. (Ábra: SOE)
Hazai szinten 11 résztvevő egyetem közül jutott a dobogóra, az előkelő 3. helyre, az összesített eredmények szerint. Az egyes értékelési területeket figyelembe véve a Soproni Egyetem előrelépett az „Energia és klímaváltozás” kulcsterületen, ahol hazai 2. helyre került, valamint megtartotta és megerősítette 2. helyezését a fenntarthatósággal kapcsolatos „Oktatás és kutatás” és „Vízgazdálkodás” teljesítmény dimenziókban. A Soproni Egyetem 2021-ben már bekerült az európai TOP 100-as listába is, ahol idén további előrelépést ért el.
Az Universitas Indonesia (UI) által kidolgozott GreenMetric Zöld Egyetemi Világrangsorolást 2010-ben hívták életre az egyetemi kampuszok fenntarthatóságáért tett erőfeszítések mérésére. Az akkor, a világ 35 országának 95 egyetemével induló kezdeményezés ma már minden kontinensen elismertté vált, napjainkra 85 országban, 1050 résztvevővel. Népszerűsége töretlen a felsőoktatási intézmények körében, olyan szervezetekkel, mint az idei ranglista világelsője a holland Wageningen University & Research, a második helyezett brit Nottingham Trent University vagy mint a harmadik helyezett University of Nottingham.
A 2022-es UI GreenMetric felmérés különösen nagy hangsúlyt fektetett a fenntarthatósággal kapcsolatos közösségi tevékenységek felmérésére, az egyetemek fenntartható működtetésének pandémia utáni átalakulására és helyreállítására.
A tavalyi felmérési eredményhez képest a Soproni Egyetem 2022-ben is fejlődést tudott elérni. 82 indikátor mentén kellett adatot szolgáltatni és alátámasztó dokumentumokat csatolni. Idén több, klímaváltozással, a „Zöld Egyetem” közösségi szerepével, vízszennyezés monitoringgal kapcsolatos új indikátor is bekerült a rendszerbe. Az egyetemnek elemzéseket kellett végeznie az intézmény zöldfelületei, beépített és nyitott terei, energiatakarékos eszközei, épületállománya, megújuló energiaforrásai, energiafelhasználása, üvegházhatású gázok kibocsátása, ennek csökkentésére tett intézkedései, hulladékkezelési és újrahasznosítási elvei, szelektív hulladékgyűjtése, vízvédelmi programja, zéró emissziós járművekkel kapcsolatos sajátosságai, fenntarthatósággal kapcsolatos kurzusai, öntevékeny hallgatói szervezetei és tudományos publikációi tekintetében.
A nagymúltú intézmény kimagasló pontszámot ért el a fenntarthatósággal kapcsolatos „Oktatás és kutatás”, „Energia és klímaváltozás”, „Vízgazdálkodás”, és az „Elhelyezkedés és infrastruktúra”, valamint a „Közlekedés” értékelési területeken, köszönhetően a fenntarthatóság témájához kapcsolódó nagyszámú kurzusnak és tudományos kutatásainak, élővilág-, vízvédelmi és génmegőrzési programjainak, valamint az egyetem csodálatos zöld környezeti adottságainak. Fejlesztendő fókuszterületek többek között a régi épületállomány zöld irányelvek szerinti korszerűsítése, illetve a hulladékgazdálkodás még hatékonyabbá tétele.
A Soproni Egyetem mint világszintű 206. helyezett idén további 76 helyet javított, a hazai 11 indulóból a magyar 3. helyezéssel további 2 helyet javított a 2021. évhez képest. Hazai egyetemek közül a világrangsorban 21. a Pécsi Tudományegyetem, 73. a Szegedi Tudományegyetem, 229. az Eötvös Lóránd Tudományegyetem, 266. a Debreceni Egyetem, 398. a Semmelweis Egyetem, 519. a Pannon Egyetem, 541. a Budapesti Üzleti Főiskola, 577. a Budapesti Corvinus Egyetem, 761. a Miskolci Egyetem és 863. a Budapesti Metropolitan Egyetem.
A világrangsorban való elhelyezkedés nagyban függ a résztvevők aktuális számától és teljesítményétől, ezért a fejlődés megállapítására érdemes az összpontszámok idősoros értékelését áttekinteni, illetve az egyes részterületek pontszámait önállóan vizsgálni. A Soproni Egyetem – a 2020-as bázisévhez képest – az UI GreenMetric felmérésben a 2022-es ciklusra nézve mind a 6 fő teljesítmény dimenzióban további fejlődést tudott felmutatni:
- Az egyetem a legjobb eredményt az „Oktatás és kutatás” (teljesítmény: 88,89%, javulás: +26,39%) területén érte el, ahol a pontszám (1600 pont) tekintetében hazai szinten a 2. helyre került.
- Ezt követi a „Vízgazdálkodás” (850 pont, teljesítmény: 85,00%, javulás: +50,00%) terület, ahol hazai egyetemek körében a 2. helyen helyezkedik el.
