Természetvédelem
Visszatértek a fekete gólyák a Dél-Alföldre
A fekete gólyák is visszatértek a Körös-Maros Nemzeti Park területeire
Március második felében a fekete gólyák is visszatértek a Körös-Maros Nemzeti Park tájaira. Reményeink szerint idén az időjárás kedvez majd nekik, így költésük is sikeres lesz.

Fotó: Balla Tihamér
A fekete gólyák az emberi településeken költő, jól ismert fehér gólyák rokonai, de velük ellentétben kerülik az embert, inkább az erdők rejtekében fészkelnek. Vízhez kötődő fajról lévén szó, a Körös-Maros Nemzeti Parkon belül elsősorban a Körös és a Maros folyó árterében költenek.
Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!

Az 1997-ben alapított Körös–Maros Nemzeti Park a dél-alföldi területek egységes természetvédelmi kezelésének feladatát valósítja meg. (Ábra: KMNP)
A Maros-ártérben a korábbi években két fészek volt ismert. Egyes években mindkét fészekben volt költés, máskor pedig csak az egyikben. Tavaly is csak az egyik fészek volt aktív. Idén március végén észleltük az első fekete gólyát, a tavaly is aktív revírben. Ez feltehetően a hím példány, amely megérkezése után azonnal elkezdte tatarozni a fészket.
Idén tavasszal már a második árhullámot tapasztalhatjuk a Maroson. Ez örvendetes a fekete gólyák szempontjából, mivel az ő elsődleges táplálékuk a hal. A mederből kilépő, hullámteret elöntő, sekély vízbe nagy mennyiségű hal úszik ki táplálkozni, illetve ikráit lerakni. Az árvíz levonultával kint rekedt halak bőséges táplálékforrást jelentenek a fekete gólyák, és számos más védett madárfaj számára. Az így kialakuló ideális táplálkozóhelyeken, augusztus folyamán, az itt költő egyedeken kívül, távolabbról érkező, sokszor több tíz fős csapatba verődő fekete gólyákkal is találkozhatunk.
Március 20. tájékán a Hármas-Körös árterében is megjelentek az első fekete gólyák. Eddig három példányt láttunk, de bizonyára követik őket a többiek is. Tavaly a térségben öt fekete gólyapár rakott fészket, sajnos azonban csak egyben volt sikeres költés. A szárazság miatti táplálékhiány hátrányosan befolyásolta az utódok felnevelését.
A Kis-Sárrét részterületen tavaly három pár fekete gólya fészkelt. Idén egy kis késéssel érkeztek vissza telelőterületeikről, s várhatóan hamarosan a költést is megkezdik.
A Fekete-Körös árterében egyelőre még nem kerültek szemünk elé fekete gólyák.
Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park
Természetvédelem
Borzot mentettek a KEFAG-os kollégák
A napokban egy fiatal borz került bajba a KEFAG Zrt. területén, az állatot a társaság szakemberei mentették meg.
A napokban egy fiatal borz került bajba, miután egy használaton kívüli épület közel két méter mély aknájába esett, ahonnan önerőből nem tudott kijutni. Az állatra egy kolléganőnk fia figyelt fel vasárnap egy séta során. Felismerve a helyzetet egy deszkát helyeztek az aknába, bízva abban, hogy az állat azon fel tud kapaszkodni, de ez nem sikerült. Ezután többen is figyelemmel kísérték az állat sorsát, és vizet juttattak számára.

