Keressen minket
[wpml_language_selector_widget]

Természetvédelem

Eltűnnek a villanyoszlopok, hogy biztonságban vonulhassanak a védett túzokok Mosonmagyaróvár környékén – GALÉRIÁVAL

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Évtizedek óta töretlen a hazai túzokvédelmi munka, mely az E.ON Hungária Csoport és a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság együttműködésében most újabb mérföldkőhöz érkezett. Mosonmagyaróvár térségében, Mosonszolnok és Újrónafő között 7 kilométeres szakaszon cseréli földkábelre az ott lévő villamos légvezetéket az E.ON, ezzel biztosítva a környéken élő védett madaraknak a biztonságos környezetet.

A túzok. (Fotó: E.ON Hungária Csoport)

  • Több mint 7 kilométeres szakaszon viszi a föld alá középfeszültségű hálózatát az E.ON Hungária Csoport a madarak védelmében
  • A Mosonszolnok és Újrónafő térségében megvalósuló beruházás az itt fészkelő, védett túzokok és más nagy testű madarak megóvását és szabad vonulását szolgálja
  • A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósággal közösen előkészített madárvédelmi beruházás 265 millió forintból valósul meg
  • Az E.ON madárvédelmi intézkedései folyamatosak, a nemzeti park területén Rajkánál már elkészült egy további, három és fél kilométeres, a túzokpopuláció megóvása szempontjából fontos szakasz földkábelesítése

Haraszti Judit, az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. vezérigazgatója és Kulcsárné Roth Matthaea, a Fertő-Hanság Nemzeti Park igazgatója. (Fotó: E.ON Hungária Csoport)

A túzokok esetében a hagyományosan alkalmazott madárvédelmi megoldások, mint a légvezetékes hálózat szigetelése, madárvédő burkolatokkal való ellátása nem nyújtanak kellő védelmet. Európa legnehezebb röpképes madara számára ugyanis az jelent veszélyt, hogy nem képes jól manőverezni a levegőben, így nekiütközhet a vezetéknek, emiatt szükséges teljesen átépíteni, a föld alá vinni a kábeleket. Egy ilyen átépítés azonban nem csak jelentős anyagi beruházást igényel, számos műszaki és egyéb feltételnek is teljesülnie kell ahhoz, hogy a légvezetéket földkábelre cserélhessék a szakemberek.

Fotó: E.ON Hungária Csoport

A földkábel egy nagyforgalmú utat keresztez, emiatt a földmunkák során a szakemberek a 86-os utat teljes szélességében átfúrták, biztosítva az út eredeti teherbírását. A védőcsőbe burkolt földkábelt 1,2 méter mélyen fektetik, hogy a mezőgazdasági területen mélyszántást végző munkagépek tevékenységét a földkábelek ne akadályozzák. A földmunkák során a termőföld rekultivációjára is odafigyeltek az E.ON-nál, azaz a földrétegek szétválasztásával biztosították, hogy a talaj legfelső termékeny rétege ne keveredjen a kavicsos, törmelékes altalajjal, és így a beruházást követően a mezőgazdasági terület újra művelésbe vonható és értékes maradjon.

Fotó: E.ON Hungária Csoport

Annak érdekében, hogy a beruházás ideje alatt is folyamatos legyen az áramellátás, először az új földkábeleket fektették le, és csak most, azok üzembe helyezése után engedik le a régi légkábeleket és bontják el az oszlopokat Mosonszolnok és Újrónafő között. Az új, már elkészült földkábel az eredeti légvezeték nyomvonalán halad, amely összesen 7072 méter hosszú szakaszt érint.

Fotó: E.ON Hungária Csoport

“Minden újonnan épülő villamosenergia-hálózatunk a madarak számára biztonságos módon épül, és folyamatosan dolgozunk azon, hogy a már meglévők is mind madárbarátok legyenek. A nemzeti parkok szakembereinek útmutatása, partnersége kulcsfontosságú a számunkra, hiszen ők ismerik legjobban a madárpopulációk fészkelési és vonulási szokásait, melyet hálózati munkáink tervezése és időzítése során figyelembe veszünk. Büszkék vagyunk arra, hogy ezekkel a beruházásainkkal hozzá tudunk járulni a túzokpopuláció és más védett madaraink megóvásához” – mondta el Haraszti Judit, az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. vezérigazgatója.

