Keressen minket

Mezőgazdaság

„Alma, a természet oltalma” – Itt az almaszezon!

Print Friendly, PDF & Email

Ismét elindítja az alma fogyasztásösztönző kampányát az Agrárminisztérium (AM) és az Agrármarketing Centrum (AMC). Az ötödik éve megrendezésre kerülő népszerűsítési időszak célja az egészségtudatos vásárlásra és táplálkozásra való ösztönzés mellett az, hogy felhívja a vásárlók és a fogyasztók figyelmét a friss és ízletes alma nagyszerű hatásaira.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Ismét elindítja az alma fogyasztásösztönző kampányát az Agrárminisztérium (AM) és az Agrármarketing Centrum (AMC). Az ötödik éve megrendezésre kerülő népszerűsítési időszak célja az egészségtudatos vásárlásra és táplálkozásra való ösztönzés mellett az, hogy felhívja a vásárlók és a fogyasztók figyelmét a friss és ízletes alma nagyszerű hatásaira.

„Alma, a természet oltalma” – ezzel a szlogennel szeretné a fogyasztásösztönző kampány a vásárlók figyelmét felhívni arra, hogy a jó minőségű étkezési almafajtákat rendszeresen fogyasszák és az almafogyasztás váljon a családok napi étkezésének részévé. Emellett a kampány bemutatja az alma pozitív élettani hatásait, hiszen az alma nagyban javítja az általános egészségügyi állapotot, erősíti az immunrendszert és mérsékli a fáradékonyságot.

Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára kiemelte, hogy a kampány legfontosabb célja az emberek figyelmének felhívása a jó minőségű, egészséges, magyar termékek fogyasztására. A gazdák a tavaszi járványhelyzetben is bebizonyították, hogy el tudják látni az országot élelemmel, ezért fontos, hogy a vásárlók az ízletes, zamatos, nem több ezer kilométerről érkező árut válasszák, ezzel is támogatva a magyar családok boldogulását és a gazdasági növekedést. Ráadásul a mostani járványhelyzetben nem lehet eléggé hangsúlyozni az alma egészséges élettani és betegségmegelőző hatásait, hiszen ahogy a régi magyar közmondás tartja: “napi egy alma – az orvost távol tartja”.

Az AMC ügyvezetője, Ondré Péter kiemelte, hogy a kampánnyal az étkezési alma iránti keresletet szeretnék növelni. Az alma szinte egész évben kapható, nagy mennyiségben áll rendelkezésre és a többi gyümölcsfajhoz képest tízszer annyi ideig tárolható. Kitért arra is, hogy a december végéig tartó kampány kiemelt két hetes időszaka alatt  imázsfilm, rádió-, televízió, online-, és közösségi média hirdetésekkel kampányol az AMC, valamint december végéig  számos kóstoltatáson találkozhatnak az ”Alma, a természet oltalma” szlogent viselő promóció üzeneteivel, és ismerhetik meg az alma jótékony hatásait, kezdve az immunerősítéstől a kiváló koleszterincsökkentő és fogyókúrába is hatásos vitamin és ásványianyagtartalommal.

A promóció sajtótájékoztatóján Karsay Ferenc, Budafok-Tétény polgármestere így fogalmazott: Egyre többen, így magam is keresem azt, ami nem mesterséges, ami nem instant, vagy hamis. A piac egy olyan hely, ahol az igazit találhatjuk. És nemcsak a szabadföldi paradicsomra, vagy a néhány órával ezelőtt a fáról szakított almára gondolok, hanem az emberi kapcsolatokra is.

Németh Zsolt, országgyűlési képviselő kifejtette: „A magyar alma fogyasztását népszerűsíti az agrárminisztérium a Szomszédok Piacán. A piac kettős előnye közösségünk számára, hogy a budafokiak minőségi magyar áruval és személyesen egymással is találkozhatnak. Aki magyar almát vesz, az nemcsak minőségit vesz, hanem támogatja a magyar termelőket is – erősíti a magyar közösséget a Nemzeti Összetartozás évében. Hozzáteszem, hogy az öntudatos vásárlás már a reformkorban védte a hazai termékeket, termelőket, piacot az Országos Védegylet ernyője alatt. Vegyél, fogyassz hazait!”

