Keressen minket

Mezőgazdaság

A keszthelyi Georgikon Kar fejlesztése lehetőség a térség számára

Print Friendly, PDF & Email

Több más vidéki képzőhellyel együtt ősztől a Szent István Egyetem (SzIE) részeként működik a Georgikon. Dr. Gyuricza Csaba rektor lapunknak nyilatkozva kiemelte, az integráció nem centralizálást jelent, ugyanakkor lehetőséget ad a hazai agrár-felsőoktatás jelentős fejlesztésére, modernizálására.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email
Több más vidéki képzőhellyel együtt ősztől a Szent István Egyetem (SzIE) részeként működik a Georgikon. Dr. Gyuricza Csaba rektor lapunknak nyilatkozva kiemelte, az integráció nem centralizálást jelent, ugyanakkor lehetőséget ad a hazai agrár-felsőoktatás jelentős fejlesztésére, modernizálására.

1. kép: Szent István Egyetem Georgikon Kar “A”épület

2. kép: Georgikon Kart 1797-ben alapították meg

A professzor leszögezte, a Georgikonra nemcsak a térség, hanem az egész ország büszke lehet, s hangsúlyozta: a mostani változás nem központosítást hoz, hanem olyan intézmények egy rendszerbe foglalásáról szól, amelyek sokszínűségét lehetőségként és erőforrásként kezelik.

 

3. kép: Dr. Gyuricza Csaba a SZIE rektora

Próbáljuk azt a tudást, ismerettömeget, ami ezeken a helyszíneken – Keszthely mellett a bázisnak számító Gödöllőn, továbbá Kaposváron, Szarvason, Gyöngyösön – rendelkezésre áll, úgy összefogni, hogy az egyetem fontos része legyen a helyi értelmiség képzésének, megtartásának. Döntő, hogy a fiatalok helyben maradjanak, mert aki elmegy, nehezen talál vissza, ezt látjuk, tapasztaljuk. Ezért létkérdés, hogy legyen helyben felsőoktatás, amely vonzó képzéseket nyújt, mert a leendő hallgatók csak akkor választják. Azon dolgozunk, hogy azokat az ismereteket, amelyek esetlegesen hiányoznak ehhez, odavigyük az intézményrendszeren belülről, ebből a Georgikon és a térség is profitál – mondta dr. Gyuricza Csaba, azt sem titkolva, a változásnak vannak zökkenői.

4. kép: A Georgikon Kar címere

Eltérő sajátosságú intézményeket gyúrnak ugyanis egybe, ami után a Szent István Egyetem jövő január elsejétől alapítványi fenntartásba kerül. Ennek következtében az eddigi közalkalmazottak a Munka törvénykönyve alapján dolgoznak tovább, ami okoz némi bizonytalanságot, de a SzIE vezetősége igyekszik mindezt eloszlatni.

Célunk, hogy a lehető legkisebb zökkenőkkel valósuljon meg az átállás, amire azért van szükség, hogy a változó feltételekhez, a jelentősen csökkenő hallgatói létszámhoz s az ismert demográfiai viszonyokhoz alkalmazkodjunk. Ha nem így tennénk, akkor ezek a vidéki intézmények előbb-utóbb eltűnnének – szögezte le a rektor.

Az így létrejövő intézmény viszont arra készül, hogy tíz éven belül Kelet-Közép-Európa legjobb agrárképzését nyújtsa és megújítsa a hazai agrár-felsőoktatást. Ennek érdekében modern, a világ legjobb egyetemeinél már bevált szervezeti felépítést alakítottak ki, ami megszünteti a most jellemző párhuzamosságokat, s versenyképes, hallgató- és oktatóbarát működést tesz lehetővé, vázolta dr. Gyuricza Csaba, aki arról is beszélt, megújul az oktatási tartalom is, a piaci igényekre és a külföldi trendekre figyelve.