Fotó: E.ON Hungária Csoport

A beruházás keretében az eddig a légvezetékeken alkalmazott távműködtetésű és kézivezérlésű oszlopkapcsolók helyett három új, modern – egyenként több mint 10 millió forint értékű – kapcsolóállomást létesítettek az E.ON szakemberei, az új készülékek a gyorsabb hibaelhárítást szolgálják egy esetleges meghibásodás esetén. A környéken élők számára tehát magasabb ellátásbiztonságot is jelent a fejlesztés amellett, hogy a madárvilág megóvásában egy kiemelkedő jelentőségű lépés.

Az E.ON és Igazgatóságunk közötti évtizedes együttműködésnek szép példája a mosonszolnoki, a madarak védelmét szolgáló földkábel fektetés. Különösen fontos ez a túzokok élőhelyén – és büszkén modhatjuk, hogy a kisalföldi  túzokállomány hazai élőhelyein lassan az összes vezeték föld alá kerül. Örülünk annak, hogy az E.ON ezt saját vállalásként teszi, hiszen ez azt jelzi, hogy munkatársaik és a legmagasabb szintű döntéshozóik is magukénak érzik a madárvédelmet. Bízunk abban, hogy a jövőben is együtt tudjuk szolgálni a helyi madárvédelem ügyét” – tette hozzá Kulcsárné Roth Matthaea, a Fertő-Hanság Nemzeti Park igazgatója.

Az összesen több mint 265 millió forintba kerülő madárvédelmi nagyberuházás a Magyarországon és Szlovákián átívelő Danube InGrid program keretében valósul meg, részben Európai Uniós forrásból, részben az E.ON Hungária Csoport finanszírozásában.

További túzokvédelmi intézkedések az E.ON-nál

 Az E.ON madárvédelmi tevékenységének célja az állatvilágot kímélő, fenntartható és biztonságos hálózat megteremtése. 2020-ban Rajka térségében, szintén a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén 3,5 kilométeres nyomvonalhosszon vitte föld alá hálózatát a vállalatcsoport a túzokok védelmében, a beruházás költsége közel 62 millió forint volt. 2021-ben a Kiskunsági Nemzeti Park területén zárult az az átépítéssorozat, ahol összesen 32 km szabadvezetéket szüntettek meg Apajpuszta térségében, az ottani túzokpouláció megóvásáért. A projektet az Európai Unió támogatta a LIFE projekt keretében, melynek teljes költsége 645 millió forint volt. A most megvalósuló Mosonszolnok-Újrónafő beruházással együtt már több mint 42 kilométeres, a túzokok élőhelyét érintő szakaszon lett akadálymentes az égbolt az E.ON Hungária Csoport szolgáltatási területén, a beruházások összértéke közel egy milliárd forint.

Forrás: E.ON Hungária Csoport

Természetvédelem

Tojás koszton a békászó sas

Print Friendly, PDF & Email

A békászó sas a Bükk peremterületein költő ritka ragadozómadarunk.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A fokozottan védett békászó sas (Clanga pomarina) a Bükk peremterületein, illetve a hegységet övező hegylábfelszín idős erdeiben költő ritka ragadozómadarunk.

Békászó sas vártán (Fotó: Kleszó András – BNPI)

Fészkelése okán a zárt erdőkhöz kötődik, de táplálkozni mindig a nyíltabb területekre, rétekre és legelőkre, mezőgazdasági táblákra jár. A fészke környékén nagyon érzékeny madár táplálkozóterületén kevésbé ijedős, jóval bizalmasabb. A májusban és júniusban meginduló kaszálások terített asztalt jelentenek sok madárfaj számára.

Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!

