Természetvédelem
Eltűnnek a villanyoszlopok, hogy biztonságban vonulhassanak a védett túzokok Mosonmagyaróvár környékén – GALÉRIÁVAL
Évtizedek óta töretlen a hazai túzokvédelmi munka, mely az E.ON Hungária Csoport és a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság együttműködésében most újabb mérföldkőhöz érkezett. Mosonmagyaróvár térségében, Mosonszolnok és Újrónafő között 7 kilométeres szakaszon cseréli földkábelre az ott lévő villamos légvezetéket az E.ON, ezzel biztosítva a környéken élő védett madaraknak a biztonságos környezetet.
- Több mint 7 kilométeres szakaszon viszi a föld alá középfeszültségű hálózatát az E.ON Hungária Csoport a madarak védelmében
- A Mosonszolnok és Újrónafő térségében megvalósuló beruházás az itt fészkelő, védett túzokok és más nagy testű madarak megóvását és szabad vonulását szolgálja
- A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósággal közösen előkészített madárvédelmi beruházás 265 millió forintból valósul meg
- Az E.ON madárvédelmi intézkedései folyamatosak, a nemzeti park területén Rajkánál már elkészült egy további, három és fél kilométeres, a túzokpopuláció megóvása szempontjából fontos szakasz földkábelesítése
A túzokok esetében a hagyományosan alkalmazott madárvédelmi megoldások, mint a légvezetékes hálózat szigetelése, madárvédő burkolatokkal való ellátása nem nyújtanak kellő védelmet. Európa legnehezebb röpképes madara számára ugyanis az jelent veszélyt, hogy nem képes jól manőverezni a levegőben, így nekiütközhet a vezetéknek, emiatt szükséges teljesen átépíteni, a föld alá vinni a kábeleket. Egy ilyen átépítés azonban nem csak jelentős anyagi beruházást igényel, számos műszaki és egyéb feltételnek is teljesülnie kell ahhoz, hogy a légvezetéket földkábelre cserélhessék a szakemberek.
A földkábel egy nagyforgalmú utat keresztez, emiatt a földmunkák során a szakemberek a 86-os utat teljes szélességében átfúrták, biztosítva az út eredeti teherbírását. A védőcsőbe burkolt földkábelt 1,2 méter mélyen fektetik, hogy a mezőgazdasági területen mélyszántást végző munkagépek tevékenységét a földkábelek ne akadályozzák. A földmunkák során a termőföld rekultivációjára is odafigyeltek az E.ON-nál, azaz a földrétegek szétválasztásával biztosították, hogy a talaj legfelső termékeny rétege ne keveredjen a kavicsos, törmelékes altalajjal, és így a beruházást követően a mezőgazdasági terület újra művelésbe vonható és értékes maradjon.
Annak érdekében, hogy a beruházás ideje alatt is folyamatos legyen az áramellátás, először az új földkábeleket fektették le, és csak most, azok üzembe helyezése után engedik le a régi légkábeleket és bontják el az oszlopokat Mosonszolnok és Újrónafő között. Az új, már elkészült földkábel az eredeti légvezeték nyomvonalán halad, amely összesen 7072 méter hosszú szakaszt érint.
“Minden újonnan épülő villamosenergia-hálózatunk a madarak számára biztonságos módon épül, és folyamatosan dolgozunk azon, hogy a már meglévők is mind madárbarátok legyenek. A nemzeti parkok szakembereinek útmutatása, partnersége kulcsfontosságú a számunkra, hiszen ők ismerik legjobban a madárpopulációk fészkelési és vonulási szokásait, melyet hálózati munkáink tervezése és időzítése során figyelembe veszünk. Büszkék vagyunk arra, hogy ezekkel a beruházásainkkal hozzá tudunk járulni a túzokpopuláció és más védett madaraink megóvásához” – mondta el Haraszti Judit, az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. vezérigazgatója.
A beruházás keretében az eddig a légvezetékeken alkalmazott távműködtetésű és kézivezérlésű oszlopkapcsolók helyett három új, modern – egyenként több mint 10 millió forint értékű – kapcsolóállomást létesítettek az E.ON szakemberei, az új készülékek a gyorsabb hibaelhárítást szolgálják egy esetleges meghibásodás esetén. A környéken élők számára tehát magasabb ellátásbiztonságot is jelent a fejlesztés amellett, hogy a madárvilág megóvásában egy kiemelkedő jelentőségű lépés.