- Az „Energiafelhasználás és klímaváltozás” részterületen jelentős javulást ért el (1490 pont, teljesítmény: 70,95%, javulás: +36,43%) ahol hazai egyetemek körében a 2. helyre került.
- A Soproni Egyetem Botanikus Kertje és Arborétumai magas pontszámot kaptak az „Elhelyezkedés és infrastruktúra” dimenzióban (935 pont, teljesítmény: 62,33%, javulás: +12,33%).
- Az „Közlekedés” részterületen szintén jelentős javulást ért el (1500 pont, teljesítmény: 83,33%, javulás: +38,89%).
- A „Hulladékgazdálkodás” értékelési részterületen szerzett 1200 pont (teljesítmény: 66,67%, javulás: +20,84%) a hazai középmezőnyt jelenti az egyetem számára.
A 2022-es felmérésben szerzett 7575 pontos végeredmény a teljes értékelési rendszerben 75,75%-os elért teljesítményt jelent a Soproni Egyetem esetében. A 2020-as bázisévhez képest ez 30,00%-os javulást tesz ki, ami a 2020-as helyezés 384 hellyel való megjavítását jelenti.
Prof. dr. Fábián Attila, a Soproni Egyetem rektora elmondta: „A következő években az intézményfejlesztési terveink megvalósítása során számos olyan jelentős beruházás lesz várható, amelyek kihatással lesznek a fenntarthatósági programjaink kedvező alakulására is. Ám a helyezésnél is fontosabb, hogy az Egyetem betöltse azt a szerepet, mely az itt képzett hallgatókon és a kutatásokon keresztül hárul rá a fenntarthatóság elveinek terjesztése, valamint a fenntarthatóság érdekében alkalmazott megoldások kimunkálása tekintetében. Kiemelt jelentőséggel bír ez azért is, mert ezen feladat eredményes megvalósításából származó előnyök nem csak a Soproni Egyetem, hanem a város, a térség és az egész ország javára is szolgálnak.”
Az UI GreenMetric felmérés a Soproni Egyetem négy karának és tudományos intézetének egységes és közös erőfeszítéseit tükrözi a „Zöld Egyetem” koncepció mentén, mely az egyetem honlapján is megtalálható: http://greenuniversity.uni-sopron.hu/kezdolap
Az UI GreenMetric honlapja: http://greenmetric.ui.ac.id/
Az UI GreenMetric 2022 világrangsor elérhetősége: https://greenmetric.ui.ac.id/rankings/overall-rankings-2022
Forrás: Soproni Egyetem
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Fotó: AM
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.
Mezőgazdaság
Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek
Elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése
A hazai gyümölcsfaiskolákban elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja a figyelmet arra, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Ahhoz azonban, hogy az elültetett növény életképes maradjon, érdemes betartani a szakszerű faültetés szabályait is.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A kertészet, vagyis a kertészeti termesztés legspeciálisabb, a legtöbb felkészültséget és főleg a legnagyobb előre gondolkodást igénylő ágazata a faiskolai termesztés. A faiskolai ültetési anyagok előállítása két, három, de akár 4 évet is igénybe vehet fajtól, illetve technológiától függően. Az üzemi gyümölcsültetvények, de döntően a házikertek ültetési anyaga is gyümölcsfaiskolából származik. A gyümölcsfaiskolák jelentős szerepet játszanak abban, hogy milyen gyümölcskínálattal találkozhatnak a fogyasztók idehaza. Feladatuk sokrétű: nemesítőkkel állandó, naprakész kapcsolatot kell tartani, keresni kell az újdonságokat, a betegségeknek részben ellenálló, és a hazai klímában megbízhatóan termő fajtákat. A megfelelő fajtákból érési sorra van szükség. Szükséges a szaporított fajták termesztési tulajdonságainak ismerete, ami alapján az adott fajta egyáltalán ajánlható telepítésre.
A kitermelés előtt a leveles gyümölcs oltványokat minden esetben lelevelezni szükséges, ami jelentős kézi munkaerőt igényel még napjainkban is. Erre elsősorban növényélettani okok miatt van szükség, ugyanis a szabadgyökérrel kitermelt leveles oltványok, egyszerűen kiszáradnának a levelek általi párologtatásuk miatt. A lelevelezést követően a kitermelésre előkészített oltványokat, a kötegelésnek megfelelően jeltáblával látják el, így elkerülhető a fajtakeveredés. A kitermelés az ültetési növényanyag vermelésével fejeződik be.
Ahhoz azonban, hogy a faiskolában szakszerűen kitermelt, több évig nevelt növény a telepítőnél, vagy a ház körül elültetve életképes maradjon, tavasszal kihajtson és leveles hajtást hozzon, néhány dologra figyelni kell. Fontos, hogy az ültetéssel ne várjunk sokáig. Az őszi ültetés ideje a lombhullástól a fagyokig terjedő időszakra korlátozódik, fagyos időben és talajban mindenképpen kerüljük az ültetést. Ha nem szabadgyökerű, hanem konténeres gyümölcsfát vásároltunk, burkolt gyökérzetének köszönhetően elvileg bármikor elültethetjük, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy ez esetben is biztosítsunk a növény számára elegendő időt, hogy még a fagyokig megindulhasson a begyökeresedés a talajban.