A professzor lapunk kérdésére a helyi termékek és az erre alapozott gazdaságfejlesztés jelentőségéről is szólt, mondván: nagy trauma volt a rendszerváltás utáni időszak, ami visszavetette, elfeledtette ezt a lehetőséget. Pozitív változás, hogy az elmúlt tíz évben lassú építkezés kezdődött, amihez komoly szemléletváltásra van szükség termelői és fogyasztói oldalon egyaránt.

Ám erős a törekvés arra, hogy kialakuljanak az úgynevezett rövid ellátási láncok, s a helyi termékek értékesítésére ráépüljön a turizmus, illetve annak egy speciális ága, az agro- és ökoturisztika. Már vannak biztató eredmények, jó példák, de idő kell ahhoz, hogy a fiatalok is bekapcsolódjanak, éljenek a lehetőséggel. Kiemelt jelentőségű az oktatás, a szemléletformálás, a generációkon átívelő ismeretterjesztés, amit már az óvodában el kell kezdeni a környezeti neveléssel.

A Szent István Egyetem rektora ennek kapcsán megjegyezte, a magyar mezőgazdaság nagyon sokszínű, amihez a hazai agrár-felsőoktatásnak is igazodnia kell. Egyidejűleg kell jelen lennie a hagyományos tudás átadásának és a legkorszerűbb technológiáknak.
– Lényeges terület az agro- és ökoturizmus – folytatta dr. Gyuricza Csaba –, amely kitörési pont lehet egy-egy térségben. Szándékunk, hogy ezt az ágat is megjelenítsük a képzésben, és így olyan szakembereket tudjunk kibocsátani, akik képesek helyben felépíteni, éltetni, összefogni ezt a területet az ott élőkkel közösen, mert ez stabil alapja lehet a helyi gazdaságnak.

Ha valami jó lehet a rosszban, akkor az idei vírushelyzet ráirányította a figyelmet a helyi élelmiszerekre – válaszolta kérdésünkre a professzor.

Megnőtt például az érdeklődés a zöldség vetőmagvak iránt, egyre többekben kialakult az igény, hogy otthon termeljenek. Amikor néhány nap után bizonyos élelmiszerekből hiány volt a boltokban, sokak szemében átértékelődött a gazdálkodás, a járványhelyzet pedig hozzájárult a vidéki, falusi turizmus erősödéséhez is. Ez az év lendületet adhat a fejlődéshez.

Forrás: Zala Megyei Hírportál

Képek megnevezése:
1. kép: Szent István Egyetem Georgikon Kar “A”épület
2. kép: Georgikon Kart 1797-ben alapították meg
3. kép: Dr. Gyuricza Csaba a SZIE rektora
4. kép: A Georgikon Kar címere

Képek forrása:
1. kép: Google térképes szolgáltatása
2. kép: Google térképes szolgáltatása
3. kép: SZIE
4. kép: Georgikon Kar

Mezőgazdaság

Új eszközök és szankciók segítik a termelőket a felvásárlókkal szemben

Print Friendly, PDF & Email

Az Országgyűlés elfogadta a termelővédelmi törvénycsomagot

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Szankcionálhatóvá válnak a felvásárlók általi, 30 napon túli késedelmes fizetések a gazdálkodók felé az Országgyűlés által elfogadott termelővédelmi törvénycsomagnak köszönhetően – közölte Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár. A szabályozás új lehetőségek megteremtésével javítja a termelők felvásárlókkal szembeni kiszolgáltatott helyzetét és jogi eszközökkel biztosít erősebb védelmet számukra. A legtöbb új szabály a szükséges felkészülési idő biztosítása érdekében 2025. január 1-jétől lép életbe.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Feldman Zsolt kiemelte, világszerte jellemző az, hogy az élelmiszer előállítási láncban a termelők arányaiban nagyobb kockázatokat viselnek, az eredményekből pedig kisebb mértékben részesülnek. Ennek oka, hogy a termelők legtöbbször kisebb alkuerővel és érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek, mint a láncban felettük álló feldolgozók vagy a kereskedők. A kockázatok és az eredmények arányosabb megosztása érdekében szükség van a termelők szabályokkal történő támogatásra, azért, hogy a felvásárlók, feldolgozók ne háríthassanak minden kockázatot a termelőkre. A termelők számára emellett átláthatóbbá és tervezhetőbbé kell válnia a felvásárlási folyamatoknak – tette hozzá.