“Az E.ON és Igazgatóságunk közötti évtizedes együttműködésnek szép példája a mosonszolnoki, a madarak védelmét szolgáló földkábel fektetés. Különösen fontos ez a túzokok élőhelyén – és büszkén modhatjuk, hogy a kisalföldi túzokállomány hazai élőhelyein lassan az összes vezeték föld alá kerül. Örülünk annak, hogy az E.ON ezt saját vállalásként teszi, hiszen ez azt jelzi, hogy munkatársaik és a legmagasabb szintű döntéshozóik is magukénak érzik a madárvédelmet. Bízunk abban, hogy a jövőben is együtt tudjuk szolgálni a helyi madárvédelem ügyét” – tette hozzá Kulcsárné Roth Matthaea, a Fertő-Hanság Nemzeti Park igazgatója.
Az összesen több mint 265 millió forintba kerülő madárvédelmi nagyberuházás a Magyarországon és Szlovákián átívelő Danube InGrid program keretében valósul meg, részben Európai Uniós forrásból, részben az E.ON Hungária Csoport finanszírozásában.
További túzokvédelmi intézkedések az E.ON-nál
Az E.ON madárvédelmi tevékenységének célja az állatvilágot kímélő, fenntartható és biztonságos hálózat megteremtése. 2020-ban Rajka térségében, szintén a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén 3,5 kilométeres nyomvonalhosszon vitte föld alá hálózatát a vállalatcsoport a túzokok védelmében, a beruházás költsége közel 62 millió forint volt. 2021-ben a Kiskunsági Nemzeti Park területén zárult az az átépítéssorozat, ahol összesen 32 km szabadvezetéket szüntettek meg Apajpuszta térségében, az ottani túzokpouláció megóvásáért. A projektet az Európai Unió támogatta a LIFE projekt keretében, melynek teljes költsége 645 millió forint volt. A most megvalósuló Mosonszolnok-Újrónafő beruházással együtt már több mint 42 kilométeres, a túzokok élőhelyét érintő szakaszon lett akadálymentes az égbolt az E.ON Hungária Csoport szolgáltatási területén, a beruházások összértéke közel egy milliárd forint.
Forrás: E.ON Hungária Csoport
Természetvédelem
Debreceni gyerekek ültettek fát Jane Goodall 90. születésnapja alkalmából
Fát ültettek debreceni gyerekek
Egy önkormányzati óvoda középső csoportosai, valamint egy egyházi- és egy alapítványi iskola diákjai vettek részt a világszerte ismert környezetvédelmi aktivista, Jane Goodall tiszteletére szervezett programon 2024. március 14-én a Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskolában.
Április 3-án ünnepli 90. születésnapját Jane Goodall angol főemlőskutató-antropológus. Ez alkalomból az általa alapított Roots&Shoots (Rügyek és Gyökerek) program magyarországi csoportjai faültetéseket szerveznek, így hazánk különböző településein összesen 90 csemetekerül a földbe ezekben a napokban.
Debrecenben a KisFürkészek Roots&Shoots csoport szervezésében három oktatás-nevelési intézmény kapcsolódott a kezdeményezéshez. A Zöld Óvoda címet háromszor elnyert Faragó Utcai Óvoda „Katica” csoportja mellett a Kölcsey Ferenc Református Gyakorló Általános Iskola és a Waldorf Napraforgó Iskola diákjai vettek részt a faültetésen. A nagyobbak természetvédelmi témájú versekkel, az óvodások énekekkel készültek a szimbolikus eseményre.
Somné Huszti Anett, a Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskola vezetője felhívta a gyerekek figyelmét arra, hogy a debreceni Nagyerdő természetvédelmi terület. Ezt követően az erdei iskola „Borostyán” tanösvényén a gyerekek ültették el a kiválasztott kocsányos tölgyet.
Kovács Eszter, a Jane Goodall Intézet Roots&Shoots programjának magyarországi koordinátora– megköszönve Orosz Magdolna, a KisFürkészek vezetőjének munkáját – elmondta, hogy a debreceni az egyik legaktívabb a 76 hazai csoport közül.
A faültetés végén Váradi Zoltán, a Természettár vezetője azzal búcsúzott a gyerekektől, hogy vigyázzanak a fákra, legyenek büszkék arra, hogy természetvédők, és emlékeztetett rá, hogy jövő héten, március 21-én ünnepeljük az erdők-, majd másnap a víz világnapját.
Forrás: Nyírerdő Zrt.
Természetvédelem
Szajkók is segítik a Kapocs utcai kiserdő megújulását
Folyamatosan újulnak meg az erdők a 18. kerületben
A Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat és a Pilisi Parkerdő együttműködésének köszönhetően folyamatosan újulnak meg az erdők a 18. kerületben. A Parkerdő Városierdő-fejlesztési Programja keretében most a Kapocs utcai kiserdőt készítik fel az erdészek a klímaváltozás és a városi környezet okozta negatív hatások elleni küzdelemre, ahol szajkókat is „bevetnek”.
