Keressen minket

Természetvédelem

Eltűnnek a villanyoszlopok, hogy biztonságban vonulhassanak a védett túzokok Mosonmagyaróvár környékén – GALÉRIÁVAL

Közzétéve:

Évtizedek óta töretlen a hazai túzokvédelmi munka, mely az E.ON Hungária Csoport és a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság együttműködésében most újabb mérföldkőhöz érkezett. Mosonmagyaróvár térségében, Mosonszolnok és Újrónafő között 7 kilométeres szakaszon cseréli földkábelre az ott lévő villamos légvezetéket az E.ON, ezzel biztosítva a környéken élő védett madaraknak a biztonságos környezetet.

A túzok. (Fotó: E.ON Hungária Csoport)

  • Több mint 7 kilométeres szakaszon viszi a föld alá középfeszültségű hálózatát az E.ON Hungária Csoport a madarak védelmében
  • A Mosonszolnok és Újrónafő térségében megvalósuló beruházás az itt fészkelő, védett túzokok és más nagy testű madarak megóvását és szabad vonulását szolgálja
  • A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósággal közösen előkészített madárvédelmi beruházás 265 millió forintból valósul meg
  • Az E.ON madárvédelmi intézkedései folyamatosak, a nemzeti park területén Rajkánál már elkészült egy további, három és fél kilométeres, a túzokpopuláció megóvása szempontjából fontos szakasz földkábelesítése

Haraszti Judit, az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. vezérigazgatója és Kulcsárné Roth Matthaea, a Fertő-Hanság Nemzeti Park igazgatója. (Fotó: E.ON Hungária Csoport)

A túzokok esetében a hagyományosan alkalmazott madárvédelmi megoldások, mint a légvezetékes hálózat szigetelése, madárvédő burkolatokkal való ellátása nem nyújtanak kellő védelmet. Európa legnehezebb röpképes madara számára ugyanis az jelent veszélyt, hogy nem képes jól manőverezni a levegőben, így nekiütközhet a vezetéknek, emiatt szükséges teljesen átépíteni, a föld alá vinni a kábeleket. Egy ilyen átépítés azonban nem csak jelentős anyagi beruházást igényel, számos műszaki és egyéb feltételnek is teljesülnie kell ahhoz, hogy a légvezetéket földkábelre cserélhessék a szakemberek.

Fotó: E.ON Hungária Csoport

A földkábel egy nagyforgalmú utat keresztez, emiatt a földmunkák során a szakemberek a 86-os utat teljes szélességében átfúrták, biztosítva az út eredeti teherbírását. A védőcsőbe burkolt földkábelt 1,2 méter mélyen fektetik, hogy a mezőgazdasági területen mélyszántást végző munkagépek tevékenységét a földkábelek ne akadályozzák. A földmunkák során a termőföld rekultivációjára is odafigyeltek az E.ON-nál, azaz a földrétegek szétválasztásával biztosították, hogy a talaj legfelső termékeny rétege ne keveredjen a kavicsos, törmelékes altalajjal, és így a beruházást követően a mezőgazdasági terület újra művelésbe vonható és értékes maradjon.

Fotó: E.ON Hungária Csoport

Annak érdekében, hogy a beruházás ideje alatt is folyamatos legyen az áramellátás, először az új földkábeleket fektették le, és csak most, azok üzembe helyezése után engedik le a régi légkábeleket és bontják el az oszlopokat Mosonszolnok és Újrónafő között. Az új, már elkészült földkábel az eredeti légvezeték nyomvonalán halad, amely összesen 7072 méter hosszú szakaszt érint.

Fotó: E.ON Hungária Csoport

“Minden újonnan épülő villamosenergia-hálózatunk a madarak számára biztonságos módon épül, és folyamatosan dolgozunk azon, hogy a már meglévők is mind madárbarátok legyenek. A nemzeti parkok szakembereinek útmutatása, partnersége kulcsfontosságú a számunkra, hiszen ők ismerik legjobban a madárpopulációk fészkelési és vonulási szokásait, melyet hálózati munkáink tervezése és időzítése során figyelembe veszünk. Büszkék vagyunk arra, hogy ezekkel a beruházásainkkal hozzá tudunk járulni a túzokpopuláció és más védett madaraink megóvásához” – mondta el Haraszti Judit, az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. vezérigazgatója.

