Az egykori Kertészeti Kutatóintézet alapításának 70 éves évfordulója alkalmából tartott sajtótájékoztatóval egybekötött jubileumi rendezvényt a MATE Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézete a Herman Ottó Intézetben 2021. október 21-én.

2021. október 21-én a MATE Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézete a Herman Ottó Intézetben ünnepelte az egykori Kertészeti Kutatóintézet alapításának 70 éves évfordulóját (Kép: MATE)

A szakmai előadásokkal színesített rendezvényen bemutatásra került Magyarország legnagyobb, kifejezetten gyümölcstermesztési kutatással foglalkozó intézetének 70 évet felölelő jubileumi kiadványa is.

Az ünnepségen beszédet tartott Dr. Gyuricza Csaba rektor, aki az egységes szakmai működésben látja az agrárszektor fellendülését, amiben fontos szerepet kap a MATE. „Elmondhatjuk, hogy újra egységes irányítás alatt van a magyar kertészeti oktatás és kutatás. Ez óriási lehetőség az egész ágazat számára, hiszen, amellett, hogy büszkék lehetünk a múltunkra, az eredményeinkre, amelyekre építkezhetünk, több perspektívát kínál a jelen. Rengeteg feladatot kell megoldanunk. Az elmúlt pár évtizedben alapvető hungarikumnak tekintett termények esetében exportőrökből importőrök lettünk, ami nincs arányban azokkal az adottságokkal, lehetőségekkel, amikkel a magyar kertészeti ágazat rendelkezik. Ahhoz, hogy a tendencia megforduljon, összefogásra van szükség. Elkerülhetetlen a kormányzati szerepvállalás, de az ágazati szervezetek, a kutatás és az oktatás csak együttesen tud tartós eredményeket elérni.”

(Kép: MATE)

A rektort erősítették Tarpataki Tamás agrárpiacért felelős helyettes államtitkár szavai, aki beszédében kiemelte: „Itt nem pusztán névváltoztatásról volt szó. A szervezeti forma alapvetően tud meghatározni képességeket és lehetőségeket. Az új egység olyan lehetőségeket teremt az oktatás és kutatás számára, amelyek eddig nem voltak adottak.”

Mint mondta, példa nélküli agrártámogatási programot dolgozott ki a Agrárminisztérium: a következő költségvetési ciklusban háromszor annyi vidékfejlesztési forrás fog rendelkezésre állni a magyar agrárium, azon belül a kertészet számára is, mint eddig. „Ez egyrészt óriási lehetőség, másrészt felelősség, de ezt ki kell tudni használni. Annak érdekében, hogy ezek a források megfelelő módon kerüljenek kihasználásra, a kormány létrehozott egy Vidékfejlesztési Kormánybizottságot, amelynek feladata a szakpolitikai célok mellett az átfogó agrárfejlesztési koncepciót tartalmazó programok össztársadalmi hasznosulásának biztosítása.”

A Kertészettudományi Intézet igazgatója, Dr. Helyes Lajos az egykori és jelenlegi dolgozókban meglévő szakma szeretetének töretlen jelenlétét hangsúlyozta. „Rengeteg minden változott a kertészeti technológiák területén, különösen az utóbbi 10-15 évben, de ami állandó, az a gyümölcs- és a dísznövénykertészet szolgálata. Ma sem lehet más célunk, mint hatékonyan együttműködni az oktatás és kutatás területén.”

(Kép: MATE)

Az igazgató röviden ismertette az Intézet szervezeti felépítését. Az intézet munkája jelenleg három fő ágazatra épül: zöldségtermesztés, gyümölcstermesztés, valamint a gyógy- és aromanövények. Négy campus (Budán, Keszthelyen, Gödöllőn és Gyöngyösön) három tanszékén oktatási, két kutatóközpontjában – a Gyümölcstermesztési Kutatóközpont három telephelyén (Fertődön, Budatétényben és Cegléden) és a Zöldségtermesztési Kutatóközpont két telephelyén (Kalocsán és Szegeden) – kutatási feladatokat lát el.

(Kép: MATE)

A rendezvényen Dr. Preininger Éva, a Gyümölcstermesztési Kutatóközpont Budatétényi Kutatóállomásának vezetője bemutatta a 70 év a gyümölcs- és dísznövény-termesztés szolgálatában – Budatétény – Érd című jubileumi kiadványt, mely az elmúlt hét évtized történetét, kutatásait és eredményeit dolgozza fel.

Forrás: MATE