Természetvédelem
Túzokok a kiskunsági pusztában
Számomra nagyon fontos jelentőséggel bír a Felső-kiskunsági terület. Itt éltem az életemet. Ezért is tartom fontosnak, hogy ezt a területet megpróbáljam a figyelem központjába helyezni. Amikor Magyarország legszebb helyeiről beszélünk, akkor elsősorban Aggtelek, Gemenc, a Mecsek, stb… jut az eszünkbe. Az országunk nagy része, viszont sík, pusztai terület, ami teljesen egyedivé teszi a természeti értékeinket, még a közvetlen szomszédos országokkal szemben is.
A pusztai területről is elsősorban a Hortobágy jut az eszünkbe. Én viszont most egy sokkal kisebb területet vennék célkeresztbe. A felvételeim nagy része Kunszentmiklós melletti védett, illetve Natura 2000-es területen készültek. (Apajpuszta, Ürbőpuszta, Hosszú-hát). A terület nagyon sok védett és fokozottan védett állatfajnak ad otthont.
Ezek közül most a túzokokat szeretném kiemelni:
Egy fokozottan védett madárfajról beszélünk. A túzok Európa legnagyobb testtömegű röpképes madara. Egy kifejlett kakas súlya elérheti a 16 Kg-ot is. A tojók testtömege ennek a kétharmada. A túzokok az 1900-as évek elején mintegy 13 ezer körüli példányszámmal voltak jelen Magyarországon. Ez a szám az 1970-es évekre ezer alá esett. Ezt több, az ember által generált változás okozta. Legfőképpen a természetes pusztai élőhelyek bevonása a nagyüzemi mezőgazdasági termelésbe. A mocsaras részeket lecsapolták, a legelők nagy részét felszántották.
Drasztikusan megnövekedett a növényvédő szerek használata, illetve a nagyüzemi gépek elterjedése. 1969-ig a túzok vadászható faj is volt. 1969-től azonban fokozottan védett fajjá nyilvánították. A területre visszatérve, 1975-ben megalapították a Kiskunsági Nemzeti Parkot. Azóta sok intézkedést hoztak az illetékes minisztériumok, és a nemzeti parkok dolgozói sok munkát fektettek abba, hogy megmentsék ezt a fajt a teljes kihalástól.
Mára elkezdett növekedni az állományuk. Mintegy 1300 darab fölé emelkedett a létszámuk. Vagyis 50 év alatt 30-40%-kal növekedett az egyedszám. Ebből is láthatjuk, hogy a pusztításhoz sokkal kevesebb időre van szükség, mint a visszaállításhoz. 70 év alatt a tizedére csökkent az állomány, és 50 év alatt 30%-kal tudott növekedni. Ez a szám azonban így is óriási. Viszonyítási alapnak, a szomszédos Szerbia területén 7 túzokot számlálnak.
A túzok tojó évente egyszer költ. Két tojást rak. Így nem egy intenzíven szaporodó fajról beszélünk. Ezért nagyon fontos, hogy a párzási időszakukban (dürgés), és ami ennél is fontosabb, hogy a költési időszakukban, ne zavarjuk őket. A költési időszakot nehezíti, hogy sokszor mezőgazdasági kultúrákban, a földre teszik a tojásaikat. Ilyenkor a kaszálás és az aratás a legnagyobb ellenségük.
A nemzeti park dolgozói próbálnak a gazdákkal szorosan együttműködni, hogy az aratásban, a kaszálásban, a lehető legkevesebb fészek sérüljön. Az ilyenkor megzavart fészkekből, sok esetben a tojásokat keltetőbe viszik, majd egy hosszú munka eredményeként, az így kikelt túzokokat megpróbálják visszavadítani, hogy a természetes élethelyükön élhessenek. Ezek mellett nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a költési területeken gyérítsék a ragadózókat is.
A túzokokra való figyelemfelkeltés miatt minden évben többször túrákat szerveznek a dürgési időszakban. Nagyon fontos, ha önmagad akarod ezeket az állatokat megfigyelni, akkor ne menj közel hozzájuk! Törekedj arra, hogy a legkisebb zavarást okozd nekik! A filmemben direkt tettem egy zoom-olásos részt. Ott szeretném érzékeltetni, ha közelinek is tűnik a felvétel, az nagy távolságból lett készítve. A felvételekhez sok esetben kilencszeres nagyítást használtam. Viszont ez megmutathatja, ha kimész a terület melletti utakra, onnan egy 8-szoros, 10-szeres távcsővel közeli képet kaphatsz róluk, és eközben nem is zavarod meg őket.
Mindenkinek javaslom, hogy nézze meg ezt a csodás tájat! Azonban kérek mindenkit, hogy nagyon vigyázzon erre a tájra! Ne menj be a területre autóval, de gyalog se. Használd az utakat! Sajnos volt rá példa, hogy autóval is behajtottak. Tudni kell, hogy mivel a túzok fokozottan védett faj, az eszmei értéke 1 millió Ft. A zavarásuk is bűncselekménynek minősülhet. Azonban szeretném, ha nem a bírság, hanem a természet tisztelete tartana attól távol, hogy megzavard ezeket a csodálatos állatokat. Amennyiben érdekelnek bővebb információk erről a területről, illetve ezekről az állatokról, akkor menj el a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága, illetve a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága által szervezett túrákra. Ott a nemzeti parkok dolgozói sok információval tudnak szolgálni. Jelenleg is vannak ilyen túrák.
Írta és fényképezte: Kreisch Zoltán
Köszönet a nemzeti park dolgozóinak, – Györfy Hunor – Természetvédelmi őr (KKNPI) – Kocsán Gábor – Természetvédelmi őr (Túzok Life program) – Ócsai Péter – Természetvédelmi őr (DINPI)
További részletes információ itt érhető el a szervezett túrákról a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság oldalán
Kreisch Zoltán amatőr vadfotós Facebook oldala itt érhető el
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu
Természetvédelem
Szentélyerdők a Pilisi Parkerdőben
A Pilisi Parkerdő szakemberei cikket írtak a „szentélyerdőkről”
Az ENSZ Közgyűlésének határozata alapján 2013-tól kezdődően minden évben világszerte megemlékezzünk az erdők és fák jelentőségéről március 21-én, az Erdők Nemzetközi Napján, azért, hogy rendszeresen ráirányítsuk a figyelmet arra fontos szerepre, amelyet az erdők és fák a természetben és az emberi társadalom fejlődésében betöltenek. A Pilisi Parkerdő a kiemelt nap alkalmából az úgynevezett „szentélyerdőkről” nyújt rövid áttekintést.

Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.
A szentélyerdők olyan erdőterületek, amelyek idős fákkal, természetes szerkezettel és nagy biodiverzitással rendelkeznek. Általános jellemzőjük, hogy a durvább mértékű emberi beavatkozástól viszonylag mentesen maradtak, őrzik az eredeti növény- és állatvilágot, valamint biztosítják a természetes folyamatok zavartalan működését.
Miért fontosak a szentélyerdők?
A szentélyerdők különlegessége abban rejlik, hogy élőhelyet biztosítanak számos ritka és veszélyeztetett fajnak, amelyek csak érintetlen, vagy kevéssé bolygatott élőhelyeken tudnak fennmaradni. Az idős fák jelenléte kulcsfontosságú, mivel ezek az ökoszisztéma egyik legfontosabb elemei: élettérként szolgálnak rovaroknak, madaraknak és gombáknak, valamint természetes holtfát biztosítanak, ami elengedhetetlen a talaj és a biodiverzitás fenntartásához. Emellett a szentélyerdők szerepet játszanak a klímavédelemben is, mivel az idős fák jelentős mennyiségű szén-dioxidot tárolnak és segítenek a csapadék szabályozásában, így mérsékelve az éghajlatváltozás hatásait.
Mitől lesz egy erdő szentélyerdő?
Ahhoz, hogy egy erdőt szentélyerdőnek nevezhessünk, a témában eddig megjelent szakirodalom alapján négy fő szempontnak kell teljesülnie:
- Legyenek benne idős, legalább 150 éves korú fák
- Jellemezze őket magas természetesség
- Őrizzen egyedi táji értékeket
- Élővilága minél gazdagabb legyen
Szentélyerdők Magyarországon
Európában csak néhány régióban találhatók jelentősebb természetes erdők, például a Keleti- és Déli-Kárpátokban, míg Magyarországon az erdők nagy részét az ember átalakította és gazdálkodás alá vonta. A fennmaradt szentélyerdők leggyakrabban hegyvidéki területeken, elzárt völgyekben és egykori uradalmi birtokokon találhatók. Ezeket az erdőket gyakran csak kis foltokban lehet fellelni, és közös jellemzőjük, hogy az emberi hatások csak korlátozottan érvényesültek bennük.
Szentélyerdők a Pilisi Parkerdő által kezelt erdőterületeken
A Pilisi Parkerdő kezelt, összesen 65 000 hektáros erdőterületén szép számmal találunk olyan erdőterületeket, amelyekben az egyes faegyedek meghaladják a 150 éves kort, így méltóak arra, hogy szentélyerdőként tartsuk őket számon. A Pilisi Parkerdő erdőkezelési gyakorlata az integrált természetvédelem elveit követi, vagyis az erdőgazdálkodás és a természetvédelem összehangolt módon történik, lehetővé téve a biológiai sokféleség megőrzését és az erdők természetességének fokozatos visszaállítását. Jó példa erre a Visegrád határában, az Erdőanyai-völgyben lévő erdőtömb, mely az örökerdő-gazdálkodás egyik legjelentősebb hazai előfutárának számító terület. A Nemzeti Földügyi Központ Erdészeti Főosztályának és a Pilisi Parkerdő szakembereinek 2021-ben készült felmérése kimutatta, hogy az 1954-ben még egykorú, homogén bükkös mára a tudatos és természetközeli erdőkezelésnek köszönhetően megközelíti az évszázadokon keresztül érintetlen őserdők szerkezetét.
A szentélyerdők jövője a Parkerdőnél
A Parkerdő fontos feladatának tartja, hogy azonosítsa és megőrizze a legértékesebb szentélyerdőket, biztosítsa azok hosszú távú fennmaradását. Ehhez szükséges az erdőkezelési gyakorlatok átalakítása, amelyben a természetközeli erdőgazdálkodás és a fokozottan védett státusz kijelölése kulcsszerepet játszik. Az olyan kezdeményezések, mint a Pilisi Parkerdő integrált természetvédelmi stratégiája, jó példák arra, hogy a gazdálkodás és a természetvédelem hogyan működhet együtt a jövő erdeinek megőrzése érdekében.
Forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.
Természetvédelem
Virágzik a magyar kökörcsin a Hortobágyon
Virágzik a magyar kökörcsin a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területén. A magyar kökörcsin (Pulsatilla flavescens) elsősorban nyírségi homoki sztyeppréteket, erdősztyepp-réteket, és a nyíltabb nyírségi mészkerülő homokpusztagyepeket kedvelő fokozottan védett, endemikus faj.