Fotó: E.ON Hungária Csoport

A beruházás keretében az eddig a légvezetékeken alkalmazott távműködtetésű és kézivezérlésű oszlopkapcsolók helyett három új, modern – egyenként több mint 10 millió forint értékű – kapcsolóállomást létesítettek az E.ON szakemberei, az új készülékek a gyorsabb hibaelhárítást szolgálják egy esetleges meghibásodás esetén. A környéken élők számára tehát magasabb ellátásbiztonságot is jelent a fejlesztés amellett, hogy a madárvilág megóvásában egy kiemelkedő jelentőségű lépés.

Az E.ON és Igazgatóságunk közötti évtizedes együttműködésnek szép példája a mosonszolnoki, a madarak védelmét szolgáló földkábel fektetés. Különösen fontos ez a túzokok élőhelyén – és büszkén modhatjuk, hogy a kisalföldi  túzokállomány hazai élőhelyein lassan az összes vezeték föld alá kerül. Örülünk annak, hogy az E.ON ezt saját vállalásként teszi, hiszen ez azt jelzi, hogy munkatársaik és a legmagasabb szintű döntéshozóik is magukénak érzik a madárvédelmet. Bízunk abban, hogy a jövőben is együtt tudjuk szolgálni a helyi madárvédelem ügyét” – tette hozzá Kulcsárné Roth Matthaea, a Fertő-Hanság Nemzeti Park igazgatója.

Az összesen több mint 265 millió forintba kerülő madárvédelmi nagyberuházás a Magyarországon és Szlovákián átívelő Danube InGrid program keretében valósul meg, részben Európai Uniós forrásból, részben az E.ON Hungária Csoport finanszírozásában.

További túzokvédelmi intézkedések az E.ON-nál

 Az E.ON madárvédelmi tevékenységének célja az állatvilágot kímélő, fenntartható és biztonságos hálózat megteremtése. 2020-ban Rajka térségében, szintén a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén 3,5 kilométeres nyomvonalhosszon vitte föld alá hálózatát a vállalatcsoport a túzokok védelmében, a beruházás költsége közel 62 millió forint volt. 2021-ben a Kiskunsági Nemzeti Park területén zárult az az átépítéssorozat, ahol összesen 32 km szabadvezetéket szüntettek meg Apajpuszta térségében, az ottani túzokpouláció megóvásáért. A projektet az Európai Unió támogatta a LIFE projekt keretében, melynek teljes költsége 645 millió forint volt. A most megvalósuló Mosonszolnok-Újrónafő beruházással együtt már több mint 42 kilométeres, a túzokok élőhelyét érintő szakaszon lett akadálymentes az égbolt az E.ON Hungária Csoport szolgáltatási területén, a beruházások összértéke közel egy milliárd forint.

Forrás: E.ON Hungária Csoport

Természetvédelem

Rövid vendégség: batlacsapat pihent meg a Kisbogárzói-tavon

Nyolc példányból álló batlacsapatot sikerült megfigyelni a Körös-Maros Nemzeti Parkban.

Published

on

Április 24-én egy nyolc példányból álló batlacsapatot sikerült megfigyelni a Körös-Maros Nemzeti Parkban, a Kisbogárzói-tavon. A madarak csak rövid ideig tartózkodtak itt, másnap már továbbindultak költőhelyükre.

A fotó illusztráció. Készítette: Motkó Béla

Kardoskút térségében most a szárazság az úr, egyedül a nemzeti park igazgatóság Sóstói Állattartótelepének közelében található Kisbogárzói-tóban van víz. Nem csoda hát, hogy a batlák kis létszámú csapata éppen itt állt meg pihenni. A délutáni órákban érkeztek, majd táplálkozás után az éjszakát is a tavon töltötték, másnap viszont már nem láttuk őket.

A batlák a Szaharától délre eső területeken, a trópusi Afrikában töltik a telet, s áprilisban térnek vissza költőhelyükre. A XIX-XX. század fordulóján még nagy számban költöttek Magyarországon, a Kis-Balatonon például több százas telepük volt. Aztán hosszú kihagyás után, az 1980-as években jelentek meg ismét költőfajként. Napjainkban csak a Hortobágyon költenek rendszeresen, de csak kis számban, 10-15 pár. Az utóbbi évtizedekben néhány alkalommal a Kis-Sárréten is költöttek.

A batlák hazánkban is általában nádasokban fészkelnek, s mivel kevesen vannak, ezért a többi gémfajjal közös telepeken rakják le tojásaikat. Ha lehetőségük van rá, akkor próbálnak a nagyobb növényzetben maradni, rejtve a kíváncsi szemek elől. Táplálékul főként puhatestűeket és férgeket fogyasztanak, de megeszik a kétéltűeket, ebihalat is, szinte mindent, amit csak találnak a vízben.