Az államtitkár szerint a magyar kormány az agrárium vonatkozásában arra törekszik, hogy ne csak a támogatáspolitikában, hanem a hazai termékpályák működésében is előrelépés történjen. Ezért folyamatosan fejleszti a hazai szabályozási rendszert, mely megalapozza a hazai termelők felvásárlókkal szembeni védelmét, helyzetük jogi eszközökkel történő javítását és integrációjuk erősítését. Ezt szolgálja a most elfogadott termékpiacokról szóló törvény módosítása is, mely számos, a termelők védelmét erősítő, kézzelfogható szabályozási elemet tartalmaz. Ezek közé tartozik a kockázatmegosztási rendelkezések kötelező alkalmazása a zöldség-gyümölcs, valamint sertés- és baromfi ágazati szerződésekben, a 30 napnál későbbi késedelmes fizetések hatékonyabb szankcionálása 2025. január 1-jétől, valamint bizonyos esetekben a felvásárló tevékenységtől történő eltiltásának bevezetése. A cél mindezzel az, hogy ne egyedül a termelő viselje a termékpálya működésének teljes kockázatát. Fontos cél, hogy a szerződések a jövőben egyértelműen tartalmazzák ezeket a kockázatokat és a teherviselés arányait. A termelők védelmének javítását szolgálja az is, hogy az ágazati érdekképviseleti szervezetek mintaszerződéseket vezethetnek be a jó gyakorlatok széleskörű elterjesztése érdekében – hangsúlyozta.

Kifejtette, ez a törvénymódosítás kiterjed a vertikális együttműködésekre vonatkozó, önkéntesen alkalmazható termeltetői szerződés kategóriájának és szabályainak megteremtésére is. Ez az új szerződéstípus keretet ad a termeltetői együttműködéseknek, ami nemcsak a termelők helyzetét teszi kiszámíthatóbbá, hanem a feldolgozók alapanyag ellátottságának biztonságához is hozzájárul, valamint csökkenti a piaci túltermelés kockázatát is. A termeltetői együttműködésekre vonatkozó előírások alapján az árat olyan módon kell meghatározni, hogy az a szerződés egész időtartamára vonatkozóan biztosítsa az átláthatóságot és kiszámíthatóságot – ismertette Feldman Zsolt.

Az agrártárca azt kívánja elérni, hogy ezek a szabályok gyorsan és sikeresen beépüljenek a magyar mezőgazdasági gyakorlatba és átláthatóbb, tervezhetőbb viszonyokat teremtsenek országszerte.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Aszály információk: 2024. május 2.

Print Friendly, PDF & Email

Az aszály alakulása május elején

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A mögöttünk álló egy hétben nagyrészt száraz, többnyire napos időjárás volt a jellemző hazánkban. A múlt csütörtökön, pénteken és szombaton kevés helyen előfordultak még gyenge záporok, majd országszerte száraz napok következtek, és csak szerda estétől eredt el néhol ismét az eső.

Ábra: MME

A talaj felső fél méteres rétege sokat száradt az elmúlt egy hét során, a felszínközeli néhány centiméter ismét teljesen kiszáradt. Kritikusan száraz felső 20 cm-es talajréteg a déli országrész középső tájain található, míg máshol egyelőre kielégítő a talaj felső 20 illetve 50 cm-es rétegének nedvességtartalma.
Az említett területen tapasztalhatók aszály jelei a tavaszi vetésű növényeknél.
A folytatásban változékonyabbra fordul az idő, növekszik a csapadékhajlam, elsősorban záporos jellegű csapadékra van kilátás. Csütörtökön és pénteken főként az ország délnyugati felén kell ismétlődő záporokra, zivatarokra számítani, így a déli országrészben is enyhül az aszály, majd vasárnap az északi országrészben várhatók nagyobb számban záporok, zivatarok. A záporos időjárás a jövő hét első felében is folytatódik.