Azt, hogy tavasszal, vagy ősszel eredményesebb az ültetés, a gyümölcsfafaj alapján kell eldönteni. A mandula, az őszibarack, a kajszi, a dió és a gesztenye nagyon érzékeny a téli kiszáradásra, ezért ezen fajokat ajánlott tavasszal ültetni. Az almatermésűeknél, bogyósoknál, (kivétel a szamóca, melyet tavasszal, vagy nyár végén ültetünk) az őszi telepítés a kedvezőbb. A berkenyét és a bodzát a gyakorlati megfigyelések alapján érdemesebb ősszel telepíteni.
Fontos, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Az ültetni kívánt gyümölcsfajta termékenyülési viszonyairól mindig tájékozódjunk, és amennyiben nem öntermékeny a fajta, úgy megfelelő pollenadó fajtát is kell ültetnünk, ami a kiválasztott fajtánkkal egyidőben virágzik. Ebben a faiskolák készséggel segítenek.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra buzdít minden gazdálkodót és házikert tulajdonost, hogy bátran ültessen gyümölcstermő növényeket, amelyek a hazai klímánkon különleges beltartalmi értékű gyümölccsel örvendeztetnek meg. Az üzemi gyümölcstelepítést a KAP ST keretében nemrég megjelent Ültetvénytelepítési pályázat is támogatja. De legyen szó kiskertről, vagy több hektáros ültetvényről, ne feledjük, hogy minden egyes fa szakszerű elültetésével és gondozásával hozzájárulunk az élhető környezetünk fenntartásához.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára
Emelkedett a kakaó, kávé és a tea ára
Róma, 2024. november 15. – A globális élelmiszerimport-számla az előző évhez képest várhatóan 2,2%-kal, több mint 2 billió dollárra fog nőni 2024-ben, amit a kakaó, kávé és a tea áremelkedése, valamint a gyümölcsök és zöldségek magasabb importköltségei eredményeznek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) csütörtökön tette közzé Élelmezési kilátások jelentését.
Fotó: FAO
A kakaó, kávé és tea importkiadásai várhatóan 22,9%-kal fognak emelkedni, amely a teljes import-értéknövekedés több mint felét teszi ki. Ez elsősorban az időjárási viszonyok és a logisztikai problémák miatt megugrott nemzetközi árakat tükrözi ezen áruk esetében. A kakaó ára a tízéves átlag közel négyszeresét érte el az év elején; a kávéé közel a duplájára, a teáé pedig 15%-kal emelkedett a hosszú távon megszokott szintjük fölé.
Ezen áruknak az exportja számos ország gazdaságában fontos szerepet játszik, jegyzik meg a FAO közgazdászai. Burundiban és Etiópiában a kávéexportból származó bevételek általában e két ország élelmiszerimport számláinak közel 40%-át fedezik; a tea exportja hasonló módon Srí Lanka számlájának több mint felét teszi ki, Elefántcsontpart kakaóexportja pedig könnyedén ellensúlyozza az ország élelmiszerimport-költségeit.
Ezzel párhuzamosan a gabonafélék és olajos magvak importszámláinak csökkenése könnyebbséget jelent az alacsonyabb jövedelmű országok számára. A magas jövedelmű országok felelnek a globális élelmiszerimport-kiadások kétharmadáért, mely esetében ezen országoknak 4,4%-os növekedéssel kell szembenézniük 2024-ben, míg a felső-közepes jövedelmű, alsó-közepes jövedelmű és az alacsony jövedelmű országok költései valószínűleg csökkenni fognak.
A FAO Élelmezési kilátások jelentése, mely egy kétévente megjelenő kiadvány, frissített előrejelzéseket közöl a főbb élelmiszerek előállítására, kereskedelmére, felhasználására és készleteire vonatkozóan, valamint számos aktuális témát dolgoz fel. A legújabb számban különösen az olívaolaj és a műtrágyák kerülnek górcső alá.
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Őrizzük Geges István emlékét!
A bronzérmes kan
Vadászjegyváltás – megszűnik az Ügyfélkapu!
Szajkók dolgoznak Budapest és környékének városi erdőiben
Egy őshonos rágcsáló új térhódítása – Az eurázsiai hód a Dunakanyarban és az Ipoly völgyében
Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek
Mezei nyúl vadászata hajtásban – íjjal Dusnokon
A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára
Egy élet az erdőn
Az ormánsági szarvas nyomában: trófeabemutató a Drávamentén – GALÉRIA
Komádiban végéhez közeledik a búza vetése
A reformáció napján: Visszatért a Tisza-család Gesztre – GALÉRIA
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Mezei nyúl vadászata hajtásban – íjjal Dusnokon
I. Abaúj térségi Vadásznap és Trófeaszemle
A diplomaosztós kos
A csitári barkás gímbika
Harmadik vérebfajtánk: az alpesi tacskókopó
