Keressen minket

Vadászat

Kisalföld: Vizslát fogott a hattyúnyakcsapda Ikrényben

Közzétéve:

Kisalföld: B. Richárd és kutyája Szálem pár nappal ezelőtt az ikrényi vasútállomás közelében, egy népszerű sétálóhelyen estek áldozatul a helyi vadásztársaság által kihelyezett hattyúnyak csapdának.

Fotó: Kisalföld

Tábla figyelmeztetett arra, hogy a vadászterületen csapdák vannak kihelyezve és kutyát póráz nélkül sétáltatni tilos. Ezt a gazda és kutyája be is tartották, de az eszközt a gyalogút mellé csupán 1-2 méteres távolságra, azaz póráz távolságon belül, jelzés nélkül, földtakaró alá helyezték el. A kutyának és gazdájának esélye sem volt elkerülni a tragédiát. A csapda a kutya két mellső lábát fogta meg és életveszélyesen megsebesítette. A gazda hiába ment vissza a figyelmeztető táblához, azon elérhetőséget nem talált, így puszta kézzel feszítette szét a csapda fogait és szabadította ki a kutyát. Ha késlekedik, Szálem a helyszínen elvérzik. Az eb életét csak az azonnali műtéti beavatkozás mentette meg, gazdája szintén kórházi ellátásra szorult a csapda által okozott kézsérülések miatt.

Frommer Fegyverbolt

FRANCHI -> Kattints a képre!

A hattyúnyak csapdák régóta vitatott eszközei a vadásztársaságoknak – noha az 1979-es Berlini egyezmény nem tiltja a használatukat, szemben a méreggel vagy füstöléssel. De részletszabályozás a kihelyezésre nem létezik. Ezeknek a szelektív ölő csapdáknak elvileg rálépés esetén nem szabad elsülnie, a zárnak a csalétek elhúzásakor szabad csak kioldania. Nevének mindkét elemét a szelektív és az ölő kifejezést is parázs vita övezi. A hattyúnyak csapdát föld alá rejtik, 1-2 centi takarás kerül rá azért hogy ne védett ragadozó madarakat kapjon el, hanem az arra szimatoló aranysakált, rókát. Viszont a takarás miatt elkerülni is nehezebb ezt az országosan használt eszközt. Szálem szerencséje az lehetett, hogy a kioldó szerkezet felőli irányból érkezett és fogta meg a csalit, épp ellentétesen ahhoz képest amerről a vadakat várta a csapda – legalábbis A modern csapdázás kézikönyve szerint lábfogás esetén ilyen „hiba” állhat fenn.

B.Richárd az ügyet hivatalos útra terelte, mivel úgy gondolja, hogy az úthoz ennyire közel kihelyezett csapda emberre és állatra egyaránt veszélyes lehet. Egy futó vagy egy arra sétáló kisgyermek akár véletlenül is működésbe hozhatja az eszközt. Sérelmezi továbbá az információk hiányát, mivel sem a csapdák kihelyezéséről, sem azok helyéről nem kaptak a helybéli lakosok tájékoztatást, és a veszélyhelyzet esetén értesítendő elérhetőséget is hiányolja. A késlekedés akár életébe kerülhet.

– Célom, hogy a frekventált, emberek által használt gyalogutak mellé ezeket az életveszélyes eszközöket ne helyezzék ki. Ha használatuk feltétlenül szükséges, a vadásztársaság – természetesen a megfelelő engedélyek birtokában és a lakosság önkormányzatokon keresztül történő figyelmeztetését követően – olyan helyre telepítse őket, ahol nem okozhatnak sérülést az embereknek, vagy a szabályoknak megfelelően sétáltatott kutyáiknak. Információim szerint a hatóságok gyorsan léptek és megteszik a szükséges intézkedéseket, továbbá elindult egy lakossági összefogás is.

Megkerestük a vármegyei vadászkamarát ahol azt a tájékoztatást kaptuk, nincs részletes szabályozása a szelektív ölő csapdák kihelyezésének, de nem tiltott eszközei a vadgazdálkodásnak. Ugyanakkor Orbán Henrik, az Országos Magyar Vadászkamara Győr-Moson-Sopron vármegyei Területi Szervezetének titkára szerint az ehhez hasonló ügyek azért véleményesek, mert nem lehet bizonyítani azt, hogy a kutyát valóban pórázon sétáltatták, nem csak a baj bekövetkeztét követően tették rá vissza. – Ez a szabálysértés elég gyakori, csak a város környékére kell kimenni, hogy ezt lássuk, sok-sok esetben lekerül a póráz. Ekkor pedig megvalósulhat a szabálysértés és a vad zavarása is, ami egy másik, a vadgazdálkodással foglalkozó jogszabályba ütközik.