A ragadozómadarak mellett fehér gólyák, varjúfélék vagy a szintén fokozottan védett szalakóta is gyakran megfigyelhető a frissen kaszált területeken. A békászó sasra jellemző, hogy mindig az éppen dolgozó munkagép közvetlen közelében vadászik, gyakran csak az utolsó pillanatban röppen kissé odébb az érkező kasza elől.

Gyalogosan vadászó békászó sas a Bükkalján (Fotó: Kleszó András – BNPI)

Főleg gyalogosan, szinte futva vadászik ilyenkor, esetleg alacsony vártáról (karókról, oszlopokról, alacsonyabb fákról vagy bokrok csúcsából) figyeli a fedezék nélkül maradt rágcsálókat, gyíkokat, madárfiókákat, de a nagyobb rovarokat is összeszedi.

A békászó sas bevárja a traktort…(Fotó: Kleszó András – BNPI)

Idén májusban, egy lucernatábla kaszálása során, eddig általunk még nem tapasztalt táplálék is a békászó sas étlapjára került. A traktor után leskelődő hím békászó sas egy kikaszált fácánfészek tojásait törte fel. A békászó sas tojásfogyasztását ez idáig egyetlen egyszer sem dokumentáltuk a térségben.

Békászó sas és fácántyúk kettőse (Fotó: Kleszó András – BNPI)

A kotló tojó ebből a „csemegéből” biztosan nem részesült, hisz a hím nem tudja azt a fészekhez szállítani. A fészkét féltő fácántyúk nem ijedt meg a békászó sastól, próbálta elriasztani fészke mellől, eredménytelenül. Madarunk védelmében megjegyzendő, a fácánok költése eredendően nem a békászó sas miatt hiúsult meg! A kikaszált, takarás nélkül maradt fészket egyébként nagyon hamar megtalálta volna egy róka, vagy felfedezték volna az éles varjúszemek.

Táplálkozó békászó sas (Fotó: Kleszó András – BNPI)

A kaszálást végző gazdálkodó elmondta, hogy abban az időszakban három különböző helyszínen is lucernát kaszált a szűkebb térségben és a sas mind a három esetben megjelent, gyalogosan vadászott a dolgozó gép közvetlen közelében.

Feltört fácántojások (Fotó: Kleszó András – BNPI)

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei az összes fokozottan védett madárfaj költését igyekeznek felderíteni és azokat nyomon követni minden évben. Így az érintett békászó sas is „személyes ismerősünk”.

Pihenő békászó sas az őrszolgálati iroda mellett (Fotó: Kleszó András – BNPI)

Tudjuk, hogy a pár rendben visszaérkezett afrikai telelőterületéről és időben megkezdték költésüket két évtizede folyamatosan használt fészkükben. A hím gyakran üldögél a Tardi Őrszolgálati Iroda szomszédságában álló villanyoszlopon.

Tovább olvasom

Természetvédelem

Meglepő helyen nevelt fiókákat egy füstifecske-pár

Print Friendly, PDF & Email

Szokatlan füstifecske-költést dokumentáltak Bugacon

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Fecskefészket valószínűleg mindenki látott már. Köztudott, hogy a füsti fecskék sárból és növényi részekből tapasztják fészküket, amely felülről nyitott (a molnárfecske hasonlóképp sárból épít fészket, de az övé felülről is zárt, csak egy kis berepülőnyílás van rajta). A kivételek azonban erősítik a szabályt. Kollégánk, Varga Péter természetvédelmi őrkerület-vezető épp egy ilyen kivételbe futott bele Bugacon.

