Petzenkirchen Alsó-Ausztriában található, Bécs és Linz között félúton. A térségben jellemzően kis gazdaságok működnek. Ausztriában ma nagyon fontos a hatékonyság és egyre jobban foglalkoznak a környezettudatos mezőgazdaság megvalósításának lehetőségével.

Az első ilyen kutatásokat 1945 után kezdtük el – fogadott Dr. Peter Strauss professzor, a petzenkircheni kutatóállomáson. Irodája régi fényképekkel díszített s meséli, hogy a kutatások iránya ma sem változik, de a hagyományos eszközök között ma már a csúcstechnika is helyett kapott. Ma Ausztriában kilenc intézettel dolgoznak együtt és most a sok csapadék, a hirtelen jött eső elvezetésének kérdéskörével is foglalkoznak. Növelni kell a talajok vízbefogadó képességét. 1970-ben fogalmazódott meg első alkalommal, hogy a környezettudatos gazdálkodásnak lehet jövője. Ekkor ismerték fel azt is, hogy a gazdaságok méretének növekedésével egyre nagyobb gépeket használunk s a teljesen más művelési rendszerek miatt a talajok is megváltoznak.

Ausztriában kiemelten fontos a talajok nitrit-nitrát tartalma és változásainak, mozgásának a megismerése, továbbá a talajvíz szennyezésének feltárása. Újabb kutatásaikkal az erdészetek megbízására is végeznek méréseket. A klímaváltozás miatt, napjainkban az eddig megszokott, védelmi célú erdősávok szerkezetén és a fafajok összetételén változtatni kell. Ez kifejezetten Ausztria keleti felére igaz, ahol a melegedő klíma miatt olyan gyengültségi kártevők és kórokozók jelentek meg, melyek jelentős fapusztulásokat eredményeztek. Most ide új véderdőket kell telepíteni, újabb fafajokat kell az erdészeknek ajánlani, hogy az elkövetkező 50 év változásait túléljék az új telepítések.

A nagy mennyiségű és hirtelen jött csapadék hatásainak vizsgálata Dr. Peter Strauss szerint egyre fontosabb. A talajerózió fokozottabban jelentkezik, nem csak az erdészeti kultúrákban, hanem jelentős károk keletkeznek a szőlőültetvényekben, amelyekből a Duna völgyében, Melk és Krems an der Dunau között, nagyon jelentős ültetvények találhatóak.

A szántóföldi gazdálkodásban a talajtömörödésének vizsgálata nem csak Ausztriában, hanem a környező országok mezőgazdaságában is egyre gyakoribb probléma. Most úgy tűnik, hogy a legjobban a szerves anyag kijuttatásával lehet a leginkább csökkenteni ennek a rossz hatását és ezzel együtt kutatásokat végeznek a tápanyagok mozgásának feltérképezésével.

Dr. Peter Strauss professzor elmondta, hogy Petzenkirchenben 17 kutató dolgozik, akik mellé folyamatosan érkeznek vendégkutatók, PhD hallgatók és a Bécsi Egyetemmel közös kutatási projektek miatt nem csak kutatók, hanem egyetemisták is rendszeres munkatársaik az intézetben.

Dr. Peter Strauss kiemelte, hogy a magyar gazdák, a magyar kutatók is ugyanazokkal a problémákkal fognak találkozni, amelyekkel az osztrák kollégáik. Ausztriában nagyon sokat foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy öntözés nélkül lehet-e gazdálkodni? A hozamokat a legjobban befolyásoló tényező a víz és ez egyre jobban felértékelődik a következő évtizedekben.

Emiatt is fontos azonban, hogy vizeink alkalmasak-e az öntözésre és milyen hatással vannak a talajokra? Magyarországon, a NAIK szarvasi kutatóműhelyében, a talajok szikesedésének mértékét vizsgálják szennyvíz öntözéses hasznosítása mellett. Nagyon sok kérdés vár megválaszolásra, de a következő évtizedekben egyre fontosabbá válik majd a fenntartható mezőgazdaság kérdésköre. Ebben a munkában mindenképpen lesznek olyan csatlakozási pontok, amelyekben a magyar és az osztrák kutatók tudnak közösen dolgozni. Ennek a közös munkának az elején, az ismerkedési szakaszában járunk – mondta Strauss professzor az osztrák Mezőgazdasági Minisztérium petzenkircheni kutatóállomásának vezetője.

