Mezőgazdaság
Letöltendő börtönbüntetés a mezőgazdasági forrásokat lenyúlóknak
Ítéletet hozott a nyíregyházi bíróság abban az ügyben, amit a cikk írója tárt fel, s aminek nyomán nyomozás, majd vádemelés történt. A négy vádlott közül háromra letöltendő börtönbüntetés vár. Az ügyben érintett többi cég esetében még bírósági szakban van az eljárás – tájékoztatott a Világgazdaság internetes hírportál.
Ítéletet hozott a nyíregyházi bíróság abban az ügyben, amit a cikk írója tárt fel, s aminek nyomán nyomozás, majd vádemelés történt. A négy vádlott közül háromra letöltendő börtönbüntetés vár. Az ügyben érintett többi cég esetében még bírósági szakban van az eljárás – tájékoztatott a Világgazdaság internetes hírportál.
A nyomozás során négy főt vádoltak meg a hatóságok (Kép: Magyar Rendőrség) – illusztráció
Az ügyben a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség előbb a Vegoline Kft.-vel kapcsolatban emelt vádat négy férfival kapcsolatban. Évekkel később, 2020 júniusában – bár arra magyarázat nem volt, miért nem kapcsolták össze az ügyeket – pedig a Borsodi Kft. és Nagyaszos Kft. ügyében emeltek vádat.
A nyíregyházi bíróság ezért most első fokon még csak a Vegoline Kft. ügyében hozott ítéletet. A bíróság tájékoztatása szerint
A bíróság F.M. III. rendű vádlottat bűnsegédként elkövetett csalás bűntette miatt 2 év börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte, valamint 5 millió forint vagyonelkobzást rendelt el vele szemben. A IV. rendű M.I. vádlottat a bíróság bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette és bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt – halmazati büntetésül – 1 év 4 hónap szabadságvesztés büntetésre ítélte, melynek végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette.
Az ítélet alapján tehát beigazolódott, hogy egy kiterjedt céghálót üzemeltető társaság úgy jutott több százmillió forinthoz 2010-ben, hogy le sem gyártotta azt a gépet, amelyre a támogatást igénybe vette. Ez főként azért érdekes, mert az akkori szabályok szerint a pályázók csak egy elfogadott hatósági listáról választhattak gépet, a listára pedig a felügyelők által jóváhagyott, működő gépek kerülhettek volna. Mégis rákerült a nem létező gép a listára, és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal is kifizetett a beszerzésére több mint háromszázmillió forintot.
Hasonló a helyzet a többi cég esetében is. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei ügyészség tájékoztatása szerint a Nagyaszos-Alma Kft., illetve a Borsodi Zöldség- és Gyümölcsfeldolgozó Kft. esetében összesen öt személyt hallgattak ki gyanúsítottként különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette miatt. E cégek esetében végül csak idén emeltek vádat. Az élelmiszeripar fejlesztésére létrehozott pályázaton egyébként legalább egy tucat cég járt el a Vegoline-hoz hasonlóan, nem véletlen, hogy többségüket felszámolták, vagy már meg is szüntették.
Forrás: Világgazdaság
Mezőgazdaság
Ragadós száj- és körömfájás járvány kapcsán elrendelt hazai intézkedések
A járvány miatt a védő- és megfigyelési körzeten belül a vadászat tilos.
A ragadós száj- és körömfájás a párosujjú patás állatok súlyos gazdasági károkat okozó, rendkívül fertőző betegsége. A terjedésében a legnagyobb szerepet az élőállatok közötti közvetlen érintkezés játssza, de a betegség könnyen terjed állati termékekkel, és ragályfogó tárgyak vagy személyek útján is. A járvány mielőbbi felszámolása érdekében az országos főállatorvos szigorú intézkedéseket vezetett be. A hatóság kéri, hogy minden állattartó haladéktalanul jelentse, ha állatainál a betegség tüneteit észleli.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A ragadós száj- és körömfájás egy rendkívül fertőző betegség, amely párosujjú patás állatokat érint. Heveny, lázas általános tünetekkel és hólyagok kialakulásával jár, amelyek a szájban, az ajkakon, a nyelven, a lábakon és a tőgybimbókon jelennek meg. A betegség bejelentési kötelezettség alá tartozik. Megjelenése jelentős gazdasági károkkal jár. Terjesztésében a legnagyobb szerepet az élőállatok közötti közvetlen érintkezés játssza, de a betegség könnyen terjed állati termékekkel, és ragályfogó tárgyak vagy személyek útján is. Ritkán, kedvező időjárási feltételek esetén, különösen nagy sertéstelepek közelében, széllel való terjedés is előfordul.