Forrás: MME

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Mérsékelt emelkedés a FAO élelmiszerár-indexben

Print Friendly, PDF & Email

A hús- és gabonafélék és növényi olajok magasabb jegyzése túlszárnyalta a cukor és tejtermékek árcsökkenését

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Róma, 2024. május 3. – Feljebb kúszott áprilisban az élelmiszer-alapanyagok nemzetközi piaci árainak mutatója, miután a hús jelentős és a növényi olajok és gabonafélék mérsékelt drágulása érvényesült a cukor és tejtermékek alacsonyabb árával szemben az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) ma frissített indexében.

©FAO/Rijasolo

FAO élelmiszerár-index, ami a nemzetközi kereskedelem legjelentősebb élelmiszer-alapanyagainak havi árváltozását követi le, március óta 0,3%-kal erősödött, de még így is 9,6%-kal múlja alul az egy évvel korábbi értékét.

A gabonafélék árindexe szintén 0,3%-kal emelkedett márciushoz képest, megszakítva a három hónapja tartó árcsökkenését. A búza exportpiaci ára stabilizálódott áprilisban miután a főbb exportőrök közötti verseny ellensúlyozta az Európai Unióban, Oroszországban és az Amerikai Egyesült Államokban tapasztalt kedvezőtlen időjárási körülményeket. A kukorica külpiaci ára nőtt a nagy kereslet hatására és az ukrán infrastruktúrában bekövetkezett károk  okozta logisztikai fennakadások és a betakarítás előtt a brazil termés körüli aggályok miatt. A rizsfélék almutatója 1,8%-kal csökkent főleg az Indica alacsonyabb jegyzésének köszönhetően az aratás jelentette nyomás közepette.

A növényi olajok árindexe is 0,3%-kal erősödött áprilisban 13 hónapja nem látott szintre érve, ahogy a napraforgó- és repceolaj drágulása ellentételezte a pálma- és szójaolaj árcsökkenését.

A FAO húsárindexe 1,6%-kal nőtt az elmúlt hónapban, mivel mind a szárnyas-, a szarvasmarha és a birkahús is megdrágult a nemzetközi piacokon. A sertéshús ára globálisan valamelyest csökkent, tükrözve a lanyha keresletet Nyugat-Európában és a főbb importpiacokon, például Kínában.

A cukor indexe 4,4 %-kal esett, így 14,7%-kal múlva alul a tavaly áprilisi értékét. A csökkenés főként a javuló ellátási helyzetnek köszönhető, kiemelten a vártnál nagyobb indiai és thai termésnek és a kedvező brazil időjárásnak.

A FAO tejtermék árindex 0,3%-kal csökkent, pontot téve egy féléves drágulási ciklusra. A fő okok között találjuk a sovány tejpor gyengélkedő importkeresletét és az amerikai dollár erősödése miatti alacsonyabb nemzetközi sajtárakat. A stabil importkereslet által fűtve a vaj nemzetközi ára ezzel szemben nőtt.

További részletek itt.

Megnyirbált búza-előrejelzés

Megjelent a FAO új Gabonakínálati- és keresleti gyorsjelentése is, amelyben 2846 millió tonnára növelte a szezon globális gabonatermelésre vonatkozó előrejelzését, ami 1,2%-os bővülést jelentene éves szinten. A frissített számok a Mianmarból és Pakisztánból érkező adatokra reflektálnak.

A FAO szakértői valamelyest csökkentették a 2024-es globlis búzakibocsátásra vonatkozó előrejelzést, ami a várható 791 millió tonnával még így is félszázalékos éves bővülést jelentene.

A szemestermények esetében a fő betakarítási szezon a déli félteke országaiban hamarosan kezdődik, ám a nem megfelelő időjárás lehűtötte a hozammal kapcsolatos várakozásokat a főbb termelő országokban, mint Brazília és Dél-Afrika.

További részletek itt.

Forrás: FAO

Tovább olvasom