A ragadozók csapdázása most aktuális az apróvad állományok szempontjából, melyek állománya drasztikusan csökken a vadgazdálkodási statisztikák szerint. – Az ügyben az is vizsgálható, hogy a kutyasétáltató milyen területen járt. Mert az adott föld a vadászterület része, magántulajdon és a tulajdonjoghoz kapcsolodik a vadászati jog is – így a kutyasétáltató nem járt el gondos gazdaként, amikor bement a területre és engedte, hogy a kutyája a kihelyezett csalihoz hozzáférjen. Fontos lenne, hogy a sétáltatók a terület tulajdonosával is egyeztessenek, használják a futtatásra kijelölt területeket, a közútnak minősülő útvonalakat és persze a pórázt minden esetben.

Ugyanakkor a település polgármestere szerint mivel az út nincs közforgalom elől elzárva, bárki használhatja.

Németh Tamás polgármester elmondta lapunknak, hogy jegyző asszony hivatalos levélben kéri a vadásztársaságot arra, hogy haladéktalanul tájékoztassa az önkormányzatot a csapdák helyéről. – Kíváncsiak vagyunk a csapdakihelyezés pontos szabályaira. Nyilván vadászok szakemberek, ők tudják, hogy erre szükség van, vagy nincs, van vadgazdálkodási tervük. De egy településsel együtt kell működnie a vadásztársaságnak. Ebben az esetben az út mellett a csapda, ami egy egyszerű rövid póráz távolságra van letéve ez abszolút szabálytalan és veszélyes. Ez az út nincs elzárva a közforgalomtól, bárki járhat arra, személy szerint azon az úton járok 45 éve sétálni, futni, kutyát sétáltatni. Kell, hogy legyen szabályozás arra, hogy a csapda úttól való távolsága még szalagpóráz esetén se okozhasson gondot. Végigjárjuk ezt az ügyet, megkeressük a törvényi szabályozást, a társaságokkal és a kormányhivatallal. A jövőben mindig szeretnénk tudni hol helyeznek ki csapdákat, hogy tudjuk tájékoztatni a lakosságot.

Vadászat

Őrizzük Geges István emlékét!

10 éve hunyt el Geges István fegyvermester

Published

on

“Kevesen vagyunk itt, akiknek valamelyik fegyvere ne viselné magán Pisti keze nyomát, legyen az javítás, szerelék felrakás, vagy pusztán csak belövés…őrizzük az ujjlenyomatot emlékünkben és mindig jusson eszünkbe majd, ha célzásra emeljük a tust.”

Így búcsúztunk Tőle egykor, hiszen már 10 éve, hogy nincsen közöttünk Geges István a mindig vidám, a lősportot és a vadászatot szerető és tisztelő családfő, vadásztárs és barát.

Fotó: Dr. Kemenszky Péter – OMVK

Ilyenkor, ősszel szerveztük mindig a Somogyi Vadászok Lőbajnoksága versenyeket – amelynek dolgos házigazdája is volt Pista -,  és amely versenyek a Geges család messzeföldön híres vendégszeretetéről, a barátságról, az együtt eltöltött kellemes emlékektől, vidám napokról voltak híresek.

„Elmegy lassan a berek, az erdő,
el a nádas, a tél, a nyár,
a hegy, a völgy, a nappal s az éjjel,
a szememlátta egész határ…

Elmegy? De talán mégsem egészen,
Meglátom tán az örök vizen,
Hiszen a szépség maga az Isten!
Lelkemben ott lesz, hiszem, hiszem!”

(Fekete István: Búcsú)

Őrizzük Geges István emlékét!

Forrás: Dr. Kemenszky Péter – OMVK

Tovább olvasom

Vadászat

A bronzérmes kan

Révész Zsolt élménybeszámolója:

Published

on

Révész Zsolt, a Csíkvölgyi Wass Albert Vadásztársaság területén egyéni vadászaton vett részt. Élményeiről beszámolt lapunknak:

Fotó: Révész Zsolt – Csíkvölgyi Wass Albert Vadásztársaság – Agro Jager News

Hát röviden, kissé hihetetlen, ahogy történt. Kiültem a múlt héten a társaság egyik szórós lesére. Általában az autó kesztyűtartójába több doboz cigi is szokott lenni, de ez most nem így volt. 21 óra körül jöttem le a lesről és akkor szembesültem azzal, hogy nincs egy szál cigarettám sem. Akkor pakoltam és mentem a közeli városba vásárolni.