A betegség klasszikus tünetei március elején egy kisbajcsi szarvasmarha telepen jelentkezetek, és a betegséget okozó vírus jelenlétét a Nébih laboratóriuma is megerősítette. A járványkitörésben érintett szarvasmarha telepen azonnali zárlatot rendeltek el, és megkezdődött az állomány felszámolása. Az állategészségügyi hatóság megkezdte a járványügyi nyomozást, és felállította a gazdaság körül a 3 km-es védőkörzetet és a 10 km-es felügyeleti körzetet, amelyekben megkezdődött a fogékony állatok számbavétele és szűrővizsgálata. A diagnosztikai vizsgálatok állami költségre történnek.
A védő- és megfigyelési körzeteket bemutató országos térkép, illetve az érintett vármegyét ábrázoló térkép, valamint a korlátozással érintett települések listája megtekinthető a Nébih ragadós száj- és körömfájás tematikus oldalán.
Ábra: NÉBIH
A betegség továbbterjedésének megakadályozása érdekében az országos főállatorvos rendkívül szigorú hatósági intézkedéseket rendelt el:
• A hatályos forgalmi korlátozások és az állatok szállítására vonatkozó szabályok naprakészen megtalálhatók a https://portal.nebih.gov.hu/rszkf-kereskedelmi-informaciok oldalon.
• A védő- és megfigyelési körzeten belül a vadászat tilos.
• Győr-Moson-Sopron vármegyében tilos minden fogékony állatfajt bemutató rendezvény megtartása 2025. március 17-ig; a fogékony állatfajt tartó turisztikai helyek (pl. állatkert, vadaspark) további rendelkezésig nem látogathatóak.
A ragadós száj- és körömfájás járvány kitörése miatt Magyarország elveszítette a nemzetközi szervezeteknél nyilvántartott eddigi mentes státuszát, melynek következtében exportpiacunk jelentősen szűkül. Több ország is importkorlátozást vezetett be a hazánkból származó élőállatokra és termékekre vonatkozóan. A ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos, folyamatosan frissülő kereskedelmi információk elérhetőek a Nébih tematikus honlapján.
A betegség továbbterjedésének megakadályozása, a járvány mielőbbi felszámolása és az okozott károk mérséklése mindannyiunk közös érdeke, ezért a Nébih kéri az állattartók, élőállat-kereskedők és -szállítók felelős magatartását és együttműködését az állategészségügyi hatóságokkal!
Minden, a betegségre fogékony állatfaj tartója fokozottan ügyeljen a járványvédelmi előírások, valamint az elrendelt szigorú hatósági intézkedések betartására! Fontos, hogy az állattartók, ha állataikon a betegség tüneteit észlelik, azonnal értesítsék az ellátó állatorvost, valamint a helyi állategészségügyi hatóságot! A bejelentésre rendelkezésre áll a Nébih 24 órában hívható ZöldSzáma (+36-80/263-244) is.
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Egyre több környező országban romlik az ASP helyzet
Romániában több nagylétszámú sertéstelepen afrikai sertéspestis (ASP) kitörését azonosítottak
Az utóbbi hetekben a magyar határhoz közel lévő Temes vármegyében (Románia) több nagylétszámú sertéstelepen is ASP kitörést azonosított a román hatóság. Horvátországban újra kimutatták a vírust házisertés-állományokban, valamint Szerbiában is nagyon magas az ASP esetetek száma házi sertésekben és vaddisznókban egyaránt. Mivel a magyar határ közelében lévő településekről van szó, így a romló járványügyi helyzet állandó kockázatot jelent hazánk déli vármegyéire.
Fotó: NÉBIH
A Nébih ismételten felhívja minden érintett (állatorvosok, sertéstartók, vadászok) figyelmét az ASP elleni maradéktalan védekezés szükségességére. Kizárólag a járványügyi előírások szigorú és következetes betartása jelenthet garanciát a legfontosabb cél: a magyarországi házisertés-állomány ASP vírustól való mentességének megőrzésére.
A járványügyi szakemberek elsősorban a sertéstartó telepek járványvédelmi zártságának fenntartását hangsúlyozzák, ennek jelentőségére hívják fel a figyelmet. Kiemelten fontos a személy- és a gépjárműforgalom korlátozása, az alom és a takarmány-alapanyagok megfelelő tárolása, az állati eredetű melléktermékek, valamint a zöldtakarmány etetésének tilalma.
A vírus behurcolásának megakadályozása szempontjából ugyancsak kulcsfontosságú, hogy a határmenti forgalomból, rokonlátogatásból ne kerüljön hazánkba friss hús, hőkezeletlen sertéstermék. Emellett a sertések élelmiszerhulladékokkal való etetése továbbra is szigorúan tilos.
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Kárenyhítési eljárásban figyelembe vehető mezőgazdasági biztosítások megkötése és megújítása
A Magyar Államkincstár közleményt adott ki a kárenyhítési eljárásról:
A Magyar Államkincstár felhívja a termelők figyelmét arra, hogy a biztosítási szerződéseket a hozamcsökkenést kiváltó káresemény bekövetkezése előtt kell megkötni ahhoz, hogy jogosultak legyenek a magasabb összegű kárenyhítő juttatásra.