A sajtótájékoztató részeként lehetőség volt a piac környékén járó lakosoknak megkóstolni a különböző almafajtákat, amely nagy sikernek örvendett. A kampányról a legfrissebb információkat az Agrármarketing Centrum honlapján is megtalálhatják az érdeklődők, a https://www.amc.hu/almakampany/ oldalon.

Forrás: AMC

Mezőgazdaság

Az a cél, hogy az ország területének 27 százaléka legyen erdős terület

Print Friendly, PDF & Email

Az elmúlt két és fél évben 46 ezer hektár erdőt telepítettek az országban

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A kormány célja, hogy 2030-ra az ország területének 27 százaléka erdővel, fával borított terület legyen – hangsúlyozta az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára pénteken a Csongrád-Csanád vármegyei Dócon.

Farkas Sándor a településen tartott faültetésen elmondta, a 2020-ban meghirdetett Településfásítási programban közel 1500, tízezernél kisebb lakosú település élt a pályázat adta lehetőséggel, és mintegy 46 ezer sorfát ültettek el. Ismertette, idén a kormány kétmilliárd forintot biztosít a programban, és év végéig 56 ezer darabra nő az elültetett fák száma.

Az államtitkár úgy fogalmazott, hogy a megváltozott meteorológiai viszonyok, a csapadék nélküli időszakok még inkább szükségessé teszik a fatelepítéseket. Hozzáfűzte: a településfásítások a sorfákról szólnak, amelyek árnyékot, jó levegőt, a település lakóinak kellemes környezetet biztosítanak.

Farkas Sándor kiemelte: a településfásítás mellett sikeresen működik az erdőtelepítés is, az elmúlt két és fél évben 46 ezer hektár erdőt telepítettek az országban.

Magyarország kormánya azon dolgozik, hogy minél nagyobb területet erdősítsen, valamint a közparkokban, a közterületeken, az óvodák, az iskolák környezetében minél több olyan díszfa és haszonfa legyen ültetve, mindez a helyi lakosság életminőségét is javítja – hangsúlyozta az államtitkár.

Turda Gábor, Dóc polgármestere (független) elmondta: a fásítási programban huszonkét hárs- és kőrisfát kapott a település, amelyekkel Dóc további zöldítését el tudják érni, valamint pótolni tudnak kivágott fákat is.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Brüsszel elfogadta a gazdálkodók terheit csökkentő javaslatokat

Print Friendly, PDF & Email

Európai Parlament jóváhagyta a Közös Agrárpolitika (KAP) egyszerűsítését

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az európai gazdatüntetések hatására az Európai Parlament jóváhagyta a Közös Agrárpolitika (KAP) egyszerűsítését, mely elsősorban a gazdálkodók terheinek mérséklését szolgálja. Hazánknak is számos tehercsökkentést eredményező javaslata volt, melyek érdemben mérsékelik a mezőgazdasági termelőket nehéz helyzetbe hozó termeléskorlátozó és adminisztratív kötelezettségeket.

A fénykép illusztráció. Fotó: AM

Az európai uniós gazdatársadalom elégedetlensége és a KAP Stratégiai Tervek végrehajtása első évének tapasztalatai egyértelművé tették, hogy a stratégiák hatékony megvalósításához kiigazításokra van szükség. Ezekhez felül kellett vizsgálni és egyben egyszerűsíteni a szabályozást, hogy a tagállamok a mezőgazdasági termelők valódi igényeihez igazíthassák a támogatási rendszerüket, nagyobb rugalmasságot adva a gazdálkodási tevékenységek eredményes elvégzéséhez. Figyelembe kell venni ugyanis az ágazat szereplőit sújtó növekvő kihívásokat, melyek elsősorban az időjárás kiszámíthatatlanságában, a piaci és a gazdasági bizonytalanságokban érhetők tetten.