Az intézet bemutatása után a szántóföldön folytatódott a kutatóállomás munkájának megismerése. A minta vízgyűjtő területet a Bécsi Egyetemmel közösen üzemeltetik, mintegy 66 hektáron (HOAL Program). Az infrastruktúra és a műszerek összberuházásának értéke meghaladja a 700 000 eurót.

Dr. Peter Strauss munkatársa Markus Oismüller, a vízzel kapcsolatos áramlási és szállítási folyamatok megismerését tanulmányozza, ezzel együtt az üledék, a tápanyagok és a mikrobák mozgásának feltérképezését is végzik. A különböző hidrológiai folyamatok figyelhetők meg az alsó-ausztriai mintaterületen és a viszonylag egymáshoz közel fekvő területeken látják a felszíni lefolyás, a forrás kapcsolatát, amelyekre számos szenzort telepítettek.

A különlegessége abban rejlik – mondta Markus Oismüller, hogy a minta vízgyűjtő terület – a változatosság miatt – a világon található számos vízgyűjtő területén előforduló hidrológiai folyamatokat reprezentálja.

Élvonalbeli kutatások, interdiszciplináris együttműködések, hálózatépítés a tudományos közösségen belül, a hosszú időidejű kísérleti eszköztár, adatgyűjtés a sarokpontjai a HOAL programnak, amely így a vendégkutatók érdeklődésének középpontjába került. Ez szorosan összekötötte más akadémiai intézetekkel és megfigyelőhelyekkel a petzenkircheni kutatóállomás munkáját – tette hozzá Dr. Peter Strauss igazgató.

31 állomáson mérnek talajnedvességet és talajhőmérsékletet 5, 10, 20 és 50 cm mélységekben. A területen összesen több mint 300 telepített szenzort helyeztek el. A legfelső szint nedvességtartalmát felhasználják a szatellitek által mért felszíni talajnedvesség adatok kalibrálásához és a NASA SMAP referencia pontja is megtalálható a mintatéren. A vízgyűjtő területen, további 24 helyen mérnek folyamatosan talajvízszintet.

Az időjárás állomáson az alapvető mérések mellett ma már levegőturbulenciát, ultrahangos érzékelővel hómagasságot is mérnek és esőcsepp méret eloszlást is rögzítenek a csapadékmennyiség mellett. Nagy hangsúlyt fektetnek a csapadék vízminőségének monitoringjára és folyamatosan keresik a peszticid és nehézfém jelenlétet is.

Vízfolyásokban is hasonló analitikai mérésekkel határozzák meg, milyen anyagokat emel, mos ki a víz a talajokból és a szenzorok mérése kiegészül folyamatos mintavételekkel. Kiterjedten elemzik a hordalékanyagok mennyiségét és minőségét és a vizek mikroorganizmus szennyezésének vizsgálatával is foglalkoznak az osztrák kutatók.

Dr. Peter Strauss professzor, érdeklődésemre elmondta, hogy a vízgyűjtő területen mezőgazdasági termelés folyik. Az ehhez köthető információkat évente gyűjtik össze a gazdálkodókkal készített személyes interjúk segítségével, akik nagyon együttműködőek. Így pontos és megbízható adatot nyernek a termesztés valamennyi részletére vonatkozóan. Pontos adataik vannak a termesztett növényekről, a művelési időkről, a vetésekről, a trágyázásokról, a műtrágyázásokról, a növényvédelemről, az aratások idejéről.

Dr. Peter Strauss kiemelte, hogy a gazdák tájékoztatása nagyon fontos, de erre már a kutatóintézeteknek nincsenek szabad kapacitásai. Fontos szerepet kapnak a szakmai szervezetek, a kamarák és a szakminisztérium, hogy az állami forrásokból megvalósított kutatások és azok azonnal alkalmazható és kidolgozott módszerei – közvetlenül – eljussanak a gazdálkodókhoz.