Megállapodtak az uniós agrárminiszterek az új közös agrárpolitikáról, amelynek félidős felülvizsgálata a szakértők szerint nagyobb változást hozhat – tájékoztatott a Világgazdaság internetes portál.

A közös agrárpolitika “zöldebb” lesz a vártnál

A közös agrárpolitikáról (KAP) elfogadott megállapodás alapvetően határozza meg a magyar mezőgazdaság 2023–2027 közötti támogatási rendszerét és termelési feltételeit – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter. A magyar mezőgazdaság számára a közvetlen támogatási rendszer, az agrár- és élelmiszeripari beruházások támogatása, a termeléshez kapcsolódó környezetvédelmi feltételek, a fiatal gazdák és a kisgazdaságok támogatása együtt teszi majd lehetővé a versenyképes fejlődést.

Az állattenyésztőknek és a kertészeteknek jó hír, hogy megmaradnak a termeléshez kötött és az átmeneti nemzeti támogatások is. Ám ez még nem végleges megállapodás, az Európai Bizottság, az Európai Parlament és a tanács álláspontja bizonyos kérdésekben még távol áll egymástól – mondta gyorsértékelésében Mezei Dávid, a Takarékbank agrár- és uniós kapcsolatokért felelős ügyvezető igazgatója.

Úgy véli, az egyezség ideig­lenes jellege azt erősíti, hogy a KAP félidei felülvizsgálata jelentősebb változtatásokat hoz, ahogyan az 2003-ban is történt. Szerinte az új KAP egyre kevésbé közös, és egyre kevésbé agrár, mert bővül a tagállami hatáskörbe kerülő ügyek köre. Ilyen a zöldítés utódjának tekintett ECO scheme, amelyről még vitáznak, ahogyan arról is, hogy a területalapú támogatás 20 vagy 30 százalékos lesz-e. Másrészt egyre inkább az agrártermelésen kívüli szempontok határozzák meg a szabályokat, és csökken a költségvetési keret. Az agrártermelők jövedelmének stabilizálására szolgáló első pilléres hazai támogatások 4-5, míg a vidékfejlesztési pénzeket tartalmazó második pilléresek 14,3 százalékkal eshetnek.
Az utóbbinál a kormány megemelheti a nemzeti társfinanszírozást, erre az új KAP keretrendszerében az agrárkamara szerint is szükség lenne.

Forrás: Világgazdaság