Az Európai Parlament döntése nyomán a tagállamok lehetőséget kapnak arra, hogy szabályaikat akár már a 2024-es kérelmezési időszakban úgy alkothassák meg, hogy azok nagyobb mozgásteret adjanak a gazdálkodók számára a termelési gyakorlataik megvalósításához. Magyarország a javaslatában megfogalmazottaknak már számos alkalommal és idejében hangot adott, ám e meglehetősen kései döntés nyomán most végre érvényre is juttathatja azokat az idei esztendőtől, amelyekre még módja van. Jelentős eredmény, hogy a magyar javaslatok kulcselemei közül számos elfogadásra került. Ilyen például az, hogy a kisgazdaságokra aránytalan terhet rovó ellenőrzéseket és szankciókat két év alatt kivezetik. További eredmény, hogy a termeléskorlátozó és így az orosz-ukrán termeléssel szemben jelentős versenyhátrányt okozó parlagoltatást ki lehet vezetni a kötelező támogatási feltételek közül, miközben azok számára, akik környezeti, vagy gazdasági megfontolásból önként vállalják, támogatott lehetőségként megmarad.

A könnyítéseket tartalmazó szakmai tájékoztató anyag megtalálható az Agárminisztérium tematikus weboldalán, a https://kap.gov.hu-n.

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Emelkedő gabonaáraknál nem érdemes a készleteken ülni

Print Friendly, PDF & Email

Emelkedést mutatnak az európai határidős piacokon a gabonaárak.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Emelkedést mutatnak az európai határidős piacokon a gabonaárak, így a hazai gazdáknak érdemes most odafigyelniük a megfelelő szerződések megkötésére és készleteik értékesítésére is − jelentette ki Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Böhönyén tartott Gazdafórumon, csütörtökön.

Fotó: AM

Feldman Zsolt ismertette, hogy az időjárás kedvezőtlenül hatott a francia és a német szántóföldekre, ahonnan a gazdák az őszi kalászosokból jóval kevesebbet takaríthatnak majd be. Ennek hatása már észlelhető az európai határidős piacokon, ahol is a gabonaárak érdemi emelkedést jeleznek.

Mindeközben, kedden az Európai Parlament nagy többséggel megszavazta az ukrán mezőgazdasági termékek vámmentes importjának további egy évvel történő meghosszabbítását – tájékoztatott az államtitkár, rávilágítva, hogy az európai és a magyar gazdálkodók nem tudnak versenyezni a nemzetközi nagytőkés oligarchák tulajdonában álló több százezer hektáron termelő ukrán gazdaságokkal, amelyek jóval enyhébb termelési feltételek mellett termelnek. Brüsszel a háborút pénzeli az európai gazdák támogatása helyett, ezzel továbbra is agrárválságot okoz.

Emlékeztetett, hogy a gazdasági nehézségek – a háború, a csökkenő terményárak és a kiszámíthatatlan időjárás – ellenére 2023-ban az agrárkifizetések értéke 1400 milliárd forinttal új rekordot ért el, amely közel háromszorosa a 2010-es 533 milliárd forintnak.

Mintegy 157 ezer gazdálkodó több mint 527 milliárd forint támogatáshoz jutott április 21-ig az uniós és a nemzeti források által – tette hozzá.

Feldman Zsolt felhívta a figyelmet a kormány intézkedésére, amely szerint a Magyar Államkincstár május 31-ig gondoskodik a terület- és állatalapú támogatások kifizetéséről. Ezen túlmenően 2026-ig további, legfeljebb 45 milliárd forintot biztosít az Agrár Széchenyi Kártya programhoz.

Kitért arra is, hogy az Agrárminisztérium a tavasszal elinduló új vidékfejlesztési pályázatok esetében több olyan pályázati felhívást is előkészített, amely a takarmányipar, az élelmiszeripar, az állattartás és a kertészetek fejlesztésére ad lehetőséget. A feldolgozóipari pályázati felhívásokat 200 milliárd forintos keretösszeggel hirdetik meg, szintén 200 milliárd forintos keretösszeggel jelennek meg az állattartó telepek megújítására irányuló pályázatok, a kertészetek fejlesztéseit pedig közel 100 milliárd forint keretösszegű forrás segíti.

Forrás: AM

Tovább olvasom