Fotó: Pixabay
A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény (a továbbiakban: Mkk. tv.) 3. § (1) bekezdése alapján a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti események által okozott károk miatti kockázatokat az e törvényben foglaltak szerint meg kell osztani a mezőgazdasági termelő; a termény felvásárlására a betakarítást megelőzően szerződött felvásárló; a mezőgazdasági termelővel kötött mezőgazdasági biztosítás esetén – annak keretei között – a biztosító; a mezőgazdasági földterület bérbe-, illetőleg haszonbérbeadója, valamint az állam között.
Az Mkk. tv. 11. § (5) bekezdése szerint a mezőgazdasági termelő a neki járó kárenyhítő juttatás felére jogosult, amennyiben az egységes kérelem, valamint a kárenyhítő juttatás iránti kérelem adatai alapján számított üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően nem rendelkezik a hozamcsökkenést kiváltó káresemény bekövetkezése előtt megkötött és biztosítási szerződés szerint díjrendezett mezőgazdasági biztosítással.
A hozamcsökkenést kiváltó káresemény bekövetkezése előtt megkötött biztosítási szerződés alatt az adott kárenyhítési évben az első benyújtott kárbejelentésben megjelölt mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének dátuma előtt megkötött biztosítási szerződés értendő.
A biztosítás megkötésének dátumaként a határozott idejű szerződések esetében a szerződés megkötésének dátumát, a határozatlan idejű – folyamatos – szerződések esetében pedig az adott termelési évben a szerződés megújításának első dátumát kell érteni (amely dátumok az ajánlat biztosítóhoz történő beérkezésének dátumai).
Azaz amennyiben a mezőgazdasági termelő folyamatos, határozatlan idejű mezőgazdasági biztosítási szerződéssel rendelkezik, azt is mindenképp meg kell újítania az első káresemény bekövetkezte előtt. Az adott kárenyhítési évben a folyamatos, határozatlan idejű szerződés, annak megújítása előtt nem fogadható el, mivel az nem tekinthető élő szerződésnek a kárenyhítési eljárásban.
Felhívjuk a figyelmet, hogy még a tavaszi fagykárok esetleges bekövetkezése előtt érdemes megkötni vagy megújítani a mezőgazdasági biztosítási szerződéseket, ugyanis amennyiben a mezőgazdasági termelő a Magyar Államkincstárnál (Kincstár) kárbejelentést tesz és a kárbejelentésében feltüntetett káresemény bekövetkezése után köti vagy újítja meg a mezőgazdasági biztosítási szerződését, akkor ezen szerződéseket a Kincstár és az agrárkár-megállapító szervek nem vehetik figyelembe a kárenyhítő juttatás iránti kérelmek bírálata során.
Továbbá fontos megjegyezni, hogy a mezőgazdasági biztosítási szerződések megkötését vagy megújítását nem célszerű a 2025. évi egységes kérelem benyújtásához kötni, hiszen történhet káresemény az egységes kérelem benyújtása előtt is az adott kárenyhítési évben, így már az egységes kérelem indulása előtt is szükségessé válhat a kárbejelentés megtétele a Kincstárnál.
Integrátori biztosítások esetében fontos kiemelni, hogy a biztosítási szerződés megkötésének vagy megújításának dátuma alatt nem az adott integrátori tag csatlakozási nyilatkozatának dátumát, hanem a mezőgazdasági termelőre, mint tagra vonatkozóan szintén a mezőgazdasági biztosítási szerződés megkötésének, vagy megújításának dátumát kell érteni (amely dátumok szintén az ajánlat biztosítóhoz történő beérkezésének dátumai).
Forrás: MVH
Ragadós száj- és körömfájás járvány kapcsán elrendelt hazai intézkedések
Egyre több környező országban romlik az ASP helyzet
Kárenyhítési eljárásban figyelembe vehető mezőgazdasági biztosítások megkötése és megújítása
Trófeák, lőfegyver és lőszerek
Magyarországon is megjelent a ragadós száj- és körömfájás
Februárban emelkedett a FAO élelmiszerár indexe
Fókuszban a vadbalesetek: Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság
Villámkérdések és vadgazdálkodás – Az Agrárminisztérium válaszolt
Péntektől tűzgyújtási tilalom lép életbe 6 vármegyében
Miért mozognak vegyes csapatokban a bíbicek és a seregélyek?
Trófeák, lőfegyver és lőszerek
KITEKINTŐ: Visszaeső orvvadászt „fogtak” Bihar megyében
Emlékezetes: Móró Balázs élete első szarvasbikáját ejtette el
Négy nap, négy helyszín
Az ácsi abnormális gímtrófea
Erdei fülesbaglyok vertek tanyát Komádiban
A spíszer bikám
Villámkérdések és vadgazdálkodás – Az Agrárminisztérium válaszolt
Bikák és agancsok