Fotó: KEFAG Zrt.
Nem sokkal később másik kolléganőnk is értesült a történtekről. Amikor meglátta a mély aknában rekedt, kimerült fiatal borzot, egy szélesebb pallót engedett le, majd táplálékot is vitt az állatnak, amely ekkorra már nem tudni mióta fogságban volt.
Mivel a borz továbbra sem tudott kijutni, Judit egy élve fogó csapdát helyezett az akna aljára. A terv bevált, hiszen másnap reggelre a borz biztonságban a csapdában volt, így sikerült kiemelni az aknából.
A mentés után nem vitték messzire, a közeli erdőben, természetes élőhelyén engedték szabadon, ahol remélhetőleg hamarosan visszatalálhatott családjához és megszokott életteréhez. Az elengedés pillanata a következő bejegyzésben látható majd. Büszkék vagyunk kollégáinkra, akik újra és újra tanúbizonyságot tesznek emberségükről, felelősségtudatukról és a természet iránti elkötelezettségükről.
Forrás: KEFAG Zrt.
Természetvédelem
Eltűnhet az eurázsiai hiúz Magyarországról
A szlovák–magyar határvidéken drámai mértékben csökkent az eurázsiai hiúz állománya.
Budapest, 2026. június 9. – Az Európa legnagyobb vadon élő macskaféléjének egykor természetes élőhelyéül szolgáló szlovák–magyar határvidéken mára drámai mértékben csökkent az eurázsiai hiúz állománya, és a faj gyakorlatilag eltűnőben van Magyarországról. A WWF Szlovákia, a WWF Magyarország és partnerszervezeteik 2023 és 2026 között figyelték meg a fajt a Szlovák-karszt Nemzeti Parkban – a faj egyik történelmi élőhelyén –, és mindössze két kifejlett hiúz jelenlétét sikerült igazolni, míg a hazai oldalon Aggtelek és a Bükk térségében nem találták nyomát, csak a Börzsönyben bukkan fel időről időre egy idős példány. Június 11-én, a hiúzok világnapján a WWF arra hívja fel a figyelmet, hogy a monitoringeredmények szerint az eurázsiai hiúz jövője a Kárpátokban a határokon átívelő együttműködésen múlik.

Fotó: WWF

Fotó: WWF
Természetvédelem
Az „Ezres tűz” után újraindul a vegetáció Csönge határában
Vöröstölgyet telepítettek az erdészek a csöngei erdőtűz által elpusztított területen
Gyönyörűen sorolnak a kis vöröstölgy csemeték, és az elegyfafajok is szépen hajtanak. A csöngei erdőtűz által elpusztított 9.64 hektáros állami erdei fenyves helyére megfelelő talajelőkészítés után 2025 őszén 2 ezer 400 kilogramm vöröstölgy makkot vetettünk el, és 3 ezer 600 vöröstölgy csemetét ültettünk, azután, hogy az úgynevezett „ezres tűzre” emlékezve szemléletformáló nap keretében diákok a katasztrófavédőkkel és az erdészeinkkel közösen jelképesen ezer csemetét ültettek el itt.

A téli csapadék az elmúlt években kimaradt, ennek és a forró, száraz nyaraknak következtében jelentősen csökkent országszerte, így Vas vármegyében is a talajvíz szintje, és nőtt meg jelentősen a szabadtéri tüzek veszélye. A klímaváltozás várható hatásai és a termőhelyi viszonyok miatt döntöttek úgy szakembereink, hogy ezen a területen vöröstölgy kerül az elpusztult erdei fenyő állomány helyére. Dr. Nagy László, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Sárvári Erdészeti Igazgatóságának erdőművelési műszaki vezetője rendszeresen figyeli a természeti katasztrófa sújtotta területen a kis csemeték fejlődését. A silány, úgynevezett rozsdabarna cseri erdőtalajon szépen növekednek a vöröstölgyek és a beültetett vadkörte, vadalma, madárcseresznye, mezei juhar elegyfafajok is. A tűz pusztítása után a természet élni akarását mutatja, hogy a kökény, a galagonya, a vadrózsa, és a lágyszárúak is megindultak. A sekély termőréteg alatt vörös kavics van, így fontos szerepe van kipárolgás megakadályozásában, a vízvisszatartásban a talajt fedő növényzetnek. A vöröstölgy árnyéktűrő fafaj, és hamarosan túlnövi a többi itt élő cserjét, lágyszárút. De ha túlságosan megerősödnének, akkor a sorokból kiszedjük ezeket, hogy biztosítsuk a fő- és elegyfafajok fejlődését. – mondja szakemberünk. A vadkártól óvott, bekerített területen még hosszú évekig ápoljuk majd a kis csemetéket, hogy újra erdő lehessen a területen
Forrás: Szombathelyi Erdészeti Zrt.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131