Virágzik a magyar kökörcsin. Fotó: Demeter Emese
Virágzása az utóbbi években a szakirodalom szerinti adatokhoz képest egy hónappal korábban kezdődött.

A magyar kökörcsin hazánkban őshonos virág. Fotó: Demeter Emese
A magyar kökörcsin hazánkban fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.

2025-ben egy hónappal korábban virít a magyar kökörcsin. Fotó: Demeter Emese
Forrás: Hortobágyi Nemzeti Park
Írta: Utassy Bence – Természetvédelmi Őrszolgálat
Fotó: Demeter Emese
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Természetvédelem
Nem zárt be a Hortobágyi Nemzeti Park
Tévesen látott napvilágot az a hír, mely szerint a Hortobágyi Nemzeti Park nem fogad látogatókat. A párosujjú patás állatokat veszélyeztető ragadós száj-és körömfájás fertőző betegség megelőzésének érdekében a Hortobágyi Vadaspark határozatlan ideig valóban zárva tart és emiatt az erre a helyszínre 2025. március 15-re meghirdetett „Gólyaelengedés a Hortobágyi Vadasparkban” programunk is elmarad. Azonban a többi létesítményük működése zavartalan.

Továbbra is látogatható a Hortobágyi Nemzeti Park.
A jelenlegi is látogatható helysznínek listája a következő:
a Hortobágyi Nemzeti Park Látogatóközpont, a „Hortobágy természete” és a Pusztai Kincsestár „A Jószág haszna” kiállítások.
a Hortobágyi Pásztormúzeum
a Hortobágy-halastavi tanösvény
a Szálkahalmi Tanösvény
az Egyek-pusztakócsi mocsarak és Górési tanösvény
a Tiszakürti Arborétum
a Cégénydányádi Cégénydányádi Kende Kúria és Kastélypark Természetvédelmi Terület
A gólyaelengedés kivételével megtartjuk szakvezetett túráinkat.
A márciusi programok és a létesítmények elérhetőek honlapukon. Kattintson ide!
Forrás:
Hortobágyi Nemzeti Park
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131