A nemzeti park Kardoskúti Fehértó részterületén szinte minden évben megfigyelünk vonuló batlákat. Tavaly egy népesebb, 19 példányból álló csapatot is láttunk a Fehér-tó közelében található barackosi élőhelyen.

Forrás: KMNP

Tovább olvasom

Természetvédelem

Anyák napján érkezett a Körösvölgyi Állatpark legifjabb lakója

Anyák napján, a délelőtti órákban adott életet borjának egy gímszarvastehén a Körösvölgyi Állatparkban.

Published

on

Különleges és megható eseménynek lehettek tanúi a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság szarvasi bemutatóhelyének, a Körösvölgyi Állatparknak a látogatói május első vasárnapján. Anyák napján ugyanis a délelőtti órákban adott életet borjának az egyik gímszarvastehén.

Fotó: KMNP

Az új jövevény érkezése nemcsak a természet örök körforgásának szép példája, hanem szimbolikus üzenetet is hordoz ezen a jeles napon. A szarvasborjak általában késő tavasszal, kora nyáron jönnek világra, így az időzítés teljesen természetes – mégis különleges, hogy éppen Anyák napjára esett az első borjú érkezése. A nőivarú kisborjú egészséges, már az első órákban lábra állt, és anyja gondoskodó közelségében tölti első napjait.

A szarvastehenek rendkívül odaadó anyák: a néhány perces ellést követően gondosan tisztogatják borjukat, majd biztonságos, rejtett helyen pihentetik. A kicsinyek bundája kezdetben pettyes, ami kiváló rejtőszínt biztosít számukra a fűben és az aljnövényzetben. Az első hetekben a ragadozók elleni védelemként a borjak „szagmentesek” és többnyire mozdulatlanul lapulnak, míg anyjuk táplálkozni jár, majd visszatér hozzájuk szoptatni.

A Körösvölgyi Állatpark látogatói az elkövetkező hetekben megpillanthatják a fiatal állatot, amint anyja közelében fedezi fel környezetét. Az állatpark munkatársai arra kérik a vendégeket, hogy fokozott figyelemmel és nyugalommal közelítsenek a kifutóhoz, hiszen ebben az érzékeny időszakban különösen fontos az anya és borja zavartalan együttléte.

Látogassanak el a parkba és ismerjék meg közelebbről az állatpark legifjabb lakóját!

Forrás: KMNP

Tovább olvasom

Természetvédelem

Szalakóta Zalában

Természetvédelmi szakemberek szalakótát figyeltek meg a Nyugat-Zala Tájegységben

Published

on

Április 29-én munkatársaink, Schneidler Viktor és Magyari Máté a Nyugat-Zala Tájegységben igencsak meglepődve fékeztek le, majd tolattak vissza egy helyi faiskola melletti kerítésnél, ugyanis annak egyik oszlopán egy szalakóta (Coracias garrulus) üldögélt.

Magyari Máté, BfNPI

A szalakóta a Dunántúlon vonulási időben is különösen ritkának számít, kivéve Fejér megyét, ahol az utóbbi évtizedben stabil és növekvő állománya alakult ki. Egykoron, amikor még a legeltetéses gazdálkodás hétköznapi volt és a hatalmas, vegyszerezett monokultúrás szántók helyett változatos és fajgazdag, öreg fákkal tarkított legelők borították a tájat, valamennyi dunántúli megyében előfordult kisebb-nagyobb számban. Azonban a gazdálkodási szerkezet gyökeres megváltozása és a rovarok totális irtására törekvő gyakorlat, mely ragadozómadarainkat is megtizedelte, az 1970-80-as évekre a Dunántúlon kvázi megszüntette a faj állományait. Valaha Zala megyében is előfordult, különösen a Hetés környékén, az emberek népiesen „ződ bákány”-nak nevezték. Napjainkban keletről lassacskán terjed újra a gyönyörű, kék tollú faj, működési területünkön Veszprém megyében tavalyelőtt öt, Észak-Somogyban tavaly két költőpár telepedett meg és várhatóan tovább terjeszkednek. Zalában az utóbbi évtizedben vonulási időszakban került megfigyelésre mindössze 4-5 alkalommal , olykor a megfigyelő számára is csak pár pillanatra. Most másodszor sikerült fényképpel dokumentálni e csodálatos madár példányát megyénkben.

Megtelepedését és védelmét odúkihelyezéssel igyekszünk elősegíteni az arra alkalmas élőhelyeken, ahol még kiterjedt legelők és az azokhoz kapcsolódó gazdag rovarvilág található.

Szöveg és fotó: Magyari Máté, BfNPI

Tovább olvasom