A Kapocs utca környékén az 1960-as évek előtt nem találhattunk volna erdőt, mely a port és a zajt képes lett volna megszűrni. Ennek orvoslására akkor – a rossz minőségű talaj miatt – az erdészek csak zömmel idegenhonos fafajokkal, akác és erdeifenyő csemetékkel tudtak zöldfelületet létrehozni, melyek képesek volt megfelelni az elvárásoknak. Napjainkra azonban ezek az egykorú fák már elöregedtek, így a kiserdő ellenállóképessége a klímaváltozás és a városi környezet okozta negatív hatások tekintetében jelentős mértékben lecsökkent. A probléma kezelését mesterséges csemeteültetéssel, másrészt a területen – örvendetes módon természetes úton, de kis számban megjelent – őshonos fafajok növekedését segítő beavatkozásokkal tudják biztosítani a Parkerdő szakemberei.
A Pilisi Parkerdő Városierdő-fejlesztési Programjának fő célkitűzése Budapest erdőinek ökológiai értéknövelése, klímavédelmi funkcióik erősítése, valamint az emberek számára nyújtott szabadidős, sport és egyéb szolgáltatásaik bővítése.
A Kapocs utcai kiserdőben első lépésben kisterületű lékeket alakítanak ki, ahol ügyelve az ott már megtalálható őshonos lombos növényzetre eltávolítják az idősebb, leromlott állapotú faegyedeket. Emellett a fiatalabb erdőrészben csökkentik az idegenhonos kései meggy és nyugati ostorfa arányát. Helyükre mesterséges ültetéssel viszik be a klímaváltozásnak ellenállóbb fafajokat. E munkában az erdészek számítanak a területen élő szajkókra is. A „szárnyas” erdőfelújítás módszerét ugyanis a Parkerdő már sikerrel alkalmazta a Gödöllői-dombság fenyőállományaiban, melyet most városi környezetbe is átültet.
A módszer a szajkók élelemszerzési szokásaira és „feledékenységére” alapoz. A fenyvesekben a Pilisi Parkerdő munkatársai kifejezetten a madarak számára készített, cser makkal megtöltött tálcákat szerelnek fel. A szajkók hamar felfedezik a könnyű élelemszerzési lehetőséget, rákapnak a makkra, amit gondosan előválogatnak, s csak egészséges szemeket viszik magukkal. A „csemegét” ezután az erdő talajában, rengeteg kis éléskamrában eltárolják, amelyek bizonyos részéről viszont elfeledkeznek. A „szajkóspeizból” így tavasszal számos fiatal tölgycsemete tud kihajtani és indul növekedésnek. A Németországban is alkalmazott módszer tapasztalatai alapján így hektáronként akár 600-700 db-ot is elérheti az ilyen módon megtelepedő csemeték tőszáma, mely már elegendő az ilyen erdők fokozatos átalakulásához.
A Parkerdő a munkálatok első, nagyobb részét február végétől áprilisig tervezi, míg a szajkótálcák kihelyezése – a madarak szokásaihoz igazodva – október hónapban várható.
Forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.
Természetvédelem
Nem mindennapi parlagi sas fészkelés a Mártélyi Tájvédelmi Körzetben
Úgy tűnik, bizonyosságot nyert az a korábbi feltételezés, hogy egy parlagi sas pár költ a Mártélyi Tájvédelmi Körzetben. A hullámtér meglehetősen szokatlan fészkelőhely a faj számára, ugyanakkor Albert András kollégánk 2021 óta rendszeresen figyelte meg a Körtvélyesi Holt-Tisza-parti fáiról felszálló öreg madarakat, valamint a nászrepülésük is látható volt a hullámtéri erdő fölött.
A tavalyi évben a körtvélyesi legelő gyepén, valamint a kissé délebbi Barci-rét kaszálóin is megfigyeltek földön ülő, frissen kirepült fiatal madarat, ugyanakkor a fészkükről nem volt egyértelmű információ.
Kollégánk és Ladancsik Balázs (egykori ifjú kócsagőrünk) a napokban egy nagyon látványos légi harcnak voltak szemtanúi: a holtág fölé hajló nyárfán lévő fészek fölött az öreg parlagi sas pár keményen támadott egy öreg rétisast, aki a 620 méterre lévő fészke felől igyekezett az elöntött hullámtéri legelő felé. Kicsivel később egy nyíltabb helyről sikerült lencsevégre kapni a fészek fölött őrjáratozó öreg parlagi sast.
A megfigyelés azért is érdekes, mert a magyaroszági párok a középhegységi erdőkben, valamint az alföldi fasorokban, erdőfoltokban költenek.
Forrás: KNP