Fotó: Révész Zsolt – Csíkvölgyi Wass Albert Vadásztársaság – Agro Jager News

Ahogy visszaértem a területre, a földes út kezdete után, 50 méterre megálltam és gondoltam elszívok egy cigit, ott, ahol egy gazos rész van. Kiszálltam a kocsiból és még a cigarettát meg sem tudtam gyújtani, már kamerán láttam, hogy tőlem nem messze turkálgat. Hátsó ajtó kinyit, lőbot felállít. Belenézek a kamerába, még mindig ott van. Oké. Majd puska betölt.

Fotó: Révész Zsolt – Csíkvölgyi Wass Albert Vadásztársaság – Agro Jager News

Útjára engedtem a lövedéket. A kan súlya, megközelítőleg 180 kilogramm lehetett. A hatósági bírálat bronzéremmel jutalmazta a trófeát.

Írta és fényképezte: Révész Zsolt

 

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31

Tovább olvasom

Vadászat

Vadászjegyváltás – megszűnik az Ügyfélkapu!

Az OMVK cikket közölt a vadászjegyváltásról

Published

on

Az Országgyűlés a 2023. évi CIII törvény keretében elfogadta a digitális állampolgársági programot, amelynek elsődleges törekvése az állami szolgáltatások digitális térbe való költöztetése. A Vadászkamara online térben intézhető hatósági ügyeit is közvetlen befolyásolja a kormányzati rendszereket érintő változás.

Fotó: Agro Jager News

Megszűnik az Ügyfélkapu, amely jelenleg az online vadászjegy érvényesítést és a vadászati engedély igényléséhez szükséges bejelentkezési felületet is biztosítja. A rendszert pont a vadászjegy érvényesítési dömping kezdetével, 2025. január 16-án vezetik ki, és ideiglenesen az Ügyfélkapu+ lesz használható helyette, de az is csak 2025. december 31-ig. Az Ügyfélkapu+ lényegében a kétlépcsős azonosítás bevezetése, ami a felületekre történő bejelentkezéshez egy megerősítést (QR-kód beolvasását vagy egy generált 6 jegyű kódot) kér az általunk választott háromféle hitelesítő alkalmazáson keresztül. Ennek beállítása csupán pár percet vesz igénybe, a felhasználó egy videóból is segítséget kaphat, amely elérhető ide kattintva.

A másik azonosítási lehetőség a Digitális Állampolgárság (DÁP) mobilalkalmazás, a jövőben kizárólag ezt az azonosítási módot tudjuk majd igénybe venni. Ez egy jóval összetettebb szolgáltatáscsomagot kínál, amelynek csupán egy eleme az e-azonosítás.

Az eSzemélyi igazolvánnyal rendelkezők kényelmesen, az applikáción keresztül is tudnak regisztrálni abban az esetben, ha az igazolványuk a személyigazolvány PIN kódjával aktiválásra került. Azok, akik 2021. június 23-a előtt kiállított okmánnyal rendelkeznek, a regisztrációt Kormányablakon keresztül tudják megtenni. Az ügyintézéshez külön ügymenetet biztosítanak: ha előzetesen letöltöttük az alkalmazást, az ügyintéző által kinyomtatott QR-kódot beolvasva tudjuk azonosítani magunkat a rendszerben, tehát maga az ügyintézés csak néhány percet vesz igénybe.

Az állami alkalmazás segítségével történő bejelentkezés során csupán QR-kód beolvasására van szükség, vagyis nem kell minden alkalommal megadnunk a felhasználónevünket és a jelszavunkat, majd pedig a külön applikációban generált hitelesítő kódot, mint az Ügyfélkapu+ esetében.

Jó tudni: egy mobileszköz csak egy profilt tud kezelni, és a DÁP mobilalkalmazást sem tudja az összes mobiltelefon használni (technikai feltételeknek megfelelő okos készülék kell hozzá). Érdemes tehát elsősorban a DÁP mobilapplikációt preferálni, hiszen hosszútávon az azonosítás ezen keresztül fog történni, és a bejelentkezés folyamata is egyszerűbb, mint az ideiglenes Ügyfélkapu+ esetében.

Az egyéb igénybe vehető szolgáltatásokról érdemes bővebben tájékozódni, azonban kiemelten fontos, hogy az új azonosítást a vadászoknak minél hamarabb célszerű megtenni annak érdekében, hogy a Vadászkamara által biztosított ügymenetek gördülékenységét – így elsősorban január 17-étől a vadászjegy érvényesítését – a kormányzati azonosítási szolgáltatások változása ne akassza meg.

Forrás: OMVK

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31

Tovább olvasom