A szakirodalom említ ugyan füstifecske-költést házi rozsdafarkú fészekben, ám ez a megfigyelés még szokatlanabb. A természetvédelmi őr így számolt be az esetről:

„Április 10-én az Igazgatóság bugaci kutatószállásának melléképületében arra lettem figyelmes, hogy egy házi rozsdafarkú fészket épített egy falilámpára. A fészek többször leborult, ezért egy kis darab deszkát csavaroztam fel a falra, közvetlenül a kiszemelt fészkelőhely mellé, amire visszatettem a leesett fészekcsészét. A fészekbe nemsokára tojások is kerültek, azonban észrevettem, hogy a rozsdafarkúak időközben átpártoltak a ház egy másik pontjára, az általam megerősített fészektől pedig rendszeresen füsti fecske repült ki. Végül június 5-én derült rá fény, hogy a fészek lakói ténylegesen füsti fecskék, amelyekről köztudott, hogy leginkább sárból építenek fészket saját maguknak! Ebben az esetben viszont mindössze csak a deszkán nevelkedett a két fióka, ugyanis az összes fészekanyagot lelökték. A megerősödött fiókák június 10-én ki is repültek, amit a szülők hangos csiviteléssel fogadtak.”

Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!

A füsti fecske fészkét általában az épületek belső részeiben építi meg, istállókban, ólakban és tanyaépületeken telepszik meg a leghamarabb, de épületek eresze alá, gerendákra is ragaszthatja azt. A repülő rovarokkal táplálkozó faj állománya az utóbbi évtizedekben sajnos folyamatos csökkenő tendenciát mutat. Ennek fő okai a nagyüzemi mezőgazdaság, a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárás, amit még a kémiai szúnyogirtás is tetéz, amely pusztítja a táplálékukat képező rovarvilágot.

Tavasszal sárgyűjtő helyekkel és műfészkekkel segíthetjük a megtelepedését.

Forrás: KNP

Tovább olvasom

Természetvédelem

Batlacsapat vendégeskedett a kardoskúti Fehér-tavon

Print Friendly, PDF & Email

Batlacsapat bukkant fel kardoskúti Fehér-tavon

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Kilenc példányból álló batlacsapat bukkant fel június 2-án a Körös-Maros Nemzeti Parkban található kardoskúti Fehér-tavon. A madarak egész nap a növényzettel benőtt tóparton táplálkoztak.

A kép illusztráció. Készítette: Motkó Béla

Az utóbbi hetek esőzéseinek hatására a Fehér-tó korábban kiszáradt medrében ismét van víz, ami vonzza a madarakat is. A vízborítás június elejére elérte a 70 százalékot. Minden bizonnyal ez vonzotta ide a térségben meglehetősen ritkán felbukkanó batlákat is. Van olyan esztendő, amikor egyetlen példány sem fordul meg itt, ezért is számít különleges látványnak a mostani, 9 madárból álló csapat megjelenése. Délelőtt érkeztek, s egész nap a tó szélén, a növényzettel benőtt részeken táplálkoztak. Valószínűleg utána sem mentek messzire, mivel június 5-én ismét megfigyeltünk egy példányt a tó közelében, a barackosi vizes élőhely-rekonstrukción.

Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!

Valaha régen, egészen az 1920-as évekig a batla viszonylag gyakori fészkelő volt Magyarországon, költőállománya elérte az 1000 párat. A nagyobb mocsarakban, elsősorban a Kis-Balatonban, vegyes gémtelepeken költöttek. Aztán az állomány rohamosan csökkent, míg végül az 1950-es években teljesen eltűnt hazánkból, csak átvonuló vendégként láthattuk. Az 1970-es években aztán újra elkezdett Magyarországon költeni, de ekkor már a Hortobágyon. Később egyre több helyen jelent meg fészkelőként, az utóbbi 20-30 évben költöttek batlák a Tisza-tavon, a Péteri-tavon, a Csaj-tavon, a Kis-Balatonon, Biharugrán és a Gácsháti-halastavakon is.

A batla igen nagy elterjedésű faj, egész Eurázsiában, Ausztráliában, Észak-Afrikában és Amerika keleti sávjában is költ. Világállománya csökken, ugyanakkor európai állománya növekvőben van. A Duna-deltában például nagyon sok batla költ. Hosszútávú vonuló, a telet a Szaharától délre, a Száhel-övezetben tölti. Csőre lefele hajló, tollazata alapvetően barnás színezetű, de szárnyfedői a napfényben zöldes-lilás színben irizálnak.

Tovább olvasom